A magyar termelők is aggályosnak érzik az európai bizottsági reformterveket
A felesleges borok kényszerlepárlása vagy az export támogatása helyett ezentúl a borászok is egységes területalapú támogatást kapnak, nőnek a marketingkiadások, és jelentős összeggel kompenzálják az ültetvényeket felszámoló gazdákat. Ennek során ugyanaz a logika érvényesül, ami korábban a cukorreformnál: aki hamarabb beszünteti a termelést, az sokkal több pénzre számíthat, mint az, aki a jövő augusztusban induló és ötévesre tervezett reformfolyamat végéig vár.
Fischer Boel szándékai szerint a jelenlegi 3,6 millió hektárnyi szőlőből 200 ezer hektárt kell kivágni (korábban ennek kétszereséről volt szó). Az átalakulás eredményeként az európai és a világpiac igényeinek jobban megfelelő, versenyképesebb borágazat jöhet létre az unióban, hiszen a támogatási rendszer átalakítása következtében várhatóan a legsúlyosabb értékesítési gondokkal küzdő és eddig jórészt a kényszerlepárlásban bizakodó termelők fognak kiszállni.
A bizottsági reformtervezetről azonban komoly viták várhatók a tanácsban. Az agrárminiszterek a következő hónapokban vitatják meg a javaslatot, ám Franciaország előre jelezte: nem fogad el olyan megoldást, amelyik hátrányos helyzetbe hozza bortermelőit. Párizsnak különösen az ültetvények megtizedelése ellen vannak kifogásai, a francia termelők pedig tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem veszik figyelembe a szempontjaikat. A spanyol, az olasz és a portugál minőségibor-termelők a földrajzi eredetvédelem lazítását és a marketingkiadásoknak az unión kívüli országokra való összpontosítását támadják.
Nem valósulnak meg az eredeti célok az unió borpiaci reformjának tervezetében – derül ki az FVM tegnapi közleményéből. A változtatásoknak a piaci egyensúly elérésére és a versenyképesség növelésére kellene irányulniuk, de a mai elképzelések erre nem tartalmaznak kellő garanciákat. A kormány a tervezet részletes áttanulmányozása és a szakmai egyeztetések után alakítja ki álláspontját az ügyben – szögezi le a közlemény.
Az agrártárca különösen sérelmesnek tartja a támogatások történelmi módon tervezett újraelosztását, mivel e módszer diszkriminálná és hátrányos helyzetbe hozná az újonnan csatlakozott tagországokat. Így ugyanis nem jutnának kellő forrásokhoz a szerkezetátalakításhoz és a versenyképesség javításához, mert a pénzek nagy része a régi EU-tagoknak jutna. Ugyancsak hátrányos lenne Magyarország számára, ha Brüsszel megtiltaná a répacukor felhasználását a bor alkoholtartalmának növelésére. A belépés előtti csatlakozási tárgyalásokon az Európai Bizottság elismerte, hogy a nálunk tradicionálisan alkalmazott módszer alkalmazása jogos és indokolt – állítja az FVM.
A minisztérium szerint ugyanakkor a korábbi elképzelésekhez képest kedvező változás, hogy 400 ezer hektárról 200 ezerre csökkenne az a szőlőterület, amelynek kivágásához Brüsszel támogatásokat nyújtana. A tárca helyesli az eredetvédelmi szabályok egyszerűsítését és a harmadik országok piacaira tervezett marketingakciókat is.
Az EU-borreform mai formájában a feleslegeket termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja – állítja Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő. Megítélése szerint a gazdálkodók azokban a tagállamokban vágják majd ki a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek a többletek felhalmozódásáért. Ez a veszély Magyarországon is fennállhat, ahol pedig az évi 3-4 millió hektoliteres bortermelés a fogyasztással nagyjából egyensúlyban van.
Brüsszel erőből, az érintettek véleményének érdemi figyelembevétele nélkül akarja életbe léptetni a reformszabályozást – érvelt Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Hozzátette: félő, hogy a mai elképzelések „összeugrasztják” a régi tagállamokat az újakkal, az északiakat pedig a déliekkel. Ha a végeredmény „hatalmi jellegű” döntés lesz, az Magyarország számára nem lehet kedvező – állapította meg.
Nekünk nem a szőlőültetvények kivágása, hanem a szerkezetátalakítás lenne az érdekünk – fogalmazott az elnök. Valószínűsíthető, hogy a hazai ágazat ezután sem jut kevesebb pénzhez a 4-5 milliárd forintos éves eddigi támogatáshoz képest, de a források hatékonysága az új elosztási rendszerben romolhat. A cukrozás megtiltása (a mustsűrítmény felhasználásának előírása) pedig Magyarországon legalább 10-15 százalékkal növelné az önköltséget.
Az elmúlt években a huszonöt EU-tagország évente átlag 178 millió hektoliter bort állított elő, ez a világtermelés bő 60 százalékára rúg. A minőségi borok aránya az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, ma már eléri a 40 százalékot. Az ágazat az EU agrártermelésének nagyjából öt százalékát adja; a szektor támogatására a 44 milliárdos agrárbüdzséből 1,3 milliárdot fordítanak évente. A borszőlő termőterülete 3,6 millió hektár körül van, a gazdaságok száma 2,4 millióra rúg. VG
|
forrásom a vg.hu
