| Lovász Sándor
|
- A kilencvenes évek végén felismertem, hogy egy nagyszerű ital, egy fontos érték van a kezünkben, ami messze több annál, mint hogy egyszerűen jövedéki adóbevétellel járó terméknek tekintsük. A pálinka mélyen a magyar hagyományokban és kultúrában gyökerezik, legalább annyira, mint a skótoknál a whisky és a franciáknál a konyak - mondta Lovász Sándor, a Magyar Pálinkáért Érdemrend újdonsült tulajdonosa.Egyre világosabbá vált, hogy erre a nemes italra országimázst lehet építeni, miközben a pálinka veszélybe került. Csökkent a fogyasztása, sorra zártak be a pálinkafőzdék, ráadásul az európai uniós csatlakozás közeledtével vegyes érzésekkel tekintett Brüsszel a bérfőzetes magyar hagyományra és gyakorlatra. Azt valami hibás elgondolás alapján a feketegazdaság melegágyának tartotta. Ugyanakkor Lovász Sándor arra is emlékeztetett, hogy néhány nagy nyugat-európai szeszipari cégnek önös piaci érdekből nem tetszett a magyarországi bérfőzetés.
Veszíteni nem veszíthetnek
| Békési Zoltán
|
- Amikor 1999-ben megfogalmazódott bennem, hogy pálinkafesztivált kellene életre hívni Gyulán, akkor azzal a szomorú ténnyel is számolni kellett, hogy ekkor két évre visszamenően egyetlen pálinkaversenyt sem rendeztek sehol az országban - emlékezett vissza a nem vidám félmúltra az ötletgazda. Ekkor Békési Zoltán pálinkafőző azt mondta Lovásznak: veszíteni nem veszíthetek, szakmailag minden segítséget megadok neked. S így történt. 2000-ben, immár nyolc éve rendezték meg az első gyulai pálinkafesztivált. Az ötletgazda megjegyezte, hogy nem volt fáklyásmenet az indulás, sok értetlenkedéssel, vagy legalábbis a valós értékek fel nem ismerésével találkozott többek részéről. Sőt akadt olyan is, aki úgy vélekedett: az italozásra akar rávenni sokakat ez a kezdeményezés, holott a kezdetektől az „Érték a mérték" volt a fesztivál jelmondata. Kezdetben a Gyula Napokkal együtt, utóbb egymást követő hét végén rendezik meg a két eseményt, amelyek közül, igaz, merőben más jellegűek, de a pálinkafesztivál mozgatja meg sokkal inkább az embereket. Lovász Sándor vélekedése szerint az első igazi áttörést 2002 hozta meg, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter eljött a gyulai pálinkaünnepre, és kijelentette, valódi nemzeti ital a pálinka. Ezt követően sikerült négy tájegységhez kötődően a földrajzi eredetvédelmet biztosítani a pálinkáknak. Így a békési szilvapálinka a Körösök-völgyének 30 kilométeres körzetében: Békésen, Békéscsabán, Tarhoson, Bélmegyeren, Kamuton, Muronyban, Mezőberényben, Telekgerendáson, Köröstarcsán, Kétsopronyban, Vésztőn, Dobozon, Gyulán, Gyulaváriban, Sarkadon és Szabadkígyóson termelt, legalább 50 százalékban vörösszilvából készült, hagyományos módon előállított gyümölcspálinkát jelenti. Háromszáz éves hagyomány De a pálinkafesztivál ötletgazdája és a főszervezője arra is felhívta a figyelmet, hogy okirati bizonyíték van arra, hogy az 1730-as években báró Harruckern János György már pálinkát főzetett Gyulán. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mit hogy legalább 300 éves hagyománya van a pálinkafőzésnek ezen a vidéken.
- Másutt ilyen történelmi hagyományra egy egész település marketingjét és turisztikáját lehet alapozni - jelezte Lovász, hogy ezen a téren még van hová fejlődni. 
|
„Gyulán nem kellene erőltetni olyan kétes értékű és gyökértelen terméket, mint a pálinka" - idézte Lovász Sándor a Békés Megyei Hírlap akkori főszerkesztőjének nagy jóindulatról nem tanúskodó sorait. Vélekedése szerint egyébként a sajtó egésze sem ismerte fel, mekkora lehetőség rejlik a pálinkában. Az ötletgazda és főszervező elmondta, hogy 2007-ben 457 gyümölcspárlatot neveztek be a versenyre, amivel a maga nemében a gyulai pálinkafesztivál Európa öt-tíz legnagyobb hasonló rendezvénye közé verekedte be a magát. De nem hagyott kétséget a felől: cél az első hely megszerzése. Kérdésünkre Lovász elmondta, az április 18-20-a közötti rendezvényre akár a 600-at is megközelítheti a versenyre benevezett gyümölcspárlatok száma, folytatva a tendenciát, hogy minden évben mintegy 20 százalékkal nő ez a szám.
Beszélgetőpartnerünk szerint Gyulának hatalmas reklámértéket jelent a fesztivál, s ha a földrész legnagyobb ilyen jellegű rendezvényének a fürdővárost adna otthont, az felbecsülhetetlen volna.
- Minden évben Gyulán adják ki a legjobb pálinka kitüntető címet, ez is a város hírnevét öregbíti - mondta. Elfogadják a pálinkatörvényt Lovász Sándor szerint ma már a pálinka a politikai pártok feletti egyetértést vívott ki magának. Nemrégiben a kormányfő Békésen jelentette be, hogy megsokszorozzák a magyar pálinka marketingjére szánt összeget, Gráf József agrárminiszter pedig a Pálinka Lovagrend tagja. Az idei gyulai pálinkafesztiválra ellátogat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki ugyancsak a lovagrend tagja lesz.  | Gráf József agrárminisztert ütik pálinkalovaggá,
forrás: www.palinkalovagrend.hu |
Sőt, megegyezés született arról, hogy a Gyulán a legjobbnak választott pálinkák a Mezőgazdasági Múzeumba, valamint a Parlamentbe kerülnek. De a kedvező fejlemények közé sorolható, hogy az idén feláll a Magyar Pálinka Nemzeti Tanácsa, s várhatóan a törvényhozás elfogadja - a skót whiskytörvény mintájára - a pálinkatörvényt. A Gyulai Nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál főszervezője nagyon biztatónak értékeli, hogy ennek a nemes italnak a kulturált fogyasztása egyre népszerűbb. Évente 20 százalékkal nő, de még bőven vannak belső tartalékok. Lovász szerint az elkövetkező 30 évet szívós és tudatos munkával arra kell áldozni, hogy a világ is megismerje ezt a semmivel össze nem téveszthető, ízig-vérig magyar italt, amely a tetszhalott állapotából felkelve elindult hódító útjára. S hogy ehhez Békés megyének, s benne két Békés megyei embernek is köze volt, azt bizonyítja: Lovász Sándor és Békési Zoltán az elmúlt év decemberében vehette át Budapesten, a Stefánia Palotában a Magyar Pálinkáért Érdemrendet.
A magunk részéről: gratula!
forrásom : Bod Tamás www.hirhat.hu
|
Borturizmus börze a Magyar Borok Házában 
Vince-napi borrandevú - 2008-01-19
Jégkockaszüret - tudnivalók a jégborról 
A Pinot Noir egy új gyógyszer?
A Borkultúra Kht. közös magyar bor-szállítmányt szervez a 
www.palinkaoldal.hu
Nemes borok laborból