Éles, politikai csatáktól sem mentes küzdelem várható az egyik utolsó állami kézben maradt nagy mezőgazdasági üzem, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatói posztjáért. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hétfőn hallgatja meg a több mint húsz pályázót. Értesülésünk szerint Gyurcsány Ferenc egyik erős emberének jelöltje a befutó. A Tokaj Kereskedőház Zrt. működését megalakulása óta politikai viharok kísérik, sőt, ha félredobjuk a konyhai lírába hajló sajtónyelv iránti undorunkat, azt is írhatnánk, hogy viharban született. Az egykor szinte a teljes borvidék termését fölháborítóan silány, Tokaj hírnevéhez méltatlan tömegtermékké földolgozó szocialista nagyüzem, a Tokaj-helgyaljai Állami Gazdasági Borkombinát privatizációja után, a maradványokból, a kombinát jogutódjaként 1993-ban alakult meg a Tokaj Kereskedőház, amelyet egyszerűen csak Kerházként emlegetnek a szakmában. Természetesen már a privatizáció kapcsán is heves viták dúltak, mind a helyi önkormányzatok, mind bizonyos politikai szereplők (elsősorban baloldaliak), mind pedig a helyi termelők egy része élesen tiltakozott az ellen, hogy a leghíresebb magyar borvidék szinte valamennyi feldolgozókapacitását birtokló állami monstrumot szétszedjék, és részeit magánkézbe adják. Végül - és utólag mondhatjuk: szerencsére - szétszedték, bizonyos területeit és üzemeit külföldi befektetők vásárolták meg, más területek a kárpótlás révén kerültek új tulajdonosokhoz, többnyire ambiciózus, tehetséges termelőkhöz, akik néhány év alatt csodát tettek a tokaji borászattal, és a kombinát gyatra termékeivel összehasonlíthatatlan, világszínvonalú borokat kezdtek készíteni. Kerház pedig maradt állami vállalat, és a mindenkori politikai kurzus áldozata. Ugyan több kormányzat is megpróbálkozott a privatizációval, végül valami mindig közbejött (ha jobboldali kormány volt éppen, akkor a jobb privatizált volna és a bal tiltakozott hevesen, ha baloldali kormány volt, akkor fordítva), a Kerház maradt a tokaji borvidék legnagyobb, állami tulajdonú, de igen vitatott bortermelője. A politikusok hagymázas beszédeikben többbnyire "nemzeti kincsként" emlegették a céget, de a saját, rendkívüli minőségű borokat palackozó tokaji gazdák és a borértő közönség szemében a borvidék hírnevét silány termékeivel állami pénzből aláásó, kártékony szervezet maradt. Annak idején közepes erősségű sajtóbotrányt kavart, hogy az Orbán-kormány kétmilliárd forint készpénzt folyosított a cégnek, amelyet éppen - milyen meglepő - a kormányfőhöz állítólag közel álló menedzsment vezetett. Az összeg nagyobb részéből a borvidék termelőinek eladatlan szőlőkészleteit vásárolták fel. Tehát nem szimpla pénzlenyúlás, hanem inkább valamilyen szociális segélyakció volt ez, riasztó eredménnyel: a rossz minőségű, ám aránylag jó áron fölvásárolt szőlőből készült Tokajik évekig rombolták a márkát, még ma is tele vannak a boltok gyatra, olcsó 2000-es, 2001-es Kerház-szamorodnikkal, háromputtonyos aszúkkal. A Kereskedőház nem túl dicsőséges szerepet játszott a tokaji eredetvédelmi rendszer körül zajlott vitákban, de még a legutóbbi időkben sem volt hajlandó elfogadni olyan szakmai sztenderdeket, amelyet a borvidék legjobb birtokai elengedhetetlennek tartottak a Tokaji márka régi presztizsének visszaállítása érdekében. A dolog persze egy kicsit bonyolultabb ennél, mint az Orbán-kormány kétmilliárdos esetéből is látszik. Az állam a Kerházon keresztül nyúlkált/nyúlkál a súlyos válságokon átment hegyaljai bortermelés ügyeibe, persze mindannnyiszor katasztrofális eredménnyel. A Kerház részben szociális intézmény '93 óta: az a dolga, hogy fölvásárolja több száz kistermelő szőlőjét, olyan kistermelőkét, akiknek nincs saját földolgozó kapacitásuk, illetve nem termelnek elég jó minőségű szőlőt ahhoz, hogy a magasabb minőségi követelményekkel dolgozó privát borászatoknak el tudják adni a szőlőjüket. Ez nagyszerű gesztus az államtól, persze, másrész viszont tönkreteszi azoknak a termelőknek a munkáját, akik saját pénzüket kockáztatva törekednek egyre jobb borok elkészítésére, hogy Tokaj újra elfoglalhassa méltó helyét a világ borpiacán. Székhelye: 3934 Tolcsva, Petőfi S. út 36-40. Tulajdonosi szerkezet: MNV Zrt. 99,99%, Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. 0.01% A Társaság fontosabb adatai (2007. december 31-i mérlegadatok alapján): Saját tőke: 7 066 409 000 Ft. Mérleg szerinti eredmény: 74 749 000 Ft. Jegyzett tőke: 2 326 930 000 Értékesítés nettó árbevétele: 3.592.036 Teljes munkaidős létszám: 173 fő Az utóbbi években kicsit változni látszott a helyzet: a 2002-ben kinevezett vezérigazgató, Kiss László olyan fölvásárlási rendszer kiépítésére törekedett, amelyben a gazdákat a jobb minőségű szőlő előállítására tudták öszötönözni, rendszeresen ellenőrizni kezdték az ültetvényeket, és a minőségi szempontokat a termelőkkel kötött szerződésekben is rögzítették. Tavaly augusztusban azonban váratlanul elhunyt Kiss László. Közben a kormányzat környékén ismét többször szóba került a társaság privatizációja, de éppúgy, mint 1993 óta tucatnyi esetben, az ellenzék tiltakozott, a kormány visszakozott, így a cég az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá került. A vagyonkezelő hosszú hónapok után, januárban írta ki a pályázatot a tolcsvai központú cég vezérigazgatói posztjára. Az új cégvezető dolga nem egyszerű: a borvidék továbbra is súlyos értékesítési gondokkal küzd, világszerte csökken az édes borok forgalma, Tokaj legprogresszívebb pincészetei is száraz borokkal kísérleteznek, szakítva az évszázados tradíciókkal. A Kiss-féle menedzsment éppen csak elindult a borvidék hírnevéhez méltó pincészetté válás útján. Értesülésünk szerint legalább húsz pályázó akad a posztra. Őket hétfőn hallgatja meg a vagyonkezelő. A legesélyesebbek között ott találtjuk Bacsó Andrást, a spanyol tulajdonú Tokaj Oremus pincészet birtokigazgatóját, aki az egykori szocialista borkombinát egyik utolsó vezetőjeként kulcsszerepet játszott a privatizációban. Indul Heimann Zoltán is, aki szekszárdi családi borászata révén ismert boros körökben, de kipróbált menedzser egyszersmind: hat éven át a Béres Rt. vezetője volt, 2000 és 2002 között a Kerházhoz hasonló státusú és politikailag hasonlóan kényes Bábolna Rt.-t vezérigazgatta, az utóbbi években pedig az MKB szekszárdi fiókjának igazgatója. Úgy tudjuk, a közgazdász végzettségű és a borexport területén is tapasztalatot szerzett Heimann pályázatát az agrártárca vezetője és Bajnai Gordon gazdasági miniszter is támogatja. Befutónak mégis dr. Kiss István, a 34 esztendős, viszonylag ismeretlen tokaji borász tűnik, aki Gyurcsány Ferenc bizalmi emberének, kabinetfőnökének, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei születésű, és Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló Ficsor Ádámnak, az FVM szakállamtitkárának támogatását bírja. A kifejezetten nyomulós, rendkívül ambiciózus fiatal szocialistaként ismert Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken, MSZP-s forrásaink szerint Ficsor a hagyományosan erős BAZ-megyei pártelnöki poszt megszerzésére törekszik ugyanis. Kiss Istvánt 2007-ben némi meglepetésre az Év tokaji bortermelőjének választották. A több nyelvet beszélő, külföldi tapasztalatokkal is rendelkező, élelmiszertudományokból doktori címet szerzett borászt generációja kiemelkedő képességű szakemberének tartják, bár borai eddig nem arattak komolyabb sikert. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. március végéig nevezi ki a Tokaj Kereskedőház Zrt. új vezérigazgatóját. forrásom a http://index.hu/gazdasag/2009/03/08/gyurcsanyek_embere_lesz_az_uj_tokaji_vezer_/Gyurcsányék embere lesz az új tokaji vezér?
A borkombinátot szétszedték
Nemzeti kincs vagy desktruktív ágens?
2002 óta javul a minőség
A Tokaj Kereskedőház Zrt.
Húsz pályázó, egy nagypályás
A pálinka hungarikum, azaz magyar termék. Ezt jelzi a palackon az a pálinkazárjegy is, amelyből az első darab a hetekben került fel a Győri Likőrgyár Pannonhalmi Pálinkáriumának egyik törkölypálinkájára. A nemes italról, a hozzá kapcsolódó pálinkamúzeumról és a fogyasztási szokásokról a cég vezérigazgatójával beszélgettünk. Barabás Attila lapunknak adott interjújában többek között azt mondta, a pálinka legnagyobb pozitívuma, hogy ráébresztett minket értékeink felfedezésére.
Az alkoholfogyasztás következményei igen változóak egyéni érzékenységtől, nemtől, testtömegtől, aktuális egészségi és fizikai állapottól, esetleges gyógyszeres kezeléstől, valamint az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően. 
Nagykanizsa (hba) - Kisméretű szőlőbirtokon is biztosítható egy család megélhetése - ékes bizonyíték erre Györgykovács Imre, somlói gazda.
Immáron ötödik alkalommal, az idén június 19-22-e között kerül megrendezésre Anglia legnagyobb és legrangosabb étel,- és italfesztiválja, a Taste of London (London Íze). Itt a világ és a szigetország legnevesebb gasztronómiai szakemberei és a leghíresebb londoni éttermek séfjei készítik el és mutatják be remekműveiket az eseményre kilátogató több százezer érdeklődőnek.
Az esemény keretében bemutatkoznak Anglia híres éttermei és séfjei, köztük olyan Michelin csillaggal kitüntetett szakemberek is, mint például Tom Aikens, Angela Hartnett vagy Gary Rhodes. A Taste of London fesztiválon, amelynek idén is a British Airways a főszponzora, nemcsak a brit ételkülönlegességekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem a világ különböző tájairól érkező séfek különleges fogásaival is. Az idei Taste of London fesztivál olyan meglepetéssekkel szolgál az érdeklődőknek, mint az Íz Színház, a Kóstoló Konyha, valamint a Kína Íze szekció.
A Taste of London fesztivál különlegessége, hogy az érdeklődők végignézhetik a különböző fogások elkészítését, majd meg is kóstolhatják a híres séfek ételkülönlegességeit, de akár meg is vásárolhatják az ínyenc falatokat és italokat. A fesztivál keretében a vendégek 40 standot járhatnak végig, ahol a gasztronómiai szakemberek bemutatói mellett, ötletet kaphatnak arra vonatkozóan, hogyan és hol szerezzenek be jó minőségű alapanyagokat, illetve el is leshetik az ételek elkészítésének mesterfogásait is a híres séfektől. A Taste of London azonban nemcsak az ételekről szól, ugyanis az eseményre kilátogatóknak bor,- és sörkóstolásra is lehetőségük van.
Az idei év egyik különlegessége a Taste of London fesztiválon, az úgynevezett Íz színház, melynek keretében a vendégek közvetlenül tehetnek fel kérdéseket a híres gasztronómiai szakembereknek, illetve betekintést nyerhetnek a különböző fogások elkészítésének munkafolyamataiba is. A Kóstoló Konyha a fesztivál másik újdonsága, amelynek keretében a fesztivál vendégei megízlelhetik a különböző angol ételkülönlegességeket. Emellett a London Íze fesztivál keretében Kína ízei is bemutatkoznak, ahol az érdeklődők belekóstolhatnak az orientális keleti ízekbe és a Londonban található híres kínai éttermek kínálatába is.
