A romantikus este általában a gyertyafényt, a virágot és a halk zenét jelenti, pedig az is nagyban befolyásolhatja a sikert, ami a tányérra kerül. Erotikus és vágyfokozó fogások - nem csak Valentin-napra. "A férfi szívéhez a hasán át vezet az út” – tartja a mondás, bár jelen esetben nem kifejezetten a szívre hajtunk… A legtöbben a csókra, a simogatásra, a pikáns párbeszédre gondolnak, ha előjátékról van szó, pedig az étel, és maga az evés elképesztően erotikus tud lenni! Az afrodiziákumok a látványuk, textúrájuk vagy tápanyagaik miatt képesek felkorbácsolni a szenvedélyt, így ha ezekből az alapanyagokból főzöl, a siker garantált. Fontos, hogy kis adagokban, az estét hosszúra nyújtva fogyasszátok el az ételeket. Nem kell sietni, most az egyszerhangolódjatok rá minden falatra, és élvezzétek az ízeket. Jó, ha előre elkészíted a fogásokat, így te is átadhatod magad az este spontán, érzéki hangulatának. A két legnépszerűbb afrodiziákum, és nem véletlenül. Kezdésnek nyugodtan kortyoljatok egy kis pezsgőt, amit egy-egy vaníliarúddal őrjíthetsz meg. Akár előételnek is megteszi az eper-pezsgő-eper-pezsgő sorminta. Főfogásnak legjobb olyasmit készíteni, ami kézzel is ehető, mint a burgonyakosárba töltött kaviár, vagy az abszolút erotikus osztriga – igazi ujjnyalogatós… Nem kell sokat enni. Fontos, hogy maradjon hely az olvasztott csokoládénak, amibe gyümölcsdarabkákat mártogathattok, mindezt a dohányzóasztalon, az éjjeliszekrényen, vagy ahol épp jólesik. Hozzávalók: Elkészítés: Hozzávalók: Elkészítés: Hozzávalók: Elkészítés:Vágykeltő receptek két személyre
Pezsgő és kaviár
Kaviár burgonya-fészekben
2 kisebb burgonya
6 dkg kaviár
10 dkg krémsajt
4 evőkanál olvasztott vaj
frissen őrölt fekete bors, só
Forrald fel a sós vizet, majd tedd bele egészben, héjában a megmosott burgonyát. Főzd félkeményre: amikor bele tudod szúrni a kést, de nem szalad, akkor jó. Hagyd hűlni kicsit, majd hámozd meg, és reszeld durvára. Vajazz ki muffin-formákat, majd nyomkodd bele a burgonyát úgy, hogy kis kosárkák legyenek belőle (10-12 kosárka lesz). Süsd 20 percig, vagy amíg aranybarnára nem sül, előmelegített 200 fokos sütőben. Tompa késsel vedd ki a formából, borsozd meg, kanalazz bele egy adag krémsajtot, majd egy adag kaviárt.Nyers osztriga kapros, lime-os uborkaszósszal
2 kis uborka meghámozva, kimagozva, apróra vágva
3 evőkanál finomra vágott vöröshagyma
1 kicsi, erős csilipaprika kierezve, kimagozva, apróra vágva
1 teáskanál mustár
1 evőkanál finomra vágott kapor
3 evőkanál extra szűz olívaolaj
1 evőkanál frissen facsart lime-lé
½ teáskanál cukor
só és frissen őrölt bors ízlés szerint
Rozsdamentes acél tálban keverd el az olajat a cukorral, mustárral, kaporral és csilivel. Apránként add hozzá a lime levét, majd keverd bele a hagymát és az uborkát. Lefedve tedd hűtőbe 20 percre. Héjazd le az osztrigát, majd tegyél rá egy teáskanál uborkaszószt, mielőtt bekapod.Többfunkciós olvasztott csokoládé
10 dkg tejcsokoládé
10 dkg étcsokoládé
0,5 dl tejszín
2 teáskanál konyak (vagy rum, vagy kakaólikőr)
Mártogatni: egész eper, málna, vastag szeletekre vágott banán,őszibarack, piskótakockák stb.
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.02.21. 09:06
Vágykeltő italreceptek két személyre
Címkék: ital pezsgő recept gasztronómia
Szólj hozzá!
2009.02.21. 09:02
Szilvapálinka és pezsgő
Címkék: zene művészet pezsgő szilvapálinka
Visszatér Magyarországra Goran Bregovic: a balkáni eklektika mestere aWedding And Funeral Ensemble társaságában mutatja be 2009 januárjában közreadott, Alkohol című dupla albumát a Művészetek Palotájában, március 12-én.Szilvapálinka és pezsgő folyik a Duna partján
Az első lemez címe Szilvapálinka, a másodiké Pezsgő, a közvetítő médium pedig bregovici zenekultúra hegedűből, rezesbandából, férfikórusból és vonósnégyesből álló, a szokásosnál kissé kifinomultabb eszköztára.
forrásom a http://utazas.sk/szilvapalinka-es-pezsgo-folyik-a-duna-partjan/
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:59
Kocsonya + pálinka
Címkék: fesztivál étel pálinka ital gasztronómia
A Kocsonyafesztivál folyamatosan felfelé ívelő, népszerű rendezvénye lett Miskolcnak, a régiónak, az országnak, mára pedig Miskolc egyik speciális védjegyévé vált. Ahogy egy külföldi újságíró tudósításban megjelent: igazi téli hungarikum… Miskolc, mint Magyarország egyik pólusvárosa kellően gazdag saját hagyományokban, számos olyan gasztronómiai és turisztikai terméke van, mely hosszú és kitartó munkával rögzült az adott város nevéhez és lakóihoz. Közel egy évtizedes munka eredménye az, hogy a Kocsonyafesztivál nemzetközi értelemben is egy Miskolchoz kötődő rendezvény, s a Város számos más kulturális és turisztikai eseményét is integrálni tudja az egyhetes eseménysorozatba. Ez a partneri viszony, kölcsönösség már a korábbi években is jellemezte a Fesztivál és a város kulturális és turisztikai intézményeinek kapcsolatát, hiszen a Kocsonyafesztivál – az év legnagyobb téli rendezvényeként – nemcsak miskolciakat vonz, hanem a régió, sőt az ország távolabbi pontjain élők számára is olyan esemény, amiért érdemes a megyeszékhelyre látogatniuk. 2009-ben több mint 53 000 m2-en, több mint 20 helyszínen, közel 70 koncerten 534 fellépő és előadó közreműködésével valamint 150 kiemelkedő minősítésű árus és vendéglátós minőségi kínálatával, több mint 40 féle kocsonyával várja a vendégeket. Minden évben legfontosabb célja, hogy a téli szezonban is a városba, a régióba látogassanak a kül- és belföldi vendégek, s Miskolcban egy vendégszerető, kulturális, gasztronómiai és turisztikai értékekben gazdag régióközpontot ismerjenek meg. Egy olyan régióközpontot, amelynek fontos szerepe van és lehet a régió értékeinek népszerűsítésében. A Fesztivál fontos missziójának tekinti a térség kiemelt településeinek, turisztikai attrakcióinak bemutatását. Három éve Hollóháza, az elmúlt években Tiszaújváros, a Bükki Nemzeti Park és Tiszacsege volt a fesztivál díszvendége. Folytatva e hagyományt, 2009-ben a Tisza-tó és térsége valamint az un. FestInFest keretében Magyarország különleges fesztiváljait, kulturális kínálatát szeretné népszerűsíteni. A Fesztiválon minden évben fontos szerepet kap más nemzetek kultúrájának bemutatása. Az idei rendezvény Tampere és Miskolc, Magyarország és Finnország kulturális párbeszédének, kapcsolatainak kíván újabb lökést adni, a már sok évtizede létrejött testvérvárosi kapcsolatot az ezredforduló utáni perspektívába helyezni, újraértelmezni, és megélhetővé tenni a városlakók számára. A 2008 évi fesztivál utolsó napján indult világkörüli útra Miskolcról a fesztivált jelképező béka, hátizsákjában egy üzenettel, nyakában egy geocaching travel bug azonosító lappal, amelynek segítségével az útját bárki nyomon követheti ma is. Első útja az Egyesült Államokba, Utah állam fővárosába Salt Lake City-be vezetett. A magával vitt üzenet – nyolc nyelven – a következő: „Miskolc egy vendégszerető város Európa szívében, ahol békében élnek egymással a békák és az emberek. Vigyázzatok a Földre! A béka jelenleg is úton van … Több info: www.kocsonyafesztival.hu A fesztivál időpontja: 2009. 02. 20-22. 
Béka a világ körül
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:55
Pálinkatitkok...
Címkék: pálinka ital pálinkafőzés
A jó pálinka titka A tél a pálinkafőzés szezonja. Legalábbis így volt ez évszázadokon keresztül. Ma már augusztustól májusig tart a főzési időszak. A pálinka készítésének módja azonban változatlan. Sőt, a szakértők azt mondják, csak akkor jó a pálinka, ha tisztított alapanyagból, fatüzeléssel, rézüstben készül a párlat. Preku Gyula: Ez azért volt így, mert itt, Kokadon is el voltak foglalva az emberek a mezőgazdasági munkával, kézzel szedték a kukoricát, le kellett vágni a kórót, a kukoricának a szárát. A répát bevermeltük, a burgonyát, a tököt leszedtük, hogy amikor jött hideg, meg ne fagyjon, és emiatt a pálinkafőzés kitolódott, inkább télen főzték a pálinkát az emberek. Preku Gyula: Az a lényeg, ha időben ki van erjedve ez az anyag, akkor virágos, ecetes nem lehet, mert ha penészes, a penész bemegy a párlatba, és akkor az kiérzik a pálinkán, Úgyhogy egy a lényeg, hogy ilyen tisztán kezelt, érett, jó gyümölcsből lehet príma pálinkát főzni. Preku Gyula: Ez egy hagyományos szeszfőző berendezés. Ahogy 100 évvel ezelőtt is, itt most is fával történik a tüzelés. A fával fűtés több időt vesz igénybe, de azért szeretjük, mert állítólag így jobb pálinka készíthető. Preku Gyula: Amikor megérkezik a cefre, betesszük a főzőüstbe, ami egy lepárló berendezés. A lepárlás két folyamatból áll, először jön az elgőzölögtetés. Az elgőzölögtetésnek az lényege, hogy amikor a eljön forráspontot, akkor gőz formájában a sisakban összegyűl a gőz, a szeszpára csövön felmegy. A másik folyamat pedig a cseppfolyósítás. Amikor a szeszpára a csövön felmegy, utána a hideg víz által kezdőik a cseppfolyósítás, mikor folyadék formájába lejön az anyag, ezt nevezzük alszesznek. Ennek az alszezsnek az alkoholfoka 20-30 között van. Ezt anyagot le kell finomítsuk, mert itt kétszeres lepárlás történik. Preku Gyula: Mivel az alkoholnak 78,3 a forráspontja, emiatt az alkoholnál hamarabb megindul a párlás, mint a víznél, s ezért van az, hogy a hűtőkészüléken keresztül itt már cseppfolyós állapotban a pálinkát nyerjük. A pálinkát nem szabad azonnal fogyasztani. Ilyenkor még nyers a párlat. Azt mondják a szakértők, hogy mint a jó bort, a pálinkát is pihentetni kell. Ez 3 hónapot vesz igénybe, utána jöhet az ízlelgetés. forrásom a http://www.dtv.hu/hir.php?id=16557
Műanyag hordók sorakoznak a kokadi szőlőskert egyik pajtájánál. Mégsem a borkészítés kellékei ezek. Cefretárolók. Ebben érlelik a gazdák és hozzák a pálinka alapanyagot a főzőmesterhez. Évszázadok óta így van ez telente, hiszen hagyományosan a tél a párlat készítés ideje.
Ez pedig már a kitöltött cefre. Nem túl kellemes látvány. Nem más ez, mint erjesztett gyümölcs. Már ennél a folyamatnál eldől, milyen lesz a pálinka. Egy titka van a jó párlatnak: csak érett, jó minőségű gyümölcsből lehet jó cefrét készíteni, és csak tisztán kezelt edényben lehet megfelelő hőfokon erjeszteni.
A pálinka készítésnél a tisztaság azért fontos, mert például a talajról felszedett és nem tisztított gyümölccsel káros, ízt rontó baktériumok kerülhetnek az alapanyagba, és így fogyaszthatatlan lehet az ital. Az sem mindegy a pálinkafogyasztók szerint, hogy milyen főző berendezéssel készül a párlat. Itt a rézcsőnek mint katalizátornak és a fatüzelésnek van szerepe.
Ha minden rendben van, és a másfél órás melegítés után eléri a kellő hőfokot az üstben az alapanyag, kezdődhet a főzés.
Vagyis az alapszeszt ismét főzik. Akkor már az úgynevezett finomító üstbe kerül a párlat. Itt újraindul a folyamat.
Szólj hozzá! · 1 trackback
2009.02.21. 08:53
Francia borexport
Címkék: statisztika franciaország bor borexport
A szőlész-borász ágazatot elérte a gazdasági krízis. 2005. óta először fordul elő az, hogy a francia borok és szeszesitalok kivitele csökken. Az elmúlt évben a francia export értéke 9,31 milliárd euró volt, amely a 2007-es esztendő eredményeihez képest kismértékű, 0,3%-os csökkenést mutatott. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt, hogy a 2007-es esztendő különösképpen sikeres volt, mert 2006-hoz képest rekord mértékkel, 7%-kal emelkedett a borexportból származó bevétel szintje. "A francia külkereskedelemi mérlegben e gyöngyszem mindenesetre továbbra is a 2. legjelentősebb exporttételt jelenti, a repülőgépek kivitelét követően. A borexportból származó bevétel összege 182 db Airbus értékével egyenértékű." - fogalmaz Claude de Jouvencel, a Francia Bor- és Szeszesital Exportőrök Szövetségének (FEVS) elnöke. forrásom a http://www.agronaplo.hu/hirek/2302
Csökken a francia borexport
Természetesen a tendencia termékenként változik, tehát a statisztikák megtévesztőek is lehetnek. E szerint, a borok külföldi értékesítése, érték alapon számítva 4,7%-kal emelkedett, elérve így a 4,36 milliárd eurós szintet (ugyanakkor mennyiségi alapon vizsgálva az export 10,5%-kal, 131 millió eladott borrekesszel csökkent). Az értéknövekedés a 2005-ös bordeaux-i nemes borok első félévi kiszállításával magyarázható. Ezeket a borokat igen magas áron sikerült értékesíteni. Az asztali borok kivitele is emelkedett 7%-kal, amely elsősorban a kínai kereslet növekedésének köszönhető. Ugyanakkor bizonyos borok esetében a kivitel mértékének csökkenését regisztrálták (burgundiai -11,7%, beaujolais -9,4%, val de loire -9,3%, stb.)
Ami a pezsgőt illeti, az elmúlt évben nem sikerült újabb rekordot felállítani, hanem éppen ellenkezőleg az export 6,3%-kal csökkent és így az export értéke csak 2,21 milliárd euró körül alakult. A brit eladások, - a francia pezsgők legnagyobb felvevőpiaca -, 11%-kal csökkentek. Az USA-ban, amely a második legnagyobb exportpiac, az értékesítés mértéke 20%-kal esett vissza.
Még a szeszesitalok termelői életét is megkeserítette a gazdasági krízis. Tavaly eladásaik mértéke, értékalapon számítva, 3,5%-kal csökkent, értéke 2,55 milliárd euró volt. A csökkenés leginkább a konyakok kivitelének visszaeséséhez köthető. Miután éveken keresztül folyamatosan emelkedett ennek a terméknek a külföldi értékesítése (95%-át adják a külföldi piacok a konyak piacának), a múlt évben érték alapon vizsgálva 2%-kal csökkent a kivitel (összesen 1,6 millió euró). "2008. elején nagyon erőteljes mértékben növekedett a külföldi kereslet. A gazdasági krízis hatásait elsőként 2008. októberében kezdte éreztetni, amelynek következtében az amerikai és európai piaci kereslet visszaesett. De a legnagyobb problémát az orosz piac likviditási gondjai jelentik." - pontosít Jean-Marc Olivier, a Konyakfőzők Szakszervezetének elnöke.
Mindent egybevetve, az USA maradt továbbra is Franciaország legjelentősebb kereskedelmi partnere, 1,73 milliárd eurós francia exporttal. De az eladások, a gazdasági krízis, és az USA dollár gyenge árfolyama miatt, 12,8%-kal csökkentek. Nagy-Britannia, a második legnagyobb piac, már jobban ellenállt a krízisnek (-2,7%). Ezek az országok most igyekeznek kiüríteni tartalékaikat, amely várhatóan ez év első félévében történik meg és ez valószínűleg rá is fogja nyomni a bélyegét a francia bor- és szeszesital ágazat 2009. évi eredményeire. "A 2008-as év utolsó negyedévében megfigyelt egyértelmű eredményromlás, nem volt más, mint a 2009-es év várható eredményeinek előszele." - véli Claude de Jouvencel.
A fentiekben leírtaktól függetlenül a Rhone-völgyi 3 legjelentősebb borász-borkereskedő-tulajdonos egyike fejleszt, és újabb szőlőterületeket vásárol Európában és Ausztráliában.
A Chapoutier Ház (Cőtes du Rhőne, Drőme megye, Dél-Kelet Franciaország) új 13000 m2-es üzemet épít (borkészítés, kiszerelés, stb.). A beruházás értéke eléri a 15 millió eurót és az új üzem működését ez év májusában kezdi meg. Az eddig használt üzemet 1,5 millió értékben átalakítják és az modern irodáknak, egy új pincének és egy oktatási központnak fog helyet adni.
Michel Chapoutier 1990. óta áll a cég élén, akinek sikerült egy kisebb fajta birodalmat kialakítania. 2008-ban az üzleti forgalom értéke 25 millió euró volt, a cég 133 főt alkalmazott, és 5 millió üveg bort, a felét külföldön, értékesített. 1990-ben mindössze 600 ezer palack bort adott el a Ház.
Charpantier úr azonban komoly tárgyalásokat folytat Portugáliában és Ausztráliában, ahol előre láthatólag kb. 6 millió euró értékben szeretne szőlőültetvényeket vásárolni. Ezzel együtt a Charpantier Ház tulajdonába közel 1000 ha szőlő kerülne, amelynek fele Ausztráliában, egy negyede Franciaországban, egy másik negyede pedig Portugáliában lenne található.
A cég tervei között szerepel az, hogy évente az alkalmazottak számát 5-10 fővel bővíti, így 2011-ben már közel 150 fővel dolgozhatnak. 2009. február 1-től első ízben ügyvezető igazgatója is van a cégnek, Frédéric Zeimett személyében, aki korábban dolgozott a "Moet & Chandon"-nak és a "Vranken Pommery Monopole"-nak. Feladata lesz többek között az, hogy segítsen új, jó minőségű szőlőt termő ültetvények megvásárlásában, megfelelő marketing- és kereskedelmi stratégia kidolgozásában és a Drőme márkanév felfuttatásában.
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:50
Magyar borstand
Címkék: bormarketing bor washington borstand
A Washingtonban évente február közepén megrendezésre kerülő bor- és gasztronómiai fesztivál a Keleti-part egyik legfontosabb és legnagyobb ilyen jellegű eseménye. Az esemény elsősorban borkiállítás, de lehetőség van egyéb szeszesitalok - röviditalok, sör -, valamint élelmiszerek - például sajtok, rágcsálnivalók - kiállítására és kóstoltatására, valamint gasztronómiai bemutatók - sztárszakácsok főző showja - megrendezésére is. Idén rekordszámú kiállító - kb. 250 - és több ezer látogató vett részt a fesztiválon, a jelenlét évről-évre növekszik. Maga a rendezvény egy kiállítás-sorozat része, melynek további helyszínei Boston és New York. Forrás: www.fvm.huMagyar stand a Washington D.C. International Wine and Food Festival-on
Idén először jelentünk meg magyar asztallal, kiállítóként a fesztiválon, melyet Nagykövetségünk Kereskedelmi Irodája támogatott. Az asztal finanszírozási költsége 800 USD volt, a borokat az importőrök ingyenesen biztosították rendelkezésre. A rendezvényen elsősorban azért jelentünk meg, hogy felmérjük, érdemes-e ezen jövőre megjelenni és megfelelő információt tudjuk szolgáltatni az érdeklődő Magyar pincészeteknek. A fesztiválon sikerült a magyar borok egy viszonylag széles körű és jó választékát bemutatni, amelyben helyet kaptak a világfajták - például pinot noir, pinot gris - és tipikus magyar fajták - irsai olivér, cserszegi fűszeres és kékfrankos - is.
Az érdeklődés a magyar borok iránt - mind a szakma, mind a közönség részéről - meglehetősen nagy volt. A borok újdonságot jelentettek, általában pozitív visszhangot váltottak ki, Takler Ferenc 2003-as Regnumjáról pedig egyenesen szuperlatívuszokban beszéltek. Mind a szakma, mind a fogyasztók részéről kiemelkedő érdeklődés volt tapasztalható a pezsgők iránt.
Pozitívum, hogy az első kiállítási napon 12-14 óráig kizárólag a szakma nyert bebocsátást a rendezvény színhelyére. A szakma részéről meglehetősen nagy számban jelentek meg - elsősorban Marylandből, Virginiából és DC-ből - importőrök, nagykereskedők, borszakírók, bloggerek és a vendéglátóipar képviselői. Valójában ez a kiállítás legérdemibb része, alkalmas konkrét üzletek megkötésére, megfelelő feltételek - legtöbb esetben disztribútori jelenlét - mellett konkrét megrendelések felvételére is.
A rendezvény második fele a nagyközönségnek szólt. Itt az egyik legnagyobb tapasztalat, hogy rendkívül magas volt a fiatal - 25-40 év közötti - résztvevők aránya. A fesztivál ezen részéből véleményünk szerint akkor lehetne profitálni, ha megfelelő mennyiségű és minőségű információs anyagok, prospektusok állnának rendelkezésre, és amennyiben a fogyasztót el tudjuk juttatni a borhoz. A jövőbeni esetleges megjelenéshez mindkét téren egyértelműen javulni szükséges. Utóbbi vonatkozásban az alapvető probléma egyébként ott van, hogy általában a disztribútor rendelkezik naprakész információval arról, hogy a kiállított borok hol szerezhetők be a kiskereskedelmi forgalomban (webáruházakat is beleértve). Amennyiben az importőr a kiállító, úgy ezen információ megadása nehézséget okozhat; legtöbbször a disztribútor elérhetőségét tudja csak rendelkezésre bocsátani, ahonnan az érdeklődő saját kezdeményezésére további információt nyerhet a bor kiskereskedelmi jelenlétével kapcsolatban. Meglátásunk szerint mindez konkrét értékesítési lehetőségtől fosztja meg az importőri minőségben jelen levő kiállítókat.
A bemutatott portfolióban tokaji bor nem szerepelt. Véleményünk szerint ez a jövőben még olyan indokkal sem tartható fenn, hogy a figyelmet más borvidékek boraira irányítsuk. Mind a fogyasztó, mind a szakma keresi a tokaji bort, a legtöbben csak hallottak róla, és szeretnék kóstolni is.
Több kiállító ország - például Spanyolország és Argentína - borvidékenként egy vagy több asztallal képviseltette magát, rendkívül impozáns benyomást keltve. A Wines of Argentina a fesztivál egyik kiemelt szponzora is volt.
Minden nap sor került olyan eseményekre, amikor neves szakírók - például a Washington Post borkritikusa - borokat mutattak be a közönségnek. Az ilyen bemutató szponzorációs jellegű, és kiemelt figyelmet irányíthat egy-egy pincészetre.
A fesztiválnak nincs borverseny jellegű része, a kiállított borok nem kerülnek díjazásra, minősítésre.
Dr. Tóth Attila
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:48
A profi borkóstoló gyorsabb?
Címkék: bor borkóstoló
A borkóstoláshoz több kell a kiváló ízlelőképességnél. Használni kell az agyat is – állítja egy római kórház kutatócsoportja. A tudósok arra szerettek volna választ kapni, van-e különbség a borivásban képzett és képzetlen ember agyhullámai között. Felfedezték, hogy a tanulás nemcsak az ízlelés minőségét befolyásolja, hanem meghatározza azt a módot, ahogyan az agy reagál a bor ízére. A vizsgálat alkalmával a kutatók hét profi borkóstoló és hét átlagos borivó agyhullámait vizsgálták. Az EEG mindkét csoportnál erős aktivitást mutatott az agy örömközpontjában. A megdöbbentő különbség az agykéreg tevékenységében volt: amíg a borszakértőknél a gondolkodásért felelős rész robbanásszerű aktivitását rögzítették, addig az amatőr borivók agykérgében semmiféle reakciót nem tapasztaltak.
forrásom a http://www.bama.hu/orszag-vilag/tudomany/robbanasszeru-agymukodes-a-profi-borkostoloknal-213402
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:45
A JÓ BOR TÁNCBA VISZ!
Címkék: bor borbál
FŐSZEREPBEN A MAGYAR MINŐSÉGI BOROK
Az idén immár negyedik alkalommal rendezik meg a minőségi magyar borok találkozóját, a Magyar Borok Bálját a Pannónia Női Borrend és a Borbál Party Services szervezésében. A szervezők célja, hogy az eseménnyel felhívják a figyelmet a magyar borok és a magyar borászat hagyományainak fontosságára, és rámutassanak, hogy borkultúránk és bortermelésünk egyedi és különleges helyet biztosít nekünk az európai, de akár világviszonylatban is.
"Kevés olyan szakma van a borászokén kívül, amelynek képviselői ennyire magas minőséget teremtettek volna a saját erejükből, sokszor két hordóval. A hazai borászok teljesítménye abban is példaértékű, ahogy a hagyományokat, a borászat életfilozófiáját mind családjukban, mind tágabb környezetükben továbbadják. A Magyar Borok Bálja kiváló megjelenési lehetőség számukra, ahol közösen ünnepelhetnek." -mondta el a sajtótájékoztatón Skonda Mária, a rendezvény főtámogatója, a Magyarországi Volksbank Zrt. elnökhelyettese.
A vállalkozás sikerét bizonyítja, hogy a február 28-ai, a Corinthia Grand Hotel Royal nagytermében tartandó estélyre már januárban minden jegy elkelt. A bál fővédnöke dr. Erdő Péter bíboros, prí más, esztergomi érsek, a nyitóbeszédet dr. Lomnici Zoltán, a Prímási Borrend alelnöke tartja. Az est házigazdája az elmúlt évekhez hasonlóan dr. Csizmadia András, partnere pedig ezúttal is Borbás Mária, „Magyar Borért" szakmai díjas műsorvezető.
A szervezők remélik, hogy az idei este felejthetetlen élményeket nyújt a vendégek számára, a színvonalas és változatos programokat nézegetve bizonyára joggal bíznak a sikerben. Csak egy kis ízelítő: bordalok a Vivat Bacchus énekegyüttes előadásában, Ákos, Csézy és a Cotton Club Singers fellépése, exkluzív borvacsora, az év kedvelt borászának Gál Tibor -emlékdíjjal való jutalmazása, és természetesen borkóstoló az év borászainak különleges nedűiből. És akinek még ez sem elég, lesz tánc, divatbemutató, pálinkakóstoló, sonka- és sajtkóstoló, szivarsarok az uraknak, tea és kávészalon a hölgyeknek, és kaszinó, csak győzzék az izgalmakat.
forrásom a http://www.hetivalasz.hu/cikk/0902/borbal_minosegi_magyar
Szólj hozzá!
2009.02.21. 08:41
Modern borászatot épít a Cheval Blanc
Címkék: bor borászat
Azt hiszem, sokunknak szerzett kellemes pillanatokat a Sideways (Kerülőutak) című amerikai boros roadmovie. Sokan emlékezhetünk arra az 1961-es Cheval Blanc-ra, amelyik a film egyik főszereplőjévé vált
Bordeaux egyik Premier Grand Cru besorolású pincészete, a Cheval Blanc a modernizálás mellett döntött – adta hírül adecanter.com. Ugyan az építkezések 2010-2011-nél előbb nem kezdődnek el, egy két részlet már most ismert. Pierre Lurton birtokigazgató szerint egy olyan létesítményt álmodtak a birtokra, amelyik teljesen elüt a Saint Emilionban eddig megszokottól. Az új komplexum – szőlőfeldolgozó, borászat, kóstoló helyiség és hordós pince – teljesen belesimul majd a tájba.
Az új létesítmények megálmodója Christian de Portzamparc, akinek a nevéhez olyan modern épületek kapcsolódnak, mint a New York-i LVMH Tornyépület, vagy a most készülő Rio de Janeiro-i operaház.
A Cheval Blanc pincészet másodmagával (Chateau Ausone) tartozik a legelitebb területi besorolás alá St-Emilionban.
forrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/366021
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:26
POGÁCSA ÉS PÁLINKA SAJÓBÁBONYBAN
Címkék: étel pálinka ital sajóbábony
POGÁCSA ÉS PÁLINKA SAJÓBÁBONYBAN Pálinkatalálkozót és pogácsasütő versenyt tartottak Sajóbábonyban minap délután a helyi Szabadidőközpont és a Kertbarátok Észak-Magyarországi Regionális Szövetsége szervezésében.
forrásom a http://video.haon.hu/video/37622/pogacsa-es-palinka-sajobabonyban
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:21
Bor- és pálinkaturizmusban jól állunk
Címkék: pálinka bor támogatás
Olyan cég nyert 250 millió forintot pályázaton, amely ellen végrehajtást rendelt el az APEH. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapját böngészve érdekes következtetésekre juthatunk, ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007/2008-as programjának lezárult pályázatait tekintjük át. A 2007-ben kiírt lehetőségekre 2008-ban odaítélt összegek Csongrád erős fölényét mutatják a régióban. A szegedi központú megye pályázói összesen 14,5 milliárd forinthoz jutottak, miközben Bács-Kiskunnak csak 7,7 milliárd jutott a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. Csongrádból 125, Bács-Kiskunból viszont csak 103 pályázó nyert. Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak korábban érzékeltette, hogy politikai diszkriminációt is lát az ellenzéki Bács-Kiskunnal szemben, de kifejtette azt is, hogy településeink szerinte nem figyelnek eléggé a pályázatokra. Az odafigyelés és pontos pályázatkészítés fontosságát hangsúlyozta Mohácsi Mária, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályvezetője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidesen megjelennek a 2009/2010-es akcióprogram kiírásai. A megyéket összehasonlítva Bács-Kiskun eddig leginkább a bor- és pálinkaturizmushoz kapcsolódó fejlesztési tervekben sikeres. Ebben a kategóriában öt pályázó nyert a Dél-Alföldön összesen 386 milió forintot, amiből három Bács-Kiskun megyei cég vihetett el 221 milliót. A Főkáptalani Pince Kft. 160 milliót nyert a császártöltési „Pincelakat Borturisztikai Központ" építésére. A Keller Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 34 milliót kapott a Hajós-bajai szőlőkultúrára épülő borbemutató és látványpince kialakítására, a Pianella Kft. pedig Kerekegyházán hozhatja létre a Beretvás bor- és pálinkatörténeti bemutatóhelyet, 27 milliós támogatással. A maradék 165 millió forinton egy-egy Csongrád és Békés megyei cég osztozott. Konferenciaturizmusra csak szegedi pályázók nyertek, 536 és 800 millió forintot. Érdekes képet mutat a „Kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése" címet viselő kiírás eredménye is. A bírálók 16 projektet láttak támogatásra méltónak, összesen 4,8 milliárd forint értékben. A győzteseknek csupán egynegyede jut Bács-Kiskunra. A megyei önkormányzat (Veránka-szigettel), a halasi Csipke Hotel, a lajosmizsei Gerébi kúria és a kecskeméti Három Gúnár nyert összesen 511 milliót, ami a felosztott összeg egykilencedét sem éri el. Eközben két szegedi szálloda is 600 milliót nyert, Mórahalmon pedig 512 millióért épülhet új hotel. Gyula is 600 milliót kapott az Erkel Gyógyszállóra, de érdekesebb döntés, hogy egy szegedi nyomdapiari káefté 68 millió forintot kapott panzió kialakítására, egy dohánytermék forgalmazó részvénytársaság pedig 90 milliót, ugyancsak panzióra. A legérdekesebbnek azonban az FR Tulipánudvar Kft támogatása tűnik. A társaság 250 milliót kapott füzesgyarmati szállodabővítésre tavaly októberben, miközben a nyilvános e-cégjegyzék azt jelzi, hogy már januárban végrehajtást rendelt el ellene az APEH. A káefté tulajdonosa egy ciprusi bejegyzésű off-shore cég. forrásom a http://baon.hu/bacs-kiskun/gazdasag/bor-es-palinkaturizmusban-jol-allunk-213115
Kevés a Bács-Kiskun megyei nyertes, de adóhátralékos cég is kaphat támogatást.
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:16
Borok: portugál Top 50
Címkék: statisztika bor portugália
A portugálok nagyon nyomulnak. Sebességbe tették magukat, törnek előre, célus a piac meghódítása. Na nem a magyaré, tisztelt olvasók. Az angolé, mert ott van a nagy pénz Európában, borpiacilag! A portugál komák meg már egy ideje jóban vannak az angolokkal. Vannak ennek ugye, amolyan történelmi okai. Miért szomorú? Csak a franciák tudtak olyan hülyék lenni, hogy némi presztízskérdések okán – pl., hogy kinek a bábja üljön Spanyolország trónján – háborúba keveredtek a legnagyobb borfelvevő exportcélpontjukkal, Angliával. Az angolok legott be is tiltották a francia bor kereskedelmét, és valamiféle alternatíva után néztek: meg is találták maguknak Portugáliát. Szimpatikus borország, közel is van, a portóit meg szeretjük… A portugálok akkor éppen nagyjából száz éve azzal voltak elfoglalva, hogy párás szemekkel nézték a tengert, és azon agyaltak, hogyan lehettek ekkora lúzerek, hogy Tordesillas-i egyezmény ide vagy oda, de mégiscsak hagyták a spanyoloknak megszerezni a világhatalmat (amely spanyolok addigra szintén Európa nagy veszteseivé küzdötték le magukat). Azért kapva-kaptak az alkalmon, hogy végre valami nagy és komoly birodalommal egyezkedhetnek (mondjuk annyira nem kell őket sajnálni, akkoriban még megvolt nekik ugye Brazília, Goa, meg Mozambik.) és aláírták a Meuthuen-i egyezményt, amelynek értelmében a britek beengedték a portugál bort és gyapjút, a franciák meg elestek a zsíros megrendelésektől. Történt mindez 1703-ban. Ezt követően a portugálok elveszítették Brazíliát (1822) Goát (1967) és Mozambikot (1975), begyűjtöttek viszont egy szoftfasiszta diktátort akitől csak 1968-ban sikerült megszabadulni. Ez persze csak egy nagyon vázlatos történelmi áttekintés, amely slágvortokban próbál a végére járni annak, hogy mitől is olyan szomorú a fado, meg mi ez az egész óceán felé bámulás, párás tekintettel. A hadszíntér A borkereskedelmi első helyüket a brit piacon jó ideig tartották, csak az új bordeaux-i arisztokrácia (Haut Brion és társai) ütötte ki őket a nyeregből, a XVIII. század közepe felé. Mindenesetre a mai napig Nagy-Britannia a portói legfőbb felvevőpiaca. Mondhatjuk, hogy a portugál bor a XVIII. század eleje óta egyszerűen London fele folyik. A britek annak idején valóságos kereskedelmi expedíciókat indítottak a Douro völgyébe. Az sem véletlen, hogy a legtöbb régi portói ház a mai napig angol néven fut, gondoljuk csak végig: Taylor’s, Sandemann, Grahams, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. Csakhogy ez a piac nagyon megváltozott az utóbbi, szűken vett két évtizedben. Az újvilági borok megjelenése meglehetősen megkutyulta a fogyasztói ízlést, és az árazópisztoly sem csattoghat olyan hetykén, mindenkinek vissza kell venni arcból, mert az ausztrálok és a chileiek egy kicsit kinőtték magukat, és az, hogy a bor olcsó, náluk nem feltétlenül jelent szükségszerűen gyenge minőséget, sőt. Versenyképessé kell tenni tehát a borágazatot. Jelen állás szerint eladott bormennyiség tekintetében lassan az első 15-ből is kiszorulnak, ha nem vigyáznak (Magyarország is valahol a portugálok környékén tanyázik a statisztikában) és a helyzet az, hogy lassan Új-Zéland is dudálva előzi a luzitánokat. Valamit ki kellett találni arra, hogy a portugálok ne tűnjek el teljesen a térképről. A borelitet meggyőzni csúcsborokkal, az mindig jó megoldásnak tűnik. Ha a sommelierek, csúcs-borujságírók, Master of Wine-ok a portugál bor mellé állnak, akkor az információ, miszerint a portugál bor jó, egy idő után a Tesco-polcra is leszivárog. Ötödik éve tartanak Top 50 kóstolót Londonban, a portugál követségen. Idén Jamie Goode brit borújságírót bízták meg a szelekcióval. Ő utazott, kóstolt, és aztán összepakolta az ötvenes listát. Jó néhány borászt is átrándítottak a nagy eseményre Portugáliából. Arra ügyeltek, hogy a meghívottak között legyen annyi a Master of Wine, hogy ha valaki feldob egy parafadugót, akkor az biztosan MW-t találjon el estében. A Top 50 nem kizárólag a brit piacon kapható borokra korlátozódik, bárki bekerülhetett. A hardver Van összesen 29 borvidék Portugáliában, ebbe bele kell érteni Madeirát, és a Zöld-foki szigeteket is (ahol egyébként a Svejci Bicska egy korábbi expedícióján „eredeti baszalt bór”-ra talált). A legfontosabb természetesen a Douro folyó völgye, amely folyó Portónál (és Villa Nova di Gaiánál – jobb parti borérlelők, szevasztok!) ömlik az óceánba. Északabbra van egy a hagyományos portugál borképbe be nem illeszthető Vinho Verde nevű zöld csücsök. A Duorótól délebbre található az egészen fura borokkal előrukkoló Dao. Attól még délebbre, meg a Tejo folyó dombok között kanyargó felső folyásánál meg Alentejo. Ezek volnának a legnagyobb borvidékek. A portugálok rájöttek arra, hogy piaci előnyük származik abból, ha a nagyközönség által nem ismert saját fajtáikat erőltetik a piacon, és nem az unalomig ismert Cabernet-ket, Merlot-kat, Chardonnay-ket. Arra azonban figyelnek, hogy a címkén ne az szerepeljen a legnagyobb betűvel, hogy Sousao, meg az, hogy Touriga Nacional (ez mondjuk még egyszerűbb), de a Trincadeirával, vagy a Periquitával, ne adj isten az Alfrocheiróval még a legelszántabb borkedvelőnek is meggyűlne a baja. A borok A Top50-ből szám szerint 38 bort sikerült megkóstolni az idő hiányában, mert közbe jött a nagykövet beszéde, ami alatt még a legelszántabbak sem mertek szürcsögni-szipákolni-köpködni. A borvidékek közül hármat sikerült mélyrehatóan megvizsgálni: a Vinho Verde, a Douro-völgy és Dao képezték a vizsgálat tárgyát. Ezek közül ír le Kraft néhány bort, meg amúgy a tapasztalatokat, vegyesen, szemezgetve a jegyzettömbből. VINHO VERDE Van az Ibériai-félsziget északnyugati részén egy, az éghajlati/kulturális jellemzők közé be nem illeszthető terület. A spanyolok úgy hívják „Zöld Spanyolország”, és íme a portugál elnevezésben is benne van a zöld szó. A hely direktbe kapja az áldást az Atlanti-óceánról. Párás, a szárazföldinél kissé hűvösebb levegő, gyakori esők, buja zöld növényzet. És kelták minden mennyiségben, meg még régebbi népség. A spanyol oldalon ott vannak a galágók és baszkok, de a Vinho Verde-i portugálok is elég gyanúsak e tekintetben. A borok – mint azt a klímából ki lehet következtetni, nem azok a kiégett lekváros jószágok. Errefele a bor leginkább a savakról szól. Vékony test, egészséges ropogós savszerkezet (de azért nincs annyira északon, hogy a Loire-völgy fogzománc repesztői szintjét megüsse). Nagyon kellemes frissítő borok. A szőlőfajtákról természetesen sehol sem hallani. Ami van: Alvarinho és Loureiro, illetve Vinhao a vörösborokhoz. Régebben a Vinho Verdékben volt egy kicsi pezsgés, azért, mert a malolaktikus fermentációt – amelynek során az almasavból tejsav leszen, meg némi szénsav, és melléktermékként átható vajillat – az üvegben hagyták megtörténni, nem biztos, hogy készakarva. Ami a mostani borokon látszik, hogy a pincészetek bizony szépen kimosakodtak, és jelen állás szerint, a High tech Vinho Verdék, hosszú németes palackokba töltve már koránt sem olyan esetleges borok, mint a régiek voltak. Reguengo de Melgaco 2006, DOC Vinho Verde, Alvarinho Kilenchektáros családi pince, van egy kis szállójuk is. Az első bort 2001-ben készítették. A bor színe igen halvány citromsárga. Illata zárt, zöldes. Ízre halvány citrusok és érett sárgadinnye jelentkezik, közepesnél magasabb savval, de alacsony alkohollal. A bor nagyon gazdag, hosszan tartó, de a sav miatt mégis szikár. Quinta do Ameal Escolha, 2007, Vinho Regional Mino, Loureiro A környék legnagyobb pincéje, a tulaj, Pedro Araújo kizárólag a Loureiro fajtára koncentrál. A bor épphogy citromszín. Illatra zárt, zöldes, és mindenféle fanyar éretlen zöld gyümölcsök mutatkoznak. Ízre sok barack, fanyarul előadva, kis citrussal. A sav közepesnél magasabb, az alkohol alacsony. A bor egy kissé testesebb az előbbinél, de ez még mindig egy törékeny, finom formát idéz, semmi durvulás, ha csak a sav nem az. Afros 2007, DOC Vinho Verde, Tinto Vinhao A szőlőfajta volt az egyetlen a környéken, ami vörösbort adott, mostanra elkezdtek kísérletezni a Cabernet Franc/Touriga Nacional kombinációkkal is. A Vinhao a legextrémebb szőlőfajta Portugáliában, sok savval, magas tanninnal. A DOURO-VÖLGY A Douro-völgy vörös boraiban az a vicces, hogy tulajdonképpen melléktermékeket istenítünk. A szőlőtermelés ugyanis itt alapvetően a portóira koncentrál, ebből próbálják a maximumot kihozni. A termelés – a hamisítás elkerülése végett – szigorú központi engedélyeztetési rendszeren megy keresztül. A-tól F-ig osztályozzák az ültetvényeket, és emellett van egy pontrendszer is, aki mondjuk F-600-at kap, az elbúcsúzhat a portói készítéstől. Aki viszont mondjuk A-2000-et, annál sorban állnak a felvásárlók. A nem erősített vörösborokat hagyományosan azokból a szőlőkből készítették, amelyek kevésnek bizonyultak a portóihoz. A táj eléggé holdbéli: szúk völgy, hatalmas sziklafalak, a völgy legalján a Douro. A sziklafalak oldalába több száz év alatt rakták ki a teraszokat, amelyek többségét még ma is csak kézzel lehet megművelni. Ma már természetesen ennél egy kissé árnyaltabb a kép, az EU támogatásokból jutott terasz-átépítésre is, de a legtöbb ember a mai napig kistermelő. Ezért 1-2 hektár már valóságos latifundiumnak számít. A kistermelő meg leginkább arra vágyik, hogy drágán elpöccinthesse a szőlőt a nagy portói házaknak, és semmi több, esetleg egy-két hordó otthonra, szigorúan a rosszabbikból. A portói időközben viszont elkezdett mélyrepülni, a többi erősített borral egyetemben, ezzel párhuzamosan a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megindult a nagytestű gyümölcsös nehéz vörösborok diadalmenete. Ehhez csatlakozott némi értetlen pislogás után a Douro-völgy is, valamikor a kilencvenes évek közepén. A folyó felső folyásánál (Douro Superior) még telepítésbe is kezdtek, itt már tudatosan, nagy parcellákba. A másik vicces dolog a villany hiánya volt. A legtöbb portói erjesztőházban autovinifikátorok működtek, amelyek ugyan célszerűek, de tökéletesen megbízhatatlan eszközök. Időközben - az alsó négy terasz árán – sikerült egy vízerőművet beröffenteni a Dourón, így már a csúcstechnikával működő, légkondicionált pincészeteket is sikerült megépíteni. A szőlőfajták. Nos, a környék egyik legnagyobb szakértője, Godfrey Spence egy előadáson a „Ki a francot érdekel?” mondattal kezdte a portóiba kerülő szőlőfajták bemutatását. Legalább ötven fajta van a Douro-völgyében, többségében súlyosan vegyesen telepítve. Amolyan „a nagypapa ledugdosta amit talált, meg amit a szomszédtól kapott, mit érdekel az bennünket” ültetvények ezek. Ha valaki ráközelít a környékre a Google Earth-ön, láthatja hogy az ültetvények nem egyenletesen zöldek, nem véletlenül. A legnagyobb minőségi fajta a Turiga Nacional, jó érzés tudni, hogy ebből van a legkevesebb. A többi: a Touriga Franca, Tinta Roriz, Tinta Cao, Tinta Baroco, csak hogy a leggyakoribbakat említsük. A legtöbb termelő elegánsan csak annyit ír a palackokra, hogy Vinhas Velhas, ami azt jelenti hogy öreg tőkék. Ampelográfiával meg foglalkozzon az, akinek két anyja van! Quinta do Noval, 2005 DOC Douro Quinta do Vale Dona Maria, 2006 DOC Douro A borászat 41 fajta szőlővel dolgozik, nagy valószínűség szerint ők maguk sem tudják, ki kicsoda. Minél több azonban a borban a fajta, annál inkább mutatja magát a termőhely. A bor színe közepesen intenzív rubin. Illatra meggy mutatkozik, közepesen intenzíven. A tannin itt is jó nagytestű, de érett, nincs keserűség-érzés. A savak közepesen erősek. Az íz leginkább mindenféle vörös gyümölcs egyvelege: cseresznye, meggy, szeder és málna. Az alkohol meleggé teszi, és még nagyobbnak mutatja az amúgy sem finomkodó testet. Quinta do Crasto Vinha Maria Teresa 2006, DOC Douro A szőlőfajta kideríthetetlen, mindösszesen annyit írnak a palackon, hogy 100% Old Vines, vagyis Crastoék is bevallják, hogy lövésük nincs, mi van az ültetvényen. Emellett nagyjából az egy kis fürt/tőke, ahogy az információban szerepelt, 300g/vine. Színre sötét rubin, illatra nagyon koncentrált, fűszeres, elsősorban édes fahéj és szegfűszeg, meg irgalmatlan mennyiségű cseresznye. A bor nagyon sűrű, valszeg szűretlen, a pince ugyanis elég kis számokkal dolgozik. A tannin közepes fölötti, de bársonyos, érett. A savak szintén közepes plusz körül vannak. Az íz fűszeres, nagyon gazdag, fekete meggyes, cseresznyés. A bor jellemzően az a fajta, amelyet évtizedekig dugdoshat maga elől az ember, aztán csak egyre jobb lesz. Niepoort Robustus, 2004, DOC Douro A borászat gazdája, Dirk Niepoort jelen állás szerint Portugália egyik legnagyobb borászlegendája. Portóit is készít, de azon van, hogy az erősítetlen Douro-borok is világhírűek legyenek. A bor közepes rubinszínű, illatra rumos meggy érezhető, a bor méltóan a nevéhez tényleg őrületesen nagytestű. A tannin magas, nagy erős, de érett, és jólfésült. A sav szintén bőven fölébe megy a közepesnek, de egy ilyen test ezt el kell, hogy bírja. Ízre elegáns meggy, és mellette még áfonya, meg szeder érezhető, nagyon meleg, magas alkohollal. Hatalmas nagytestű bor, de egyáltalán nem mindent elnyomóan robusztus, amint azt a neve sugallná. DAO A Dao vidékét mindenfajta szakirodalom a rejtélyes portugál borvidékként emlegeti. Éppen félúton van a Douro és a Tejo között, kicsit talán az előbbihez közelebb. A terület egyetlen nagy gránit felföld, itt-ott egy kis palával megdúsítva. A magasság 4-500 méter, és csak néhány fenyőerdő enyhíti a száraz éghajlatot. A Dao folyó völgye jócskán bent van a szárazföldön, ennek megfelelően az időjárás sokkal szélsőségesebb, forróbb, a borok is némiképp keményebbek, szigorúbbak. Egy pozitívuma viszont mindenképpen volt a hosszú bezárkózásnak: az eredeti ültetvények megmaradtak, és a szőlőfajták mind kiejthetetlen nevű, portugál jószágok. Elsősorban a gyümölcsösségéért termelt Touriga Nacional, a kissé illatosabb Tinto Cao a favorit, de ígéretes a Alfrocheiro is, utóbbi főleg küvékbe lehet jó (értsd: akkora nagy állat, hogy kell valami mellé, ami meglágyítja). A borok általában – a Douro völgynél is melegebb időjárás miatt izmosak, nehezek, és lóizzadság-szagúak. Animálisak, itt nyoma sincs a Douro-völgyben megszokott gyümölcsösségnek. Vaddisznó borok, erős idegzetűeknek, na. Quinta da Pellada 2005, DOC Dao A bor kétharmad rész Touriga Nacional, de van benne egyötödnyi Tinta Roriz, és 15% azonosíthatatlan öreg szőlőkről származó termés. A borász, Alvaro Castro az egyik legismertebb a környéken, nagyon sokat tett azért, hogy most mindenki annyira oda legyen a Daótól, amennyire oda vannak… A bor sötét rubinszín, illata bőrös az édesség inkább a dohányé, mint a gyümölcsé. Az ízben van ugyan némi szilva és meggy, de továbbra is az állatias aromák viszik a prímek. Lovak leginkább, a háttérben meg folyamatosan ott figyel a nehéz földesség. A tanninok közepesek, a sav szintúgy, egyensúlyban az egész, alkohollal, mindennel. Az ízeket a földesség zárja, nehéz, kerek bor. Quinta de Vegia Reserva, 2005, DOC Dao Quinta do Perdigao Touriga Nacional 2005, DOC Dao A birtok mindösszesen 7 hektár, itt rakják össze ezt a 100%-ban Touriga Nacionalból készülő bort. A szín mély rubin, illata földes, és virágos, főleg ibolya illat, meg a kötelező elemnek tekinthető lovas-állatos szavak. A bor közepesen testes, tanninjai erősek, masszívak, de érettek. Az íz édes fűszer és bőr meg dohány, kis virágos aromákkal. Gyümölcs nuku. Vinha do Contador, 2005, DOC Dao A bor a Casa de Santarban készült. A több mint 100 hektáros birtokot, amely a Dao-vidék legrégebbi egybefüggő bortermőhelye, pár éve a Dao Sul igazgatja. A borokat hagyományosan gránitkádakban, taposással készítik. A bor amúgy a legdrágább, 40 fontba kerül, vagyis valamivel több, mint 12-13 000 forint. Tanulság Ezek nagyon jó borok, és ami a legfontosabb, a legjobb sem annyira drága, mint amennyire lehetne. A portugálok nagyon érzik most a brit piacot, és pontosan tudják, hogy annyira nem srófolhatják fel az árakat, a boroknak pedig így is-úgy is tökéletesnek kell lennie. Az ötvenes szelekció, illetve az abból kiragadott pár bor igazán meggyőző. A helyzet pikantériája az, hogy a magyar borok közvetlenül ott lihegnek a portugálok mögött a az eladásokban, és az eladások értékét tekintve. Viszont, hogy sikerüljön megelőzni a portugálokat, a mi nemzeti válogatottunknak árban-mennyiségben is versenyképesnek kell lennie, és ez az, ami igazán nehéz. Nem is szomorú: portugál Top 50
A bor színe esetünkben nem lényeg, lévén tökéletesen vízszínű (színtelen) mindegyik. Az illatok elsősorban vegetálisak, de szó sincs a Sauvignon Blancok nagy füves zöldszagáról, ez nagyon finom, inkább szénás-virágos illat. Az ízben igen finoman van jelen a barack, a citrus vagy a sárgadinnye. Visszafogott ízek – friss sav, erre épül a Vinho Verde.
A bor színe sötét rubin, alig világosodó, kékes bíbor éllel. Illatra átható savanyú meggy, és egy kis édes fűszer érezhető: szegfűszeg és fahéj. Ízre elsőnek a tannin érződik, kemény és harapós. A sav is jó közepes fölötti. A bor nagyon hosszan tart, és főleg fekete meggy ízekkel operál, amik a kezdeti bőrös tannin mögül bújnak elő.
A portói ház csak egy pár éve kezdett el csendes borokat készíteni. Ez Touriga Nacional, Tonto Cao, és Touriga Franca házasítása. A bor feketés rubinszínű. Illata édes fűszerek és egy kicsi animalitás mutatkozik, gyümölcsösség alig. A szájban aztán megjelennek a gyümölcsök, elsősorban a fekete meggy és a szeder, A tannin érett, de robusztus, a savak közepesen erősek. Az alkohol meleg, de csak közepesen magas. Erős, hosszan tartó bor.
A borvidéken egészen későn kezdtek magukhoz kapni a népek, és egészen a hetvenes-nyolcvanas évekig nem is sikerült felváltani a közepes és rossz minőségű borokat termelő szövetkezeti rendszert magánpincékre. A monopóliumot végül az EU törte-törette meg a Dao-völgyben.
Fele-fele arányban Tinta Roriz és Touriga Nacional. A bort a Casa de Cello készítette, egyike a helyi független termelőknek. Sötét rubinszínnel indul, illata virágos, elsősorban viola és ibolya, meg masszív animalitás. Ízre először a tanninok köszönnek be, érettek. A savak közepesnél nagyobbak. A bőrös animalitás mellett édes fűszerek, és további virágok köszönnek be. A bor nagy testű, de valahogy mindvégig friss marad.
A bor színe mély rubin, gránátba hajló széllel. Illata intenzív szilvás és bőrös. A szájban kerek és sima, csiszolt, rengeteg szilvával, és továbbra is érezhető a földes-bőrös aroma is. Nagyon szépen csiszolt tanninok fejezik be a bort, az aromák igen hosszan tartóak.
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:12
Vadászok bora ... a borok vadászainak!
Címkék: bor borverseny vadászok bora
VADÁSZOK BORA |
|
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:11
Bor + rák (kár)...
Címkék: egészség bor ...medveanyám...
Sokkoló eredmény: napi egy pohár bor 168 százalékkal növeli a rák kockázatát
Szertefoszlatták francia tudósok azt a legendát, amely szerint napi egy pohár vörösbor jó hatással van az egészségre. Megdöbbentő tanulmányukban azt írják, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás 168 százalékkal megnövelheti a rák kialakulásának kockázatát. Így a dohányzás után a második legkerülendőbb, halált okozó tényező az alkohol - beleértve a vörösbort is. A luxemburgiak után a magyarok isszák a legtöbb alkoholt a világon.
Sokkoló eredményre jutottak a francia Nemzeti Rákintézet kutatói. Tanulmányukban azt állítják, hogy 168 százalékkal növelheti a rák kockázatát, ha naponta megiszunk egy pohár bort. Ezzel lerombolták azt a mítoszt, amely szerint kis mennyiségű vörösbor rendszeres fogyasztása jót tesz az egészségnek.
Az intézet igazgatója, Dominique Maraninchi szerint épphogy az a legveszélyesebb, ha naponta kis adagot iszunk. "A mennyiség lényegtelen, egy pohár sem tesz jót" - figyelmeztetett. Még ha csak egy pohár bort, egy korsó sört vagy egy korty rövidet iszunk is, az a száj- vagy torokrák kockázatát 168 százalékkal is megemelheti. A vastagbélrák kockázata 9 százalékkal emelkedhet.
A tanulmány levonja a következtetést: a dohány után az alkohol a legkerülendőbb, halált okozó szer. Ezzel pedig ellentmond sok korábbi kutatásnak, amelyek azt állították, hogy a vörösbor antioxidánsai csökkentik a rák kockázatát, és napi egy pohár még a májnak is jót tesz.
Egy, a Neurogoly folyóiratban megjelent cikkben például az volt olvasható, hogy akik kis mennyiségben fogyasztanak alkoholt, azoknál a demencia, valamint az Alzheimer-kór kialakulásának esélye 85 százalékkal kisebb.
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon a legtöbb alkoholt Luxemburg isszák: évente 16 litert fejenként. Utána következünk mi, magyarok, karöltve Írországgal és Moldovával, 14 literes fejenkénti fogyasztással évente. Nagy-Britannia a tizedik helyen áll 12 literrel, Franciaország pedig a tizenhetediken, 11 literrel.
Ugyanez a tanulmány állítja, hogy fél kilónál több vörös hús fogyasztása ugyancsak növeli a vastagbélrák, a magas sófogyasztás pedig a gyomorrák kockázatát. Mint írják, a rák sok mindentől függ, és nincs olyan csodaétrend, amivel megszűnne a kockázata. Azonban sok friss zöldség és gyümölcs, a rendszeres mozgás jelentősen csökkentheti a kockázatot.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/tudomany/hir-258433
Szólj hozzá!
2009.02.19. 19:06
Ki ugrál, és és ki fütyül?
Címkék: pálinka bor vendéglátás ...medveanyám...
Március 1-től havonta egyszer kellene standolni a vendéglőiparban, eltörölnék a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerét is enyhítenék - erről ötpárti javaslatra dönthet hétfőn az Országgyűlés. A Fidesz nevében korábban Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó javasolta, hogy vonják vissza a február 1-jétől bevezetett napi standolást, valamint töröljék el a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerének szigorítását is. A szocialisták ezen a héten keresték meg a Fideszt, hogy egyeztessenek a témáról, és úgy tűnik sikerül tető alá hozni megállapodást.
Szatmáry Kristóf az MTI-nek azt mondta, hogy várhatóana fideszes javaslathoz ötpárti módosító indítvány készül, amiről már hétfőn szavazhat a parlament.
Mint mondta, ennek értelmében március 1-től nem naponta, hanem havonta egyszer kellene standolni a vendéglátóiparban, valamint eltörölnék a készpénzfizetés 250 ezer forintban maximált felső határát. Emellett a házipénztárba az éves árbevétel 1,2 százaléka helyett 2 százalékot lehetne betenni - mondta Szatmáry Kristóf. A napi standolási kötelezettség ellen a kereskedők és a vendéglátósok azért tiltakoznak, mert szerintük az új rendelkezés jelentős adminisztrációs terhet, és ennek következtében többletköltséget ró a vállalkozókra. 2004-ben már volt egy hasonló rendelkezés, de az akkor másfél hónap alatt megbukott.
forrásom a http://www.privatbankar.hu/html/cikk/friss.php?hir=69857