Magyarország folyékony aranya ( nem csak Baranya)
| A tokaji a borok Seherezádéja, a tokaji borvidék pedig a lehetőségek kincsesbarlangja, ahol nem Ali baba és a negyven rabló, hanem a természet rabolta össze és halmozta fel az értékeket. Tokajt fel kell fedezni, és meg kell érteni ahhoz, hogy egyediségét, rendkívüliségét kamatoztatni lehessen, mert a borvidék múltjánál sokkal érdekesebb a jelene. | |||
|
| |||
| A nemesrothadást a botrytis cinerea okozza | |||
| Vegyük sorra, milyen tényezők konstellációjából jön létre a folyékony arany. Először is a táj. Ha egy borvidék szép, akkor minden esély megvan rá, hogy ezt az esztétikai élményt valamilyen formában palackozni is lehet. Ott, ahol a Hernád és a Bodrog folyó egymásba torkollik, a Tokaj-Zempléni hegyvidék vulkanikus alapú-eredetű, többnyire délkeleti-délnyugati lejtőin valamivel több mint 11 000 hektár alkalmas arra, hogy szőlő borítsa. Jelenleg ennek mindössze a felén, körülbelül 5500 hektáron élvezi a szőlő a jótékony napfényt. | |||
|
| |||
| Folyékony arany Árvay János pincéjében | |||
| A világon mindenütt komoly törvényekkel védik az ehhez hasonló borvidékek rendkívüli érdemeit és érdekeit, és igyekeznek minél jobban kamatoztatni a befektetett energiákat. Ami azonban működik Bordeaux-ban, Burgundiában vagy a szintén édesboros Sauternes-ben, annak csupán a nyomait lehet felfedezni a tokaji borvidékkel kapcsolatban. | |||
|
| |||
| Megjelentek a külföldi befektetők | |||
| A rendszerváltás után, a '90-es évek hajnalán külföldi befektetők jelentek meg Tokaj-Hegyalján, akik mára "gatyába rázták" a borvidék egy részét. Sorra születtek az olyan birtokok, mint a Disznókő, a Hétszőlő, a Királyudvar, az Oremus, a Chateau Megyer, a Chateau Pajzos vagy a Chateau Dereszla. | |||
A téma annyira tartalmas, szerteágazó, hogy igen nehéz lenne minden apróságra kiterjedően sorrendet, s egy szabályrendszert felállítani. Egy biztos: legjelentősebb italunkról már ősidőkre visszamenően vannak feljegyzések, miszerint nagy események kísérő és kultikus itala volt (Jézus az utolsó vacsorán borral kínálja a tanítványait), s a világ kezdete óta foglalkoztatta a gondolkodó ember fantáziáját. Ezért aztán úgy gondolom, természetesnek kell venni, hogy a bort kellő tisztelettel, odafigyeléssel, gyakran íratlan szabályok betartásával kell kínálni és fogyasztani egyaránt. Ugyanolyan illetlenség például a pincérnek a "Milyen bort tud nekem ajánlani" kérdésre azt felelnie, hogy "Van vörös- és fehérborunk", mert ebben az esetben mind a bor, mind az ember leértékeléséről van szó.
A poharak alakja és nagysága is rendkívül változó, de a legszerencsésebb eset az, ha legalább 4 féle pohárral szolgálni tudunk. A poharak elhelyezése a következő: a tányér felett középtől jobb felé nagyság szerint csökkenő sorrendben állnak, legbelül, vagyis a poharak bal szélén a vizespohár, mellette jobb felé a pezsgőspohár, majd a vörös- és fehérboros poharak. A poharakat soha sem szabad telitölteni, legalább 2/3 rész a pohárban üres marad. Fogyasztásnál pedig mindig a pohár talpát, vagy szárát fogjuk, nem pedig a kelyhét.
)
