Borok forrón Nem kérdéses, hogy a tél beálltával - végre van tél és talán hó is lesz - nincs jobb ital mint a forralt, fűszeres bor. A hagyományos tél-képünkhöz ugyanúgy hozzátartozik, mint a hógolyózás, szánkózás, a sülgesztenye, és persze a síelés és a snowboard. Amikor az ember teljesen áthűlve, orrát-kezét nem érezve haza, vagy legalábbis fűtött helyre érkezik egyetlen vágya van, az, hogy ne csak kívülről, de belülről is átmelegedjék, hiszen teljesen biztos benne, hogy belső szervei pont olyan hidegek, mint végtagja. Ez persze hülyeség, de a vérkeringés serkentése olyan elemi kívánság ilyenkor, mint a pályaszállás a síút foglalásakor. Persze működik a forró kakaó és a tea is, de azért a többség valami alkoholt inna ilyenkor.
Aki nem tudja, annak eláruljuk, hogy, ha ivás után még kimegyünk a hidegbe, akkor a rövid ital fogyasztása erősen ellenjavallt, bármennyire jól esne is legurítani egy felest. Az történik ugyanis, hogy a rövid italban lévő jelentős alkohol mennyiség hatására az erek kitágulnak és a hőleadás fokozódik, ami azt jelenti, hogy egy vagy több feles után jobban fázunk, sőt hamarabb kihűlhetünk, mint, ha nem is ittunk volna semmit. A tea és a feles közti átmenet a forralt bor. Az alkohol tartalma alacsony - na jó közepes - és a megfelelő mennyiségű forró lé valóban átmelegít. Itt szólnánk, hogy a forralt bortól is be lehet rúgni, ésszel igyuk. Vagy ész nélkül, de akkor legyen aki hazavisz.
A forralt bor igazi ahány ház annyi szokás alapon készül minden családban, turistaházban és melegedőben, de egy dolgot gyorsan szögezzünk le. Rossz borból csak rossz forralt bor készülhet. Ahhoz, hogy ne a cukorral és a fűszerekkel kelljen elfedni az ihatatlanságot, erős közép kategóriás, vagy attól feljebb lévő alapanyagot válasszunk. Borászok szerint az igazi jó forralt bort erőteljes ízű vörösborból érdemes készíteni - lehet fehérből is persze -, amit sosem forralunk fel valójában, mert akkor elillan belőle az alkohol, hanem csak gyöngyöztetjük, míg a fűszerek aromája kioldódik. Utána már csak melegen tartjuk. Ja igen, soha ne használjunk hibás zománcú edényt a készítéséhez és ne vizezzük a bort. A forralt bor nem tea, hanem a bor más dimenziókba emelése.
A boltban kapható forralt borhoz való fűszerkeveréket inkább hanyagoljuk és mi magunk próbálkozzunk minél finomabb és izgalmasabb fűszerszámokkal alkotni. Ezeket használhatjuk egészben és őrölve is, de utóbbi esetben készüljünk rá, hogy borunk zaccos lesz és lehet, hogy többen tüsszögni fognak tőle. Nem baj! Ilyenkor rengetek bacilus távozik.
Csajos megoldás: Fél liter vörösbor, két-három evőkanál méz, két nagy karika narancs héjastul, fahéj, szegfűszeg, kardamom mag. Itt a méz miatt se forraljuk a bort, mert minden vitaminja távozik, viszont gondosan kevergessük, míg elolvad. Csajos összejövetelekre való, passzol hozzá a keserű csokoládé.
Izgalmasabb kivitel: Ez váratlan ízkombináció, de érdemes kipróbálni, bár inkább fehérborhoz illik. Fél liter száraz fehérbor, két vastag karika citrom, két evőkanál cukor, szegfűszeg, gyömbér és ánizs. Nem csillagánizs, hanem a hűs ízű közönséges ánizsmag. Illik hozzá a sült alma, sült gesztenye és az almachips.
Csípős és forró: Vörösborból készül és a nátha biztos ellenszere, de legyen a kezünk ügyében zsebkendő és csak az vállalja be, aki tényleg szereti az erőset. Ez üt a legjobban. Fél liter vörösborhoz, egy evőkanál cukor, két karika narancs, gyömbér, fahéj, néhány szerecsendió virág és egy fél chilipaprika szükséges. Utóbbi helyettesíthető cseresznyepaprikával is. Zsíros kenyér mellé a legjobb.
forrásom a borsa.hu
