A növényvédelem szempontjából ismét rendkívüli év után vagyunk. A szőlőben lisztharmat- és szürkerothadás járvány alakult ki, sőt, ősszel a peronoszpóra is járványos mértékben ütötte fel a fejét. Az okokat kutatva a kórokozók és az időjárás alakulásának vizsgálatát már az előző évben, sőt, években kell kezdenünk.
A szélsőséges időjárás hatásai
A 2013-2014-es év időjárása két részre bontható: az ősz, a tél és tavasz első fele száraz és az átlagosnál jóval melegebb volt, májustól viszont átlagos hőmérséklet mellett, az átlagot jócskán meghaladó csapadék esett (1. ábra).
1. ábra: Az időjárás alakulása Egerben 2013 őszétől 2014 őszéig, az előző 52 év átlagához viszonyítva
Hőmérséklet szempontjából mindenképpen rekordokat döntött ez az év, októbertől áprilisig a havi középhőmérséklet több fokkal meghaladta a sokéves átlagot (1. ábra). A hihetetlenül enyhe tél eredménye, hogy a szőlő jól telelt, téli fagykár nem volt, de sajnos a károsítók is jól teleltek. A szőlő szokatlanul korán fakadt, nagy szerencse, hogy nemcsak a téli, de a késő tavaszi fagyok is elmaradtak szőlőtermesztő körzeteinkben.
A másik tényező az időjárás szempontjából a csapadék extrém eloszlása, mert, bár utólag csapadékos évnek fogjuk tekinteni 2014-et, télen és kora tavasszal szárazság volt. Az enyhe tél miatt nem volt hó, így a kevés téli csapadék is rosszul hasznosult. Az 1. ábra csapadék összegeit Egerben mértük, az ország nagy részén ennél jóval nagyobb volt a havonta leesett csapadék mennyisége. Kivételt képez ez alól a június, amely az egész országban rendkívül száraz volt.
A kórokozókat hogyan befolyásolta az extrém időjárás?
A szőlő kórokozói közül az enyhe téli időjárás főként a lisztharmat áttelelését befolyásolta. A szőlőlisztharmat ivaros termőtestek, kazmotéciumok formájában és ivartalanul a rügyekbe húzódó micéliummal telelhet. Ez utóbbi telelési forma nagyon érzékeny a hidegre, -15°C alatti hőmérsékleten elpusztul. 2013-2014 telén ilyen erős lehűlés nem volt, de szerencsére mégsem jelent meg nagy számban az ültetvényekben a fertőzött rügyekből előtörő ún. „zászlós hajtás” (2. ábra).
2. ábra: lisztharmat zászlós hajtás
Sok újságcikk szólt arról az utóbbi években, hogy a lisztharmatjárványok kiindulópontja tavasszal az ivaros áttelelő képletekből származó fertőzés. A kazmotéciumok életciklusát szervesen befolyásolja a csapadék. Ősszel a telelőhelyre való lemosódáshoz kell az eső, tavasszal pedig az aszkospórák szóródásához szükséges a csapadék. 2013-ban szüret után a legtöbb szőlőültetvényben felszaporodott a lisztharmat a leveleken, bőséges volt a kazmotécium képződés is. Az őszi fagy nagyon korán jött. Már október első napjaiban, még az őszi esők előtt lefagyott a szőlő lombja, főként a mélyebben fekvő területeken. A magasabban fekvő szőlőkben viszont sokáig fennmaradt a lomb, itt elegendő eső esett az ivaros képletek lemosódásához a szőlő idősebb fás részeire, tehát ezekben a szőlőkben több volt az áttelelő fertőzőképlet. Áprilisban és májusban elegendő eső esett az aszkospóra szóródáshoz. A korai fakadás után a szőlőlisztharmat első tünetei is szokatlanul korán jelentkeztek, már április végén- május elején. A tünetek megjelenésének gyakorisága ültetvényenként nagyon eltérő volt, mivel a szőlőlisztharmat az áttelelés helyén fertőz, nem jut el nagy távolságokra, legfeljebb néhány cm-re a legközelebbi levél fonákáig. Májusban kezdetben nagyon lassú volt a fertőzés emelkedése, de júniusban az esőmentes, meleg időjárás ideális körülményeket biztosított a szőlőlisztharmat szaporodásához (6 órán keresztül min. 20 °C, magas páratartalom, a csapadék itt már kedvezőtlen). Kötődés – borsó nagyságú bogyóállapot között a fertőzés ugrásszerűen emelkedett. A 3. ábra egy kezeletlen parcella levelein a lisztharmatfertőzés gyakoriságának emelkedését mutatja az első tünetek megjelenésétől a fürtzáródásig. Ezen a területen csak május közepén észleltük az első tünetet (1 %-os gyakoriság), de júniusban a lisztharmat fertőzés 1,75 %-ról 70,5 %-ra emelkedett a leveleken. Ugyanezen a területen, a fürtökön június 20 és 26 között a fertőzés gyakorisága 30 %-ról 74,5 % -ra nőtt! Sok termelő csak ekkor, a borsó nagyságú bogyókon vette észre a fertőzést, amikor már menthetetlen volt a termés.
Megelőzhető lett volna a lisztharmatjárvány kialakulása?
Véleményem szerint igen. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogyha az első tünetek megjelenése és a szőlővirágzás kezdete között hosszú idő telik el, tehát a leveleken a betegségnek van elég ideje felszaporodni, akkor a lisztharmat járványos fellépésére számíthatunk. Az előrejelzéssel foglalkozó cikkekben tavasszal a szakemberek felhívták a figyelmet a járványveszélyre és a védekezés szükségességére. Ennek ellenére a permetezés sok területen rutinból folyt, nem figyelembe véve a veszélyhelyzetet. A lisztharmat elleni védekezés preventíven, rövid permetezési fordulókkal, nagy lémennyiséggel, hatékony készítmények, esetleg kombinációk alkalmazásával 2014-ben is eredményes lehetett.
Szőlőlisztharmat fertőzés gyakorisága levélen
3.ábra: A szőlő lisztharmatfertőzés alakulása levélen kezeletlen parcellán, Nagytálya, 2014 (4 ismétlés átlaga)
Szőlőperonoszpóra
A szőlőperonoszpóra idei viselkedése már rejtélyesebb. A szakirodalom szerint huzamosabb kiszáradás hatásara a peronoszpóra lehullott levelekben áttelelő oospórája elpusztul. Mint már említettem a 2013-as ősz és tél, márciusig bezárólag száraz volt. Gyakran előfordult az utóbbi évek nagy peronoszpóra járványai után, hogy egy hosszabb száraz időszak után írmagja sem maradt a nagy mennyiségű fertőző anyagnak, például 2010 után, 2011-ben. Annak ellenére, hogy tavaly nem volt sok áttelelő fertőzőanyag és a telelési körülmények sem voltak kedvezőek, a kórokozó mégis áttelelt, a déli borvidékeken már május közepén észlelték az első tüneteit a leveleken. Szerencsére a júniusi száraz meleg megállította a betegség terjedését, a levélfoltok beszáradtak. Az északi borvidékeken működött a papírforma, itt tavasszal nem fertőzött a peronoszpóra. Az újabb tünetek, most már az egész ország területén, július közepén jelentek meg. A legtöbb szőlőfajta fürtje ebben az időszakban már kinőtt a peronoszpóra „foga alól” így a fürtök már nem fertőződtek. Az idős levelek védettek voltak a folyamatos permetezés miatt, egyedül az új növekményen tudott megtelepedni, majd innen folyamatosan fertőzni a betegség. A legnagyobb gondot idén az okozta, hogy a szüret közeledtével az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt abba kellett hagyni a permetezést. Az eső viszont esett tovább és az időjárás nem kedvezett az érésnek sem. A peronoszpóra ellen engedélyezett készítmények általában hatásosak a kórokozó ellen, ha megelőző jelleggel használjuk őket, de ilyen hosszú hatástartammal és esőállósággal, amire idén ősszel szükség lett volna, kevés készítmény rendelkezik. Szüretre a lombon peronoszpóra járvány alakult ki, a vitorlák máig is kopaszon meredeznek, de az idős leveleket is leszárította a betegség. A vesszők beérésére valószínűleg negatív hatással lesz a szőlőperonoszpóra idei tevékenysége.
4.ábra: Szőlőlisztharmat fürtön 2014-ben
A rothadást okozó betegségek fellépése
Az eső az érés időszakában sem csitult, ez nehezítve még a lisztharmat által károsodott bogyók felrepedésével, szürkerothadás járványt indított el a fogékony fajtákon. Az idei évjáratot a termésmentés érdekében végzett korai szüretek jellemezték. De a szürkerothadás sajnos nem volt egyedül. Még ennél is kedvezőtlenebb folyamatok indultak el az ecetmuslicák tevékenysége nyomán. A fürtökben ecetes rothadásos gócok alakultak ki. A több gomba és baktérium okozta betegség néhány nap alatt elterjedhet az ültetvényben és szinte az egész termést elpusztíthatja. Az ecetes erjedésnek indult fürtök nem kerülhetnek a mustba, így a mennyiségi kár mellett, komoly minőségromlás következik be. E betegség ellen nem tudunk közvetlenül védekezni, csak közvetve a bogyók sérülésének elkerülésével.
A szürkerothadás ellen viszont megelőző jelleggel tudunk védekezni. A leghatásosabb, a tapasztalok szerint, a fürtzáródás előtti védekezés speciális botriticid alkalmazásával. Később a szüret előtti permetezéseket már a járványhelyzet ismeretében iktathatjuk be. Sajnos ilyen körülmények között, mint amilyen a 2014 őszének időjárása volt, nem várhattunk csodákat a növényvédő szerektől. A leghatásosabbnak is csupán 50-70 %-os hatékonysága lehet.
A szőlő feketerothadás 2014-es fellépése
Az egri borvidéken megszoktuk, hogy 2006 óta a szőlő három, járványos betegsége mellé felzárkózott egy negyedik, a szőlő feketerothadása. A feketerothadás fertőzés környezeti feltételei a peronoszpóráéhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a gomba áttelelését nem befolyásolja a száraz téli idő. A fertőzéshez a gombának csapadékra és melegre van szüksége. Feketerothadás ebben az évben a korábbi évekhez képest kisebb kártétellel jelentkezett. Kora tavasszal a leveleken megjelentek az első tünetek, de a júniusi szárazság itt is megállította a fertőzést. A fürtök csak később fertőződtek és mivel akkor már az érzékeny állapot végén jártak, rendkívül hosszúra nyúlt az inkubációs idő. A fürttünetek csak július közepétől jelentek meg (5. ábra).
5.ábra: a szőlő feketerothadás tünetei
Mit várhatunk a következő évtől?
Biztosat szinte csak a szőlőlisztharmat esetében mondhatunk: az idén súlyosan fertőződött területeken jövőre is várható fertőzés, tehát a védekezésre komolyan fel kell készülni. A többi kórokozó esetében úgy tűnik, hogy a tenyészidőszak időjárása sokkal jelentősebb tényező, mint az áttelelés. Az olyan kórokozók esetében pedig, amelyek akár más földrészről érkezve is járványokat okozhatnak, mint pl. szőlőperonoszpóra, csak rövid távú előrejelzés adható.
A szőlő növényvédelme szinte minden évben újabb kihívásokkal szembesít minket. Az integrált védekezési szemlélet megköveteli, hogy ne rutinszerűen használjuk a növényvédő szereket, hanem az adott ültetvény egészségi állapotának és az időjárás várható alakulásának ismeretében – felhasználva a kórokozók életciklusáról eddig megszerzett tudást – döntsünk az egyes védekezések szükségességéről.
Schmidt Ágnes
Heves Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, Eger
forrásom a http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/a-szolo-kortani-gondjai-es-a-betegsegek-elleni-vedekezes-tanulsagai-20277