Ombudsmani nem a zéró toleranciára
A BORIGO által áprilisban megjelentett, és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához benyújtott cikk elérte hatását. Az ombudsman szerint a BORIGO-nak mindenben igaza van, és felszólítja a megfelelő szerveket a módosításra, köztük a zéró toleranciát jelentő paragrafus megváltoztatására.
Nos, néha ha nem is gyakran - az az ember érzése, hogy vannak dolgok, amik működnek Magyarországon. 2008. áprilisában hosszú, kimerítő cikket közöltünk az úgynevezett zéró toleranciáról, majd az egész anyagot úgy ahogy volt (pontosabban kicsit átfogalmazva) beadtuk az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához, Dr. Szabó Mátéhoz. Sokáig nem történt semmi, és magunk is azt gondoltuk már, hogy felejtős az egész, mígnem egy kora szeptemberi reggelen levelet hozott a posta, benne az ombudsmani jelentéssel. Itt és most közzé tesszük a lényeget.
Elöljáróban azért néhány dolgot el kell mondanunk. A jelentés szeptember 3.-i keltezésű, a valódi megjelenés szeptember 8-9-én történt, akkor jelent meg a Magyar Távirati Irodánál (MTI) is, vagyis az összes hivatkozás, ami szeptember elején a médiában napvilágot látott, ebből táplálkozott, vagyis az összes hivatkozás a BORIGO beadványával kapcsolatos.
A másik, amit fontos előre megjegyezni, hogy az ORFK azonnal ellenkampányt kezdett, arra hivatkozva, hogy mennyi emberéletet mentett meg a zéró tolerancia. Erre a kérdésre jelen cikkünkben még visszatérünk, mert magunk is úgy gondoljuk, hogy az intézkedésnek van még ha csak áttételes is - szerepe a statisztikák javulásában.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa 2567/2008. számú jelentésében három oldalról vizsgálta meg a BORIGO beadványát.
1. Vizsgálat a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog következménye szempontjából.
Az ombudsman ennek vizsgálata során több alkotmánybírósági határozatra is emlékeztet, amelyek kimondják a közhatalommal rendelkező szervek működése kiszámíthatóságának, korlátainak, egyértelműségének szükségességét. Ennek az ominózus, többször módosított 35/2000 (XI. 30) BM rendelet több helyen sem tesz eleget, például a BORIGO által kifogásolt kérdésben sem, vagyis, hogy fogyasztott alkohol-hoz köti az azonnali elvételt, noha az orvosszakértői állásfoglalás szerint ez 0,2 ezrelék alatt bizonyíthatatlan.
Ugyancsak a jogbiztonságnak történő meg nem felelésnek tartja a jelentés azt a tényt, amire a BORIGO szintén felhívta a figyelmet, vagyis hogy az alkoholos állapot határai nincsenek jogszabályban rögzítve, kizárólag az 1994/13-as Országos Igazságügyi Orvostani Intézet módszertani levélből lehet azokat kiolvasni. Itt felhívja a figyelmet arra, hogy a módszertani levél nem az állampolgár, hanem a jogalkalmazók részére készült, tehát az állampolgártól nem is várható el, hogy ismerje azt. Itt hivatkozik az Alkotmánybíróság azon, következetesen képviselt álláspontjára (és ezen keresztül az Alkotmány 8. §-ára), miszerint szükséges az állampolgár általános védelme a büntetőjogi eszközök önkényes felhasználása ellenében.
Ezen pont vizsgálatával kapcsolatban végső megállapításként leszögezi:
�A fentiek alapján megállapítom, hogy az ittas vezetés szankcionálásával kapcsolatos szabályozás ellentmondásai, különösen pedig az egyes eljárási garanciák hiánya (nem jogszabályi szinten történő rögzítése) következtésben kialakult helyzet a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okoz. A jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog elvének sérelmét jelenti továbbá, hogy a büntetőjogi, szabálysértési felelősség megállapításában a gyakorlatban kulcsfontosságú elemeket (a befolyásoltság és a véralkohol-tartalom) a jogalkalmazási gyakorlat számára nem jogszabály határozza meg.
2. Eljárási garanciák a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése.
Az Alkotmányból áttételesen, az alkotmánybírósági gyakorlatból viszont explicit módon levezethető a tisztességes eljáráshoz való állampolgári jog. Itt tárgyalja az ombudsman azt a kérdést, hogy lehetséges-e egy olyan műszer adatai alapján a vezetői engedély elvétele, amely egyáltalán nem szolgáltat adatot? Aggályosnak találja, hogy egyetlen ilyen mérésre alapozva még akkor is elvehető a jogosítvány, ha semmi egyéb jelet az intézkedő rendőr nem tapasztal. Ugyancsak aggályosnak tekinti, hogy a jogszabály ellentétes a 3/1998 (II. 1.) alkotmánybírósági határozattal, amelyben az AB kifejezetten a vezetői engedélyek bevonásával és az ezzel kapcsolatos garanciákkal foglalkozott. Harmadikként pedig aggályosnak minősíti, hogy nincs jogszabályban lefektetve, hogy mely esetekben kötelező a vérvételre történő előállítás: már szabálysértés, vagy csak bűncselekmény gyanúja esetén? Összefoglalóan a következőket állapítja meg:
Megállapítom, hogy a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz az a jogi helyzet, miszerint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000 (XI. 30) BM rendelet nem rendelkezik az indokolatlan jogsérelmet megelőző, következetes ellensúlyt teremtő garanciális eljárási szabályokról (például az ésszerű időn belüli visszaadásról lehetőségéről) és nem teremtette meg a megalapozott helyszíni vizsgálathoz szükséges feltételeket sem.
3. Tartalmi vizsgálat: az önrendelkezési jog érvényesülése és a zéró tolerancia.
Az ombusman ezen pontban azt vizsgálja, hogy a jogosítvány elvétele jelen témában és általában beleütközik-e a helyváltoztatás szabadságát megállapító alkotmányos jogba. Több áttételen keresztül oda jut, hogy általában egy társadalom természetesen korlátozhatja állampolgárainak helyváltoztatási jogát, azonban ez nem diszkrecionális hatáskör, vagyis ha az állampolgár teljesíti a feltételeket, akkor azt nem lehet tőle megvonni. A helyváltoztatás szabadsága megvonásának ugyanakkor alkalmasnak, szükségesnek ás arányosnak kell lennie. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ugyanakkor kizárólag bűncselekmény alapos gyanúja lehet az, ami ilyen mértékű beavatkozást igényel, a jelen szabályozás kizárólag az elrettentést célozza, valamint a hatóság eljárás egyszerűsítő igényét (lásd BORIGO 2008. április, 100. oldal). Végül megállapítja:
A fentiek alapján megállapítom, hogy az emberi méltóságból következő önrendelkezési joggal összefüggő visszásságot okoz az a jogi helyzet, miszerint a befolyásolt állapotban nem lévő, bűncselekmény elkövetésével nem, csak szabálysértéssel gyanúsított személytől a helyszínen, mérlegelés nélkül és azonnal el kell venni a vezetői engedélyt. A zéró tolerancia elvét követő rendőrségi intézkedés aránytalan korlátozást jelent még kellő eljárási garanciák esetén is könnyen előrehozott büntetéssé változtathatja a rendőrségi igazgatási intézkedést.
A három pont vizsgálata után az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa megadja intézkedéseit is, idézzük:
A jelentésemben feltárt, alkotmányos joggal összefüggő visszásság orvoslása, jövőbeni megszüntetése és megelőzése érdekében,
1. az Obtv. 25. §-a alapján felkérem az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a jelentésemben megfogalmazott szempontrendszer alapján vizsgálja felül a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000 (XI: 30) BM rendeletet és annak módosításával
a./ gondoskodjon a jogszabályszöveg belső koherenciájának megteremtéséről, a félreérthető, az állampolgárok és a jogalkalmazók számára bizonytalan tartalmú rendelkezések pontosításáról.
b./ jogszabályban határozza meg a tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából szükséges garanciális eljárási szabályokat (az alkoholszondával történő vizsgálat, annak következményei, vérminta-adásra kötelezés esetei).
c./ az aránytalan alapjog-korlátozás orvoslása érdekében szüntesse meg azt a jogi helyzetet, hogy a nem befolyásolt, kizárólag szabálysértéssel gyanúsítható járművezetőtől a helyszínen, mérlegelés nélkül és azonnal el kell venni a vezetői engedélyt.
2. az Obtv. 20. §-a alapján felkérem az országos rendőrfőkapitányt, tegye meg a szükségesnek tartott intézkedéseket annak érdekében, hogy a Rendőrség a helyszíni közlekedésbiztonsági ellenőrzések során a kevésbé megbízható, hozzávetőleges eredmények jelzésére alkalmas alkoholkimutató indikátorcsövek helyett a numerikus kifejezésre is alkalmas elektromos alkoholmérő berendezéseket alkalmazzon.
3. az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a az országos rendőrfőkapitánynak, hogy vonja vissza a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) hatályos rendelkezéseinek meg felelő, az elektromos alkoholszondák rendőrségi alkalmazásáról szóló 17/1996. számon kiadott ORFK intézkedést, és amennyiben szükséges a Jat. 49 § (1) bekezdése alapján, utasítás formájában szabályozza a közlekedésbiztonsági ellenőrzés és az elektromos alkoholszondák alkalmazásának technikai szabályait.
4. az Obtv. 25. §-a alapján javaslom az Országgyűlésnek, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészítésével törvényi szinten határozza meg az ittas állapotban történő járművezetéssel kapcsolatos, büntetőjogi ás szabálysértési felelősség elhatárolásában alapvető fontosságú váralkohol-tartalom értékeket és az ehhez kapcsolódó egyes befolyásoltsági fokozatokat.
Végszóként még le kell írnunk néhány dolgot. Az első az, hogy némileg visszatért a jogállamba vetett hitünk. A következő lépés az lenne, hogy a megszólítottak (országos rendőrfőkapitány, igazságügy miniszter, Országgyűlés) valóban tesznek is valamit a visszásságok megszüntetése érdekében, mi, itt a BORIGO-ban mindenesetre mindent megteszünk, hogy a fenti szervek figyelmét folyamatosan felhívjuk kötelességükre.
A másik dolog a statisztika, ami ellenünk szól. Direkte tettük idézőjelbe, mert az emberi életek megőrzése nem lehet senki ellen való. Magunk is úgy gondoljuk, hogy a rendelet szerepet játszott a statisztikák javulásában, de hogy ez milyen módon történt, azzal kapcsolatban vannak félelmeink. Az eddig megjelent statisztikai adatok azt mutatják, hogy az alkohol által okozott balesetek aránya az összes között nem lett kevesebb (10%), vagyis az összes balesetek száma együtt csökkent az alkoholos balesetekével. Ez viszont arra mutat, hogy nem maga a rendelet, hanem annak erőteljes kommunikálása és az ennek nyomán létrejött, az ombudsmani jelentésben is megfogalmazott elrettentés, valamint a folyamatos rendőrségi ellenőrzések okozhatták inkább a javulást. Mint mindenki, ennek mi is nagyon örülünk.
forrásom a http://www.borigo.hu/cikk.php?id=77
