Bicikliút épül a borvidékek között
Bóly–Villány
Megkezdődött Baranya egyik legszebb kerékpárútjának aszfaltozása. Bóly és Villány között, a borvidéki kapcsolatok jegyében kezdték meg az év elején az út kivitelezését, s ha az időjárás is megsegíti a munkásokat, a jövő hét végére elkészülnek.
Amint azt Hárs József, Bóly polgármestere elmondta, az uniós előírásoknak megfelelő, 2 méter 20 centiméter széles, és kétoldalt félméteres padkával ellátott csapást vágtak a biciklisták részére, néhol bekapcsolva régi uradalmi utakat, illetve néhány településen a már meglévő közutat is a forgalomba.
A beruházás 85 millióba került, segítségével Bólyból Villányba és vissza a kertek alatt, kies tájon lehet eljutni. A nyomvonal részint a Karasica patak töltését követi, részint az igen szép Csikós- völgyben, Bóly, Békáspuszta, Borjád, Kisbudmér, Kisjakabfalva érintésével végződik Villányban, ahová éppen a Fülemüle Csárda mellett lehet kikanyarodni.
Tegyük mindehhez hozzá, hogy a több mint 7 kilométeres új út a Déli Kerékpárút néven egy nemzetközi program részeként tovább folytatódik majd Horvátország felé. Összesen több mint nyolcvan kilométer hosszú lesz, egyelőre Kopács végállomással.
Folytatás már jövőre
Úgynevezett hivatásforgalmú kerékpárút kötné össze jövőre Bóly városát Szederkénnyel, a kertek alatt futó alig hat kilométeres szakaszon. A beruházás közel ötvenmillióba kerül.
Elsődlegesen az iskolába járást segítenék elő a fejlesztéssel, hiszen kerékpárral járhatatlan a meglehetősen nagy forgalmú 57-es út. Másrészt sok szederkényi dolgozik a bólyi ipari park üzemeiben, és többen érkeznek a városba hivatali ügyeiket intézni.
forrásom a bama.hu
Kövér és szép
125 éve pezseg a Törley-pezsgő
Törley folyamatosan fejlesztette borászatát, például ő vezette be hazánkban a fagyasztással történő seprő-eltávolítást (degorzsálás). Korszerű pincéivel, mintaszerű telepével, gépesített gyártósoraival, saját teherautóparkjával és cége reklámozásával kiemelkedett a világ hasonló vállalatai közül. Amikor 1882-ben az első palackok elhagyták gyárát, ezt írta naplójába: "Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani."
Borok forrón 
Dr. Medgyasszay László nem is értette, milyen konszenzusról beszél az államtitkár, amikor a kormánypárti többség felrúgva az ötpárti egyezséget, olyan módosítást fogadott el a földtörvényben, amely lehetővé teszi a külföldiek földszerzését; amikor komoly aggodalomra ad okot a részarány-kiadás és az osztatlan földtulajdon-kimérés, és a rá fordítható források mértéke; amikor olyan fontos agrárpolitikai kérdésekben nincs egyetértés, mint például a birtokpolitika, a piacvédelem, vagy a támogatási rendszer. A kereszténydemokraták szakpolitikusa diagnózisában kifejtette: 
- A beszerzési és értékesítési szövetkezetek a termelők tízezreinek a jövőjét határozza meg. Örvendetes, hogy szól e tevékenységéről is. Örvendetes, mert jó, hogy egyáltalán van ilyen a mezőgazdaságunkban. De hol vagyunk még a sokat emlegetett dán modelltől? Vannak, akik úgy vélekednek, ma már a szövetkezés nem a leghatékonyabb út a versenyképesség eléréséhez. Az úgynevezett integrátorok szerepét favorizálják, akik felülről szervezik az ágazati termeléseket, így kötik össze a piaccal. A Kereszténydemokrata Néppárt azonban, rendkívül fontosnak tartja még a legkisebb piacra termelő gazdaságok szövetkezésének elősegítését is. Meggyőződésünk, hogy az eddigieknél hatékonyabb, pozitívabb állami beavatkozás nélkül ez az önszerveződés lassú és kevés eredményt hozó lesz. Pedig a recept rendkívül egyszerű: állami finanszírozással, uniós pénzek bevonásával, ki kell építeni az országos struktúrákat, biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek terhét csak fokozatosan lehet áthárítani a szövetkezetek szövetkezése révén létrejövő országos hatáskörű szövetkezetek vállára. Ezzel egyidejűleg, minden lehetséges módon kedvezményt kell adni a szövetkezeti rendszerbe belépő tagok, gazdák, vállalkozások számára. Ezt a régen hangoztatott véleményünket az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása is maximálisan alátámasztja. 
- Az eredendő bűn 2004-ben történt, amikor az akkori kormány elszalasztotta az uniós csatlakozás előtti utolsó lehetőséget. A költségvetés tárgyalásakor nem tett eleget az 1995. évi, agrárgazdaság fejlesztéséről szólótörvény előírásának, amely egyértelműen előírta, hogy a magyar mezőgazdaságnak milyen nemzeti támogatást kell kapnia. Az akkori kormány azonban, hivatkozva az uniós csatlakozásra, és az onnan jövő pénzekre, 100 milliárd forinttal - törvényellenesen - megrövidítette az ágazatot. A pénzek persze nem jöttek. Az országgyűlési jegyzőkönyvek tanúsíthatják, hányszor kifogásoltuk ezt az eljárást. Szorgalmaztunk, nemhogy elvonást, hanem plusz 100 milliárd forintos feltőkésítést az állattenyésztés javára. Tettük ezt azért is a legnagyobb komolysággal, mert már 2004 elején napvilágra kerültek azok a szakmai számítások, miszerint a csatlakozás után a baromfi-, a sertés- és tejágazat versenyhátránya a nyugati gazdákkal szemben olyan nagy mértékű lesz, hogy ezek az ágazatok csődbe mennek. Nos, a cassandrai jóslat, beteljesedett. Mit lehet tenni? Nincs más lehetőségünk, mint hogy minden EU-konform eszközt fel kell használnunk a csődhelyzetek orvoslására, még akkor is, ha ez a költségvetés részéről komoly áldozatokat is kíván. 
- 1998 őszén, amikor gabona-túltermelési válsággal küszködtünk, javasoltam - itt, a parlamentben -, hogy a búzát nem elégetni kell (lásd, búzaégető Karsai), hanem etilalkoholt gyártani belőle, és azt üzemanyagként felhasználni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, akkor visszhang nélkül maradt a felvetésem, ma viszont úgy tűnik, átesünk a ló túlsó oldalára. A tervezett biodízelt és a bioetanolt előállító beruházások messze meghaladják az ország alapanyag-termelő képességét. Kilenc évvel ezelőtt azt reméltem, hogy biztos piacot nyerünk az etanol-programmal a gabonaágazatnak, ami igaz is, - de ha erre is rászabadítjuk a vadkapitalizmust, az állattenyésztést tesszük még jobban tönkre. Célszerű lenne a nemzeti energiaprogram részeként bioenergetikai programot kidolgozni, különös figyelemmel az állattenyésztésre és a mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt hatásaira. 
- Tisztelt Ház! Az Ószövetségben olvashatjuk, (Prédikátorok könyve ötödik fejezet, kilencedik vers.) -: „Az ország haszna pedig mindenekfelett a földművelést kedvelő király." Mai viszonylatainkban ez azt jelenti, hogy az egész ország, az egész magyar társadalom, a magyar élelmiszerpiac egészséges hazai termékekkel való ellátása érdekében szükség lenne egy valódi vidékbarát miniszterelnökre. Szép dolog a vidékjárás, a pálinka és a lovaglás méltatása, - de üres úri huncutság ez, ha csak a médiának és a propagandának szól, és nincs mellette, mögötte tett. Várjuk a változásokat, várunk egy olyan miniszterelnököt és kormányt, amely szereti a vidéket, megérti az ott élő emberek gondját, és őszintén segíteni akar. A Barankovics Alapítvány szakmai műhelyében elkészült az ezzel kapcsolatos átfogó elemzés és javaslat, amelyet rövidesen a nyilvánosság elé tárunk, és alapját képezheti egy valódi szakmai és pártközi konszenzusnak. 
Tokaji "máslás" vagyishogy "fordítás" :-)
Királyi Tokaji üvegpalack több tokaji aszus -ból különböző szőlőskert és szüret, -ból az öngyújtó, candied-orange aszus Vörös Címkeben sorozata a ritka, sienna-toned, vadul koncentrált, excessively engedékeny 1999 Essencia, hogy felhasznál pici korty és zamat szeret a vége of ez pompás napban.
A Pálinkaklub most ismét egy kis családi főzdét mutatott be Szabolcs-Szatmárból, ahol igen sok ízes pálinka készül. Az est folyamán a Napkor Kft. nedüit kóstolhatta meg a nagyérdemű, a cég vezetője, Panykó Béla bemutatásában. 
"Hónap Borkóstolója" a Magyar Borok Házában
Harmadik csütörtököt mondott Beaujolais
Libaaprólék leves 
Ludaskása
Libamájas csirkemell
Libamáj egyszerű sütése