bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2014.12.29. 10:49
Bormaraton 2015
Címkék: bormarketing 2015
forrásom: http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=107578
Szólj hozzá!
2014.12.29. 10:47
Pálinkaverseny - QUINTESSENCE competition - 2015
Címkék: pálinka pálinkaverseny 2015
Kedves Barátunk! Kedves Pálinkabarát!
Lassan elérkezik a VI. Ongai Pálinkaverseny ideje, mely új névvel - QUINTESSENCE competition - próbálja megszólítani hazánk és a szomszédos országok pálinkához kötődő sokszínű társadalmát. A versenyre szeretnénk felhívni a figyelmet! A megmérettetéssel kapcsolatos bővebb információk (versenyfelhívás, versenyszabályzat, nevezési lap, elektronikus nevezési felület stb.) elérhetők a www.okeonga.hu weboldalon, ahol megtekinthető az idei versenyről készített mintegy 2 órás videofilm is:
http://www.okeonga.hu/palinka/
http://www.okeonga.hu/palinka/media/videok/
Nevezési határidő és a minták átvétele: 2015. január 9. 16.00 óra, személyesen az ongai általános iskola média termében (3562 Onga, Görgey u. 2.), illetve eljuttatható postán az egyesület címére (Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey u. 2/A.).
Nevezési minta: fajtánként minimum 2-szer 0,33 liter.
Nevezési díj: párlatonként 3000 Ft.
Nevezési feltételek: A versenyen a versenyszabályzat elfogadásával, a nevezési lap kitöltésével, a nevezési díj befizetésével vehetnek részt a magánfőzők, a bérfőzetők és a kereskedelmi pálinkafőzdék. A párlatok leadásával egy időben a nevezéshez csatolni kell a a nevezett pálinka származási igazolását.
Ünnepélyes eredményhirdetés időpontja és helye: 2015. január 24. 18.00 óra, Lillafüred – Palotaszálló, az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett pálinkagálán és bálon.
Díjazás: oklevelek, érmek, kupák, faragott pálinkáshordók, ajándékcsomagok, szponzori felajánlások.
Főbb kedvezmények:
- Ha valaki a VI. Ongai Pálinkaversenyen 16 pontot, vagy többet ér el, akkor kedvezményt kap a nevezési díjából a világon legrangosabbnak tartott gyümölcspárlat versenyre, a Destillatára.
- Az a bérfőzető magánszemély, akinek pálinkája az VI. Ongai Pálinkaversenyen érmet nyer, ugyanazon versenypálinka nevezési díjából a gyulai Pálinka Világkupán 10−30% kedvezményt kap.
- A versenyre nevezett személyek közül (maximum 200 fő) ingyenes belépőt kap az eredményhirdetésre és az ahhoz kapcsolódó pálinkabálra Lillafüreden, a Palotaszállóba. (A rangsort az elért érmek és a nevezett pálinkák száma határozza meg.)
Az V. Ongai Pálinkaversenyre 332 nevezőtől összesen 1030 nevezett pálinka és párlat érkezett Magyarország egész területéről, illetve a környező országokból. A nevezések száma nem csak 2014-ben, hanem már 2013-ban is messze meghaladta valamennyi magyarországi pálinkaverseny nevezési számát. A verseny és a hozzá kapcsolódó ünnepi gála szakmai visszhangja évek óta az egyik legjobb az országban. A nevezett minták folyamatosan emelkedő száma mára megkerülhetetlenül hazánk egyik legmeghatározóbb pálinkaversenyévé tette az ongait, mely Magyarországon egyedüliként a Destillata „előszobájává” vált.
(X)
Szólj hozzá!
2014.12.26. 07:36
Növelni kell a minőségi pálinka elismertségét
Címkék: pálinka 2014 pálinkamester
Növelni kell a minőségi pálinka elismertségét bel- és külföldön is
A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint növelni kellene a minőségi magyar pálinka ismertségét, elismertségét, ezzel együtt piaci részesedését bel- és külföldön egyaránt.
Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki. Emellett a magyar párlatot - amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül - csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet.
Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt. (Így egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag nem változó mennyiségén.) A különleges minőségű termékek - magasabb áraik miatt - belföldi vevőköre pedig korlátozott.
A kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, többségének hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön. Ezt a jelenleg nem kedvező gazdasági és jogi környezettel indokolják általában. Ezért a közösségi (kollektív) marketing szerepe felértékelődik. Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra jelentősebb forrásokat lehessen fordítani, elsősorban közösségi pénzekből.
Így a már alkalmazott eszközökön - a pálinkaversenyek, fesztiválok és az elmúlt időszakban többnyire szakminisztériumi támogatással megjelent kiadványokon, illetve a színvonalas pálinka témájú könyveken - túl újakra is szükség van. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül.
Dúl Udó Endre elengedhetetlennek tartja a pálinka újrapozicionálását a piacon, ami véleménye szerint azt jelentené, hogy meg kell találni a pálinka helyét a gasztronómiában. Meg kell tanítani a fogyasztóknak és a hobbifőzőknek is, mi a jó minőség és hogyan lehet helyesen és mértékkel fogyasztani a pálinkát.
A gasztronómiában is változtatni kell a pálinka szerepén: a vendéglátó helyeken tudják helyesen kínálni a vendégnek a párlatot (legyen ismeretük a termékről) és az igényes szakácsok, séfek süssenek és főzzenek is vele adott esetben! Ez utóbbira jó gasztronómiai példa lehet egy pálinka felhasználásával készülő országtorta vagy a több helyen készülő pálinkás fagylalt is.
Ezért úgy vélte, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel- mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része. El kell fogadtatni, hogy a pálinkának kis mennyiségben pozitív élettani hatásai vannak - mondta Dúl Udó Endre. Mindennek érdekében legalább középtávú országos marketingstratégia kidolgozására van szükség ágazati összefogással és a szakminisztérium vezetésével.
A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz - konyak, whisky - hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozicionálni. Elő kell segíteni a külföldön bevált - a termék értékesíthetőségét segítő - technikák megismertetését és alkalmazását a magyar gyakorlatban is. Ennek érdekében a pálinka külföldi népszerűsítésében és értékesítésében kitüntetett szereppel kellene rendelkezniük a magyar állami és szervezeti külképviseleteknek, a külföldön dolgozó magyaroknak és a magyar multicégeknek.
A múlt évben Magyarországon a kereskedelmi főzdékben mintegy 744 ezer hektoliterfoknyi pálinka készült. Ez mintegy 1,5 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg. A múlt évi mennyiség mintegy 15 százalékkal volt kevesebb mint a 2012-ben előállított kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége. A bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége tavaly meghaladta a 7,4 millió hektoliterfokot, ebből az adómentességi határon felüli mennyiség 6,25 millió hektoliterfok volt. A háztartásokban előállított párlat mennyiségéről nincsenek adatok. A jövedéki adó mértéke 3333,85 forint volt hektoliterfokonként.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-691503
Szólj hozzá!
2014.12.17. 06:25
Borászok Borásza 2014
Címkék: bor borász 2014 borászok borásza
MEGSZÜLETETT A BORÁSZOK BORÁSZA 2015-ÖS JELÖLTLISTÁJA!
Hogyan is állt össze a Borászok Borásza és Borászok Barátja jelöltlista?
A Borászok Borászai egyenként megalkották a saját "ötvenes" listájukat az általuk javasolt nevekkel, amelyet felkérésre elküldtek a díjat felügyelő Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumához. A beérkezett listákat a kuratórium összegezte, majd a jelölőtestületet alkotó Borászok Borászai egy kibővített kuratóriumi ülés keretében, közös megegyezéssel véglegesítették az 50 jelölt nevét.
Ahogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján számítani lehetett rá, a listában igen erős helyet foglalnak el a tokaj-hegyaljai és villányi borászok. A szekszárdiak mellé pedig felzárkózott az Egri borvidék, ők ketten 5-5 jelölttel képviselik magukat a 2015-ös megmérettetésben.
Indul a kétkörös szavazás
Az 50 jelölt december 12-én értesül arról, hogy felkerült a 2015-ös listára. Minden jelöltnek egy szavazata van. A jelöltek az eddigi gyakorlatnak megfelelően kétkörös szavazással, egyszerű többséggel választják meg a győztest. Az első kör után a legtöbb szavazatot kapott 5 jelöltközül hozza meg a végső döntést az 50 jelölt, szintén egy-egy szavazatával.
Szavazategyenlőség esetén a legidősebb jelölőtestületi tag szavazata dönt.
A díjat 2007-ben alapította Rókusfalvy Pál a Kárpát-medence borászai számára. Ez az elismerés alapvetően különbözik az összes eddigi borászoknak szóló díjtól, itt ugyanis nem szervezetek szavaznak vagy döntenek, hanem maguk a borászok választják ki maguk közül egy-egy szavazatukkal a legjobbat, a Borászok Borászát. Az emiatt kiemelkedő presztízzsel bíró elismerést a legtöbb szavazatot kapott borász nyeri. A cím elnyerésével semmilyen anyagi juttatás nem jár.
A Borászok Borásza kitalálója 2009-ben létrehozta a Vinum Praemium Alapítványt, amelynek feladata a díj felügyelete.
BORÁSZOK BORÁSZA
A Borászok Borásza cím birtokosa az a kiemelkedő minőségű bort készítő személy lehet, akit az elmúlt évek Borászok Borászai egymástól függetlenül a hazai bortermelők 50 legjobbja közé jelölnek. Szavazati joggal az 50 jelölt rendelkezik. A győztest egyszerű, de kétkörös szavazással választják meg. Az első kör után a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül hozza meg a végső döntést az 50 jelölt szintén egy-egy szavazatával.
A Borászok Borásza örökös cím, amelyet nem lehet újra elnyerni. Szavazategyenlőség esetén a legidősebb jelölőtestületi tag szavazata dönt.
BORÁSZOK BARÁTJA KÜLÖNDÍJ
A 2012-ben elindított díjat olyan civil személyiség kapja, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviselte a magyar bor érdekeit és nagyban segítette a magyar borászok munkáját.
A díjra a korábbi évek Borászok Borászai 1-1 jelöltet állíthatnak, akik közül a Borászok Borásza aktuális 50 jelöltje választja ki a győztest. Mindenkinek egy szavazata van, egyszerű többség dönt.
A 2015-ÖS ÉV BORÁSZOK BORÁSZA JELÖLTJEI
Mauer Pince
Szólj hozzá!
2014.12.13. 08:26
Bormaraton 2015
Címkék: marketing bor 2015
Nemzeti Bor Maraton májusban
Csütörtök éjféltől várják a nevezéseket a 2015. május 23-án induló Nemzeti Bor Maratonra, amelyen 11 nap alatt csaknem 2580 kilométer megtételével 22 borvidék mintegy 120 településén futnak keresztül a jelentkezők
Bács-Kiskun megyei Hajósról induló váltó lényege az összefogás - idézte Balla Attilát, az esemény ötletgazdáját és programigazgatóját a szervezők közleménye. Az eseményt jótékonysági kampánnyal indítják el, amely során tíz alapítvány és egyesület programja közül három egy-egy millió forintot nyerhet a közönség szavazatai alapján.
Hubai Imre, az Együtt fut a nemzet mottóval meghirdetett maratont támogató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke elárulta, hogy a kamara csapatot is indít a versenyen, és ő maga is rajthoz áll majd. "Meggyőződésem, hogy a rendezvény nemzetközi elismerésre tesz majd szert, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy milyen sok munkába kerül megfelelni az elvárásoknak a sportban, a borászatban és a gazdálkodásban" - hangsúlyozta a közlemény szerint az alelnök a maratonról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
Dlusztus Imre borászati szakíró, a program borszakmai részének koordinátora rámutatott, hogy célként tűzték ki a kevéssé ismert borvidékek, bortermő helyek bemutatkozását is a maratonon, amely mind a 22 magyar borvidéken áthalad.
A program nagyköveti feladatait Tiffán Endre, az Év Bortermelője címmel elsőként kitüntetett borász, valamint Koch Csaba, az idei Év Pincészete díjjal elismert borászat tulajdonosa látja el. Az esemény borszakmai védnökségét Gere Attila és Bock József villányi, valamint Sike Tamás egri borász vállalta el.
A 11 napos versenyen teljes és félmaratonok, illetve rövidebb szakaszok váltják egymást. A különböző szakaszokra egyénileg és 3-5 fős csapatokban is nevezhetnek az érdeklődők.
forrásom a http://www.hirado.hu/2014/12/11/nemzeti-bor-maraton-majusban/
Szólj hozzá!
2014.12.06. 07:34
Duzsi Tamás az év borásza!
Címkék: szekszárd bor borász 2014 év borásza duzsi tamás
Kedves Olvasó!
2014. december 5-én 12 órakor, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője 2014” cím nyertesét.
A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.
A 2014. Év Bortermelője díj nyertese:
Dúzsi Tamás,
a Szekszárdi borvidékről.
„A megtermelt alapanyagból sok munkával és odafigyeléssel igyekszünk a legtöbbet borainkból kihozni, jól iható, szerethető borokat készíteni. Egy rosé olyan legyen, hogy egy pohár elfogyasztása után ne tudjon az ember szabadulni a gondolattól, hogy meg kellene inni még egyet! A nehéz vörösboroknál pedig azt szoktam mondani, hogy nem hátrány, ha a komolyzenének is szép a dallama.”
Az egykor a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán diplomázott, 64 éves szekszárdi borászt az őt gyerekkora óta körüllengő szőlő és bor illata ihlette arra, hogy saját maga is kitanulja ezt a mesterséget. Pályafutását a Szekszárdi Állami Gazdaságnál kezdte, majd borász és testnevelő tanárként dolgozott a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. A Pannónia Sörgyár és az Aliscavin után hazasodorta az élet, hiszen 1994-ben Tamás úgy döntött, hogy megpróbál a maga ura lenni, és elindította 3,6 hektáron saját borász vállalkozását. Jelenleg 26,5 hektár saját szőlőt művel, de bérelt és termeltetett területeivel együtt 45 hektárról készít bort a család.
Ha ki kellene emelnie kedvenc borát, akkor Tamás nehezen tudna választani, mint ahogy a szívéhez legközelebb álló gyermekét sem tudná megnevezni az ötből. A borászat jövője tehát megalapozott, ami a családi erőforrást illeti, hiszen gyermekei már vagy végzett szakemberek, vagy kacérkodnak a gondolattal, hogy majd egyszer a borász szakma tagjait gyarapítják.
Borai rendkívül sikeresek. Nemzetközi, vagy nemzetközileg akkreditált versenyeken az utóbbi években Franciaországban, Németországban, Svájcban, Spanyolországban és Magyarországon rengeteg érmet kaptak rosé borai és vörösborai. 2014-ben több aranyéremmel tértek haza többek között a Le Mondial du Rosé, a Challenge International du Vin, a ProWein és a Mundus Vini borversenyekről is.
Tamás élete a mai napig a bor és a kerékpározás körül forog. Nagy álma, hogy egyszer eljusson az ötszörös Tour de France győztes, a spanyol Miguel Indurain családi birtokára, hogy megkóstolhassa borait. A sporton kívül Tamás másik szenvedélye a szépirodalom, a versek világa. Színész barátai biztatására megtanulta az általa nagyon kedvelt Babits: Jónás könyvét, melyet már több alkalommal is előadott.
És hogy mit ígér a borász annak, aki betér hozzá, hogy megkóstolja borait?
„A vendégeknek magam tartok szakmai borkóstolót, és ha érdeklődés van rá, a borhoz vagy a korhoz illő versidézetet is közreadok, szekszárdi költők, Garay János, Babits Mihály és a ma élő Kis Pál István tollából.”
Kedves Tamás, szívből gratulálunk a díjhoz! Kívánjuk, hogy felhőtlenül élvezze sikereit, használja ki a kitüntetés adta újabb lehetőségeket, hogy vágyai valóra váljanak. Magunknak pedig azt kívánjuk, hogy tudását továbbadva családja még sokáig örvendeztessen meg minket szebbnél szebb Dúzsi borokkal.
A díjért versengők közül, a jelölés során az öt legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben):
Bolyki János – Egri borvidék
Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék
Dúzsi Tamás – Szekszárdi borvidék
Koch Csaba – Hajós-Bajai borvidék
Szőke Mátyás – Mátrai borvidék
Üdvözlettel:
A Magyar Bor Akadémia Elnöksége
(X)
Szólj hozzá!
2014.12.04. 17:21
Kis kitérő: Magyar sörautomata
Címkék: sör 2014 sörfőzés
A boltig sem kell lemenni, itt a sörfőző automata!
A házi sörfőzés nagy előnye, hogy magas minőségű sört lehet előállítani alacsony áron, azonban ez rengeteg szakértelmet, időt és teret vesz igénybe. Erre a problémára keresték a megoldást a Brewie-t megalapító magyar innovátorok, akik úgy tűnik, mindhárom problémára megtalálták a megoldást. Találmányuk egy olyan, a konyhai környezetbe beillő automata, amely jó minőségű sört tud előállítani, alacsony áron, minden erőfeszítés nélkül, így a felhasználónak csak a főzetet kell elfogyasztania. „Az automatával együtt meg lehet rendelni a hozzávalókat is – maláta, komló, élesztő –, amelyeket a teafilterhez hasonló, csak nagyobb párnákban kell a gépbe adagolni. A főzési folyamat hat órát vesz igénybe, majd az automatából kinyert sörlé 1-2 hét erjedés után fogyasztható” – magyarázza kérdésünkre az egyik alapító, Pál Marcel. Az erjesztéshez négy 5l-es tartályt is adnak, amibe az alkalmanként 20 liternyi főzetet lehet elhelyezni. Az előállítás költsége így nem több, mint 60-80 forint korsónként.
A gép teljesen automata, amibe jelenleg 4 féle „ízesítésű” alapcsomag rendelhető a cégtől, de a vállalkozóbb szelleműek igény szerint kotyvaszthatják az alapanyagokat, amelyek egyébként máshonnan is könnyedén beszerezhetőek. A brewie utolsó generációs prototípusa a nyáron készült el, és meg is keresték a csapatot magyar és külföldi befektetők is. „Egyelőre mindenkitől azt kértük, hogy várjunk januárig, mert először fel szeretnénk mérni a piac igényeit, ugyanis ez egy teljesen új termék, nincs mihez viszonyítani” – magyarázza Pál, aki azt is hozzáteszi, hogy már az elejétől úgy tervezték, hogy megfuttatják a projectet egy közösségi finanszírozási oldalon, mert ott rengeteg visszajelzést lehet gyűjteni, hogy hol mekkora igény mutatkozik a termékre, mennyit érdemes legyártani.Tegnap délután el is indították kampányukat az Indiegogon, amire 3-4 hónapig készültek, és azóta alig 24 óra alatt a kitűzött 100 ezer dollár egyötöde össze is jött. Az automata piaci ára valószínűleg 1800 és 2000 dollár közé esik majd, de most a támogatók akár 1300-ért is hozzájuthatnak. A legnagyobb érdeklődést Amerikából, Angliából és a skandináv országokból várják, „de érkezett már támogatás Argentínából is”. Az automata 3000 főzésig van kalibrálva, de bármilyen meghibásodás esetén a moduláris dizájnnak köszönhetően szétszedhető. „Ha bármely alkatrésszel probléma merülne fel, azt a gép kijelzi, amely információt a tulajdonos továbbítani tudja felénk, mi pedig postázzuk az új alkatrészt, amit minden nehézség nélkül be tud építeni a gépbe” – mondja az ötletgazda. A cég korábban bekerült a Startup Sauna öthetes accelerátor programjába is.
forrásom a http://hvg.hu/enesacegem/20141203_/
Szólj hozzá!
2014.11.28. 09:20
Kevesebb szőlő
Címkék: szőlő
Csökkent Európa szőlőtermő területe
A világ szőlőterülete elsősorban az európai ültetvények zsugorodása következtében csökkent. Európa 2000-ben még 62,5 százalékát adta a világ szőlőtermő területének, ez az arány 2013-ra 55 százalékra csökkent. Az OIV becslése alapján a világ bortermelése 271 millió hektoliter körül alakulhat idén, 6 százalékkal csökken az előző évi mennyiséghez képest.
A világ legnagyobb bortermelő országa az idei évben is Franciaország, ahol a bortermelés 46,2 millió hektoliterre tehető, ez 10 százalékkal több, mint a tavalyi. A második Olaszország, ahol kevés borszőlő termett az idén, ezért bortermelése várhatóan 15 százalékkal 44,4 millió hektoliterre csökken. Spanyolország 2013. évi rekordtermése után az idei 37 millió hektoliter közepesnek tekinthető. Németországban 16 százalékkal 9,7 millió hektoliterre nőhet a bortermelés.
A bortermelés csökkenése a kelet-európai országokban jellemző: Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában az előző évi termeléshez képest 30, 20, illetve 16 százalékkal kevesebb bor készülhet az idén, részben a kedvezőtlen időjárás miatt. Horvátországban 30 százalékkal kevesebb bort állíthatnak elő az idei esztendőben. Portugáliában 6 százalékkal 5,9 millió hektoliterre, Görögországban 13 százalékkal, 2,9 millió hektoliterre eshet a bortermelés. Az USA-ban már harmadik éve bőséges a borszőlőtermés, az augusztusi földrengés negatív hatásai, valamint Kalifornia kedvezőtlen szeptemberi időjárása ellenére is. Az USA bortermelése előreláthatóan 22,5 millió hektoliter körül alakul idén.
Az AKI PÁIR adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 8 százalékkal emelkedett a januártól októberig tartó időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fehérborok eladása 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vörös- és rozé borok értékesítése 5 százalékkal csökkent. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok eladása 9 százalékkal nőtt. A vörös- és rozé borok közül a földrajzi jelzés nélküli borok forgalma 11 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítése 30 százalékkal esett.
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 3 százalékkal mérséklődött az első tíz hónapban a múlt év hasonló időszakához képest. A fehérborok ára nem változott számottevően, a vörös- és rozé boroké 5 százalékkal csökkent. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok átlagára 6 százalékkal csökkent, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké 6 százalékkal emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozé borok ára 5 százalékkal mérséklődött, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozé boroké pedig 1 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának átlagárát.
forrásom a http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/csokkent-europa-szolotermo-terulete-20440
Szólj hozzá!
2014.11.28. 09:18
Ellenőrzött szeszforgalom...
Címkék: törvény 2014
Veszélybe kerültek a magyar alkoholforradalom vívmányai
Már egy ideje keringtek a pletykák a nemzeti italboltok lehetőségéről, és múlt héten el is fogadtak egy törvényjavaslatot a parlamentben, amely a jövedéki biztosíték 150 millió forintra emelésével komolyan központosítaná az alkohol-nagykereskedést, hiszen ekkora összeget kevesen lennének képesek befizetni. Azóta bejelentették, hogy ezen még módosítanak, hogy a kisebb forgalmú kereskedők kevesebbet fizessenek, azaz életben maradhassanak, de egyelőre nagy a félelem.
Taste Hungary: pont a legnagyobb érték veszne el
Bánfalvi Gábor hat évvel ezelőtt kezdett boros rendezvényekkel foglalkozni amerikai gasztroújságíró felesége, Carolyn segítségével. A vállalkozás pár hónapja nyitott egy borboltot is a Bródy Sándor utcában, ahol egészen kicsi magyar borászatok termékeit kínálják. A házaspár kezdetektől figyelemmel kísérte az alkoholkereskedelem központosításáról szóló híreket, úgyhogy most is képben vannak.
Gábor szerint az a legnagyobb probléma, hogy a piacot már most is a nagyobb cégek uralják. Ez persze lehetőséget is jelent azok számára, akik hajlandóak a kisebb termelők borait felkutatni és ezeket árulni, mert ezzel olyasmit nyújthatnak a vásárlók számára, amit máshol nem találnak meg. Ha ezeknek a kisebb közvetítőcégeknek a munkáját megnehezítik vagy lehetetlenné teszik, a magyar vásárlót a hazai borpiac legérdekesebb részétől foszthatják meg.
Bánfalvi szerint egyrészt a verseny miatt van szükség minél több kereskedőre, ez a fogyasztók elsődleges érdeke, hogy a lehető legjobb bort kapják a legjobb áron. Ha csak 5-6 nagykereskedő maradna, ahogy azt a szakértők a törvény első verziója alapján feltétezték, azzal jelentősen leszűkülne a kínálat. A másik tényező, hogy minél több kereskedő van, annál több adó folyik be a kasszába, tehát a kormány anyagilag sem biztos, hogy jobban járna a központosítással.
A Taste Hungary tulajdonosa szerint a magyar borpiac rengeteget fejlődött az elmúlt 25 évben, kár lenne egy törvénnyel visszafordítani ezt a folyamatot.
Ha végül valóban az ígért módosítás szerint, a forgalom alapján, sávosan határozzák meg a jövedéki biztosíték mértékét, az könnyítést jelent a 150 millióhoz képest, de a piacnak az tenne igazán jót, ha nem növelnék a nagykereskedők terheit.
Csak a jó sör: épp most kezdett beindulni a sörkultúra
Aki szereti a különleges, minőségi söröket, azok számára a Csak a jó sör nevű vállalkozás neve biztosan nem ismeretlen. Az öt éve indult cég a magyar főzdék termékei mellett külföldi söröket is értékesít nagykereskedőként és a saját üzletükben is, ahová esténként be sem lehet férni. Kővári Gergely, a cég egyik képviselője úgy látja, a jó sörök – nevezzük akár minőséginek vagy kézművesnek – iránti igény folyamatosan növekszik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ilyen típusú sörözők növekvő száma a városban.
Kőváriék a szakma többi képviselőjével együtt komoly aggodalommal követik a törvénnyel kapcsolatos híreket, az közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen érinteni fogja őket. Rendkívül lényegesnek tartják a versenyt, hogy minél több résztvevője legyen a piacnak, bár szerintük egy esetleges központosítás a prémium sörök területén még a nagyobbakat is tönkretehetné. A kisebbek pedig egészen biztosan nem képesek kitermelni a növekvő költségeket.
Ha pedig leszűkül a nagykereskedelmi piac, az azt jelenti, hogy számos márka, külföldi és magyar egyaránt, teljesen eltűnhet a kínálatból, ami komoly veszteséget jelent a hazai fogyasztók számára.
Arról nem is beszélve, hogy a sörkultúra fejlődése a romkocsmás kerületekben mekkora turisztikai vonzerőt jelent, ennek híján az ebből jövő bevétel is alaposan visszaeshet.
Borkorzó: a szülőcsatornában akadhat el a magyar habzóbor
Süli András, a Borkorzó nevű italforgalmazó cég tulajdonosa szerint nyilvánvaló, hogy a törvény elsődleges célpontja az égetett szesz volt, bár ettől függetlenül sokkal körültekintőbb előkészítést igényelt volna az elképzelés, hiszen eredeti formájában számos hazai pálinkaforgalmazót kényszerítene bezárásra. A Süli számára lényeges pezsgő nyilván kevesebb vállalkozást érint, hiszen a magyar vásárló hagyományosan kevesebbet fogyaszt a minőségi pezsgőkből. Az utóbbi években azonban ezen a területen is pozitív változás tapasztalható. A Borkorzó például forgalma 30 százalékát veszítené el, ha kénytelen lenne abbahagyni a pezsgők forgalmazást.
Ráadásul lassan, de növekszik a valóban minőségi pezsgőt, habzóbort előállító magyar borászok száma, akiknek termékei a kisebb kereskedőkön keresztül biztosabban találják meg célcsoportjukat.
Ha viszont túlzásba viszik a központosítást, azzal a hazai terjesztés komoly akadályokba ütközik. Süli András közvetlen érintettsége miatt folyamatosan konzultál a jövedéki tanácsadójával, és már hallott számokat is a sávos befizetést lehetővé tevő módosító javaslattal kapcsolatban, az alapján bizakodó.
Egyelőre várnak és aggódnak
Sajnos, amíg nincsenek konkrét, végleges adatok, csak tervezetek, és nem lehet biztosan tudni mindent, addig az érintettek csak várakoznak. Az mindenesetre bizakodásra ad okot Süli szerint, hogy mind a média, mind a szakma gyorsan reagált, és úgy tűnik, sikerült felhívni a törvényalkotók figyelmét a veszélyeztetett kereskedők és termelők igen széles körére.
Most pedig minden érintett visszafojtott lélegzettel várhatja a törvény megszületését, mert ezen múlhat, képes lesz-e folytatni a munkáját vagy sem.
forrásom a http://www.nlcafe.hu/gasztro/20141125/alkohol-ado-2015-bor-sor-pezsgo/
Szólj hozzá!
2014.11.28. 09:12
Szőlő: ágaskordon művelés
Címkék: szőlő
Az ágaskordon tőkeművelés története
A szőlő gépesített terméshozam szabályozása
A kézi beavatkozásra változékony tőkeforma, fajta és környezeti feltételek mellett kerül sor. Nem csoda, hogy a
munkafolyamat gépesítése eredménytelen maradt. Ráadásul a szőlőt vesszőtermelésre kényszeríti. A képzésére fordított szerves anyag pedig venyigeként „vész el”. A feladat megoldása a biológiai alapok tisztázásával indult. 1968-ban kísérleteket kezdtünk a metszés nélkül nevelt szőlő fürtképzésének és önszabályozásának megismerésére. A metszett szőlővel való összehasonlítása pedig lehetővé tette a tőke „ideális” termőfelület igényének megállapítását, az átállítási együttható értékének kiszámítását. Munkánk kapcsán 1972-ben új tőkeművelésmód született. (Babó magyar szabadalom 171.857).
Tőke kialakítása és terméshozam-szabályozás ágaskordonon (Elvi vázlat)
A magas művelésű tőke kordonkarjáról leívelődő vesszőket (hajtásokat) a föld felett gép rövidítette meg. Az új eljárást (Dr. Kozma Pál professzor javaslatára) ágaskordon tőkeformának neveztem el. (Babó, T./1975/ Doktori értekezés). Az új szőlőtermesztési eljárásra Magyarországon szabadalmi oltalmat kértem és kaptam. (Babó, T. /1977/), amit később számos szőlőtermesztő országra kiterjesztettük. (Németország /DE-OS 3144651/, Ausztria
/351 ’312/, USA/No 4.333.266/ stb.). Bemutató-ültetvények születtek a Hosszúhegyi ÁG-ban, a Bajai ÁG-ban és számos nagyüzemben (Kunszállás, Nagykőrös stb.).
A találmány értékesítése során számos szőlőtermesztő országot felkerestünk. Kiállításokon a tőkéket téli, videón pedig nyári állapotban, valamint előadásokon bemutatókat tartottunk (Stuttgart, Inervitis /1980, 1995/, Ausztrália CSIRO /1980/ stb.). Az új eljárást elsőként Ausztráliában vezették be. A módszer gyorsan továbbterjedt a (déli) szőlőtermesztő országokba. (USA, Dél-Afrika stb).
Napjainkban „ausztrál”, illetve „minimál pruning” néven ismerik. Ültetvényeik mintegy fele az új tőkeformára átállt.
(Sommer, K.J. /1995/). Bevezetése világszerte növelte a túltermelési válságot. (A szabadalmi jogok érvényesítését a hazai szakmai és pénzügyi támogatás hiánya lehetetlenítette el.) A módszer hazai bevezetését a „rövid” tenyészidő meggátolta. A terméshozam-szabályozás elmaradásával az ültetvények önszabályozott állapotba kerültek. A 30 tonnát meghaladó terméshozamot a fürthozam visszaszorításával csökkentettük. A cukorfokot a virágzatok kézi ritkításával javítottuk. Később a feladatot az MTA aspiránsaként a Hosszúhegyi ÁG-ban (1976-1980 évek) vegyszeres kezelés váltotta fel. A hormonhatású készítményekről bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok. (A kutatási eredmény „Kandidátusi” védését a szakma ellenállása 1984-ben és 1994- ben is meghiúsította.) A soproni kísérleti ültetvényemet 1998- ban kora tavaszi fagykár sújtotta. Az ágaskordon tőkéken a kordonkar vonala felett fakadó világos rügyek (és a bennük lévő fürtkezdemények) elfagytak. A helyükön fakadó mellékrügyekből azonban meddő hajtásokhoz jutottunk. „Rövid” hajtásaik megjelenésével a lombfal önárnyékolása lecsökkent. A „természeti csapás” tehát kiutat mutatott a hajtásszám megtartása mellett a fürtszám csökkentésére. A következő évtől az ágrendszer felső sávján megduzzadó rügyeket már tudatosan dörzsöltük le. A duzzadó rügyek ledörzsölése a fürtszám csökkentésére gépesíthető megoldást kínált. (Babó, T.: P.C.T. szabadalomi bejelentés 9948042, Magyar, Ausztrál, USA szabadalom /1999/). Az ágas-bogas ültetvény létesítését, a kukoricához hasonló mérvű gépesítés is indokolja. Csupán telepítése, valamint a tőkeforma kialakítása támaszt kézi munkaerőigényt (kevésbé képzett munkaerővel). Fontos a megfelelő (rezisztens) fajta kiválasztása, környezetet kímélő növényvédelemmel. Kaliforniában 1998-ban három szőlőfajtán üzemi ágaskordon bemutatóültetvény kialakítására vállalkoztunk. 2001. évben kordonkarokat és rajtuk hosszan beérő vesszőket neveltünk. 2002. évben indult a termőgallyak nevelése.
2004. évben a terméshozamot traktorral szerelt hidraulikus úton állítható és meghajtható kefeszerkezet szabályozta. 2005. évben az ültetvények értékelhető állapotba kerülnek, a munka folytatása azonban elakadt, a szabadalom „koppintás” megelőzése érdekében. Sopronban 0,3 hektáros Leányka ültetvényben szintén „vékony, áttetsző”, függőleges lombfalat alakítottunk ki. A hajtásrendszer távolodását a termőgally tengelyétől, az ágrendszer oldalán megduzzadó rügyek ledörzsölésével gátoltuk (3. ábra). (Babó szabadalmi bejelentés 2010, 2012). A „vékony” lombfalnak köszönhetően a termés minőségét sikerült megnövelni, nagy termesztési biztonság mellett. A kora tavaszi fagyok ismeretében induló terméshozam- szabályozás módot ad a kártétel elkerülésére, a téli fagyoktól pedig a hagyományos metszett tőkéknél vékonyabb vesszei védik. Az önszabályozásra képes ágaskordon tőkeforma kialakítása és termesztés technológiája:
1. Az 1. év kora tavaszán az 5–6 éves (termő állapotban lévő) tőkék földig visszavágása.
2. Ősszel a vesszőhozam megmérése.
3. A vesszőhozam és az átállítási együttható ismeretében a termőfelület „igény” kiszámítása.
4. A termőfelület „igény” és a tőketörzs ismeretében a tőtáv „igény” megállapítása.
5. A 2. év kora tavaszán tőketörzs és kordonkar, valamint a kordonkaron földig leérő hajtások nevelése.
6. A 3. év kora tavaszán ritkító metszés. A vessző-felhasználási hányados értéke közel azonos az átállítási együtthatóéval.
7. Termőre fordítás évében a szálvesszők leívelése.
8. A leívelt szálvesszőkön a fürtszámcsökkentése kurtítással.
9. A 4. évtől a duzzadó rügyek ritkításával fürtszám szabályozás.
10. Az oldalelágazás távolodás gátlása a termőgally tengelyétől.
11. A duzzadó rügyek ritkításával hajtásszám szabályozás
Hajtásnövekedési érés és terméshozam szabályozás a duzzadó rügyek ledörzsölésével. Kalifornia, Monterey Pacific farm, 2003 év tavasz
A hajtásnövekedés és terméshozam szabályozó gépek további fejlesztéséhez a pénzügyi feltételeket kell megteremteni. Az 1998. évi szabadalomban a kordonkar közeli duzzadó rügyek (és a bennük lévő fürtkezdemények) ledörzsölése módot adott a hajtáshossz és a fürtszám egymástól elkülönített szabályozására, a csúcs-dominancia gátlására, a földközeli hajtáshossz növelésére, valamint a polaritás irányának látszólagosan
megfordítására és a fürtzóna földhöz közelítésére. Rügyritkításkor csupán a termőgally közeli világos rügyet tartottuk meg. A téli metszéshez hasonlóan a világos rügyekből termékeny hajtásokat kaptunk. A mellékrügyek kifakadásával többnyire meddő hajtásokhoz jutottunk. A tőke hajtásszám „igénye” teljesülésével minden hajtás hossza „rövidült”. A gép kefélő szerkezete menetközben függőleges síkban süllyeszthető, emelhető, az ágrendszer felső sávján a duzzadó rügyeket ledörzsöli. A kezelt sáv szélességével szabályozza a termőgallyakon, a mellék- és főrügyből fakadó hajtások arányát, ezzel az egy fürtre jutó levélfelület méretét.
dr. Babó Tivadar
forrásom a http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/az-agaskordon-tokemuveles-tortenete-20465
Szólj hozzá!
2014.11.25. 08:02
Pálinkaverseny - QUINTESSENCE competition
Címkék: pálinka pálinkaverseny 2014 onga
Kedves Barátunk! Kedves Pálinkabarát!
Lassan elérkezik a VI. Ongai Pálinkaverseny ideje, mely új névvel (QUINTESSENCE competition) próbálja megszólítani hazánk és a szomszédos országok pálinkához kötődő sokszínű társadalmát. A versenyre szeretnénk felhívni a figyelmet! A megmérettetéssel kapcsolatos bővebb információk (versenyszabályzat, nevezési lap, elektronikus nevezési felület stb.) elérhetők a www.okeonga.hu weboldalon, ahol megtekinthető az idei versenyről készített mintegy 2 órás videofilm is.
QUINTESSENCE - VI. Ongai Pálinkaverseny 2015
A verseny kiírója: Ongai Kulturális Egyesület
A verseny meghirdetésének köre: az ország bármely területéről, sőt a határon túlról is nevezhetnek magánfőzők, bérfőzetők és kereskedelmi főzdék.
Nevezési minta: fajtánként minimum 2-szer 0,33 liter.
Nevezési díj: párlatonként 3000 Ft.
Nevezési határidő és a minták átvétele: 2015. január 9. 16.00 óra, személyesen az ongai általános iskola média termében (3562 Onga, Görgey u. 2.), illetve eljuttatható postán az egyesület címére (Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey u. 2/A.).
Nevezési feltételek: A versenyen a versenyszabályzat elfogadásával, a nevezési lap kitöltésével, a nevezési díj befizetésével vehetnek részt a magánfőzők, a bérfőzetők és a kereskedelmi pálinkafőzdék. A párlatok leadásával egy időben a nevezéshez csatolni kell a a nevezett pálinka származási igazolását.
Ünnepélyes eredményhirdetés időpontja és helye: 2015. január 24. 18.00 óra, Lillafüred – Palotaszálló, az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett pálinkagálán és bálon.
Díjazás: oklevelek, érmek, kupák, ajándékcsomagok, szponzori felajánlások.
Főbb kedvezmények:
- Ha valaki a VI. Ongai Pálinkaversenyen 16 pontot, vagy többet ér el, akkor kedvezményt kap a nevezési díjából a világon legrangosabbnak tartott gyümölcspárlat versenyre, a Destillatára.
- Az a bérfőzető magánszemély, akinek pálinkája az VI. Ongai Pálinkaversenyen érmet nyer, ugyanazon versenypálinka nevezési díjából a gyulai Pálinka Világkupán 10−30% kedvezményt kap.
- A versenyre nevezett személyek közül (maximum 200 fő) ingyenes belépőt kap az eredményhirdetésre és az ahhoz kapcsolódó pálinkabálra Lillafüreden, a Palotaszállóba. (A rangsort az elért érmek és a nevezett pálinkák száma határozza meg.)
Az V. Ongai Pálinkaversenyre 332 nevezőtől összesen 1030 nevezett pálinka és párlat érkezett Magyarország egész területéről, illetve a környező országokból. A nevezések száma nem csak 2014-ben, hanem már 2013-ban is messze meghaladta valamennyi magyarországi pálinkaverseny nevezési számát. A verseny és a hozzá kapcsolódó ünnepi gála szakmai visszhangja évek óta az egyik legjobb az országban. A nevezett minták folyamatosan emelkedő száma mára megkerülhetetlenül hazánk egyik legmeghatározóbb pálinkaversenyévé tette az ongait, mely Magyarországon egyedüliként a Destillata „előszobájává” vált.
Az Ongai Pálinkaversenyek összesített főbb mutatói
Összesített adatok |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
||
nevezett minta szám |
41 |
168 |
346 |
785 |
1030 |
|
|
ebből kereskedelmi főzde |
0 |
33 |
42 |
89 |
254 |
|
|
ebből bérfőző |
41 |
123 |
286 |
664 |
676 |
|
|
ebből magánfőző |
0 |
12 |
18 |
32 |
100 |
|
|
nevezők száma |
30 |
78 |
111 |
264 |
332 |
|
|
nevezett minták különböző településről való nevezéseinek száma |
1 |
29 |
69 |
99 |
126 |
|
|
nevezett minták különböző főzdéinek száma |
18 |
35 |
42 |
65 |
112 |
|
|
arany érmes |
10 |
18 |
19 |
36 |
123 |
|
|
ebből kereskedelmi |
0 |
10 |
1 |
3 |
56 |
|
|
ebből bérfőzetett |
10 |
8 |
18 |
32 |
61 |
|
|
ebből magánfőző |
0 |
0 |
0 |
1 |
6 |
|
|
ezüst érmes |
5 |
34 |
68 |
159 |
227 |
|
|
ebből kereskedelmi |
0 |
10 |
5 |
25 |
79 |
|
|
ebből bérfőzetett |
5 |
24 |
61 |
129 |
135 |
|
|
ebből magánfőző |
0 |
0 |
2 |
5 |
13 |
|
|
bronz érmes |
13 |
28 |
71 |
190 |
255 |
|
|
ebből kereskedelmi |
0 |
5 |
9 |
30 |
72 |
|
|
ebből bérfőzetett |
13 |
23 |
60 |
153 |
156 |
|
|
ebből magánfőző |
0 |
0 |
2 |
7 |
27 |
|
Baráti üdvözlettel: Takács László
Ongai Kulturális Egyesület elnöke
(X)
Szólj hozzá!
2014.11.25. 07:56
Helyesen a forralt borról :-)
Címkék: tudomány bor forralt bor
November elején kezdődik a karácsonyi készülődés, az égősorok alá kitelepülnek az ajándéknakvalókat kínáló bódék, illetve az ajándékvadászok energia-utánpótlásáért felelős, forró ételeket és italokat kínáló házikók. László nevű olvasónk egy ilyen feliratára lett figyelmes.
Nem véletlenül! Igaz, minden okunk meglenne arra, hogy a forralt bor szerkezetet egybeírjuk, hiszen A magyar helyesírás szabályai (AkH.) is azt mondja ki:
129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat;csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb.
Mivel a forralt bor nem egyszerűen bor, amit felforraltunk, hanem megvan a maga hagyományos fűszerezése (mely variálódhat ugyan, de bizonyos kereteken belül), és forrón fogyasztjuk. Ha a szó szerinti értelmezést vennénk alapul, akkor a felforralt, majd kihűlt bort is így neveznénk, de ezt nem tesszük. Ennek ellenére a forralt bor különírva szerepel az AkH. szótári részében.
Ha azonban alaposabban megfigyeljük a szövegkörnyezetet, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a felirat készítője valószínűleg nem ezt tévesztette el. A forralt bor szerkezet ugyanis látszólag a teaházzal van párhuzamba állítva, pedig eléggé valószínűtlen, hogy valaki azt szeretné állítani, hogy az adott intézmény egy ital, illetve egy italok árusításával foglalkozó üzlethelyiség. Inkább arról lehet szó, hogy a forraltbor-ház és teaház szerkezetből maradt el az első összetétel utótagja, ahogyan az az azonos utótagú összetételek mellérendelésénél gyakori (pl. tea- és kávéfőző, kis- és nagykereskedés, narancs- és citromsárga stb.). Csakhogy, mint az a fenti példákon látható, ilyenkor az utótag nélkül maradt előtag végére kötőjelet teszünk. Érdekes módon a szóösszetételek helyesírásával kapcsolatban erre a szabályzat éppen hogy utal, nem is az igazi összetételekkel, hanem a „képzőszerű utótagokkal” kapcsolatban:
141. [...]
Felsorolásban az elmaradó közös, csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-, mogyoró- és nyírfafélék; Tömörkény- és Gárdonyi-szerű stb. [Vö. 262. c)]
Az összetételekre vonatkozó szabályt csak az írásjelhasználattal kapcsolatos fejezetben találjuk meg:
262. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép- és gyorsíró; bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; stb., illetőleg:bortermelő és -értékesítő szövetkezet; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem; stb.
Éppen ezért a helyes megoldás a forraltbor- és teaház lenne.
supán az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy ezt a szerkezetet attól függetlenül így kellene írni, hogy a forralt bort külön vagy egybe kell írni – mindkét esetben ez lenne a helyes megoldás. Ha azonban a szóval alkotott szerkezetből nem töröljük az utótagot, akkor írásmódja különbözik aszerint, hogy a forralt bor hogyan írandó. Jelen esetben a szerkezet kötőjeles, méghozzá az úgynevezett második mozgószabály alapján:
139 b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de:házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat.
A helyes megoldás tehát forraltbor-ház. Ha azonban a forralt bort egybe kellene írni, akkor semmi ok nem lenne a kötőjel használatára (ugyan többszörös összetételről van szó, de szótagszáma nemhogy nem haladja meg, meg sem közelíti a hatot), ezért egybe kellene írni ezt is:forraltborház.
Ezek után csodálkozzon az ember, ha helyesírási hibára bukkan...
forrásom a http://www.nyest.hu/hirek/forraltbor-es-teahaz
Szólj hozzá!
2014.11.21. 07:43
Európai nagy aranyat kapott a füredi biobor
Címkék: bor balatonfüred borverseny szőlő 2014
A Dél-Tirolban rendezett borversenyen 111 borász 234 fajta bora indult. A tizenegy európai országból érkező borászok borait egy külön erre a versenyre kidolgozott 100 pontos rendszer alapján értékelték. A rezisztens szőlőfajtákból vegyszermentesen készült borokat négy kategóriába sorolta a zsűri: az ajánlott borok 75-82 pont között szerepeltek, az ezüstérmesek 83-89, az aranyérmesek 90-95, míg a nagy aranyérmesek 96-100 pont között.
Az egyedüli magyarként induló Gyukli Pince Bio Solaris 2014 nevű bora 96 pontot kapott, a verseny bizottsága egyhangúan Nagy Arany minősítésre terjesztette elő.
- A balatonfüredi Vörösmál-dűlőn egy negyed hektáros területen van az ültetvény, az első vagyok az országban, aki ezt a szőlőfajtát telepítette. Idén volt az első szüret, háromszáz liter bort készítettem belőle. Az ültetvény az elmúlt négy évben nem kapott semmilyen vegyszeres kezelést, a borhoz sem tettem semmilyen adalékanyagot. A Solaris csak napfényt, esőt és madárfüttyöt látott, valóban tisztán a természet gyümölcse. Nagy öröm számomra a díj – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Gyukli Krisztián, aki az elismeréssel járó oklevelet 2015 nyarán Mainz-ban, Alexander Bonde, Baden-Württemberg mezőgazdasági miniszterétől veszi majd át az OIV Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet éves konferenciáján.
A jelenleg a freiburgi szőlőnemesítő kutató intézetben dolgozó Gyukli Krisztián hamarosan megkezdi a Solaris palackozását. Balatonfüreden várhatóan december közepén egy borkóstoló keretében lehet megismerkedni majd a díjazott borral.
- Vannak terveim az ültetvénnyel, amely egyelőre csak kísérleti. Egy sikeres 4-5 éves tesztidőszak lezárta után állami elismerésre előterjeszthető lesz a fajta – tette hozzá a füredi borász.
A solaris egy fehérbor szőlőfajta, amelyet 1975-ben kereszteztek Freiburgban. 2001 óta Solaris névvel 25 évig tartó fajtavédelem alatt áll. A szőlőfajta itthon egyelőre csak kísérleti ültetvényként telepíthető. Telt, karakteres, alkoholban gazdag bor, amely kiválóan alkalmas aszúk készítésére, de a Sauvignon Blanc csalános illatai is felfedezhetők benne. Bővebben a borról a borászat honlapján.
forrásom a http://www.balaton.hu/?page=hirek&hir_akthely=70&hir_rovatid=152&hir_hirid=75619
Szólj hozzá!
2014.11.20. 08:46
Ppp PP...:-) Mi lesz veled Pécsi Pezsgő?
Címkék: pécs pezsgő
Bezárta pécsi pezsgőgyárát a Cézár Pincészet. A termelést a Zala megyei Nagyradára tették át.
A bama.hu hírportál az írta: a közlemúltban a palackozót leszerelték, s a baranyai megyeszékhelyen érlelt utolsó pezsgőket is elszállították a Szent István téren található pincerendszerből.
Logisztikai gondok
A pincészet tulajdonosa, Stefan Császár a gyár jövőbeni sikerességével indokolta a döntést. Azt mondta, miközben külföldön és belföldön is nő az érdeklődés termékeik iránt, a pécsi belvárosban működő egység egyre több logisztikai problémát okozott.
A Cézár Pincészet Zala megyébe költözik.
Forrás: 123rf.comZalába költöznek
Kiemelte, hogy a zalai borászati üzemük 3 ezer négyzetméterrel bővült, a pezsgőgyártás teljes folyamata ott zajlik majd. Hozzátette, hogy az átállásig a vásárlói igényeket az utolsó pécsi szállítmányokból felhalmozott készlettel elégítik ki.
Stefan Császár megerősítette, a költözés ellenére a Fünfkirchen márkanéven kapható pezsgő nem szűnik meg, az egykori gyártása helyszínéül szolgáló ingatlan pedig jövő tavaszra megújul és egyfajta látogatóközpontként működik tovább.
A Littkei család indította a pezsgőgyártást
A pécsi Littke Lőrinc által alapított cég volt a történelmi Magyarország második pezsgőgyára, első termékei 1859-ben kerültek piacra. A pécsi pezsgőgyártás a második világháború utáni államosítást követően húsz éven át szünetelt, és 1966-ban, a Mecsekvidéki Pincegazdaságnak köszönhetően indult újra.
Logisztikai gondok voltak a pécsi üzemben
Forrás: Thinkstock
A gyár az 1980-as években évente 1-2 millió palack hagyományos pezsgőt és 8 millió palack tankpezsgőt is készített. A vállalkozás több szervezeti átalakulást és a privatizációt követően 1996-ban három svéd állampolgárhoz, köztük a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező Stefan Császárhoz került.
A cég a kétezres évektől szőlőtermesztéssel és borkészítéssel is foglalkozik, központja Nagyradán van.
A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2013-ban 223 millió forint veszteséggel zárt, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi negatív eredményt.
forrásom a http://www.origo.hu/gazdasag/20141119-nem-keszul-tobb-pezsgo-pecsett.html