...igen, de ott teljesen más volt mint délen. Az Egyesült Államokban Washington állam, Oregon és persze Kalifornia voltak a legfontosabb állomásaim. Washington állam ezek közül a legészakiabb. Ez közvetlen szomszédja Kanadának, ám a belső sivatagi klíma miatt mégis annyira meleg, hogy ha Pinot Noir-t akarnak palackozni, a hűvösebb, déli Oregonból kell hozni az alpanyagot. Az amerikaiak szeretik a jó borokat és nagyon sok pénzt képesek áldozni rá, elsősorban persze Kaliforniában. De feltűnt, hogy a borkultúra messze nem annyira kifejlett, mint Európában. És itt most nem a fogyasztásra gondolok (mert nem láttam jéggel vagy vízzel keverni a bort náluk), hanem inkább a történelmi hagyományokra, illetve azok hiányára. Az alkoholtilalom időszakára, egyes vallások által kiszabott tilalmakra, melyek a mai napig élnek. Furcsa, hogy még vezetni vagy fegyvert viselni is sokkal fiatalabban lehet, mint bort fogyasztani. Nem ritka, hogy 60 évesektől is elkérnek valamilyen okmányt, hogy meggyőződjenek róla: valóban elérték a 21 éves korhatárt. Az is különös, hogy nem minden államba lehet szabadon bort bevinni, illetve a különböző licenc díjakat kell a kereskedőknek fizetniük, hogy bort adhassanak el adott helyen és időben. Emellett talán az ameriakiak voltak az elsők akik a címkékre a bor/alkoholfogyasztás káros „mellékhatásait" is feltüntették. Ettől függetlenül nagyon komoly borok születnek. náluk! Kalifornia a leghíresebb és minden joggal. Mendocinoban barátokkal kóstoltunk, nagyon izgalmas a magasabban fekvő területeivel, a Zinfandellel illetve az olasz fajtáival. Érdemes odafigyelni rá, de persze ott van a jól ismert Napa, Sonoma és ezen belül az egyes AVA-k is (kisebb borvidékek, szőlőtermelő területek). Sajnos sokkal délebbre, mint Santa Cruz, Monterrey nem sikerült most elmenni, majd legközelebb. A szabadság fogalma az USA-ban testesül meg leginkább, így a borturizmus fogalma is itt kellett, hogy megszülessen - mesteriek a vendéglátásban. Az amerikaiak kedvesek, barátságosak - jó érzéssel köszön el tőlük a látogató. Fantasztikus hely. Ez egy nagyon összetett kérdés. Valószínűleg nem is tudok minden igényt kielégítő választ adni rá. Azt biztosan el lehet mondani, hogy Európában sokkal több a szabály, az újvilág pedig liberálisabb, jelenti ez a szőlőfajták kiválasztását vagy a technológiát (engedélyezett öntözés, csipsz, stb.). Sok helyen az adottságok jobbak, de lagalábbis megbízhatóbbak a szőlő termesztéshez, mint az öreg kontinensen. Több pénzt tudnak befektetni, koncentráltabb a termelés és általában gazdaságosabb. Csak egy példa: míg Magyarországon 1 borászra jut 0,5 ha átlagos termőterület ekkor ez Dél Afrikában 30 ha. Ez nem azt jelenti, hogy Európának a hagyományos fajtái mellé most mindenhol Syraht kellene telepítenie, hogy a divat után menjen. Nem pusztán az újvilági árakkal és mennyiségekkel kell versenyezni, de az értékrend, a borkultúra, a hagyományok is játszanak a versenyben. Erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Ezt nem érti meg az Európai Unió, mikor a gazdákat arra ösztönzi, hogy kivágják a szőlőt. Inkább az összefogást serkentené, és felkarolná a hagyományokat! Nem európai bort kell produkálni, hanem franciát, magyart, németet... Persze kissé romantikusan hangzik ez egy pénzközpontú világban. Egyetértek viszont abban, hogy ha valami nem hoz hasznot, akkor változtassunk rajta! Például szűnjön meg a kényszerlepárlás. A megbukott diákot sem támogatják ösztöndíjjal. Európának legfontosabbak azok a területei, amelyek presztízsértékűek, melyeken olyan borok születnek, amik sosem készülnének el az újvilágban. Mert nincs meg az a szőlő, talaj, éghajlat, kultúra. Ezeket a legmagasabb szinten védeni kell! Ilyen például Tokajhegyalja Magyarországon, ilyenek a hungarikum szőlők és az azokat termelő borvidékek (Somlói Juhfark, Badacsonyi Kéknyelű, Szekszárdi Kadarka, stb.) Az értékeink védelme nagyon fontos. Mit történik az újvilágban, ami ezt rombolja? Ott vannak az elnevezéseik: Új Zélandi Chablis (Chardonnay helyett) vagy Muscat Tokay (Ausztrál erősített bor). Ahogy mondtam, a kérdés nagyon összetett és legszívesebben kedvenc óvilági és újvilági boraim mellett tudnánk erről egy egészséges vitát folyatni, a lényeg, hogy mindenhol vannak nagyon jó borok és ezeket az egyedi, megismételhetetlen borokat védeni kell, ugyanúgy, mint bármilyen más értéket - legyen az eszmei vagy kézzel fogható. A bor több mint puszta alkohol. A gyakorlati tapasztalatszerzések után újra visszakerültem Angliába. Tavaly Londonban voltam egy kisebb, de nagyon elit borkereskedés felelős menedzsere. Most újra egy nagyobb bor kereskedő cégnek dolgozom, amely szintén patinás, ha belegondolunk, hogy a 18. század vége óta üzemel. Ők hozták be az első újvilági borokat a brit piacra, és ők voltak, akik úgymond "felfedezték" a Petrust is. Ma is nagyon erősek, Bordeaux mellett és szinte minden fontosabb, ismertebb borvidékről van boruk. A bristoli Averys Borkereskedésről van szó, a bortanácsadói csapat tagja vagyok. Ezen kívül sikeres felvételi vizsga után felvételt nyertem idén a Master of Wine intézménybe is. A komoly munka tehát folytatódik tovább, csak dupla erővel: kóstolás, tanulás, szemináriumok, borvidékek látogatása... Emellett a saját weblapommal szeretnék mélyebben foglalkozni illetve tervben van még egy másik angol nyelvű weblap indítása illetve egy magyar nyelvű is. És persze nektek is írok a Borászportálokra. Mi a személyes véleményed az MW-kről? Valóban egyfajta félistenek a világ borkultúrájában vagy inkább a cím marketingértéke a lényeg? Mondjuk egy sztorival világítanám meg. Sokat beszélnek manapság a csavarzárról, hogy az mennyire jó, nem lesz dugós a borunk... Egy érdekes előadást tartott Pascal Chatonnet kutató, a TBA-ről (tribromoanisole), ami mondjuk, a borászat faszerkezetében rakodhat le és a levegő által a borba kerülhet derítésnél. Hasonló jellege van, mint a TCA-s, dugós bornak. Pont az oxigénátvitel részletes kifejtése (OTR) volt egyébként a legutóbbi MW vizsgakérdés is - hogyan hat mindez a parafa dugónál, csavarzárnál a borra. Csavarzár alatt lévő borok másképpen fejlődnek, egyesek a mercaptán, kénhidrogén szagot mineralitásnak nevezik, mások hibának (egyébként hiba is). Egyes szőlőknél nem jó mindig a csavarzáras megoldás - például Grenache, reduktivitás miatt, kén és oxigén reakciója miatt. Vagyis a naprakészség, rálátás a világ borászatára - erről van szó. Tudni, hogy aktuálisan mi történik a borvilágban. Ez, az ami kiemeli őket a borszkértők közül. Például Kaliforniában vagy Ausztráliában egy új borhibát észleltek. A globális felmelegedéssel mind gyakoribb erdőtüzek füstje a szőlő héjába beépülve az elkészült borra is kihat. Főleg a vörösboroknál - mert ugye héjon eresztjük a szín kioldása miatt. Sok-sok érdekes és új dolog történik mindig a borok világában. Még Magyarországon hallottam először a Master of Wine címről és az intézményről. Tokajon rendeztek meg egy nagy kóstolót és Bill Gunn MW előadását olvastam Tokajról, majd Clive Coates MW-vel készített a Borbarát Magazin egy interjút. Hallgatván a Boregyetemen Romsics László előadását az intézményről, és ahogy ő közelített a bor világához, mondhatjuk, ez új és izgalmas volt számomra. Miután elfogadta meghívásomat Borbarát Klubunkba, az én érdeklődésem még tovább nőtt. Amikor kikerültem Angliába, és találkoztam az első MW-vel, Charles Taylor-ral, kóstoltam a borait (borkereskedő) faggattam őt az intézményről is. Valójában mindenről, ami csak eszembe jutott. Kiderült, hogy a borkereskedésnek, ahol dolgoztam, van egy állandó vásárlója, aki MW, Patricia Stefanowicz, ő lett később a tanárom is, ma pedig a mentorom az MW kurzuson. Sok MW-vel volt szerencsém már beszélgetni, hallgatni az előadásaikat, kóstolni velük. Mindegyikük igen lelkes, persze ki-ki másképpen. Egy biztos: ami összeköti őket, hogy életük a bor. A kérdéseket feltette: Hradszki Róbert, Borászportálok szerkesztő Kielmayer Kristian
Robert Mondavi, pihennek a vörösök
Tisztaság mindenek előtt!
Mivel fogsz foglalkozni most, merre tovább a tapasztalatszerzések után?
A Budai várban a Borfesztiválon szeptemberben Tokajit kóstol
...mert Tokajhegyalját nagyra tartja
Romane Conti - Franciaország, Burgundia
Válaszolt - elemzett, a borokat pörgette:
Borászportálok bortudósító
Nemzetközi Borakadémikus, Master of Wine hallgató
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.10.27. 12:21
Hogyan lett állandó szakértőnkből MW hallgató - az interjú folytatása
Címkék: bor mw borszakértő
Szólj hozzá!
2009.10.27. 12:19
Miseborok kóstolója a Borkápolnában
Címkék: bor borkostoló borkápolna
Október 29-én, csütörtökön 19 órakor Miseborok kóstolója a Borkápolnában „ A nemes és tiszta bor több mint az érzékszervek összhangja, a bor kegyelem és áldás” Vinum Primatis Lapozzunk fel bármilyen szakirodalmat, a borkultúra történetéről szóló fejezetben mindenképp találkozni fogunk a bor bibliai vonatkozásaival. Azonban sokkal nehezebb dolgunk van, ha a templomokban máig a szertartás részét képező miseborról próbálunk megtudni valamit. Mindenszentek ünnepe alkalmából a Borkápolna vendégei megismerhetik és megkóstolhatják a borok eme méltánytalanul elhanyagolt fajtáját. Vendégünk lesz Geönzeöl Attila, a Vinum Primatis társaság képviselője, aki előadást tart egyház és bor kapcsolatáról. Vacsora: Túrós csusza tepertővel és rácsos almás rétes Borok: Scheller Zöldveltelini 2003 Scheller Kereklevelű 2003 Pannonhalmi Apátság Rajnai rizling 2008 Palota Borház Cabernet sauvignon 2003 Scheller Aranveltelini félszáraz 2003 Páll Pince Tarcali Furmint 2006 Altaris Vinum Missae (spanyol) J. Salla ( Spanyol) Részvételi díj: 3900 Ft/fő Péter Nóra Borkápolna (Wine 4 U. Kft.) 1071 Budapest, Damjanich u. 52. Tel: 061-343-5258
Szólj hozzá!
2009.10.25. 19:40
Békéscsaba, kolbász, kerítés, pálinka
A kerítés is kolbászból volt Békéscsabán
Békéscsaba - Négyszázhúsz csapat részvételével tartották meg Békéscsabán a XIII. Csabai Kolbászfesztivált. A négynapos rendezvényen étlen-szomjan senki nem maradt: a zsíros kolbászt házi pálinkával üthette szét a több ezer vendég, aki szombaton testközelből sajátíthatta el a kolbásztöltés fortélyát.
Csúf véget ért volna a tudósító és fotóskollégája, ha elfogadja mind a 420 induló csapat invitálását egy-egy kupica pálinkára. A versenyzők szerint ezen itóka nélkül képtelenség elképzelni egy kolbásztöltő versenyt. A H1N1 vakcina nevű csapat véleménye: kizárólag a pálinka jelenthet megoldást az influenza vírus ellen.
– Az A-típusú vírus ellen az alma-, a B-típusú ellen a barackpálinkát ajánljuk – mutatott az infúziós palackokban tárolt alkoholra a békéscsabai-orosházi csapat szóvivője, Kovács Zoltán ügyvéd. A H1N1 típusú influenza ellen – amit kismamák és 5 év alatti gyerekek is bátran fogyaszthatnak - pedig legutóbbi kutatásuk termékét, csapatuk kolbásztöltője, Manka néni jól megfűszerezett kolbászát ajánlották. Egyetlen mellékhatásaként az orvosokból is álló csapat a sűrű böfögést említette meg. S hogy a zsíros falatok, valamint a hozzájuk fogyasztott pálinka mennyire káros a szervezetre? – Ez a kombináció a legjobb a szívnek – magyarázta Lakatos Ferenc, az orosházi kórház kardiológiai osztályának vezetője.
Könyékig merülve a fűszeres masszába láttuk Fásy Ádámot is, aki hét éve erősíti Hozdeczky István alfaképző.hu csapatát. – Ebben nőttem fel, így a kolbásztöltés minden fázisából kiveszem a részem – mesélte a Zeneexpressz című műsor házigazdája. A Mesterhármas nevű formáció népszerű tagjához sokan odamentek, mindenki akart egy-két szót váltani a műsorvezető-énekessel. Fásy Ádám elárulta, hogy az enyhén csípős csabai kolbász a kedvence, amiből jó pár szálat szállít haza egy-egy kolbásztöltő fesztivál után.
A csapatok különböző technikával dolgozták fel a disznóhúst, ám a „Mi a titka a nyerő kolbásznak" kérdésre kivétel nélkül a jó fűszerezést említették meg. Az egyik legdekoratívabb csapat azonban nemcsak a só-bors-köménymag-pirospaprika megfelelő arányában bízott.
– Mellbedobással győzünk – mondta magabiztosan a Kolbászbűvölők csapatát erősítő Hirka Ilona. Sokat sejtető nevüket és pink-fekete szerelésüket figyelemfelkeltésnek szánták a 18-22 éves lányok – teljes sikerrel. Az elmondásuk szerint életükben először kolbászt gyúró fiatalok kézimunkájára sok vendég kíváncsi volt.
– Megérte Szegedről átjönni, végre kajálunk egy jó kolbászt – hangzott az elismerés a nézőként jelenlévő Puskás László szájából, miután belekóstolt lapunk, a Délmagyarország csapatának kolbász alapanyagába. Nem vitatkozhattunk a Kárász Csárda tulajdonosával: valóban megérte körbenézni a Csabai Kolbászfesztiválon.
forrásom a http://www.delmagyar.hu/bekescsaba_hirek/a_kerites_is_kolbaszbol_volt_bekescsaban/2121743/
Szólj hozzá!
2009.10.25. 19:12
Somlói borkóstoló
Címkék: somló bor borkóstoló
„A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: keleti bölcsesség és nyugati műveltség. Van benne valami Ázsia nyugalmából és Európa kíváncsiságából. Ez a legszerencsésebb keverék borban és emberben.” Márai Sándor A SOMLÓI TAVASZ EGYESÜLET második alkalommal rendezi meg a SOMLÓI PORTFÓLIÓ KÓSTOLÓT. A rendezvényünkön Ön megismerheti tizenöt somlói pincészet borkínálatát, így teljes képet alkothat a borvidékről. Bízunk abban, hogy ez az este hozzásegíti, hogy még szorosabb barátságot kössön a Kárpát-medence ezen gyöngyszemével, a különlegesen egyedi, minerális borok világával. A KÓSTOLÓ IDŐPONTJA: 2009. november 18. 15:45-20:00 HELYSZÍNE: Festetics Palota Cím: 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3. RÉSZTVEVŐK: a Bogdán Pincészet, a Csordás-Fodor Borház, a Dénes Hegybirtok a Ság-hegyről, a Fazekas Borpince, a Fekete Pince, a Györgykovács Kispincészet, a Hollóvár Pincészet, Kolonics Károly Pincészete, a Kreinbacher Birtok, a Laposa Pincészet, a Somlói Apátsági Pince, a Spiegelberg Borpince, a Szabóvári Pincészet, a Szent Ilona Borház és a Tornai Pincészet A PROGRAM: 15:45-16:00 Érkezés 16:00-16:20 Csikós-Tardy Jazz Duó előadása 16:20-16:30 Baráth Sándor, a Somlói Tavasz Egyesület elnöke köszönti a vendégeket 16:30-20:00 Kóstolás BELÉPŐJEGY: 5000 Ft/fő, amelyet előzetes regisztráció mellett a helyszínen fizethet be. Kérjük részvételi szándékát a rendezveny@vinoport.hu e-mail címen jelezze!
Szólj hozzá!
2009.10.25. 19:08
Borfesztiválok...
Címkék: borfesztivál bor
A szokásos Tavaszi Bor (ez évtől: és Jazz) fesztivállal indult, s
(mondjuk) a Kezes-Lábossal zárult az idei borfeszt szezon. Nyáron a
Balatonnál, szüret idején "szerte a vidéken" egymást érték a
kisebb-nagyobb fesztiválok Sokan először jártak ilyenen, mások esetleg
már sokadjára. Ám jobbára csak szórakozni, lődörögni, piálni...
Viszont évről-évre akadnak az érdeklődők között, akiket elvarázsol,
magába szippant a borok rejtelmes világa - nekik adnék néhány tippet,
hogyan érdemes egy igazi borkedvelőnek fesztiválozni.
Tovább:
http://borvendegvaro.blogspot.
Szólj hozzá!
2009.10.25. 19:04
Borpincés falinaptár
Címkék: bor pince
Cégünk gondozásában ismét elkészült egy dekoratív falinaptár a 2010-es évre, PINCEÖRÖKSÉGÜNK címmel. Ára: 1.592 Ft + ÁFA darabonként, tehát változatlanul 1.990 Ft! A naptár:Megrendeléshez töltse le a megrendelőlapot, és küldje vissza kitöltve e-mail címünkre: info@pelsovin.hu Bővebb információért a naptárról, olvasson tovább. Így láttak napvilágot az elmúlt években: „Borünnepek”, „Pincék, pincesorok”, „Borcsendélet”, „Borunk s ételünk”, „Borfénykép” „Szőlőhegyek, kápolnák”, „Borunk otthona”, „Borunk és történelmünk,” „Borunk születése”, „Pinceörökségünk”, „Szőlőseink”, „Csordultig tele fénnyel”, „Elillant évek szőlőhegyén…”, „Bor, szerelem, költészet…” „Szomjazva ittuk óborát a múltnak…” című kiadványaink. E falinaptárak sajátossága, hogy kereskedelmi forgalomban nem kaphatók és igény esetén egyedi feliratozással látjuk el azokat. Így a naptár nem csak szépajándék, de egyben cége reklámhordozója is lehet, mely ráadásul egész évben szem előtt van partnereinél. (Megjegyezzük, hogy cégreklámként a naptárok költségként elszámolhatók és sincs adóvonzatuk sem!) A 2010. évi falinaptár is 12+1 lapos, mérete 41 x 34 cm, fekvő elrendezésű,spirálozott, egyedi kartontasakba csomagolva kerül a Megrendelőinkhez. Eddigi kiadványaink szőlős-boros témájú fotófelvételek ill. festmények (olaj, akvarell, pasztell) voltak. Nagyon sikeres volt a korábbi „Pinceörökségünk” című akvarell gyűjtemény, melyet Káldy Lajos festőművész munkáiból válogattunk, s két ízben már megjelentettünk. Az idős művész korábbi és a közelmúltban készült alkotásaiból állítottuk össze 2010. évi falinaptárunkat. Ennek a kiadványnak is a “Pinceörökségünk” címet adtuk, hiszen az történelmi pincesorokat, műemlék-épületeket, nemzeti örökségünk részét képező építészeti kincseinket örökíti meg. A falinaptárból lehet egyet, vagy néhány darabot is rendelni feliratozás nélkül, ill. nagyobb példányszámban egyedi cégfeliratozással ellátva reklámajándékcéljára. Ára: 1.592 Ft + ÁFA darabonként, tehát változatlanul 1.990 Ft! Amennyiben a kész (spirálozott, tasakolt) naptárat is látni szeretné, kérésére utánvéttel mintadarabot is küldünk.Az egyedi feliratozás (cég neve, címe, telefon, fax szám, e-mail, cégembléma, stb.) 12.800 Ft +ÁFA (azaz 16.000 Ft )egyszeri költséget jelent egyszínnyomat esetében. Az egyszínnyomatú feliratozás költségét 100 db-os megrendelésnél már magunkra vállaljuk! A megrendeléseket e-mailben, levélben vagy faxon kérjük megküldeni aletölthető megrendelőlapon. A megrendeléseket a beérkezésük sorrendjében teljesítjük postai utánvéttel. Teljesítési határidő az egyedi cégfeliratozású naptárak esetében 3 hét, a feliratozás nélkülieknél 1 hét. (Amennyiben Ön új megrendelőnk, a cégemblémáról fotózható grafikát, vagy rajzot kérünk, illetve ha lehetséges e-mailen, vagy CD lemezen küldjék meg azt részünkre.) Remélem ajánlatunkkal felkeltettük érdeklődését és rövidesen megtisztel bennünket megrendelésével! (x)
Mint ismeretes évek óta jelentetünk meg olyan falinaptárakat, melyek témája a szőlő és a bor.
Szólj hozzá!
2009.10.25. 18:53
Bogyólé 2009
Amikor januárban újév kezdődik, sokáig még kimondani is furcsa az új évszámot, eleinte ízlelgetni kell. A borászatban a szürettel kezdődik az új évjárat, az új időszámítás! S hogy ízlelgetni ne csak az évszámot, hanem az évjáratot is lehessen, arra itt vannak az újborok!
VYLYAN BOGYÓLÉ 2009
Amikor januárban újév kezdődik, sokáig még kimondani is furcsa az új évszámot, eleinte ízlelgetni kell. A borászatban a szürettel kezdődik az új évjárat, az új időszámítás! S hogy ízlelgetni ne csak az évszámot, hanem az évjáratot is lehessen, arra itt vannak az újborok!
Már egyre többen tudják, hogy a BOGYÓLÉ név a Vylyan birtok újborát jelenti.
A villányi lankák „bozsoléja” a franciaországi Beaujolais Nouveau [bozsolé nuvo] hagyományait követve készül. E különleges borkészítés lényege, hogy maga a bor a bogyón belül születik, majd robban életre. Erre utal a „Bogyólé” elnevezés is. Az eredmény friss, illatos, játékos, ahogyan az egy igazi újborhoz illik. Összetéveszthetetlen karaktere a banán, a piros bogyós gyümölcsök (meggy, cseresznye, ribizli) és ez évben a fekete kávé.
Könnyed - mégis húsos, lendületes bor.
A kis Bogyólé már október közepén elhagyja a szülői házat, s fiatalon, üdén, illatosan kezdi el hódító útját.
(x)
Szólj hozzá!
2009.10.18. 17:26
Kezes-lábos - megint megszálltuk Etyeket
Címkék: borfesztivál bor etyek
Egy szép napsütéses szeptemberi hétvégén idén is kirajzottunk vidékre,
hogy emlékezzünk rá: hol és hogyan éltek nagyszüleink. Hogy el ne
feledjük: honnan jöttünk, s mik az egyszerű, hétköznapok örömei. Hogy
egy délután erejéig újra megtaláljuk az elveszett szabadságot. Ámbár
a borkedvelő a mai világban is szabadnak érezheti magát, mikor iszik
egy pohárkával kedvenc italából.
Tovább:
http://borvendegvaro.blogspot.
Szólj hozzá!
2009.10.18. 17:23
Állandó borszakértőnk MW hallgató lesz!
Címkék: borszakértő nor
Anyukám magyar, apukám pedig német. Németországban születtem, Baden Württemberg tartományban, nem messze Stuttgart-tól. Magyarországon rövidebb időt Gyöngyösön, majd hosszabb időt a Balaton mellett (elsősorban Hévízen) töltöttem. Itt jártam iskolába is, midig a magyar borvidékek közelében voltam. Milyen a német borszakma és borkultúra a magyarhoz képest? Sokan Németországot automatikuson sörfogyasztó nemzetnek titulálják, de a borkultúra ugyanannyira mély gyökerekre nyúlik, a kettő jól megfér egymás mellett. Abban mindkét ország megegyezik, hogy komoly borkultúrájuk van. Közös az is, hogy Németországban sokszor vízzel (ásványvízzel) keverik a bort, és Schorle-t isznak - míg Magyarországon ez inkább szikvízzel történik, és fröccsnek hívják. Ám a kettő lényegében ugyanaz. Természetesen Németországban is a folyóborokat isszák előszeretettel szénsavas vízzel. Döntően olyan szőlőből készült borok ezek, amelyek magas hozamokkal, egyszerű fajtákból (Trollinger, Schwarzriesling/Pinot Meunier, Müller Thurgau/Rizlingszilváni, stb.) készülnek. Németországban a fogyasztók lojálisak a borvidékükhöz, egy württembergi például előnyben részesíti a württembergi borokat, egy moseli a moselit és így tovább. A borvidéken elő emberek keveset tudnak a többi borvidékről. Egy badeni (Dél-Németország), aki szereti a Spätburgundert (Pinot Noir) a Kaiserstuhlról, keveset hallott az Ahr vidékén termelt Dernau(er) (település) Pfarrwingertről (dűlő). Az éttermekben pedig mindig van folyóbor a saját borvidékről, és nem máshonnan. Sőt a legtöbb palackozott tétel is helyből jön. Ha pedig nem bortermelő vidéken járunk, akkor a legközelebbi vagy egy híresebb borvidéket, esetleg a helyi sört helyezik előtérbe. Regionálisan gondolkodnak. Magyarországon ez a lojalitás a saját régióhoz nem túl erős sajnos, olykor a fogyasztók jobban ismenek egy távolabbi borvidéket, mint a sajátjukat. A Balaton mellett soproni folyóborokat vagy éppen villányiakat szolgálnak fel, Tokaj városában este 8 után egyszerűbb Egri Bikavért kapni, mint Furmintot. De sorolhatnám még a példákat... a balatoniak előbb látogatnak el Villányba, minthogy megismernék a Balaton felvidéket. Persze aki akarja, meg tudja magyarázni, hogy miért. A családi borászatoknak mindkét helyen fontos szerepe van. Viszonylag sok a helyi boreladás egyes gazdáknál helyben, a pincészetnél, ez talán mindkét országra jellemző. Tehát a nyitva tartás keretein belül (nemigen kell bejelentkezni sem) meglátogatja a fogyasztó a német gazdát, megkóstolja a borait, a kóstolásért nem is fizet, de a végén visz néhány kartonnal kedvencéből. Magyarországon talán azért kell a legtöbb helyen fizetni a kóstolókért is, mert a vásárlási szándék alacsonyabb, így ez némileg érthető. Nagy szükség lenne Magyarországon korrekt jó ivású borok palackozására, melyeket minden nap lehetne fogyasztani anélkül, hogy bankot robbantanánk vagy kölcsönhöz kellene folyamodni. Németországban ez megvan, igaz nagyobbak a jövedelmek is. Egy olyan komoly borkultúrával, és jó minőségi borokkal rendelkező országban, mint Magyarország, sajnálatos, hogy a magyarok nem tudnak korrekt minőségű, korrekt árú -magyar- borokat venni. Nem lehet mindenki bortermelő, hogy elkészítse a saját borát... Magyarországon a TSZ rendszert felrúgták, még ma is összeborzadnak, ha hallanak róla. Pedig csak át kellett volna alakítani, és jól működővé tenni, hogy mindenkinek megérje. Németország egyes borvidékein elég sok a TSZ (Genoschenschaft). Például Württembergben, a Felsengarten Pincészetbe az egyes tagok beszolgáltatják a szőlőt és ennek fejében megkapják a juttatást. Megvan ennek a hátránya is: például egy olyan - szerintem első osztályú - dűlőben, mint a Mundelsheimer Käsberg helyenként magas hozamokkal és gyenge fajtákkal dolgoznak. Veszít az individualitásából a termőterület, ha mindent összeházasítanak, de ezt leszámítva jól működhet a dolog. Főleg ha korrekt áron jut hozzá a fogyasztó a borhoz, a gazdának pedig nem kell aggódnia azon, hogy el tudja-e adni a borát. Mondjuk a rizlingjét?
Míg Németország ugyan termel elég bort, az importja is rendkívül nagy (egykor első, most 2. helyen van a borbehozatalban). A diszkontkereskedők (Aldi, Lidl) uralják a piacot, nem ritkán korrekt borokat lehet náluk találni 3-4 Euróért is. Ez Magyarországon sajnos ritkább, 700 Ft-ért már sokkal kevesebb korrekt bor kerül ki a szupermarketek polcaira.
Már régebben is pörgette...
Na most már megszagolom...
Németország nagy ütőkártyája nemzetközileg a Riesling, azaz a Rajnai rizling. Ők csinálják (és Elzász) a világ legjobb száraz és nemes édes Rieslingjét, ezt nem lehet vitatni. Ha Riesling - akkor Németország. Olyan ez, minthogy a Pinot Noirt hallva Burgundiára gondolunk. Sikeresen túlléptek a németek a dűlőklasszifikáltság akadályán is, és bár persze vitatható egyes területeken (ugyan mely országban nem az?), példaértékű az összefogás és az elszántság az országban. A „különleges" pincészetek (VDP-Verein Deutscher Prädikatsweingüter) létrehozták az egyes borvidékeken a nagy minőségű száraz (elsősorban száraz) és édes borok, illetve a dűlők klasszifikálását. Ma ez Magyarországon egyetlen egy borvidéken sincs meg, legalábbis hivatalosan. Ez nagyon fontos lenne, nemcsak Tokaj Hegyalján, de mindenhol másutt is, ahol komoly borok születnek.
Merre jártál eddig szakmai túrákon életed során? Magyarországot és Németországot szinte teljes egészében bejártam. Csak a volt keletnémet terület: Sachsen és Saale-Unstrut maradt ki, míg Magyarországon a Bükkaljai borvidékre nem sikerült még utat szerveznem. Sok hely van ahol még nem jártam és ígérem, hogy bepótolom, mert számomra a legjobb bepillantást és tanulást az biztosítja, ha egy borvidékre mehetek el, és ott személyesen találkozom az emberekkel, akik felelősek azért a borért ami ott készül. No meg megismerkedhetek a végeredmény minden természeti velejáróval (talaj, éghajlat, stb.) - a terroirral. Így volt ez Burgundiánál is, ahol a hosszú vásárlói túrán megértettem a dűlőket a Cote d´Or mentén. Hasonló volt a helyzet az erősített borokkal a Portugáloknál és az Andalúzoknál. Jerezben kedveltem meg a sherry-t, és ma már a fino/manzanilla alap nálam. De így van ez az olaszoknál is, ahol a bor a kultúrájuk része, az étkezések elmaradhatatlan kelléke. Habár ritkán beszélek az osztrák borokról, de ott is van sok felfedezni való, és nemcsak a Duna mentén (Wachau, Kremstal). Elzászt nagyon szeretem, a talaj és a változatosság fantasztikus, Champagne-ban érdemes a kis termelőket meglátogatni, ha már valaki ismeri a nagyokat, mert ők is sok újat tudnak mutatni. Úgy tudom idén is messze jártál... Míg tavaly keveset voltam úton, addig ebben az évben szerencsém volt és sikerült szinte minden borvidéket bejárni Dél-Amerikában, ahol besegítettem itt-ott a munkába is. Jártam olyan kevésbé ismert területeken is, mint Peru és Bolívia, de voltam Uruguay-ban és Brazíliában is. A legismertebbeket - Chilét és Argentínát - nem is említve. Hogyan lehetne megragadni pár mondatban ezeknek az országoknak a borkultúráját? Peru a borpárlatáról híres a Pisco (chileiek is készítenek, de más a technológia és a végeredmény, így számomra felesleges a vita, ami kettőjük között van). Bolívia is izgalmas, mert a déli kultúra (Tarija) eltér az északitól és szép borkultúra alakult ki az alacsonyabban fekvő területeken. Bolíviában persze az 1000-2000 méteres magasság számít alacsonynak. Brazíliában eredetileg nem akartam borászatokat meglátogatni, de Lakatos Tibor bíztatására - aki sokáig dolgozott a vidéken - végül mégis megtettem. És valóban nem bántam meg, mert habár borfogyasztásuk messze elmarad Argentínától vagy éppen Uruguay-tól - izgalmas borok is születnek. Uruguay a Tannat új hazája, míg Argentínában a Malbec vitte sokra. Argentína és Chile a nagyágyuk, ám sokban eltérnek. Argentínában egy borvidék dominál: Mendoza, Chilében több is, de majdnem mind a fővároshoz van közel. Az argentinok egyre inkább a magashegyi borvidékekre helyezik a hangsúlyt - lásd Uco völgye, vagy északon Salta környéke. Chilében ez nem annyira jellemző. Bár nehéz általánosítani, mert például Miguel Torresék is kezdik felfedezni Curicó környékén a magaslati levegőt, de ott van Casablanca is közel az óceánhoz, ami érdekes és izgalmas terroir. Folytatása következik, melyben az amerikai (USA) borkultúráról olvashatnak, és megpróbáljuk kideríteni, miben más az újvilági borkultúra az Európaitól! Végül Kristian a borvilág nagymestereiről, a Master of Wine-okról (MW) is ejt néhány szót - annál is inkább, mert ő is elkezdi a csúcstámadást... A kérdéseket feltette: a szerkesztő
Itt át kell menni?
Magaslati levegő
Válaszolt - elemzett, a borokat pörgette:
Borászportálok bortudósító
Nemzetközi Borakadémikus, Master of Wine hallgató
forrásom a http://www.boraszportalok.hu/index.php?p=cikk&id=2098&lap=2
Szólj hozzá!
2009.10.18. 17:20
VI. VinoFem - Európai Női Borbíráló Verseny
Címkék: bor borverseny
VI. VinoFem - Európai Női Borbíráló Verseny
2009 November 11.-én a Sopronban a Szent László lovagrend és a Soproni Bormarketing Műhely szervezésében kerül megrendezésre a Vinofem borverseny. A verseny különlegessége, hogy a borokat kizárólag női bírálók véleményezik. A versenyre minősített palackos borok nevezhetnek. A minta által képviselt mennyiség nem lehetet kevesebb 500 palacknál, hordós bor esetében 300 liternél. Nevezési lap és további tudnivalók letölthetők: innen
(x)
Szólj hozzá!
2009.10.07. 20:15
Kultúrát ajánlunk: A jó pálinka itassa magát ! ;-)
Címkék: kultúra pálinka
Szólj hozzá!
2009.10.07. 20:14
Rövid ital, hosszú kolbász, az a jó! ;-)
Címkék: budapest fesztivál pálinka
Ezt a kissé átalakított magyar közmondást választották mottójául a szervezők az október 8. és 11. között harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Pálinka- és Kolbászfesztiválnak. A rendezvénynek ezúttal is a Budai Várnegyed ad otthont, ahol a finom ízek mellett zenei programokkal is várják a vendégeket. A Magyar Pálinka Marketing KHT. - a májusi Budapesti Pálinka Fesztivál után - idei második nagyobb rendezvényére kerül sor. A társaság 2005. decemberében azzal a céllal alakult, hogynépszerűsítse a magyar minőségi pálinkát a hazai és a külföldi fogyasztók körében. A korábbi pálinkafesztiválokhoz hasonlóan most is nagy volt az érdeklődés a gyártók között, így várhatóan 20 pálinkafőzde vesz részt a rendezvényen. A kiállítók különös hangsúlyt fektetnek a pálinkák megkülönböztetésére a hasonló szeszesitaloktól, és szívesen látják el vásárlási és fogyasztási tanácsokkal a gasztronómia szerelmeseit. (x)Pálinka- és Kolbászfesztivál
A remek főzetek kortyolgatása mellett remek kolbászokba haraphatnak a látogatók. Sőt, emellett azt is, megtudhatják, hogy miből készül az igazi kolbász, milyen fűszereket használnak a csabai és milyeneket a gyulai kolbászok készítői, illetve arra is választ kaphatnak, miként különböztethetik meg az eredeti, jó minőségű húskészítményeket.
A gasztronómiai élmények mellett a zene sem lesz elhanyagolható; a produkciók két színpadon is nyomon követhetőek lesznek. Amagyar folk-, és jazzélet jeles képviselői mellett a könnyűzene iránt érdeklődők is találhatnak majd kedvükre valót. Fellép többek között Lajkó Félix, Szalonna és Bandája, a Pál Utcai Fiúk, az Empty Pubs, a Heaven Street Seven, valamint a Zuboly zenekar is.
Különlegesség lesz még, hogy a rendezvényt egyegyedülálló pálinkaszökőkúttal nyitják meg, amelyből a vendégek persze kóstolót is kapnak. A Budavári Nonprofit KHT-nek köszönhetően pedig a Halászó Fiú tava ezúttal pálinkával lesz tele.
A fesztivál kiváló alkalom arra, hogy a közönség megismerje a magyar pálinkákat és kolbászokat, azok több évszázados hagyományát. A speciális eljárás, a titkos összetétel teszi egyedivé a hazai termékeket, nem csoda, hogy világszerte a prémium márkák közé sorolják őket.
Budavári Pálinka- és Kolbászfesztivál
Helyszín: Budapest, Budai Vár - Savoyai terasz és Halászó Fiú terasz
Jegyárak: napi belépő - 1900 Ft; bérlet - 3300 Ft.
Bővebb információ: www.palinkaeskolbasz.hu
Szólj hozzá!
2009.10.07. 20:09
Csókaszőlő és pécsi tökös...
Címkék: szőlő hosszúhetény
Csókaszőlő és pécsi tökös. Régi, elfelejtett magyar, és főként dél-dunántúli szőlőfajtákkal kísérletezik egy fiatal gazda Hosszúhetényben, a Kecske-gödrében. Fajtánként ezer tőkét ültetett, a munka eredménye pedig néhány különleges ízű bor lehet, ami ritkaságnak számít majd a környéken. Mivel úgynevezett tájkísérletben vesz részt, mindent rögzít, amit a régi fajták nevelésénél megfigyel. Szabó Zoltánnál Bicsák Eszter járt. Hallgassa meg! forrásom a http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=105119Különleges borok régi magyar szőlőkből
Szólj hozzá!
2009.10.07. 20:01
Inni vagy nem inni, ez itt (a) kérdés?
Címkék: bor biobor
Mármint biobort! Persze hogy igyunk! De mi fán terem a biobor? Tehették fel a kérdést a Feneketlen tó melletti Zöld Szüretre kilátogató borra szomjazók október 3-án. A szüreti muzsika megalapozta hangulatban fajátékok, biosütemények és az a bizonyos biobor várta, hogy felfedezzék. Magyarország különböző borvidékeiről lehetett kóstolni a hegy levét. Képviseltette magát többek között a száz hektáros soproni Pfneiszl Pincészet, a balatonfelvidéki szentantalfai Dobosi Pincészet, a pici Szent György-hegyi Borkút Ökogazdaság és Hajós-Bajáról az Anna Borház. Természetesen a biobor is szőlőtőkén születik, azzal a különbséggel, hogy a borstabilizáláshoz feltétlenül szükséges kénen kívül, ember alkotta vegyszert, mesterséges anyagot nem alkalmazhatnak a szőlőművelés és a borkészítés során, illetve csak rendkívül kis mennyiségben. A bio szőlőművelés és borkészítés lényege: a szőlő betegségek megelőzése természetes úton, azaz hogy ne kelljen a gyógyítási fázisba eljutni. Ennek előfeltétele az egészséges talaj. A talajt azonban a mesterséges anyagoktól meg kell tisztítani, és lehetővé kell tenni számára, hogy természetes úton a saját élő mikroorganizmusaival, ásványi anyagokkal, férgekkel létrehozza és fenntartsa az egészséges talajszerkezetet. Ez teszi aztán lehetővé, hogy egészséges szőlőnövény fejlődhessen rajta, mely sokkal ellenállóbb a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A növényvédelmet pedig természetes ragadozókkal, katicákkal végzik. A biogazdálkodás nyomán helyreáll az egészséges ökoszisztéma. A természetes körülmények között készült bor és a növényvédelem során vegyszerek felhasználásával készült bor íze között elsősorban csak a sokat tapasztalt profi kóstolók tudnak különbséget tenni. Tehát az ilyen borok megvásárlásával azon túl, hogy a családi vacsorát a borral teljessé tesszük, és gasztronómiai örömet okozunk magunknak, a környezet és természetvédelembe fektetett gazdasági erőfeszítést és hosszú távon az egészséges ökoszisztéma kialakulását támogatjuk. Magyarországon ezek a borok főként biopiacokon, bioboltokban és már némely szupermarket polcain is megtalálhatók. Az Egyesült Királyságban bizonyos szupermarketek az ilyen borok árcímkéit a hagyományosan készült borokétól megkülönböztetve zölddel nyomtatják. Borászatok szerte a világban Kaliforniától, Ausztrálián át Franciaországig már évtizedek óta dolgoznak ezzel a környezet és az ember számára előnyös, a természetet tisztelő „technikával”. Két hónapja sajtóvita zajlott Angliában arról, hogy vajon a biotermékek előnyösek-e az emberi szervezetre. Felmerült a kérdés, vajon a biotermelők a vevőket kihasználják-e, amikor a bio tényét reklámértékként használják? Ugyanis általában ezek a termékek drágábbak munkaigényüknél fogva. Annyi bizonyos, hogy a környezet számára előnyösek és így hosszú távon az emberi szervezet számára is előnyösnek kell lenni. A biobor készítés egy szélsőségesebb és egyre népszerűbb formája a biodinamikus borkészítés, mely az univerzum működésének szabályrendszerével összhangban engedi és végezteti a dűlők megművelését, a növényvédelem például a rendkívül finom homeopatikus segédeszközökkel történik. A biodinamikus borkészítés melletti érv, hogy a legnevesebb burgundiai pincék, melyek a világ talán legmagasabb presztízsű borait készítik, ezzel az eljárással gondozzák szőlőiket. Ezen módszerek követői nemzeti illetve nemzetközi szervezetek által igazolt feltételek teljesítése esetén tevékenykedhetnek és több éves átmeneten kell keresztüljutniuk birtokaikkal. Visszatérve a Kárpát-medence biobortermelőihez, a fenti eseményen megkóstolt borok közül a kezdő borivóknak mindenképpen ajánlanám a Borkút Ökogazdaság 2007 es kedves, gyümölcsös, telt 2006-os Szürkebarátját, tapasztaltabb borivóknak pedig egy igazi hungarikumot javasolnék: a Dobosi Pince kőszáraz, feszes savú 2008-as Kéknyelűjét. Forrásom a http://www.gondola.hu/cikkek/67471
Szólj hozzá!
2009.10.07. 19:57
Lángos és bor
Címkék: bor borlovag abaújszántó
Abaújszántón mint Tokaj–hegyaljai településen a szüreti felvonulásnak nagy hagyománya van, hiszen a szüret az éves munka befejező– és legnagyobb munkafázisa – mesélte lapunknak Burkusné Széphalmi Imola, a helyi művelődési ház igazgatója. – Ezt kellőképpen meg is ünnepelték: szüreti felvonulással, kapásbállal és sok–sok, a szőlőműveléshez kapcsolódó vidám eseménnyel. A háború után ez a hagyomány is feledésbe merült, ennek egyik oka a szőlőművelés hanyatlása volt. Az utóbbi években ismét kezdi visszanyerni régi értékét a szőlő és bortermelés, egyre többen foglalkoznak minőségi borok előállításával. A hagyományos, színpompás, közel 500 résztvevős szüreti felvonulás feleleveníti a régi szüreti hagyományokat, ilyenkor daltól, zenétől hangos a „szántói híres utca” (Körösi parti pincesortól az Arany János úti Pincesorig). A nap a zenéé, a néptáncé, bemutatkoznak helyi és meghívott amatőr művészeti csoportok.
Bál és koncert
A nap egyik legfontosabb eseménye a tiszteletbeli borlovagavatás volt. A helyi borlovagrend célja, hogy megmutassák a világnak Tokaj–Hegyalja legszebb fekvésű települését és a fölötte magasodó Sátor–hegyet. Céljuk még, hogy elvigyék a termőhely kiváló borainak hírét a megnyíló határokon át Kassa és Krakkó felé is – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: a szüreti nap keretén belül a helyi bortermelők kiváló borait kóstolták és vásárolták meg a zamatos ízek szerelmesei. Így a vendégek nemcsak a programokban lelték örömüket, hanem élvezhették a környék tiszta levegőjét, a gyönyörű tájat és a napsugárban fürdő lankák finom nektárját,Hegyalja kincsét, a szántói borokat. A szüreti nap zárásaként könnyűzenei koncert és szüreti bál várta az érdeklődőket.
A Szüreti Fesztivál napján ünnepelték a helyiek Abaújszántó várossá avatásának 5. évfordulóját, melyet krumplilángossütő Guinness rekord felállításával tettek emlékezetessé. A cél a legnagyobb méretű lángos elkészítése volt, amely sikerült is a az abaújszántóiak nagy örömére.
Így készült |
A világ legnagyobb lángosát hagyományos módon, sparhelten sütötték Mérete: 140 centiméterszer 67 centiméter Felhasználtak: 1,5 mázsa burgonyát, 40 kg lisztet, 120 db tojást A lángost egyben nyújtották ki, s méretes sodrófára feltekerve került a sparhelt platnijára Amikor az egyik oldala megsült, újra sodrófára feltekerve fordították meg A rekordot harmadik kísérletre sikerült felállítani, melyet nagy ünneplés kísért Közel húsz lelkes asszony és leány dolgozott a siker érdekében A rekordlángos mellett készült még 2009 darab normálméretű A rekordot Madár György polgármester és Sebestyén István, a Magyar Guinness Rekord Bizottság képviselője jelentette be Az asszonyok, Kovács Andrásné, Jucika vezetésével ágyúszóval erősítettek meg a bejelentést |
Borlovagok |
A Szent Ivó Borlovagrend hagyományaihoz híven az Ivó Nap vagy a Szüreti Nap keretében fogad tagjai sorába tiszteletbeli borlovagokat. Az idén Mága Zoltán hegedű művész, Tállai András politikai államtitkár, Mezőkövesd polgármestere, dr. Szabó Balázs, a Theodora Quelle igazgatója és Wei Xiang festőművész lett a Szent Ivó Borlovagrend tiszteletbeli tagja. |