Évi Sipos:
sziasztok ha tudnatok segiteni sehol se találom petofitol a vandordiak levelet amit a falubeliekne... (2020.03.25. 15:00)Petőfi és a bor
Hóhér az utolsó barátod:
Bort sohasem ittam, de a híren megakadt a szemem. Valami olyat juttatott eszembe, mint amikor "új... (2016.11.14. 08:09)Változik a szekszárdi bikavér összetétele
Gusztáv Brauner:
üdv!
segítség kellene az amerikai szőlőkabóca miatt.a szőlőm tele van apró ugráló valamikkel és a ... (2016.07.11. 19:53)Szőlő betegségek 2014 - összefoglaló
A Budai Várat vasárnap a sörösök (mármint a sör kedvelői és gyártói) veszik birtokukba. Kóstolással, sörtörténeti bemutatóval, látványos kiállításokkal és 20 órától jazzkoncerttel ünnepelhetjük Szent Arnold (a sör védőszentje) napját a gótikus udvaron.
Nem kell zavarba esni, ha jobban szereted,mint a vizet, hiszen a történelem ezt a szenvedélyt is segít legalizálni: az aranyló ital évezredek óta a világ millióinak szomjúságát csillapítja. Hatezer éves sumér agyagtáblák tartalmazzák a világ első írott receptjeit - és miről is szólnának, ha nem a sörről! Legyünk hát ebben a műfajban is igényesek! Ahhoz, hogy felismerhessük a zamatokat, érdemes megismernünk a fortélyokat; gondolok itt a főzés során használt élesztőre és a hőmérsékletre, mert ez is, akár a borászat, precízen megalkotott mesterség. Fajtáktól függően a komlósság (illatos, gyógyfüves, keserű), a malátásság (édes, száraz, fűszeres, pörkölt) és a gyümölcsösség (árnyalt, határozott, citromos, almás, banánszerű) hangsúlyai váltakoznak.
Egy kis történelem: Szent Arnold a legenda szerint segített az európai pestisjárvány leküzdésében azzal, hogy víz- helyett sörivásra buzdította az embereket. Az egykori szerzetes jól tudta, hogy a főzött sörben már nincs jelen az akkor vízzel terjedő kór. Ilyen és hasonló tények tudói mérhetik össze tudásukat, hogy kivívják A sörkultúra bajnoka elismerést a Magyar Sörgyártók Szövetsége által első alkalommal megrendezett ünnepen. Ezúttal vegyük komolyabban a sörözést, ügyeljünk a habra, a buborékra, sőt a pohárra, és legfőképpen a hullámzó hegyoldalra a palotából hazafelé...
Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti Borászati Szövetség) közgyűlésével fejeződött be 2007. június 15-én a Budapesten megrendezett XXX. Szőlő és Bor Világkongresszus.
A közgyűlésen 17 határozatot fogadtak el a küldöttek.
Két határozat az ökonómia, három a szőlészet témakörét érinti, a többi a borászat lényegi és aktuális kérdéseivel foglalkozik. A közgyűlés úgy ítélte meg, most érkezett el az idő arra, hogy a borászati technológiákat, eljárásokat, laboratóriumi mérések paramétereit globálisan szabályozzák. A részletek kidolgozására ezt követően kerül majd sor. Meglepetésként érte a résztvevőket és közös sikernek könyvelik el, hogy vita nélkül szavazták meg a likőrbor definicióját. Ebben a témakörben leginkább a mediterrán országok érdekeltek, ahol komoly hagyománya van a likőrborok készítésének, ugyanakkor ezidáig tisztázatlan volt, hogy milyen feltételekkel lehet nem szőlő alapanyagú alkoholt adni a likőrbor készítésékor. A közgyűlés döntése szerint csak a hazai piacon értékesített likőrboroknál megengedett ez a „házasítás”.
Jelentős előrelépés, hogy közgyűlési határozat született arról, hogy az OIV napirendre tűzi a szőlész-borász képzés felmérését a tagországok körében és oktatási, továbbképzési programokra tesz majd javaslatokat.
A közgyűlés érkedes színfoltja volt a kínai küldöttség bemutatkozása és annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a rohamléptékben fejlődő kínai szőlő és borágazat képviselői szeretnék szorosabb fűzni kapcsolataikat a világszervezettel.
A magyar szőlő- és borágazat életében kiemelkedő eseményen 40 országból közel 500 résztvevő volt jelen. A küldöttek többsége elismeréssel szólt az általuk megismert magyar borok minőségének fejlődéséről és úgy ítélték meg, hogy a magyar borok a technológiai minőség tekintetében nemzetközileg versenyképesek. Személyes tapasztalataikat a kongresszus szervezőinek jóvoltából a legismertebb magyar borvidékek – Ászár- Neszmély, Pannonhalma, Csopak-Balatonfüred, Balatonboglár, Eger, Szekszárd, Hajós, Baja, Villány és Tokaj – kiváló pincészeteiben szerezték, ahol kiváló alkalom nyílt a borvidékek egyedi hangulatát, vonzerejét és a magyar borok gazdag ízvilágát megismerniük.
Tokaji borkóstolót tartottak kedden az Európai Parlamentben
Tokaji borkóstolót tartottak kedden az Európai Parlament strasbourgi épületében az MSZP EP-delegációját vezető Tabajdi Csaba kezdeményezésére.
A rendezvény apropóját az adta, hogy 2007. április 1-jétől Magyarország kizárólagos jogot kapott a Tokaji név használatára az Európai Unióban. A borkóstolón 50-60 EP-képviselő, és a több százas vendégsereg a tokaji régió legfinomabb boraival ismerkedhetett meg - tájékoztatta az MSZP a MTI brüsszeli irodáját.
Joseph Daul az EP mezőgazdasági bizottságának korábbi elnöke, jelenlegi néppárti frakcióvezető köszöntőjében megjegyezte, hogy a franciák átengedték a Tokaji névhasználatot a magyaroknak, a magyarok pedig Sarkozyt adták a franciáknak. Daul személyesen is érintett a tokaji ügyben mint francia elzászi politikus. Az eddig "Tokay"-nak nevezett elzászi borok pedig a megállapodás vesztesei, mert már nem használhatják ezt a megjelölést.
Tabajdi Csaba megnyitó beszédében kiemelte, hogy "már csak azért is érdemes volt csatlakozni az EU-hoz, mert magunkban soha nem lettünk volna képesek kiharcolni a Tokaji név kizárólagos használatát" a magyar Tokaj régió (és a történelmi borrégióhoz tartozó kis szlovák terület) számára sem az unión belül, sem az unión kívül.
Emlékeztetett arra ugyanakkor, hogy Ausztrália és az Egyesült Államok még átmenetileg használhatja a Tokay megnevezést. "Ez ellen harcolnunk kell, de végre van határidő" - tette hozzá. Tabajdi "igazi európai gesztus"-nak nevezte azt, hogy az elzászi képviselő Daul megjelent a rendezvényen, "annak ellenére, hogy régiója az uniós megállapodás vesztese". Tabajdi felajánlotta, hogy ha az elzásziak már nem használhatják a tokaji elnevezést, a magyarok segítenek az elzászi identitás megőrzéséért folytatott küzdelemben.
Európai parlamenti munkám egyik sikere volt, mikor egy éves küzdelem után sikerült elérni, hogy legyen magyar bor az EP éttermében. Ugyanakkor bevallom, hogy a személyes kedvencem az elzászi szürkebarát, a Pinot Gris, amely tovább nem használhatja a Tokay megnevezést. Így ha bort ajánlok partnereinknek, vagy ezt, vagy a Tokaji Mandulást kérem - zárta beszédét Tabajdi Csaba.
Ficsor Ádám, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium uniós ügyekben felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a strasbourgi borkóstoló "segítséget jelent a tokaji név kizárólagos használatáért folytatott küzdelemben". "Fontos ez a mai nap azért is, mert gesztust tettünk az elzásziaknak, akik ezt a nevet már nem használhatják tovább" - tette hozzá. A szakállamtitkár kiemelte, hogy az Európai Parlament kiváló terepe a magyar agrártermékek, a magyar borok népszerűsítésének. A borkóstoló alatt Botos Ernő Péter magyar borszakértő és Bacsó András, az Oremus Borház vezérigazgatója tartottak előadást a Tokajiról.
A Comité Vins aláírja az Európai Alkohol és Egészség Fórumot
A boripar vezető szövetsége a saját munkatervét követve aktívan támogatja az EU új kezdeményezését, amely a felelősségteljes fogyasztást célozza Európában.
A Comité Européen des Entreprises Vins (CEEV - a borvállalatok európai bizottsága) ma deklarálta, hogy támogatja az EU Bizottság által szponzorált Alkohol és Egészség Fórumot. A Fórum, amelyet ma indítottak el Brüsszelben, Európai Uniós szinten közös platformot kíván létrehozni a piaci szereplők számára abból a célból, hogy önkéntes akciókkal járuljanak hozzá az alkohollal kapcsolatos károk enyhítéséhez.
A CEEV támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a felelősségteljes borfogyasztást tanítják a fogyasztóknak és megváltoztatják azok szokásait, akik túlzott mértékben fogyasztanak. Az EU által szponzorált Fórum az első olyan próbálkozás, amely az alkohol-tanítás Európa-szintű stratégiáját és megközelítését célozza, amelyet a CEEV lelkesedéssel támogat. A Fórum keretein belül a CEEV elindítja saját "Bor Tervét", egy pán-európai kezdeményezést, amely a borfogyasztásban a mértékletességet és a felelősséget kommunikálja az egész kontinensen.
Lamberto Vallarino Gancia, a CEEV elnöke elmondta: " Európának nagy hagyományai vannak a bor termelésében és élvezetében, amely évezredek óta része az európai kultúrának. A "Bor Terven" keresztül széles körben akarjuk tudatni üzenetünk lényegét, hogy a borfogyasztás mindig egy európai szociális norma volt. Minket a CEEV-nél bátorít a Fórum megalapítása, amely képessé teszi majd az egész boripart a termékeink felelőtlen használata elleni harcra. Bor Tervünk mutatja a boripar elkötelezettségét az Európai Alkohol és Egészség Fórum céljai iránt."
A Bor Terv három pilléren nyugszik:
1. Széleskörű oktató kampány, amely a felelősségteljes fogyasztás üzenetét viszi, tanítva a fogyasztókat mind a mértékletes borfogyasztás előnyeire, mind a mértéktelen fogyasztással kapcsolatos kockázatokra.
2. Egy központi bor információs tanács, amely közzéteszi a leghatásosabb gyakorlati módszereket és egy adatbázis, amelyet a borról, az egészségről és a szociális vonatkozásokról szóló tudományos információk közzétételére használunk.
3. A borra vonatkozó Kereskedelmi Kommunikációs Kód megalkotása, amely a felelősségteljes kommunikáció gyakorlatát erősíti és amely maghatározza a "szabad - nem szabad" módszereket a kereskedelmi gyakorlatban és a kommunikációban.
A pán-európai Bor Terv már most működő nemzeti kezdeményezéseket egészít ki és azokat kiterjesztjük a különböző európai kultúrák változó fogyasztási szokásaira vonatkozó válaszokkal. A CEEV tervének keretein belül, az azt alkotó tagszövetségeken keresztül, a különböző országokban partneri kapcsolatokat létesít a kulcsszereplők között, amelyek a közösség felelősségteljes fogyasztása tanításában élvonalbeli szerepet játszanak, mint pl. a vendéglátó ágazat, iskolák, egyetemek és egészségügyi szakemberek.
A Comité Vins-ről:
A CEEV (Comité Européen des Entreprises de Vins) egy szakmai egyesület, amely az európai boripart és kereskedelmet képviseli, 24 nemzeti szövetség tagja van, amelyek több mint 7 000 vállalatot képviselnek. A CEEV tagvállalatai az Európai Unió harmadik országokba exportált éves termelésének több mint 90 %-át képviseli,
4,5 milliárd euró értékben. Az Európai Unió borágazata évente 2 milliárd euróval járul hozzá a közösség külkereskedelmi aktívumához. A CEEV elősegíti a borkultúrát Európában és szerte a világon a borágazat fenntartható növekedésével, a felelősségteljes mértékletes fogyasztással, minőséggel, versenyképességgel és a hagyományok és a jövő egyensúlyával.
5. Beatrix királynő kedvére töltött aranyalma mézes dióval, fügével, hecsedlivel, sült tikmony csókkal ékesítve
A borverseny díjazott borait a Magyar Borok Háza külön kiállítás keretében mutatja be a bemutatópincéjében. A királyi borász cím győztesét arany pecsétgyűrűvel és királyi borivó kupával jutalmazza a Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesület, a kategória győztesek oklevelet kapnak és a „Királyi Borászgárda” tagjai lesznek.
Az egyes ételkategóriák győztesei tagjai lesznek a "Királyi Borászgárdának" és lehetőséget kapnak arra, hogy boraikat az ételt készítő királyi szakáccsal együttműködve Nagyszakácsiban (augusztus 2-4.) – a Borudvarban a nagyközönségnek árusíthatják. Az érdeklődők „Egy királyi étel – egy királyi bor” rendszerben kóstolhatják meg az ételeket és a borokat a rendezvény mindhárom napja alatt. A borászok a helyszínen lehetőséget kapnak más boraik palackos árusítására is.
A borászati szakmai előadássorozat a BOR és PIAC Magazin és az IFDT Kft. közös szervezésében valósul meg.
A rendezvény célja, hogy két-három hónappal a szüret előtt, a gyakorlatban is hasznosítható információkkal, új kutatási eredményekkel lássák el a borász kollégákat. Neves külföldi és magyar szakembereket kértek fel, hogy mutassák be az egy-egy technológiai folyamat, segédanyag, eszköz alkalmazásával kapcsolatos ismeretanyagokat.
Helyszín: Magyar Kultúra Alapítvány Székháza
Budapest-Budai Vár, Szentháromság tér 6. (A Magyar Borok Háza mellett)
Időpont: 2007. június 28., 10.00-16.00
Részletes program:
10.00 Napjaink piaci elvárásaihoz igazodó borkészítés enzimek segítségével
Előadó: Philippe Fabry, Franciaország (LAMOTHE - ABIET)
11.00 Innováció a bor mikrobiológiájában - élesztők, tápanyagok, almasavbontó kultúrák alkalmazása
Előadó: Karl Burger, Ausztria (LALLEMAND FERMENTATION)
11.45-13.00 Ebéd
13.00 A tanninok és a gumi arábikumok erősödő borászati szerepe
Előadó: Philippe Poinsaut, Franciaország (MARTIN VIALETTE OENOLOGIE)
14.00 Szűréstechnológia a borászatban
Előadó: Igor Baltic, Nagy Britannia (DOMNICK HUNTER)
15.00 Tölgyfahordók és tölgyszegmensek borászati alkalmazása
Előadó: Ruppert Ignác, Magyarország (CELLARIUS KFT.)
Részvétel és az ebéd ingyenes, előzetes regisztráció szükséges!
A II. világháború előtt, a magyar arisztokrácia és nagypolgárság egyik legkedveltebb fehérbora a Badacsonyi Kéknyelű volt, mára azonban a kevésbé ismert fajták közé szorult. Történik mindez annak ellenére, hogy a csak Magyarországon honos szőlőfajta, alkalmas lenne bor- és országimázs építésre is.
A Kéknyelű ismertségének csökkenése elsősorban arra vezethető vissza, hogy 1945 után, a korábban elit borok kategóriájába tartozó fajtákat mellőzték a tömegpiacokról. 1986-ban az egyébként is hátrányosan kezelt fajta szinte teljesen „kifagyott" a Balaton-felvidéki területekről. Az ezt követő években fokozatosan eltűnt a piacról a Kéknyelűből készült bor. Ugyanakkor ebben az időben, több borászatban is hamisították e fajtát, más szőlőből, de kéknyelű címkével ellátott palackokat hoztak forgalomba.
A Kéknyelű újjászületése a rendszerváltás után kezdődött el, amikor badacsonyi szőlőtermelők elkezdték a fajta újratelepítését, jelenleg körülbelül 40 hektáron folyik a kéknyelű termesztése. A legnagyobb területen - mintegy 20 hektáron - a Varga Pincészet telepítette Kéknyelűt. „A Kéknyelűt kiemelten kezeljük, az a véleményünk, hogy hosszú távon az Olaszrizling és a Szürkebarát mellett ez lehet a Badacsonyi borvidék zászlósbora."- nyilatkozta Varga Péter a Varga Pincészet vezetője. A Hungaricumnak számító fajtából, 300 ezernél is több palackot forgalmaznak a balatoni pincészetek. A szakember elmondta: A Kéknyelű fajta népszerűsítéséhez hozzájárulhatnak az olyan ünnepségek és versenyek, amelyet nemrég rendeztek meg Badacsonytomajban. „A Kéknyelű virágzás ünnepe" című rendezvényen tartották a 2007-es Badacsonyi Hegyközségi Borverseny és IV.
Kéknyelű Borverseny ünnepélyes eredményhirdetését (A hegyközségi borversenyen a legtöbb aranyérmet - szám szerint ötöt - a Varga Pincészet gyűjtötte be, sőt 2004-es Badacsonyi Kéknyelűjük elnyerte a „Badacsonytomaj Város Bora" előkelő címet is.
A Kéknyelűről
A Kéknyelű titokzatos fajta származása a homályba vész, a legvalószínűbb az, hogy magyar nemesítés. Rejtélyességét fokozza, hogy önmagában szaporodni képtelen, mert csak női virágzatot hoz. Ahhoz, hogy a beporzás mégis megtörténjen, más fajtákat telepítenek a Kéknyelű tőkék mellé. A porzófajta hagyományosan Budai zöld, azonban az utóbbi években a badacsonyi FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által kifejlesztett Rózsakő fajtával telepítik a Kéknyelűt.
„Porzófajtának minőségi és mennyiségi szempontból is a Kutatóintézet által nemesített Rózsakőfajta a legalkalmasabb. A hagyományos Budai Zöld fajta helyett Rózsakővel telepített Kéknyelű olyan évjáratokban, amikor a beporzás idején az időjárás nem megfelelő, akár 30 százalékkal is többet teremhet. A beporzásban betöltött szerepe mellett a Rózsakő nagyon jól cukrosodó szőlőfajta, alkalmas a késői szüretelésre, kiváló minőségű természetes édességű bor készíthető belőle." - nyilatkozta Dr. Májer János a kutatóintézet vezetője.
„A Rózsakő önmagában is kiválóan alkalmas savhangsúlyos, karakteres és ásványi ízekben gazdag bor készítésére, ezért a következő években 5-7 hektárnyi Rózsakő ültetvényt fogunk telepíteni" - avat be terveibe Varga Péter. A Badacsonyi Kéknyelű halványzöld színe frissességet sugall. Illata könnyű, zöldalmára emlékeztet, türelmes borivók körtét és vadvirágokat is felfedezhetnek benne. A borba kortyolva először a hársméz jut az eszünkbe, majd feltűnik az elsőre egyszerűnek és könnyednek tűnő bor tüze és rusztikussága. A vulkáni talajnak köszönhetően erős de nem tolakodó savakkal bír.
Borospince helyett a tengerfenéken érleli és tárolja borait néhány borszakértő - szerintük a borok így frissebbek és az aromájuk is jobb. Christophe Daviaud francia bortermelő szerint a tenger mélyére süllyesztett fehérborok jobban átveszik a hordó aromáját, a vörösek pedig lassabban érnek, így finomabbá válnak, mint a pincében tartott italok.
A különös eljárást Yannick Heude, egy borszaküzlet tulajdonosa találta ki, aki egy évig tárolta borosüvegeit a tenger fenekén faládákban úgy, hogy a tengeráramlat naponta kétszer átjárta, Heude szavaival élve "megmasszírozta" a borospalackokat. Szerinte a tenger mélyén tartott borok frissebbek és finomabbak, mert ott nincs sugárzás, és a hőmérséklet is stabilan 9 és 12 fok között mozog 10 méter mélyen. Forrás: hirextra.hu
Bárdos Sarolta és Molnár Péter abban különböznek a hétköznapi álmodozóktól, hogy álmaikat rendre meg is valósítják. Borászatukat Bodrogkeresztúron építették föl, egy XIX. századi parasztház hátsó fertályában, ültetvényeik Bodrogkisfalud határában, a Barakonyi- és a Csirkemál-dűlőben találhatók, mindössze hat hektáron.
Az ismert és sikeres borászpáros mintegy mellékállásban űzi a kézműves és családi borászkodást. Molnár Péter főállásban a Patricius Borházat igazgatja, felesége pedig a Béres Szőlőbirtok főborásza. Az ő esetükben azonban egybeesik a hivatástudat és a hobbi: minden szabad idejüket a felújított parasztházban töltik, amely egyszerre tölti be a vendégház és a műhely szerepét.
A XIX. századi, hagyományos beosztású, módos parasztházat gyakorlatilag saját kezűleg újították fel, a borászat gépesített része, a hűthető-fűthető acél erjesztőtartályok az egykori istálló helyén, a gazdasági épületrészben kaptak helyet, a hordós erjesztő- és érlelőpark mellett, a tisztaszobában pedig kóstolóhelyiséget rendeztek be. Miközben azon igyekeztek, hogy a múltat összekössék a jelennel, a ház minden porcikájára gondosan ügyeltek. Az épület eredeti szerkezetén semmit sem változtattak, inkább méretre szabott acéltartályokat csináltattak, nehogy egyetlen gerendának is baja essék.
Tokaj Nobilis
Amikor belevágtak a projektbe, a Tokaj Nobilis Szőlőbirtok felépítésébe, nem azért tették, mert unatkoztak. Noha főállásban is csúcsminőség kerül ki a kezeik alól, a saját birtokon született borok mégis mások: a Nobilis semmivel sem összekeverhető stílusát megteremteni a lehető legnagyobb kihívás. Ezek a borok az ő valódi kézlenyomataik. Ezekben tudják igazán megfogalmazni a mikroklíma, a dűlő, a szőlőfajta és saját személyiségük mondanivalóját, a terroirt.
Elképzeléseikhez először meg kellett találniuk a megfelelő dűlőt. Bodrogkisfalud határában a Barakonyi- és a Csirkemál-dűlőket választották, ahol 1999-ben és 2004-ben 6 hektár szőlőt telepítettek. Mindketten vallják, hogy a bor minősége a szőlőben dől el, úgyhogy a szigorú metszés, hajtás- és fürtválogatás után hektáronként mindössze 17-19 hl bort készítenek, ami egyértelműen jelzi, hogy számukra a minőség az első, bármi áron.
A talaj összetétele központi kérdés számukra, errefelé például tiszta tufa, melynek a felső rétege olyan erózión ment keresztül, hogy termőrétegről jóformán alig beszélhetünk. A növény kemény talajba ereszti gyökerét.
A borászat legfontosabb része, lelke, közepe, magja a fahordós erjesztőtér. Akkora csupán, mint egy kényelmes szoba, rusztikus falakkal, a berendezést 220 literes, szerednyei hordók alkotják. Boraik nagy része ezekben erjed és érlelődik hosszú hónapokon keresztül.
Palackozás után további hónapok (3-6) következnek, és csak azután kerülhetnek néhány kivételezett borszaküzlet polcaira. Jelen pillanatban körülbelül 5000 palackot bocsátanak útjára, és ha az új telepítésű területeik termőre fordulnak, a teljes készlet akkor sem rúg majd többre, mint 20 ezer butélia.
A magyar borászok nagy része még mindig nem tud elszakadni a latin szótártól, ha valamiképpen a borban megfogalmazott nemességet szeretné kifejezésre juttatni. Bárdos Sarolta és a férje talán az egyetlen, akinél a latin elnevezés nem a divat követését jelenti. Ők ugyanis vérbeli latinisták, anno érettségiztek belőle és még latinversenyt is nyertek. A Tokaj Nobilis borok rászolgáltak a nevükre. Nemes nedűk, valóban.
Bárdos Sarolta és Molnár Péter
Ha szőlőben egyszer már megszületett a minőség, ha az évjárat is kegyes volt, akkor nagy baj már nem történhet. A gondos odafigyelést meghálálják a borok. Száraz boraikat átlagban öt hónapig finom seprőn tartják, amit rendszeresen felkavarnak, hogy a lebegő részecskékből minél több zamatanyag kerülhessen a borba. Mivel ezek a borok tömörek és ásványokban gazdagok, hosszabb érlelést igényelnek, általában 15-18 hónap érlelés után kerülnek csak ki a borászpáros kezei közül.
Késői szüretelésű boraik alapanyagát fajtánként szüretelik, majd külön erjesztik hordókban, a házasítás általában március-áprilisban történik. Évjárattól függően születnek náluk késői szüretelésű borok, ez az egyszeri és megismételhetetlen jegy is a kézműves borászkodás egyik ismérve. Több fajta házasításából született az Amicus névre hallgató kései szüretelésű nedű.
Hagyományos pincéjükben, mely a borászat mögött található, a kierjedt és többször fejtett aszúkat érlelik általában két-két és fél évig. A lepalackozott aszúkat szintén 3-6 hónapig pihentetik, mielőtt a fogyasztókhoz engednék őket. Lássuk, mely tételek felkutatásáért érdemes pénzt és időt áldozni!
Tokaji Kövérszőlő 2006
Igazi különlegesség. Aligha találunk még egy olyan borászatot Tokaj-Hegyalján, ahol ezt a fajtát ilyen komolyan vennék. Még ha van is van belőle valakinek, általában beházasítják, sosem jelenik meg önállóan palackozva.
A kövérszőlő elnevezés pontosan kifejezi a gyümölcs méreteit: nagy, kerek bogyók, hatalmas fürtökbe tömörülve. Rothadásra érzékeny, ezért sok vele a gond, de ha az ember olyan kitartó, mint a bodrogkeresztúri borászpáros, akkor sok örömet szerezhet.
Illata hallatlanul gazdag, fehér húsú gyümölcsök egyvelege. Az íz egyenes folytatása az illatnak: mintha őszibarackba harapnánk egy virágos, frissen kaszált réten. Ez a bor egyáltalán nem kíván ételt. Baráti beszélgetések kísérője. Ha mégis csipegetnénk hozzá valamit, az lehet miskulancia salátával kísért hal vagy szárnyas, vagy egyszerű, félzsíros sajtok fehér kenyérrel, zöldpaprikával.
Tokaj Nobilis Hárslevelű 2005
Különleges emberek különleges bora. Fajtajelleges illat, amely ez esetben a megszokottnál még gazdagabb, megtalálható benne az erdő fűszeres illata, a vadvirágok párája, az avar gombákkal telehintett kipárolgása.
Ízben finom savak, citrusos hangulat plusz ásványi jelleg. Gazdagsága és mineralitása arra predesztinálja, hogy különleges ételekhez igyuk. Mangalicaszűzhöz például, amely mellől ne sajnáljuk a rozmaringot. Elbír még a borjúhúsból készült fogásokkal is.
Tokaj Nobilis Aszú 6 puttonyos 2002
Egy kiemelkedően szép évjárat nagy bora. Mély, összetett, bonyolult őszi illatok. Ízben mindez fokozódik, először az ásványi jegyek tűnnek fel, aztán viasz, végül érett szilva. Krémes, nagy test. Nem behemót, nem bumfordi, hanem elegáns, kifinomult, érzékeny.
Nagy pillanatokra tartogassuk, amelyekre emlékezni szeretnénk. Semmiképpen se fogyasszuk édes desszertek mellé, inkább helyett. Ha mindenáron harapni akarunk hozzá valamit, talán a kékeres Stilton sajt illik hozzá leginkább.
Vasárnap a franciaországi Bordeaux-ban megnyílt a Vinexpo nemzetközi borvásár, amely szervezői szerint a "borvilág legnagyobb seregszemléje".
A vásáron, amely csütörtökig várja az érdeklődőket, 45 országból 24 ezer cég jelenik meg bor- és égetettszesz-kínálatával. A Vinexpo szakértők szerint is egyike a világ legrangosabb nemzetközi borászati eseményeinek. A bordeaux-i borvásárt 1981 óta rendezi meg a városi ipar- és kereskedelmi kamara. A legnagyobb számban a hazai, francia borászok és égetettszesz-gyártók képviseltetik magukat, a kiállítási terület mintegy felét ők foglalják el. A második legnagyobb kiállító Spanyolország, az idén megelőzve Olaszországot is. Szlovákia és Horvátország az idén először vesznek részt a seregszemlén.
Minden embernek van kedvelt és kevésbé kedvelt itala. Így van ez azoknál is, akik a bort részesítik előnyben a palettán. Mi az, ami a borivók táborát is megoszthatja? Ahogy párválasztásnál is van, aki a szőkéket, mások a feketéket, barnákat és akadnak, aki a tüzes vöröseket kedveleik, a borfogyasztóknál is megvan a vöröset és a fehéret szeretők tábora. Egyes férfiak a telt keblű hölgyekre, míg mások az apróbb domborulatokra buknak, ugyanígy a bor esetében is egyesek az édeset, míg mások a száraz borokat részesítik előnyben.
Az egri bort kedvelők valószínűleg boldogok, hisz itt mindenki megtalálhatja álmai borát, és talán asszonyát is. A borvidék felén, - középső és nyugati lankáin fehérbor-szőlőt termesztenek. Az ezekből készül borok elegánsak, finom zamatúak, testességben és alkoholtartalomban azonban elmaradnak a délebbi területek boraitól. Legelterjedtebb fajták az olaszrizling, a hárslevelű, a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és a királyleányka.
Az OLASZRIZLING október második felében érik és bora enyhén rezedaillatú, keserű mandulára emlékeztető, tüzes, kissé lágy harmóniájú. Túlérett, aszúsodott szőlőjéből különleges minőségű természetes csemegebor készíthető A HÁRSLEVELŰ ősi magyar szőlőfajta. Napfényben gazdag hegyoldalakon, október végén érik. Bora jó évjáratokban feltűnően intenzív, hársfavirágra emlékeztető. Zamata kellemes, kissé fanyar. Aszúsodott bogyóiból mézillatú, zamatos, édes csemegebor készíthető. A CHARDONNAY szőlőfajtát a múlt század végén a pécsi Káptalan hozta be Franciaországból. Bora karakteres, jellegzetesen finom illatú és zamatú. Legtöbb évjáratban kiváló és feltűnően elegáns. Különleges, könnyed megjelenéséért a borok balerinájának nevezik. A TRAMINI finom illatú és zamatú. Kissé lágy, harmonikus, elegáns borát sokan kedvelik. A fűszeres tramíni páratlan illatával és zamatával igazi fehérbor-különlegesség A RAJNAI RIZLING terméséből készült finom, intenzív illatú bor zamatos, karakteres, férfias jellegű. Kiemelkedő értéke a gyümölcsíz. A KIRÁLYLEÁNYKA egy régi erdélyi fajta, amely leginkább Magyarországon terjedt el. A hungarikumok sorába tartozik. Ha optimális időben szüretelik, és borát gondosan kezelik, akkor megmaradnak a fajtára jellemző gazdag illat és zamatanyagok.
A borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket. Leghíresebb az egri bikavér, amely három szőlőfajtából készül. Sötét színű, testes, bársonyosan fanyar ízű. Fűszeres illata és zamata ászkolás után alakul ki. Az egri vörösborok közül a hűvösebb évjáratúak színanyagban szegények, savasak. Legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot. A KÉKOPORTÓ, a borvidék legelterjedtebb, vörösbort adó fajtája. A betelepülő német lakosság hozta magával. Koránérő fajta és ibolyára emlékeztető illattal és zamattal rendelkezik. Mélyvörös színű, lágy, harmóniával. Finom rozébort is készítenek belőle. A KÉKFRANKOS rubin- vagy mélyvörös színű. Férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik. A gazdák burgundinak is nevezik. Bora aránylag lassan fejlődik, egyéves korára az érdességét finom bársonyosság váltja fel. Nemes ízével a legbecsesebb vörösborokhoz tartozik. A CABERNET FRANC bora kiváló minoségű, sötétvörös színű, málnára emlékeztető illattal és intenzív zamattal. A CABERNET SAUVIGNON bora gránátvörös színű. Finom csersavban és zamatban különösen gazdag. Az ünnepi asztalon a vadpecsenyékhez és a vadpörköltekhez ajánlható. Mindkét cabernet termésébol jellegzetes ízű barrique borok is készülnek. A MERLOT csupán néhány évtizede honos e vidéken. Mézédesre érett bogyóiból mélyvörös színű, illatban és zamatban gazdag bor készül.
Remélem mindenkinek felkeltettem érdeklődését a csodás egri borok iránt! Látogassanak el Egerbe!
Forradalom, rokfort, ipari szesz - interjú José Bovéval, és a McDonald's rombolás videója!
Ismét a börtönbe készül az őstermelő fenegyerek
José Bové 1953 június 11-én született egy Talence nevű kisvárosban, Bordeaux mellett. Gyermekkora egy részét külföldön, többek között az Egyesült Államokban töltötte, szülei ugyanis kutatóként dolgoztak több egyetemen is. Középiskolába már Párizsban iratkozott be, ahonnan nemsokára el is tanácsolták non-komform nézetei és drogozás miatt. Azért csak leérettségizik, majd egyetemre is megy, a katonai behívó elől azonban külföldre költözik.
Nevét először 1976-ban ismerték meg Franciaországban, amikor többekkel együtt „megrohamoz” egy katonai bázist, tiltakozásképpen, hogy annak bővítése miatt kisajátították a helyi birkapásztorok földjeit. A bázis bővítése végül elmarad, Bové pedig maga is birkatenyésztésbe, sajtkészítésbe fog. 1987-ben megalakítja a Confédération Paysanne nevű érdekvédelmi szervezetet, amely elleni a génmódosítást, és a bio termelés elterjesztéséért küdz. 1995-ben a Greenpeace hajóján tüntet az atomfegyverek ellen.
Maradt radikális, de már indul a választásokon is Maradt radikális, de már indul a választásokon is
Legemlékezetesebb akciójára 1999-ben kerül sor, amikor a Confédération nevében megrongál egy McDonald’s gyorséttermet Millauban, tiltakozásul a hormon-kezelt marhahús miatt. Az EU később import tilalmat vezet be a termékre, és amikor az Egyesült Államok válaszképpen megtiltja a rokfort bevitelét az országba, Bové repülőre ül, és Amerikába utazik – bőröndjében harminc kiló rokforttal.
2002-ben Ramallahba megy, hogy Jasszer Arafattal találkozzon, ezért az izraeli rendőrség letartóztatja. Később azt állítja, a Franciaországban elkövetett zsinagóga-gyújtogatásokat valójában a Moszad szervezi. Bové azóta is az alter-globalista mozgalom egyik vezére, legutóbb a francia elnökválasztásokon indult és 1,32 százalékot kapott.
Utálja az új technológiával előállított dömping borokat, és a legszívesebben betiltaná a forgalmazásukat; az EU-n belül teljesen szabaddá tenné a munkaerő áramlását, de szigorú vámokkal védené az egyes országok mezőgazdaságát; egyébként pedig éppen újra a börtönbe készül egy tavalyi akciója miatt José Bové. A gyorsétterem-romboló sajtkészítő a Védegylet által szervezett Globfest keretében járt Budapesten, és a Medosz szálló szocreál büféjében adott interjút lapunknak.
Gondolkozz globálisan, egyél lokálisan!
Legutóbb a francia elnökválasztás kapcsán hallhattunk önről. Elégedett az elért 1,32 százalékkal?
Igen. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy egy civil szervezet részt vehetett az elnökválasztáson. A legfontosabb az volt, hogy három hónapon keresztül beszélhettünk az emberekhez a tévé- és rádió csatornákon, az újságokban. Olyan témákat emelhettünk be a kampányba, amelyekről soha nem volt szó korábban. Ez volt a legfőbb oka az indulásomnak, miközben persze tisztában voltunk vele, hogy nincs esélyem. De megmutattuk, hogy létezik egy másik realitás is a nagypolitikán kívül.
Régóta nem rombolt gyorséttermet, rohamozott meg katonai bázist. (Bové rövid életrajzát lásd írásunk harmadik részében.) Megváltozott volna? Vagy csak más a taktika?
Egyik sem. Tavaly is több komoly demonstrációt szerveztünk a génmódosított mezőgazdasági termékek (GMO) ellen. Elpusztítottunk néhány ültetvényt is. Ezért újra négy hónap börtönre ítéltek, bármikor megjöhet a „behívóm”, akár már holnap, ha visszautazom Franciaországba. Idén eddig kétszer álltam bíróság előtt. Mi nem változtunk, és egyre többen vesznek részt a demonstrációinkon, úgyhogy megyünk is tovább. De a civil akciók mellett mostantól rástartolunk a különböző választásokra is. Kétfrontos küzdelmet nyitunk.
Nem riasztja el a börtönbüntetés (Fotók: Járdány Bence) Nem riasztja el a börtönbüntetés (Fotók: Járdány Bence) Mennyi időt töltött eddig börtönben?
Nem tudom pontosan. Négyszer kellett eddig börtönbe vonulnom. De ha csinálsz valamit, csináld komolyan.
Az „élelmiszer szuverenitást” hirdeti, ugyanakkor azt mondja, támogatja a világpiacot is. Hogy teremt a kettő között szintézist?
Az világos, hogy enni mindenkinek kell. De a szabad kereskedelem nem jelent mindenre megoldást. A mezőgazdaságban például semmiképpen. Különben is a világ élelmiszereinek mindössze 10 százaléka vándorol az országok között. Az élelmiszertermelés tipikusan olyan, hogy a helyben élők táplálására szolgál. A közszolgáltatásoknak szintén a helyiek kezében kell maradniuk. Elfogadhatatlan, hogy vízkészletek magántulajdonba kerüljenek például. Más területeken működhet a világpiac, de ezeken nem. Ezért gondoljuk úgy, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek meg kellene változtatnia a szabályokat.
A francia parasztok viszont egy csomó támogatást kapnak termékeik exportálásáért. Egy magyar bortermelő is nehezen küzd meg az agyontámogatott, olcsó francia borokkal. Ön elvenné ezeket a támogatásokat?
Az EU közös agrárpolitikája (CAP) most úgy rossz, ahogy van. A támogatások 80 százalékát a termelők kevesebb, mint ötöde teszi zsebre. A tizenkét újonnan csatlakozott ország valóban kevesebb támogatást kap, mint a régiek, és ez nagyon rossz. Ezeknek az államoknak kevesebb támogatás áll a rendelkezésére, mint annak idején Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak, és Írországnak. Ez nem fair, ezért is utasítjuk el a CAP-ot jelenlegi formájában. A másik, hogy a CAP alapvetően az ipari méretű termelést, és az exportot támogatja. Ez rossz a világ többi részén élő termelőknek. Az EU és az Egyesült Államok exporttámogatásaival az ő lehetőségeiket tesszük tönkre, miközben saját termelőikkel sem bánnak egyenlően.
Hogy változtatnának? Minden ország vezessen be magas védővámokat a külföldi termékekkel szemben?
Minden országnak védenie kell a saját mezőgazdaságát a dömping ellen. Ez az első lépés az „élelmiszer szuverenitáshoz”. A második: minden termelőnek a valódi árat kell kifizetnie a termékeiért. Európában nem fizetjük meg a megtermelt élelmiszer valódi árát, ugyanakkor támogatást adunk a termelőknek. De ez nem megoldás. Ezek után külön lehet támogatni a kis területen, környezetbarát termelést folytató gazdákat. De nem azért, hogy ebből legyen bevételük, hanem, hogy fenntartsunk ilyen termelési formákat. Tovább kell lépnünk az ipari élelmiszer-termelésen. Ezzel a fogyasztók sem elégedettek, foglalkoztatási gondokat okoz és a környezetet is tönkreteszi.
Mit szól hozzá, hogy az EU külön fizet a szőlők kivágásáért?
Ez egy őrültség. 400 ezer hektárt akarnak így kivonni a szőlő- és bortermelésből. Mindezt azért, mert az ipari körülmények között előállított borok az egész világot elárasztották. Pedig ez nem is bor. Én csak „vino kólának” nevezem, mert nem sokban különbözik attól a löttytől, mint amit ön is iszik. (Az árnyalatokra nem elég érzékeny riporter nem általlott kólát inni az interjú közben, míg Bové szigorúan szénsavmentes ásványvizet rendelt, melyet ugyanaz a kólagyártó forgalmaz – a szerk.) Az egész világon ugyanolyan az íze – éppen, mint a kólának. Ez csak valami ipari termék, nem is lenne szabad bornak nevezni. A világkereskedelmi szabályok sajnos éppen ezt támogatják.
A múlt héten Londonban töltöttem néhány napot, és tapasztalataim szerint ott kezd kifejezetten divatossá kezd válni a bio termékek fogyasztása. A város tele van ilyen ételeket árusító büfékkel, éttermekkel, majdnem minden kocsmában kapni „organic” feliratú cidert. Örül ennek a tendenciának?
Örülnék, ha ezzel párhuzamosan egyre több és több paraszt kezdene bio termelésbe. De ez még koránt sincs így, ráadásul a bio piac is egyre inkább néhány nagy cég befolyása alá kerül, amelyek erejüknél fogva letörik az árakat, és nem fizetik ki a gazdák valós költségeit sem.
Megszüntetné a munkaerőpiaci-korlátozásokat az EU-n belül?
Az unión belül mindenkinek szabad mozgást kell biztosítani. De a kelet-európai vendégmunkásokat éhbérért foglalkoztatják például a spanyol, francia, vagy olasz mezőgazdaságban. Az emberek olyanok, mint a rabszolgák. Ha már nagy EU-t akartunk, ezeknek az embereknek is meg kell adni azt a fizetést, amit az adott ország lakói kapnak.
Tudja már, mi lesz a következő akciója, amivel a címlapokra kerül?
Még nem. Talán majd ha börtönbe kell vonulnom, csinálunk valamit. De nem csak a média kedvéért szervezzük ezeket a demonstrációkat.
Készít még rokfort sajtot?
Sajtot készítek a farmomon, de nem rokfortot. És joghurtot is. De csak helyi eladásra.
)
Minden embernek van kedvelt és kevésbé kedvelt itala. Így van ez azoknál is, akik a bort részesítik előnyben a palettán. Mi az, ami a borivók táborát is megoszthatja? Ahogy párválasztásnál is van, aki a szőkéket, mások a feketéket, barnákat és akadnak, aki a tüzes vöröseket kedveleik, a borfogyasztóknál is megvan a vöröset és a fehéret szeretők tábora. Egyes férfiak a telt keblű hölgyekre, míg mások az apróbb domborulatokra buknak, ugyanígy a bor esetében is egyesek az édeset, míg mások a száraz borokat részesítik előnyben. 
A borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket. Leghíresebb az egri bikavér, amely három szőlőfajtából készül. Sötét színű, testes, bársonyosan fanyar ízű. Fűszeres illata és zamata ászkolás után alakul ki. Az egri vörösborok közül a hűvösebb évjáratúak színanyagban szegények, savasak. Legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot. A KÉKOPORTÓ, a borvidék legelterjedtebb, vörösbort adó fajtája. A betelepülő német lakosság hozta magával. Koránérő fajta és ibolyára emlékeztető illattal és zamattal rendelkezik. Mélyvörös színű, lágy, harmóniával. Finom rozébort is készítenek belőle. A KÉKFRANKOS rubin- vagy mélyvörös színű. Férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik. A gazdák burgundinak is nevezik. Bora aránylag lassan fejlődik, egyéves korára az érdességét finom bársonyosság váltja fel. Nemes ízével a legbecsesebb vörösborokhoz tartozik. A CABERNET FRANC bora kiváló minoségű, sötétvörös színű, málnára emlékeztető illattal és intenzív zamattal. A CABERNET SAUVIGNON bora gránátvörös színű. Finom csersavban és zamatban különösen gazdag. Az ünnepi asztalon a vadpecsenyékhez és a vadpörköltekhez ajánlható. Mindkét cabernet termésébol jellegzetes ízű barrique borok is készülnek. A MERLOT csupán néhány évtizede honos e vidéken. Mézédesre érett bogyóiból mélyvörös színű, illatban és zamatban gazdag bor készül.