A magyar termelők is aggályosnak érzik az európai bizottsági reformterveket
Eladhatatlan bortenger helyett kevesebb, de jobb minőségű nedű előállítására ösztönözni a termelőket – ez a fő célja annak az európai bizottsági reformcsomagnak, amelyet tegnap ismertettek Brüsszelben. Mariann Fischer Boel agrárbiztos hangsúlyozta, hogy az ágazatnak juttatott évi 1,3 milliárd eurós apanázs nem csökken, csak átalakul.
A felesleges borok kényszerlepárlása vagy az export támogatása helyett ezentúl a borászok is egységes területalapú támogatást kapnak, nőnek a marketingkiadások, és jelentős összeggel kompenzálják az ültetvényeket felszámoló gazdákat. Ennek során ugyanaz a logika érvényesül, ami korábban a cukorreformnál: aki hamarabb beszünteti a termelést, az sokkal több pénzre számíthat, mint az, aki a jövő augusztusban induló és ötévesre tervezett reformfolyamat végéig vár.
Fischer Boel szándékai szerint a jelenlegi 3,6 millió hektárnyi szőlőből 200 ezer hektárt kell kivágni (korábban ennek kétszereséről volt szó). Az átalakulás eredményeként az európai és a világpiac igényeinek jobban megfelelő, versenyképesebb borágazat jöhet létre az unióban, hiszen a támogatási rendszer átalakítása következtében várhatóan a legsúlyosabb értékesítési gondokkal küzdő és eddig jórészt a kényszerlepárlásban bizakodó termelők fognak kiszállni.
A bizottsági reformtervezetről azonban komoly viták várhatók a tanácsban. Az agrárminiszterek a következő hónapokban vitatják meg a javaslatot, ám Franciaország előre jelezte: nem fogad el olyan megoldást, amelyik hátrányos helyzetbe hozza bortermelőit. Párizsnak különösen az ültetvények megtizedelése ellen vannak kifogásai, a francia termelők pedig tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem veszik figyelembe a szempontjaikat. A spanyol, az olasz és a portugál minőségibor-termelők a földrajzi eredetvédelem lazítását és a marketingkiadásoknak az unión kívüli országokra való összpontosítását támadják.
Nem valósulnak meg az eredeti célok az unió borpiaci reformjának tervezetében – derül ki az FVM tegnapi közleményéből. A változtatásoknak a piaci egyensúly elérésére és a versenyképesség növelésére kellene irányulniuk, de a mai elképzelések erre nem tartalmaznak kellő garanciákat. A kormány a tervezet részletes áttanulmányozása és a szakmai egyeztetések után alakítja ki álláspontját az ügyben – szögezi le a közlemény.
Az agrártárca különösen sérelmesnek tartja a támogatások történelmi módon tervezett újraelosztását, mivel e módszer diszkriminálná és hátrányos helyzetbe hozná az újonnan csatlakozott tagországokat. Így ugyanis nem jutnának kellő forrásokhoz a szerkezetátalakításhoz és a versenyképesség javításához, mert a pénzek nagy része a régi EU-tagoknak jutna. Ugyancsak hátrányos lenne Magyarország számára, ha Brüsszel megtiltaná a répacukor felhasználását a bor alkoholtartalmának növelésére. A belépés előtti csatlakozási tárgyalásokon az Európai Bizottság elismerte, hogy a nálunk tradicionálisan alkalmazott módszer alkalmazása jogos és indokolt – állítja az FVM.
A minisztérium szerint ugyanakkor a korábbi elképzelésekhez képest kedvező változás, hogy 400 ezer hektárról 200 ezerre csökkenne az a szőlőterület, amelynek kivágásához Brüsszel támogatásokat nyújtana. A tárca helyesli az eredetvédelmi szabályok egyszerűsítését és a harmadik országok piacaira tervezett marketingakciókat is.
Az EU-borreform mai formájában a feleslegeket termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja – állítja Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő. Megítélése szerint a gazdálkodók azokban a tagállamokban vágják majd ki a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek a többletek felhalmozódásáért. Ez a veszély Magyarországon is fennállhat, ahol pedig az évi 3-4 millió hektoliteres bortermelés a fogyasztással nagyjából egyensúlyban van.
Brüsszel erőből, az érintettek véleményének érdemi figyelembevétele nélkül akarja életbe léptetni a reformszabályozást – érvelt Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Hozzátette: félő, hogy a mai elképzelések „összeugrasztják” a régi tagállamokat az újakkal, az északiakat pedig a déliekkel. Ha a végeredmény „hatalmi jellegű” döntés lesz, az Magyarország számára nem lehet kedvező – állapította meg.
Nekünk nem a szőlőültetvények kivágása, hanem a szerkezetátalakítás lenne az érdekünk – fogalmazott az elnök. Valószínűsíthető, hogy a hazai ágazat ezután sem jut kevesebb pénzhez a 4-5 milliárd forintos éves eddigi támogatáshoz képest, de a források hatékonysága az új elosztási rendszerben romolhat. A cukrozás megtiltása (a mustsűrítmény felhasználásának előírása) pedig Magyarországon legalább 10-15 százalékkal növelné az önköltséget.
Az elmúlt években a huszonöt EU-tagország évente átlag 178 millió hektoliter bort állított elő, ez a világtermelés bő 60 százalékára rúg. A minőségi borok aránya az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, ma már eléri a 40 százalékot. Az ágazat az EU agrártermelésének nagyjából öt százalékát adja; a szektor támogatására a 44 milliárdos agrárbüdzséből 1,3 milliárdot fordítanak évente. A borszőlő termőterülete 3,6 millió hektár körül van, a gazdaságok száma 2,4 millióra rúg. VG
| A javasolt reform főbb elemei (2008. augusztustól) | Megszűnik a kényszerlepárláshoz, a borászati melléktermékek lepárlásához és a magánraktározáshoz adott támogatás, valamint az export-visszatérítés
A bor alkoholtartalmát tilos lesz cukor hozzáadásával növelni
Ösztönzik mintegy 200 ezer hektár szőlőterület kivágását: a termelők az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb támogatást (átlagosan hektáronként 7174 eurót) kapnak a felszámolt ültetvények után, majd a reform öt éve alatt ez az összeg fokozatosan csökken (átlagosan 2938 euróra). A tagországok környezetvédelmi megfontolásokból korlátozhatják a kivágásokat
A bortermelők is jogosultak lesznek az egységes területalapú támogatásra
2013-ig fennmaradnak a szőlőtelepítési korlátozások, azután szabadon lehet majd telepíteni
Az elfogadott borászati eljárásokat ezentúl az Európai Bizottság hagyja jóvá
Továbbra is tilos lesz mustot borkészítési céllal behozni, illetve európai borokat importtal keverni
Egyszerűsítik a borcímkézés szabályait: a palackozás helyett a szőlő eredetét is figyelembe veszik, sőt mód lesz arra is, hogy az eredetmegjelölés nélküli borokon feltüntessék a fajtát és az évjáratot
Az egyes tagországoknak biztosított támogatások nagyságát a termőterület, a termelési mennyiség és az eddigi kiadások alapján határozzák meg. A kormányok egyebek mellett az EU-n kívüli marketingre és válságkezelésre fordíthatják a pénzt
A bortámogatások egyre nagyobb hányadát a regionális fejlesztési forrásokhoz csoportosítják át, és többek között szakképzésre vagy termelői egyesülések támogatására lehet fordítani
240 millió eurót fordítanak marketing- és tájékoztatási akciókra; a pénz felét a nemzeti bortámogatásokból, felét az EU-kasszából finanszírozzák
Szigorú környezetvédelmi követelményeket alkalmaznak a bortermő területekre és a kivágott ültetvényekre is |
|
forrásom a vg.hu
