Nagyenyedi borozgatás Csávossy Györggyel
Nézegetem a jegyzeteimet, és Gyurka bácsira gondolok. 
Költő és borász (Fotó: MTI)
Néhány napja csak, hogy visszatértem Nagyenyedről, és Sánta Ferenc főhőseként bolyongok. Ezt a falut nem lehet megírni, hangzott el a Húsz órában, amikor a huszadik század magyar fejeket lebunkózó sorstragédiái sorra megelevenedtek az újságíró szeme előtt. Ilyenkor a nyelv megbénul, a jegyzetfüzet elkallódik, a riport pedig soha nem készül el.
Csávossy Györgyöt és Nagyenyedet sem lehet megírni.
Pedig a világhálón még világos volt minden. Csávossy György, olvastam elutazásom előtt, született 1925-ben, költő, színműíró. Temesvári iskolai tanulmányai után a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán végzett, középiskolákban tanított, Csombordról ment nyugdíjba, európai hírű borász. 1955-től jelennek meg versei, vígjátékai. A romániai magyar civil társadalom egyik vezető alakja, Nagyenyeden él. Ennyi a hivatalos életrajz, és amikor az ősi kollégium könyvtárában, Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című könyvének bemutatóján kezet szorítunk, az adatok után kutatok emlékezetemben.
Csávossy György küllemre szelíd, ősz tanárembert idéz, beszédre, gesztusokra a régi, alföldi magyar mezővárosok intelligenciáját, vagyis értelmiségét, tudom, miről beszélek, onnan jöttem. Aztán kiderül, hogy nem tapogatózom rossz helyen, Csávossy Györgyöt Szegedhez köti a fél rokonsága, Erdélybe talán passzióból vetette a sors istennője, aki olykor felvidéki házmestereket és délvidéki taxisokat vezérel utunkba Budapesten. A történelem fintora volna ez? Talán inkább a vállalt sors, a megélt sorsközösség jóban, rosszban, a megalázott, rosszkedvű magyarsággal.
Mert rosszból kijutott itt bőven. Csávossy tanár úr azonban mezőgazdász, és előszeretettel kutatja, mit lehet kifacsarni a szőlőből. Aki valamelyest ért a borokhoz, jól tudja, hogy diktatúrában, megalázottságban az a néhány pohár nektár léleknyitogató orvosság. Nem a részegségről beszélek, hanem arról a rituáléról, amelyet Gyurka bácsi bemutatott nekünk Nagyenyeden.
A meghívás a Salvus borozóba szól, amelyet Tömörkény duttyánjához hasonlóan a lélek temploma is egyúttal, igaz, nem vászonsátor vagy leveles építmény, hanem kőből épült ház a belvárosban. Itt is nagy dolgok forognak a magyar koponyákban, bár most nem lóvásárról esik szó, kikémlelünk a Daciák és BMW-k pörkölte forgalmas utcára. A tulajdonos is magyar, beljebb tessékel bennünket, jó itt, még a hátsó vécé, a fogvicsorgató kutya is régi emlékeket idéz.
Csávossy György duttyánjában tagadhatatlanul ő az úr. Minden olyan, mint egy szertartáson. Egymás után érkeznek a borok: a fűszeres tramini, a híres Herkules és a többi, Erdély-hegyalja megannyi kincse, fűszere, virága. Gyurka bácsi, ha megengeded, hogy így szólítsalak, mondd, miben különböznek az erdélyi borok az otthoniaktól, teszek fel ilyen és ehhez hasonló kérdéseket, de nehezen forog már a nyelv, üvegesednek a tekintetek, szélesednek a mosolyok, és összetegeződünk, és akkor Gyurka bácsi, akit már így szólíthatok, válaszát messziről kezdi, mondhatnám, Ádámtól és Évától, azt mondja, hogy huszonhét évesen, az ötvenes években került a "szent szörnyetegek", az öt legismertebb romániai borász közé, de nem tisztelte őket, szemtelenül hozzászólt a vitájukhoz, beszél Gyurka bácsi még László Gyuláról, aki nem a történész, annak csak névrokona, viszont jeles borász volt, Gheorghiu-Dej elintézte, de nem számít, legyint Gyurka bácsi, nézzétek ezt a 2002-es Herkulest, cabernet sauvignonból és hamburgi muskotályból kereszteztem, jó az íze, de menjünk tovább, lássuk ezt a traminit, ez is tőled van tehát, igazán kiváló.
És akkor megkóstoltuk Papp Péter nagyenyedi borász 2006-os sauvignon blanc-ját, és szó szerint megállt az idő.
Gyurka bátyám, nem mostanában ittam ilyet, hümmögünk, egymásra nézünk, jeleket adunk, ebből viszünk haza, de vendéglátónk nem lankad, könyvet halász elő, és a saját költéseit olvassa a bor mellé, először kétkedek, de aztán magával ragad az ódon erdélyi nyelv zamata, miről szólnak ezek a versek, persze, szerelemről, borról, emberségről, de veretesen, gondosan, tisztességesen, amilyenek a borok is, Gyurka bácsi azt mondja, ma gombát ettem és ordás palacsintát, tudjátok, fő az összhang, de hallgassátok csak ezt, olvassa a versét, nekünk pedig könnyek szöknek a szemünkbe, tudjátok, folytatja, ükapám Csávoson Pestről hozatott magának kenyeret, hümmögök, felénk, Csongrád megyében különb történetek is járják, így indult talán a dzsentri hanyatlása, versekkel és borral, aztán egyéni egzisztenciák romjain végül a kóró verte ki az ablakot, megtisztelsz a barátságoddal, istenem, de jó, hogy itt lehetek nálatok.
Délután válunk el, Gyurka bácsi szálfaegyenesen áll, és még rozéra invitál bennünket polgári otthonába. Mi azonban csak másnap tudunk eleget tenni a meghívásnak. Amikor elhagyjuk Nagyenyedet, a Papp Péter pincészetéből származó hat liter sauvignon blanc boldog tulajdonosának mondhatom magamat. Felzúg a motor, integetünk, indulunk haza.
Üzenem, Gyurka bátyám: a hat liter már csak három, sokat gondolunk rád, hamarosan érkezünk utánpótlásért.
Nagyenyeden románok is élnek, de róluk írni nem tudok, intézményes helyeken, templomban, kollégiumban, kocsmában csak Gyurka bácsiékkal találkoztunk. Ötszáz–ezer év múlva, amikor a megtelepedett nagyenyedi románság felidézi borait, verseit, jókedvét, bánatát, a Magyar Hírlap örömmel tudósít a fejleményekről.
Fellegvárból szórványhelyzetbe
Mára néhány ezren maradtak a Trianon óta számunkra egyre apadó harmincezres városban, de az Aiud tábla alatt magyarul is olvassuk a Nagyenyedet. Nem tudni pontosan, az önkormányzatban hogyan tárgyalt az RMDSZ néhány helyi képviselője, de amit tettek, jól tették, a nagy alkusz, Bethlen Gábor is megirigyelhetné. Romániában húsz százalék felett kell feltüntetni kisebbségi nyelven is a településeket, Nagyenyeden a magyarok tizennyolc százalékot adnak. A németeket nagyítóval sem találjuk, de a Straßburg is ott díszeleg az Aiud és Nagyenyed felirat mellett, teljes a multikulturális boldogság, amit mi, magyarok azért csendes visszahódításnak érzünk.Szentesi Zöldi László forrásm a http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=158658
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.01.26. 20:03
Bor és költészet
Címkék: bor művészet költészet
Szólj hozzá!
2009.01.26. 20:00
Bormustra!
Címkék: szekszárd kékfrankos bor borverseny
Emlékezetes borok születtek! Szakemberek szerint a 2008-as kékfrankosok kiemelkedő zamatú nedűk lesznek Kékfrankos újboraikat bocsátották bírálatra és kóstolóra a szekszárdi gazdák csütörtök este a tolnai megyeszékhelyen a Dicenty Dezső Kertbarát Kör hagyományos Vince napi rendezvényén. Mint a szakemberek elmondták: kiemelkedő évjárat van készülőben. A szakember szerint a szekszárdi kékfrankos idén a versenyeken és a piacon is nagyszerű eredményeket mutat majd fel. Nem véletlen, hogy a kékfrankos Magyarország első számú vörösborszőlő-fajtája, a hazai borreneszánszban fontos helyet foglal el - mondta. A Dicenty Dezső Kertbarát Kör 15 éve tartja meg a kékfrankos jegyében Vince napi borünnepét. Ferenc Vilmos, a kör elnöke elmondta, hogy a másik két borral kapcsolatos esemény, a Szent György, illetve a Márton napi ünnepük ugyancsak két hagyományos szekszárdi fajtához, a bikavérhez és a kadarkához kapcsolódik. A borász becslése szerint a kékfrankos jelenleg a szekszárdi szőlőültetvényeken is uralkodó fajta, a termőterület körülbelül hatvan százalékán érik. A fajta igazi hungarikum lehet; mint Ferenc Vilmos megjegyezte, sikerét mi sem jelzi jobban, hogy a bordeaux-i borversenyen is kapott már aranyérmet magyar kékfrankos, Magyarországon pedig igazi gasztronómiai borrá vált. A szekszárdi borászok abban bíznak, hogy az idei évjárat megközelíti a 2003-as minőségét. Átlagos évjáratú, megbízható minőségű szekszárdi kékfrankost egyébként palackonként körülbelül ezer forintos áron kínálnak, a kiemelkedő évjáratú, terméskorlátozással készült, esetleg barriqe érlelésű változat 6-8 ezer forintért kerülhet a borszerető közönség asztalára. forrásom a http://www.hirado.hu/Hirek/2009/01/23/08/Bormustra_Emlekezetes_borok.aspx
Kozma Pál az MTI-nek elmondta: 2008-ban nagyon jó minőségű szőlőt szüretelhettek a gazdák, így a 2006-oshoz hasonló, emlékezetes borok készülhetnek ebből az évjáratból. Mint mondta, a Vince napi bemutató is azt bizonyította, hogy a kékfrankos már ebben a korai időpontban is olyan fejlettséget mutat, amely gazdag összetételű bortermésre enged következtetni.
Szólj hozzá!
2009.01.26. 19:57
Vince, tele lesz a pince?
Címkék: bor pince szőlő vince
Nyolcadszor szervezték meg szombaton a Vince-napi borünnepet Balatonfüreden - emlékeztetett erre dr. Bóka István országgyűlési képviselő, a város polgármestere. Balatonfüred 1987-ben, több európai településsel együtt Rómában nyerte el a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa kitüntető címet. Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a rendezvény fővédnöke az ünnepségen jelentette be hivatalo- san, hogy a tavalyi év utolsó napján lépett hatályba Tihany szőlő- és bortermelésre vonatkozó eredetvédelmi szabályzata. Megyénkből a Somló már készített ilyent. Gőgös Zoltán államtitkár a balatonfüredi Vince-napi bor-ünnepen elmondta, a közeljövőben minden bortermő településnek el kell készítenie az eredetvédelmi szabályzatát az uniós előírások szerint. Ez elsősorban a borok minőségvédelmét szolgálja. Salánki Sándor, a tihanyi Vinitores Tychonienses borlovagrend elnök-nagymestere és Varga Marcella, Balatonfüred borkirálynője egy palack tihanyi bort ajándékozott az államtitkárnak. Dr. Májer János, a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacokon a külföldi szakértők szerint is sikeresebben léphetnek fel a magyar vagy már-már annak elismert világfajtákkal. A Tegnap néptáncegyüttes fellépése oldotta a szigorú szakmaiságot, majd még öt növényvédelemmel foglalkozó társaság mutatta be ajánlott termékeit és technológiáit. Végül jellegzetes helyi ételeket kóstoltak, melyekhez tihanyi borokat ittak. forrásom a http://www.naplo-online.hu/fooldal-nap_temai/20090126_fmit_igert_vince_MIT ÍGÉRT VINCE?
Balatonfüred - Vince a szőlészek, favágók és halászok védőszentje. A néphagyomány szerint, ha névünnepén, január 22-én megcsordulnak a jégcsapok, azaz enyhe az időjárás, akkor bőséges szőlőtermés várható.
A nemzetközi borászati szervezetek megítélése szerint Balatonfüred az a város, amelyik ebből a megtiszteltetésből a legnagyobb reklámértéket tudta kihozni. Ide a Balaton, a hagyományok, a kultúra és a bor miatt egyaránt érdemes ellátogatni.
Kifejtette: tavaly sem voltak könnyű helyzetben a szőlőtermesztők, egyre erőteljesebb a tendencia, hogy a kisebb termelők szőlőként tudják csak eladni a termést. Szüret idején ezért egyes fajtákból túlkínálat van, ami leviszi az árakat.
Tavaly különösen a kék szőlők ára csökkent, holott korábban jócskán meghaladták a fehér szőlőkért fizetett összegeket. A nagy borászatok erőteljes harcot vívnak a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt a borbarátok kegyeiért.
Varga Zoltán, a Füred-Csopak borvidék hegyközségi tanácsának elnöke bejelentette, a bormarketingre befizetett összegekből internetes honlapot hozott létre a tanács, melyen a gazdálkodók megtalálják a szőlészetre és borászatra vonatkozó jogszabályokat is.
A környezetvédő szőlőtermesztés rendkívül fontos lenne a Balaton környékén, de a tények nem azt mutatják, hogy ezt mindenki így is látja. Míg Burgenlandban a szőlőültetvények 98 százalékán használnak kötelezően környezetkímélő módszereket, a hat Balaton környéki borvidéken, melyeken nemzeti parki területek is jócskán vannak, csak 15 százalékban.
A magyar környezetkímélő szőlős-gazda az osztrák támogatásnak a felét sem kapja meg. A kutatóintézet utmutatókkal és talajtani laboratóriumi vizsgálatokkal segíti ezt a tevékenységet.
Szólj hozzá!
2009.01.26. 19:55
A bor színe alatt
Címkék: bor művészet borkép
Beszélgetés Hapák József fényképésszel
A XVII. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál résztvevői nem mindennapi kiállítást tekinthettek meg a Budai Várban szeptember 10–14. között. A bor és a kultúra együtt képviseltette magát a Magyar Nemzeti Galériában Hapák József A bor színe alatt című fotókiállításával. A kiállítást Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke nyitotta meg. Az ötven, közel két négyzetméteres óriás fénykép ritkán tapasztalható dimenziókba helyezi a szertartásos borfogyasztás kellékeit. Hapák József, a műtárgyfotózás kiemelkedő képviselője, évtizedek óta az egyházi és világi gyűjteményeink féltett kincseit örökíti meg. – Hogyan helyezte el a borfogyasztás kellékeit a fotókon? – Amikor felkértek erre a kiállításra, akkor úgy gondoltam, hogy teljesen más oldalról közelítem meg a bort és a borfogyasztást. Szerettem volna megjeleníteni azt, hogy a téma az egyházi liturgiákban miképpen jelenik meg. Miután néhány évtizede fényképezem a katolikus és a református kincstárakat, felgyűlt olyan anyagom, amely alapján arra gondoltam, hogy bemutatom a katolikus és a református kelyheket, illetve úrasztali edényeket, poharakat. Tudniillik nem hallottam még, hogy csináltak volna ehhez hasonlót, ezért megpróbáltam összepárosítani a templomokhoz a megfelelő úrasztali kelyheket és poharakat. Az, hogy a képek ilyen nagy méretben és ilyen sűrűn jelennek meg egymás mellett – az 50 darab 1 méterszer 2 méteres fotó –, hihetetlen erős élményt ad. Azt a különbséget is próbáltam érzékeltetni, hogyan használják a katolikusok és a reformátusok a borfogyasztás kellékeit. A katolikusok kelyhei lényegesen gazdagabbak, míg a reformátusoké pedig gyönyörű, egyszerű vonalvezetésűek. – Ezeken a hatalmas kifejezéssel bíró, nagyméretű fotókon Ön érdekes megoldáshoz folyamodott: a fotón látható egy templombelső, és arra mintegy rá van montírozva a templomban található műtárgy… – A fotókon megjelennek templombelsők és külsők, továbbá templomoknak a részletei, és ehhez a kelyheknek egy-egy részlete. Például a nyitó fotót úgy lehet elképzelni, hogy a téli Pannonhalma távlati képe látható, be van fagyva minden, és mögüle a Mátyás-kehelynek egy része, mint a felkelő nap jelenik meg. Vagy a másik fotón: a sonkádi templom diadalíve és egy úrasztali pohár kétméteresre kinagyítva látható, mindeközben a pohár íve megegyezik a diadalív ívével. Hihetetlen érdekes üzeneteket hordoznak ezek a fotók. – Egy ilyen kiállítás elkészítésére körülbelül mennyi idő szükségeltetik? – Szerettem volna megmutatni az embereknek azt, hogy a bor nem abból áll, hogy Géza bácsi végigmegy a puttonnyal a hátán, összeszedi a szőlőt és később a kádban tapossa. Többet szerettünk volna a kollegámmal, Fila kovszky Györggyel, aki az egész kiállítási anyagot digitalizálta és kinyomtatta. A kiállítás koncepcióját nem volt nehéz kitalálni, hiszen sok minden adott volt. A fiókból előhúzni az anyagot, és összepárosítani a megfelelő templomokat a megfelelő kelyhekkel, illetve az úrasztali poharakkal: az volt inkább nehéz. – Meddig tekinthető meg a kiállítás? – A kiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria A épületében, a földszinten. forrásom a http://www.tirek.hu/reflap/index.php/ujsag/olvas/i/355/LII. évf. 39. sz. - 2008-09-28 - Csonka-Kovács Abys
Szólj hozzá!
2009.01.26. 19:50
Konyári János díjátadás
Címkék: konyári jános év borásza
Konyári János 2008 legjobb bortermelője
Az Év bortermelője címre érdemesnek talált borász időbeni korlát nélkül viselheti a megválasztást követő egy év után a rangot adó címet a választás évének feltüntetésével. Tavaly, Konyári János mellett, jelölték még a címre Légli Ottót (balatonboglári borvidék), Lőrincz Györgyöt (egri borvidék), Szöllősi Mihályt (ászár-neszmélyi borvidék) és Vida Pétert (szekszárdi borvidék). forrásom a http://www.balaton.hu/?page=hirek&hir_lang=1&hir_akthely=58&hir_rovatid=103&hir_hirid=14152
Konyári János, a balatonboglári borvidékről vehette át a címet vasárnap Budapesten díszebéd keretében a Magyar Bor Akadémia által.
A Magyar Bor Akadémia tagjai csaknem két évtizede minden évben öt jelölt közül választják ki az Év bortermelőjét, borászát. Az elismerésre több szakmai és civil szervezet, továbbá egyénileg felkért szakértők köztük újságírók is tettek javaslatot. A jelöltek közül végül is a Magyar Bor Akadémia tagsága választotta ki a győztest.
Sümegi József, a Magyar Bor Akadémia elnöke elmondta évente Magyarországon általában mintegy hárommillió hektoliter bor fogy. A kivitel pedig mintegy 700 ezer hektoliter körül alakul. A borászat árbevétele évente 90 milliárd forint körüli. A 2008-as szüretet követően hozzávetőlegesen 3,5 millió hektoliter bor került a pincékbe. A tavalyi évjárat mennyiségét tekintve közepes, minőségileg pedig jó volt az elnök megítélése szerint.
Szólj hozzá!
2009.01.25. 13:56
Recept: Karajban párolt elzászi káposzta
Címkék: recept
Karajban párolt elzászi káposzta
Közben a húst felszeleteljük, enyhén kiklopfoljuk és besózzuk. A hússzeleteken elosztjuk a lecsepegtetett káposztás szalonnát, majd felgöngyöljük, hústűvel összetűzzük, és visszatesszük a káposzta párolólevébe. Hozzáadjuk a megtisztított, vastagabb karikákra vágott sárgarépát, és azzal együtt 20-25 percig lassú tűzön pároljuk.
660 kcal/adag
Elkészítési idő: 45 perc 
STOP forrásom a http://www.stop.hu/articles/article.php?id=442207
Szólj hozzá!
2009.01.25. 13:47
Recept: Együnk bort!
Címkék: forralt bor recept
Kanalazzuk a bort, és csettintsünk, ha ízlik!
A forralt bort még tovább lehet gazdagítani, vagy ízlés szerint flambírozni, ha rummal bolondítják meg. Fahéjjal, aszalt gyümölcsökkel is szokták főzni és kínálni. A narancsos bor különálló műfaj, kellemes, pikáns ital.
Maradék forralt bort kiválón fel lehet dolgozni muffinba, de ehhez fehér borból készített ital szükséges - írta az MTI.
A hegy levével készített sütemények ideje is most jött el: a boros tekercs, a boros narancsos vagy a tokaji torta a leghíresebb ilyen édességek.
forrásom a http://www.168ora.hu/dolcevita/kanalazzuk-a-bort-es-csettintsunk-ha-izlik-29932.html
Szólj hozzá!
2009.01.25. 13:41
Szóló szőlő a rák ellen?
Címkék: egészség bor szőlő
A szőlőben sok antioxidáns anyag van, az egyik ilyen, a rezveratrol szív- és érrendszeri betegségek ellen hatásos. De vannak a szőlőben daganatellenes tulajdonságú vegyületek is, melyek gátolják a bőr-, emlő- vagy a tüdőrák-sejtek növekedését. A szőlő egy eddig nem ismert hatóanyagával sikerült leukémia-sejteket is elpusztítani. Méghozzá úgy, hogy a daganatos sejtekre hat, az egészséges sejteket épen hagyja. Még sok munka van hátra a hatásos gyógyszer kifejlesztéséig – írja a lap.
forrásom a http://www.reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=204373
Szólj hozzá!
2009.01.25. 13:32
Védett eredetű a tihanyi bor!
Címkék: tihany bor szőlő
Nem mehet ki és nem mehet be szőlő
A minőségvédett eredet lényege, hogy az ilyen borok esetében a származási hellyel és a bor-előállítással kapcsolatosan sokkal szigorúbbak a szabályok, lényegében egy ilyen védett, zárt borvidékről "nem mehet ki és nem is mehet be szőlő" - hangsúlyozta az államtitkár.
A termést azonnal fel kell dolgozni, s a bort csak palackban lehet forgalomba hozni - ismertette, megjegyezve, hogy az üvegen pedig meg kell jelölni az egyedi minőségi kategóriát, a saját bortájkörzet - például Tokaj, Somló vagy Tihany - nevét.
A Tihanyi-félszigeten mintegy 70 hektárnyi szőlőterület van - írja az MTI.
Gőgös Zoltán utalt arra is, hogy a tavaly bevezetett termékdíjból - amelynek éves összege eléri az egymilliárd forintot -, 400 milliót fordítanak minőségellenőrzésre, 600 milliót pedig bormarketingre. Szerinte minőségben a magyar borok elérik már a legjobb kategóriákat, azonban a marketingben, az értékesítésben még "gyengébbek vagyunk".
A szaktárca államtitkára kitért arra is, hogy a korábbi években még mintegy 100 ezer hektár szőlőterület volt az országban, ám ez mostanra 70 ezer hektárnyira csökkent. Hozzátette: az unió támogatja a szőlőültetvények kivágását, de például ez a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén tilos.
Az államtitkár a tavalyi 3,5 millió hektóliternyi bortermést jó közepesnek tartja, a minőségét azonban ennél jobbnak nevezte.
Gőgös Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy élelmiszerfejlesztésekre 43-44 milliárd forint pályázati támogatást lehetett elnyerni az elmúlt két évben; ebből 10 milliárdot borfeldolgozásra biztosítottak, s mintegy 20 milliárd jutott a kertészeti eszközök, a szőlőműveléshez szükséges gépek beszerzésére, fejlesztésére.
forrásom a http://www.168ora.hu/dolcevita/nem-mehet-ki-es-nem-mehet-be-szolo-29899.html
Szólj hozzá!
2009.01.25. 13:24
Még nem késő jelentkezni a bortúrára!
Címkék: bor bortúra
Bor Kult+Túra - Most tényleg a túra jön Elindult az új év és Robi sem tétlenkedett: túrát szervez Hangyál Balázs pincéjébe, hogy helyben kóstolgathasson minden érdeklődő, miközben a borász maga mesélhet munkájáról, borairól, terveiről. Részletek egy kattintásnyira, avagy borozás a Nyúlon túl. Kedves Borbarátaim! Itt az új esztendő, s természetesen idén is folytatódik tovább a Bor-kult+túra előadássorozat. Ahogy ígértem az évet egy kis kirándulással kezdjük. A visszaút viszontagságait kikerülve, s, hogy ne kelljen a menetrendhez igazodnunk, sikerült külön kisbuszt szereznünk, méghozzá kettőt, összesen 35 fős kapacitással.(Amennyiben beválik a busz, úgy a későbbiekben több túrát szervezünk a régió borvidékeire, pincészeteibe...) Időpont: január 31. szombat Gyülekező: délután 16 - 16:15-ig a Városháza mögötti parkolóban (a főpostával szemben) Indulás: 16:15 Költségek: A borkóstoló díja 1200 Ft/fő, amely egy "üdvözlő rövidebb jellegű" italt is tartalmaz Mindenkit Szeretettel Várunk! A visszajelzéseket természetesen szokásos módon várom, legkésőbb január 26.-ig (hétfő)!!!!!! Jó Bor, jó Egészség, forrásom a http://www.keret.hu/portal/hu/2009-01-17/bor-kult-tura-most-tenyleg-a-tura-jon
A tavalyi nyúli kiruccanásunk sikerén felbuzdulva, úgy gondoltam ismét ellátogatunk Hangyál Balázs szép emlékű pincéjébe.
A remek borok adottak (min. 8 féle), s a szokásos üdvözlő rövidital is a kóstoló része, mindezt Hangyál Balázs színvnalas prezentálásában. Akik tavaly ott voltak jól emlékeznek arra, igen remek hangulat alkult ki...ezt azt hiszem most is garantálni lehet.
A busz költsége pedig oda-vissza 1000 Ft/fő
Szép Asszony, Feleség...
Szólj hozzá!
2009.01.25. 12:58
Földesi pálinkaverseny
Címkék: pálinka pálinkaverseny
Pálinkákat minősítő versenyt rendeztek Földesen
pálinka: a napfény íze, a magyar föld ereje, a gyümölcs lelke egy kicsiny pohárba gyűjtve- A Karácsony Sándor Általános Művelődési Központban megrendezett minősítő versenyre a Balásházy János Kertbarát kör meghívására harminc különböző gyümölcs pálinkát hoztak el minősíteni Földes termelői. A gyümölcstermelésben, pálinkafőzésben és jövedéki kérdésekben is járatos szakmai zsűri elsősorban a pálinkák minőségét vizsgálta. A tisztaság, az illat, a szín vizsgálata mellett a gyümölcs jellegét, ízének tisztaságát és a pálinka harmóniáját értékelték. Pontozásos értékeléssel arany minősítést kapott Vigh Károly szilva, Szegi Imre szilva,Aranyi Gyula szilva, Horváth István szilva, törköly, Szörnyi László szilva és Tóth Lajosbarack pálinkája. Ezüst minősítést kapott : Antós Albertné vegyes, Karácsony Attila móra- Bronz minősítésben részesült: Karácsony Attila bodza, Imre Sándor alma és törköly,Aranyi Gyula törköly, Nagy Imre szilva, Bíró Sándor alma, Faragó Sándor szilva pálinkája. A Preku Gyula, Preku Éva, Szathmári Sándor és Ványai Gusztáv összetételű minősítő zsűri döntése alapján az arany minősítést elért termelők képviselhetik Földes pálinka termelőit a Hajdú-
Szólj hozzá!
2009.01.25. 12:53
Pálinkaiskola
Címkék: pálinka
forrásom a http://www.bumm.sk/gastro/10/26012/tanuljunk-palinkaul---interju.htmlTANULJUNK PÁLINKÁUL! 
A pálinka része a mindennapjainknak, fogyasztjuk vagy nem, tudunk róla, beszélünk róla, sőt, véleményünk is van róla. Mit tudunk voltaképpen az italról, melyet pálinka néven fogyasztunk? Hogyan, miből készül az ital, melyik az igazi pálinka, mire figyeljünk a fogyasztáskor, vásárláskor. A kérdések megválaszolásában segítségünkre volt az Ógyallán élő Varga Edit, a Magyar Szeszipari Szövetség tagja, aki Szlovákiában azon kevesek közé tartozik, akinek van képesítése a pálinkabírálásra, amelyet a Szlovák Műszaki Egyetem Kémiai és Élelmiszeripari Karán szerzett.
• Mi a titka a kiváló minőségű pálinka készítésének?
- Teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag egészséges, ép gyümölcs, mint alapanyag. Gondos cefrekészítés és erjesztés. Korszerű és kíméletes desztilláció, valamint a pálinka pihentetése, érlelése és palackozása. Mindehhez tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi pálinka főzhető. Például a sárgabaracknál 100 kg gyümölcs alapanyagból – alkoholfoktól függően – legfeljebb 12-15 kifogástalan minőségű pálinka nyerhető.
• Hogyan készül a jó pálinka?
- A pálinkakészítésnek négy jól elkülöníthető szakasza van. Az első lépést a gyümölcs kiválasztása jelenti. Csak megfelelően érett, aromagazdag gyümölcsből lehet jó pálinkát készíteni. Ha kiválasztottuk a gyümölcsöt, akkor következhet annak előkészítése. A csonthéjasokat (szilva, kajszi) kimagozzák, hogy a magban lévő ciántartalom ne kerüljön a cefrébe. Az almatermésűeket (alma, körte, birs) ledarálják, mert bármilyen is legyen a gyümölcs, egy a lényege: pépesíteni kell. A jó kajszibarack cefréje erjesztés előtt úgy néz ki, mint a sárgabaracklekvár. A tökéletes feltárás érdekében a gyümölcsöt kocsonyásító anyagot, a pektint enzimekkel bontjuk le. Amit a cefréhez adni lehet, az a tápsó, fajtaélesztő és sav, például citromsav, a cefre védelme érdekében. Az erjesztés szigorúan cukor hozzáadása nélkül történik! Az erjesztésnél a cél ugyanis az, hogy a cukortartalomból minél több alkohol keletkezzen. Minden erjesztés lelke az oxigénhiány. Rendkívül fontos, hogy a cefre levegőtől elzártan erjedjen. Az erjedés közben keletkezett széndioxid gázokat a modern erjesztő tartályok egy kiegyenlítő szelep segítségével kitűnően megoldják. Fontos az erjesztési hőmérséklet. A cefre szobahőmérséklet alatt, 16-18 fokon szeret erjedni. Magasabb hőmérséklet káros az élesztők érzékenysége miatt, a nap pedig egyenesen megöli a pálinkát, akárcsak a kevergetéssel a cefrébe vett oxigén. Ha minden körülmény megfelelő, akkor 10-15 nap alatt megy végbe az erjedés. A leendő pálinka minőségét kilencven százalékban a cefre lepárlás előtti állapota, minősége határozza meg.
A lepárlásnak az a lényege, hogy a gyümölcsből kinyerjék az aromákat az alkohollal együtt, és mindezt betöményítsék. Rossz gyümölcsből nem lehet jó pálinkát készíteni, ám megfelelő minőségű gyümölcsből is csak nagy odafigyeléssel lehet jó pálinkát varázsolni. A főzés és finomítás után be kell állítani az alkoholtartalmát, amihez ízmentes, általában ioncserélt vizet használnak, lényeges, hogy a víz semmilyen más ízt ne vigyen bele a pálinkába. Az alkoholtartalom arányát nem kötelező a lepárlás után beállítani. Azt később, a nemesítés (tárolás, érlelés) során is meg lehet tenni. Előfordul, hogy magas alkoholtartalommal tesznek el - főként fahordóba - érlelni pálinkát, mert az egészen más anyagokat old ki a fából, mint a víz. A nemesítés során szokták a pálinkát gyümölcságyra önteni, így készül az ágyas pálinka – ekkor a gyüm ölccsel azonos pálinkát kell használni. A pálinka különlegességét és egyediségét mutatja az is, hogy - szemben a whiskyvel és a konyakkal - nem áll jól minden pálinkának a fahordós érlelés, mert a fa kiolthatja a gyümölcs jellegét. Fémedényben viszont jobban összeérik a pálinka, amit az érlelés során érdemes kevergetni, hogy még harmonikusabbá váljon. Ha mindezzel végeztek, jöhet a palackozás.
• Mi a jó törkölypálinka titka?
- Az utóbbi években az igényes pálinkafőzők felismerték a törkölyben rejlő minőségi lehetőségeket, és az erjesztés és főzés technológiájának korszerűsítésével egyre jobb minőségű törkölypálinkákat kezdtek készíteni. Külön „csemegének” számítanak ma már az olyan különböző fajta szőlők törkölyeiből főzött törkölypálinkák, mint a Muscat Ottonel, Irsai Olivér, Tramini, vagy Cabernet Sauvignon. Ezek az elegáns ízű törkölypálinkák minőségében már messze maguk mögött hagyták régi, vitatott minőségű elődeiket és bátran felvehetik a versenyt az olasz grappával.
• Milyenek voltak egykor és milyenek ma a pálinkafogyasztási szokásaink?
- A pálinka mindig a táplálkozási kultúra, az életmód, a mindennapi élet, a társasági élet szerves része volt, soha nem volt a lerészegedés eszköze. A múltban kutatva a fogyasztási szokások szerint a pálinkákat két nagy csoportba sorolhatjuk: mindennapi és ünnepi fogyasztásra szánt itókákra. A mindennapi pálinkás szokások: munkavégzés, étkezés, áldomás, disznótor, aratás, pokolpálinka - gyomorrontások kezelésére használták, általában szilvából készült. Gyermekszületéskor ittak örömpálinkát, az apa vagy a nagyapa egy üveg vagy demizson pálinkát lepecsételt azzal, hogy a gyerek 18. születésnapján vagy esküvőjén bontják csak fel. Boldogasszony-pálinkát az anya egészségére ittak a gyerek keresztelőjén. Az avató-pálinkából legényavatáskor fogyott, rendszerint nem kevés mennyiség. Menyegző-pálinkát esküvő alkalmával fogyasztottak, az esetek döntő többségében édes vagy mézzel ízesített pálinka volt. A sirató-pálinka a halotti torok itala volt.
A pálinkát célszerű 18 fokon kínálni, így kiválóan érvényesül a gyümölcs illata. Kortyolgatva, ízlelgetve célszerű fogyasztani, ellentétben a manapság alkalmazott „merev könyök, gallér mögé” gyakorlattal. A pálinkát még manapság is tévesen, gyakran hűtve fogyasztják. Azért rossz gyakorlat, mert ha hűtjük az italt, akkor pontosan azt az élvezeti értékét veszítjük el, amiért fogyasztjuk: a gyümölcsösségét, az ízét és az illatát. A jó pálinkát nem szabad csak úgy „egy szuszra”, egyetlen hörpintésre meginni. A kóstoló pohár alakja célszerűen felfelé szűkülő legyen, így az ital felett kialakuló illatfelhő nem szökik el, a kóstoló használatára szolgál. A pálinkabíráló versenyeken a nemzetközileg elfogadott 20 pontos bírálati módszert alkalmazzák.
• Hogyan fogyasszuk?
- A pálinka évszázadok óta a magyar táplálkozási kultúra, a mindennapi élet része. A reggeli pálinkafogyasztás a paraszti élet elmaradhatatlan velejárója, a nehéz, zsíros reggeli megemésztésének segítője, nehéz munka idején a fáradtság ellenszere volt. Napjainkban a pálinka élvezete ünnepi eseményhez, családi, társasági összejövetelekhez kötődik. Így fogyaszthatjuk étkezés előtt vagy után, vagy csak úgy, önmagában, de bizton állíthatjuk, hogy fogyasztójának mindenképpen élményt ad. Ha mértékletesen - napi négy centiliternél nem többet - veszünk magunkhoz, akkor szervezetünkre jótékony hatással lehet. A jó pálinka elfogyasztása után az ember bizonyosan nem kel másnaposan, tiszta a feje és gyomra. A rossz pálinka: értéktelen gyümölcsből készült, 18 fokon kihangsúlyozza hibáit, tele van zavaró illatalkotókkal, főtt, kozmás, égett, dohos, savanykás. Mértékletes fogyasztása is kellemetlen élményt nyújt, ráadásul egészségtelen. A jó pálinka: teljes érettségű gyümölcsből készül, tiszta, gyümölcsre jellemző, világos, fűszeres illatok jellemzik, mértékletes fogyasztása élményt nyújt, a kulturált alkoholfogyasztás teljes értékű része, kiteljesíti a gasztronómiai élvezeteket. Az olcsó pálinkát fogadják fenntartással! A jót fogyasszák egészséggel!
Delta, Miriák Ferenc, fotó: -varga-
Szólj hozzá!
2009.01.25. 12:41
Bor, búza, békétlenség
Címkék: tokaj tokaj hegyalja
Bor, búza, békétlenség
A borvidéki önkormányzatok úgy vélik, hiányos a világörökség jogi szabályozása, és egy olyan törvény megalkotását sürgetik, amitől nemcsak a jogi helyzet tisztázását remélik, hanem állami pénzforrások megnyílását is. Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint a törvény koncepcióját idén nyáron kell megismertetni a világörökségi bizottsággal, és a jogszabály az őszi kodifikációs munkák után leghamarabb 2010. január elsején léphet életbe.
A Heti Válasz a "harmadik erőről" készített összeállítást, A Jobbik-holding címmel. Az írásból megtudhatják, hogy a ferencvárosi időközi választáson harmadik helyet elért Jobbik a nemzeti radikális szubkultúra szervezésével készül az igazi választásokra.
A hetilap beszámolója szerint egy "radikális galaxis" van kialakulóban, amelyből nem is kell kimozdulniuk a magyarság elárultatását, magára hagyatottságát valló honfitársainknak. Ők a választásokon a Jobbikra szavaznak, a párt félhivatalos közlönyeként működő barikad.hu honlapról tájékozódnak, a szervezet gyámsága alatt álló Magyar Gárdában edzik magukat, a jobbikosok által alapított boltban válogatnak a turulos pólók, csodaszarvasos sapkák között, és az Attila Király Népfőiskolán tanulnak "igazi" történelmet
A Figyelő Visszaútkeresők című írása a hajléktalan-ellátás problémáival foglalkozik. Jelenleg ugyanis a hazai gondozó hálózat nem szolgálja a visszatérést a társadalomba, és ezen a megnyíló uniós forrásokkal lehetne változtatni.
Magyarországon napjainkban mintegy 25 ezer hajléktalan él, ellátásukra pedig körülbelül 10 milliárd forintot fordítunk. Uniós források révén még összesen 4,5 milliárdnyi támogatással gazdálkodhatnánk a következő öt évben. Most azon egyezkedik a hajléktalanellátó szakma, a szociális tárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy mire költsék ezt a tételt. A pályázatot várhatóan az idei első negyedévben írja ki a minisztérium. A hajléktalanellátó szervezetek korábban jelezték, hogy nem kérnek a támogatásból, ha azt a jelenlegi, általuk merevnek tartott szabályozás szerint kell elkölteniük.
Szólj hozzá! · 1 trackback
2009.01.24. 12:50
Bort télen!
Címkék: bor forralt bor
A bor vágyat kelt, mert forró és édes
A dekoráció tejszínhab és csíkokra vágott vaníliarúd. A pohárban történő tálalás emlékeztet az alapanyag eredeti jellegére, és egyben mókás is, hiszen a bort így csak kanalazni lehet.
Még mutatósabb az ötlet - javasolja a www.boraszportalok.hu - ha egy-egy szem áfonyát, szedret, málnát helyeznek a pohárba és úgy öntik bele a zselésített bort - írja az MTI.
A forralt bort még tovább lehet gazdagítani, vagy ízlés szerint flambírozni, ha rummal bolondítják meg. Fahéjjal, aszalt gyümölcsökkel is szokták főzni és kínálni. A narancsos bor különálló műfaj, kellemes, pikáns ital.
Maradék forralt bort kiválón fel lehet dolgozni muffinba, de ehhez fehér borból készített ital szükséges.
A hegy levével készített sütemények ideje is most jött el: a boros tekercs, a boros narancsos vagy a tokaji torta a leghíresebb ilyen édességek.
forrásom a http://www.168ora.hu/dolcevita/vagyat-kelt-mert-forro-es-edes-29884.html
Szólj hozzá!
2009.01.22. 12:47
X. Szőlészeti és Borászati Konferencia - hírek
Címkék: eger bor szőlő borkonferencia
Bor – minőség - verseny
 A magyarországi borászoknak minőségi bort kell termelniük, mert az olcsó importtal nem tudnak versenyre kelni. A hazai borok a jelenlegi versenyben csak a minőségi kategóriában állhatják meg a helyüket a világpiacon - mondta Gráf József agrárminiszter Egerben, a X. Szőlészeti és Borászati Konferencia első napján.Az unió borreformja - többek között előírja az eredet meghatározását és a földrajzi árujelzők használatát - segít, hogy minőségi borokkal a magyar termelők is állják a versenyt. A hazai borok ugyanis az olcsó asztali kategóriában nem tudnak versenyezni az import termékekkel. Ma ugyanis a lecsökkent szállítási költségek révén a chilei vagy éppen az ausztrál borok olcsóbbak a nagy távolság ellenére is. Ezek költsége literenként harminc eurócent, ami egyebek között adódik a másféle telepítési szerkezetből, az eltérő technológiából. Ezért a magyar termelőknek inkább a minőségi borok előállítására kell törekedniük, ebben a kategóriában van leginkább lehetőségük a kitörésre. Az asztali borok között is inkább a közepestől jobb minőségű és drágább termékekkel van keresnivalójuk a hazai borászoknak. A tömegtermék kategóriában a versenyképességet a tranzitköltségek csökkenése mellett az is rontja, hogy a hazai 80 ezer hektáros termőterület az évi, mintegy 3,5 millió hektoliteres termelésével csak egy nagyobb francia borvidék méreteinek felel meg. A 7-800 ezer hektóliternyi exportunkkal az uniós piacon sem számítunk meghatározó tényezőnek – mondta a miniszter. Az eredetvédelmi oltalommal kapcsolatban Gráf József arról is szólt, hogy augusztus elsejétől hatályba lépnek az új eredetvédelmi előírások, addig a borászoknak le kell írniuk minden egyes fajta jellemzőit, amelyen aztán legközelebb öt év múlva lehet változtatni. A szabályozás az Egri Borvidéket módfelett érinti, hiszen az Egri Bikavér, vagy a Debrői Hárslevelű elválaszthatatlan ettől a vidéktől, és ezek a borok a többitől eltérő jellemzőikkel tudnak piacot szerezni maguknak. Gráf József elmondta: Magyarország eredményesen tudott tárgyalni az Európai Unió borreformjának megfogalmazása során. Ennek eredménye például az, hogy számos régi tagállamhoz képest nagyobb hektáronkénti támogatáshoz jut az ágazat Magyarországon. A másik igen fontos eredmény, hogy úgynevezett nemzeti borítékot képezhetünk, amelynek keretében a saját karakterünknek és céljainknak megfelelően oszthatjuk el a kivágási, illetve telepítési támogatásokat. Az ágazatot segíti az a kormányzati intézkedés is, miszerint a körülbelül 1,5 milliárd forint forgalomba hozatali járulékot nem kell adóként befizetni a borászatoknak, hanem mintegy kétharmadát promócióra, a piaci pozíciók erősítésére fordíthatja a szakma – mondta a miniszter hozzátéve, hogy mintegy félmilliárd forint jut az ellenőrzések hatékonyságának a növelésére. A konferencián január 24-ig számos ismert hazai és külföldi oktató és kutató tart előadást szőlészeti-borászati és marketing témákban. Az előadásokat szakmai bemutatók egészítik ki, míg az esti programok között az észak-magyarországi borvidékek meghatározó borászatainak bemutatkozása is szerepel. |