És persze közben ne felejtsük: bátran kísérletezzünk a fűszerekkel, kortyolgassunk, tegyük az evést igazi társasá- gi eseménnyé! Friss zöldségek, fűszerek, olívaolaj, jó társaság, egy korty bor és garantált a sikerA hideg gyömbéres cukkikrémleveshez (veloute froid de courgettes) egy kilogramm cukkini, citromlé, olívaolaj, egy konfitált citrom, egy darab gyömbér, fél liter csirke alaplé, só, bors, esetleg apróra kockázott chili kell. Mossuk meg a cukkinit, vágjuk le a két végét és hosszában vágjuk négybe. Pároljuk puhára egy serpenyőben kevés olívaolajon. Vágjuk szeletekre a citromot, reszeljük le a gyömbért, és mindkettőt adjuk a cukkinihez, majd felöntjük a csirke alaplével. Ezután a citrom felét kivesszük, a levest pürésítjük mixerrel. A kész levest takarjuk le, és legalább két órára tegyük hűtőbe. Tálalás előtt keverjük át újra, és tegyünk bele néhány cseppnyi citromlevet. forrásom a http://www.naplo-online.hu/hetvege/20090321_xbor__mamor_es_provanceKitekintő: BOR, MÁMOR ÉS PROVANCE 
Ha konyhaművészetről esik szó, akkor egészen biztos, hogy a franciák már az első körben befutók. Ha tovább szűkítjük a dolgot, akkor Provance abszolút kihagyhatatlan: ha valaki járt már ott, azért, ha pedig még nem, akkor pedig egészen biztosan vágyik oda. Bor, mámor, no meg a fantasztikus ízek - az egész persze nem csak az evésről szól, sokkal inkább az együttlétről, az élet élvezetéről. Christine Chapot a provance-i konyha ízeibe vezette be a Villa Medici étterem főzőiskolájának résztvevőit.
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.03.21. 12:59
BOR, MÁMOR ÉS PROVANCE
Címkék: bor provance kitekintő
Szólj hozzá!
2009.03.21. 12:57
Bazaltnyalás borilag...
Címkék: somló bor borbemutató
A Festetics palota szép. Jó helyen van, könnyű odatalálni, jól felújították, ízlésesen, a korhűen rekonstruált belső térhez illeszkedő modern bútorzatot kapott, átlátszó műanyag székek formájában – szóval ideális terep kisebb rendezvények lebonyolítására (ezúttal kérjük a kedves ügyintézőket, hogy keressen meg minket, és megadjuk a számlaszámunkat). A probléma, már ha illik problémával kezdeni egy sikeres rendezvény beszámolóját csak az volt, hogy a kapacitáshoz mérten túl sokan voltak kíváncsiak arra, milyen volt 2008 napja Somlónak, ennek a sok tekintetben unikális magyar borvidéknek. Annyian voltak, mint a, hál istennek, de egy ponton túl kezelhetetlenné válik egy efféle kóstoló, nagyobb felületre kell széthúzni. Jó társaság volt, sok félprofi méznyaló borbuzi Bob Smythtől Nagy Sebestyénen át Pálffy Pistáig vagy Bihari Mihály úrig, az Alkotmánybíróság volt elnökéig. Kántorbandi minden rutinja, ravaszsága és nemzetközi rendezvény-tapaszatalata ellenére beragadt egy sarokba, és onnan világbajnok tetriszjátékosok sem bírták volna kiforgatni máshová. Nagy szerencse, és a sors kegye, hogy ez a sarok épp a Tornai pincészet volt. Legalább itt szerzett maradandó élményeket. Dr Nemtudomka fürgébb volt, és ezek szerint jobban idomul az ilyen helyzetekhez, vagy csak egyszerűen nagyobb a rutin – ő több élménnyel gazdagodott. De ne szaladjunk ennyire előre. Somlóról érdemes pár szót vesztegetni, ha már fentebb azt írtuk, hogy sok tekintetben unikális borvidékről van szó. Miért is? Először is, különösen előnyös fekvése van a hegynek, mit hegy, egykori vulkán, amely teljes egészében bazalttörmelékes löszvályog és tufamálladék, amely egy borász egyenletében valahogy úgy néz ki, hogy napsütéses órák száma + brutál ásványos talaj + nagyon kiegyensúlyozott csapadék (600-700 mm) + hagyományt követő (alapvetően nem reduktív) technológia = jó savgerincű, jellemzően minerális (tűzkő, jód, só), koncentrált, mikrooxidált, inkább komplex borok. Furmint, olaszrizling, hárslevelű, juhfark (igen, juhfark!), tramini és a többiek. Már a bronzkori ember is letelepedett itt, a vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelye volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. Az I. István király 1010 körül alapított apácazárdához már szőlőterület is tartozott, 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlővesszőket és a műveléshez értő telepeseket – valszeg ekkor került ide a Furmint. És még egy érdekes kis történelmi adalék: mivel Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították. Na ilyeneken elmélkedett Kántorbandi a Festetics palota Andrássy termének egyik sarkában, mikor is felfedezte, hogy a Tornai pince asztalához nyitott az út, és kihasználva a soha vissza nem térő időablakot át is surrant rajta. Sikerült a ’08-as Olaszrizlingből egy mintát kaparintania, mely már nagyon szépen fejlődik, élénk citrom színe van, zöldes reflexekkel, közepes teste, szép sava, és nagyon intenzív gyümölcsökkel bódít egyből. Ezek citrusok és trópusi gyümik, ízben is nagyon intenzíven jönnek, szép koncentrált bor lesz ez, csak várni kell még egy kicsit. Lecsengése is közepes, minden klappol, kicsit háttérben volt a bazalt, amire kapásból számítani lehet egy somlainál. Tornaiék hársa is nagyon erős, ezekre mindenképpen oda kell majd figyelni később. Ahogy ezeket kortyolgatta, Kántorbandi szeme megakadt Dr Nemtudomkán, aki a terem egy másik pontján tetriszezte át karcsú testét két asztal között. Közben odakiabálta, távirati stílusban: „Spiegelberg elkezdett nagy borokat készíteni. Eddigi pedáns és kicsit lapos stílusa megváltozott: kerek, mély, igazi fehérek gurulnak elő kis pincészetéből. Kollonics egyenetlenebbnek és savasabbnak tűnt, a kedves Györgykovi most is pohárnyi harmóniát ajándékozott az embernek, a végén egy sárga muskotályt adagolva, ami megváltás volt, illatakkord. Meglepő az Apátsági pincészet túlérett szőlőből készült tételeinek érzéki gazdasága.”Nyaltuk a bazaltot
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:40
40. Pécs Város és Környéke Borverseny
Címkék: pécs bor borverseny
Pécs
Az 1000 éves Pécsi Püspökség előtt tisztelegnek a Pécsi Borvidék Kistermelői a jubileumi 40. Pécs Város és Környéke Borversennyel. A mustra egyben a XXIV. Kertvárosi Borverseny is. A viadalra március 24-én 14 és 17, illetve 25-én 9 és 18 óra közt lehet leadni a mintákat a Nevelési Központ Művelődési Házában. Az eredményhirdetést április 2-án 17 órától tartják ugyanott. (bsa)
forrásom a http://dunantulinaplo.hu/index.php?apps=cikk&d=2009-03-20&r=2312&c=729710
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:38
Kötelező körök ... :-(
Címkék: gazdaság szőlő
Bács-Kiskunban háromezer agrárvállalkozást és egyéni gazdát érint a mezőgazdasági kárenyhítés rendszerének megváltoztatása, kötelező lesz termőterületük után fizetniük. forrásom a http://www.petofinepe.hu/index.php?apps=cikk&d=2009-03-18&r=1&c=729387Kötelező lett a szolidaritás 
Az idén jelentősen nőhet az az összeg, melyből azokon a gazdákon segítenek, akiknek elfagy a szőlője, gyümölcsöse, vagy az aszály teszi tönkre a gabonáját. Az agrárcégeknek és az egyéni vállalkozóknak kötelező belépniük az agrár-kárenyhítési rendszerbe. (Az őstermelők maguk dönthetik el, hogy belépnek vagy nem.)
Bács-Kiskunban körülbelül háromezer gazdálkodót érint a változás. Ültetvények után hektáronként kétezer forint, a szántóterületek hektárjai után nyolcszáz forintot kell, hogy befizessenek majd a szolidaritási alapba. Úgy értesültünk, hogy június 30-áig kell a mezőgazdasági cégeknek, agrárvállalkozóknak befizetniük kármentesítési hozzájárulásukat az MVH számlájára.
Eddig önkéntes volt a rendszer, a szolidaritási kasszába befizetett minden forinthoz az állam is hozzátett egyet. A termelők többsége nem érezte szükségesnek a csatlakozást.
Az elmúlt években látható volt, hogy az önkéntes rendszer nem váltotta be a reményeket. Farkas Zoltán, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal igazgatója azt mondja, hogy a költségvetés és a termelők által befizetett összeg alig 15-20 százalékban fedezte az aszály-, a fagy- és más kártérítési igényeket. A jogalkotók ezért is döntöttek a kötelező befizetésen alapuló rendszer működtetése mellett.
Font Sándor soltvadkerti borász vállalkozót váratlanul érte a hír. Szerinte túl sok a hektáronkénti 2000 forintos kötelező befizetés az 50 forintos kilónkénti szőlőfelvásárlási árak, és a az előállítási költségeket éppen csak fedező borfelvásárlási árak mellett. Font a jól működő piacot feltételező 80-90 forintos szőlőár esetén tartaná méltányosnak az elvárt befizetést.
Vancsura József, a felsőszentiváni FebAgro Zrt. elnöke azt mondja, hogy mintegy négyezer hektáron termesztenek gabonát, erre minden évben kötnek biztosítást, mely 10 millió forintjukba kerül. Az új jogszabályt nem ismeri. Álláspontja az, hogy ha nagyon jónak találják a kárfedezeti feltételeket, akkor felülvizsgálják a jelenlegi biztosítási rendszerüket.
Barta Zsolt
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:33
A magyar borokrúl...
Címkék: villány bor borverseny
A magyar bornak nem kötelező olcsónak lennie
Én, mint termelő, mint boraim mindennapi fogyasztója nem mindig veszem észre, ha hibás a borom, és ez a borverseny alkalmas arra, hogy a borászokkal esetleg baráti kapcsolatban álló bírálók szakszerűen kritizálhassák a termelők borait - mondta az InfoRádiónak a múlt héten megrendezett 41. Villányi Borverseny szervezője. Bock József aHordóminta magazinban beszélt a borverseny eredményeiről.
Bock József hozzátette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy versenyképes borokat termeljenek, és eljárnak velük nemzetközi megmérettetésekre is, ahol árkategóriákba kell nevezni a terméket. A villányi borok jól szerepelnek ezeken, mivel arányosan jóval több kitüntetést hoznak el, mint más borvidékek, más országok - mutatott rá.
Az más kérdés - jegyezte meg -, hogy a kiállításokon, amikor szóba kerül a magyar borok ára, nem mindenki fogadja ezt lelkesedéssel, mivel azt gondolják, hogy a magyar bornak okvetlenül olcsónak kell lennie.
Ezen a héten a villányi borvidékrol és a villányi borokról szól az InfoRádió bormagazinja, amelyet szerda este fél kilenckor hallgathat meg. A Hordóminta magazint letöltheti, vagy meghallgathatja itt is.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/kultura/hir-264378
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:27
Borbefektetés
Címkék: statisztika bor borbefektetés
Bár a terebélyesedő gazdasági válság elsősorban a túlélési technikák felkutatására inspirál, de akinek van "felesleges" 3-5 millió forintja, számos befektetési lehetőség között válogathat még akkor is, ha idegenkedik a pénzpiacoktól. Van élet a tőzsdén és a bankokon kívül is, sőt, esetenként jóval nagyobb hozamot is el lehet érni, mint a tőkepiacon. Az óvatosság ezeken a piacokon is kulcsfontosságú, az ilyen jellegű befektetések is jókora kockázatot hordoz(hat)nak magukban. A gazdasági válság okozta tőzsdei, pénzpiaci felfordulást látva nem lenne meglepő, ha sokaknak - akiknek egyébként még lenne befektetni való néhány milliójuk, és azt nem otthon tartanák - nem lenne bizalmuk a bankokkal, illetve a tőkepiacokkal szemben és más, biztosabbnak ítélt formában tárolnák, illetve fialtatnák pénzüket. E befektetési lehetőségek jellemzően fizikailag is birtokba vehető értékekhez kapcsolódnak, amelyek közül némelyik egyedi, mint például a műtárgyak, ékszerek, némelyikből pedig több is elérhető, mint a bor vagy a telek. Annak jártunk utána, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha 3-5 millió forintot szeretnénk befektetni, de elkerülnénk a bankokat és a tőzsdét. Az effajta befektetéskre - mint a pénzügyiekre is - a mostani helyzetben fokozottan érvényes, hogy óvatosan kell mozogni a piacokon, megfontolt döntéseket kell hozni, lehetőleg szakértők bevonásával. A nem tőkepiaci befektetések közül jónéhány valóban kevésbé tűnik kockázatosnak, ám ezeken a piacokon is mellé lehet fogni. Fontos megjegyezni azt is, hogy alapvetően ezek a piacok is úgy működnek, mint bármilyen más piac, azaz a múltbeli hozamok iránymutatást igen, de garanciát nem nyújtanak a jövőre vonatkozóan. A műtárgyak magas hozamot biztosíthatnak Miközben külföldön már több olyan befektetési alap létezik, amely portfóliójában műtárgyakra specializálódik, Magyarországon még gyerekcipőben jár a befektetési célú műtárgyvásárlás. A szakemberek azonban reménykednek és derűlátóak, bár felhívják a figyelmet arra, hogy műtárgy vásárlása előtt mindenképpen érdemes szinte mindenre kiterjedő ismereteket szerezni a témával kapcsolatban. Egy, az [origo] által megkeresett műgyűjtő szerint a tudás hiánya nagy kockázattal jár. Véleménye szerint ötvözni kell az ismereteket és a személyes érdeklődést. Műtárgyat vásárolni lehet ugyan szigorúan pénzszerzési céllal, ki örülne azonban egy olyan képnek vagy szobornak, ami megéri ugyan a befektetést, a tulajdonosnak viszont nem tetszik. Az ember nem a páncélszekrénynek vásárol. Egy amerikai kutatás még a válság előtt egy műkincspiaci index segítségével arra a megállapításra jutott, hogy aki a műkincsekbe fektet jobban jár, mint, akkor, ha a hagyományosabbnak mondott tőzsdei részvényvásárlás mellett döntene. Az elmúlt ötven évben ugyanis magasabb volt a műkincspiaci befektetések hozama, mint a tőzsdén realizálható nyereség. Műtárgyakat vásárolni drága mulatság. Egyesek szerint érdemes egy még ismeretlen művész alkotását megvenni - ezek ugyanis jellemzően jóval olcsóbbak, mint a már befutott alkotások. A kockázat ugyan nagyobb, de elképzelhető, hogy később bőven megtérül a befektetés. A nagy nevek természetesen "kifizetődőbbek", de jóval drágábbak is, nem beszélve arról, hogy egy már nem kortárs művész darabjaihoz sokkal nehezebben lehet hozzájutni és már a remény sincs meg újabbak elkészültére. Az antik és klasszikus piacoktól manapság egyre többen fordulnak a kortárs felé, mivel a régi művészek alkotásai egy idő után "elfogynak", kikerülnek a piacról, akár évekre is, az ifjakba fektetett pénz és türelem pedig bőven megtérülhet. Kálmán Borbála művészettörténész elismerte, hogy valóban rizikós lehet fiatal festőtől vásárolni, a már múlttal rendelkező alkotókkal pedig nehezebb "mellényúlni". Elképzelhető ugyanakkor, hogy a friss diplomások művei a jövőben jóval értékesebbé válnak, a kockázat mellé tehát társul egyfajta kellemes izgalom is. Felfutóban a boralapok Ha az ember nem akarja bankban tartani a pénzét, és nem bízik a kötvényekben, részvényekben vagy az ingatlanpiacban, akkor alternatívaként menekülhet akár minőségi borokba is. Vannak kifejezetten borokba fektető alapok, amelyek a kiemelkedő minőségű nedűket gyűjtik össze, és befektetési filozófiájuk azon alapul, hogy miközben a kereslet a jó borok iránt magas és folyamatosan növekszik, addig a kínálat nagyon korlátozott. Az ilyen ügyletekre felhasználható borok a teljes piacnak csupán az 1 százalékát teszik ki és általában Franciaországból származnak. Egy jól kezelt boralap nagyon sikeres lehet, középtávon - 5 év alatt - szinte biztosan szépen hoz majd a konyhára egy ilyen befektetés. A 2007-ben útjára indított Noble Crus alap mára például 11 millió eurós forrást kezel, és előző évben 20 százalékos hozamot ért el - derül ki a CNBC összefoglalójából. Ugyanakkor bukni is jókorát lehet, amit jól mutat, hogy a 100 millió eurós vagyont kezelő Vintage Wine Fund a múlt esztendőben 33,4 százalékos veszteséget produkált. A két szóban forgó alap között a legfontosabb különbség, hogy a Noble leginkább régebbi és ezért értékállóbb bordeaux-i borokba fektetett be, míg a másik esetében nem volt ilyen specializáció. A boralapok sajátossága, hogy baj esetén nem biztos, hogy az ember azonnal hozzá tud jutni a befektetett pénzéhez, mivel azok gyakran egy pincében, egy palack belsejében találhatók meg, ezért nem számítanak a leglikvidebb (legkönnyebben pénzzé tehető) befektetésnek. A nagyon szűk kínálat miatt értékálló befektetés A bor mellett szólhat az is, hogy az 1999-ben alapított londoni bortőzsde (Liv-Ex) 100 bort tartalmazó indexe szép teljesítményt nyújtott az utóbbi években. A 2004 elejétől számolt mutató, amit számos nemzetközi borkereskedő iparági etalonnak tekint, 100 pontról indult, és bár egy évvel később ugyan 97,5 pontra csökkent, de 2006 elején már 117, egy évvel később pedig már 178 pontnál járt. Tavaly nyáron 250-260 pontos szinteken mozgott a bormutató, majd ősztől, a válság elmélyülésével is viszonylag szerény mértékű veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Októberben 221 pontnál tartott az index, decemberre 204 pontra, éves mélypontjára csökkent, majd 2009-et szerény emelkedéssel kezdte, februárban 210 ponton állt. (Az index alakulását legnagyobb részben bordeaux-i vörösborok árának mozgása határozza meg, e borok aránya a mutató kosarában több mint 90 százalékos.) Az arany most kevésbé jó üzlet, az ékszer viszont annál inkább Aranyat most kevésbé érdemes vásárolni, de jó ötlet lehet körülnézni az ékszerpiacokon - mondta az [origo]-nak Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke. Tapasztalatai szerint most sokan cserélnék aranyra a bankszámlán való pihentetést, ami miatt nem annyira kifizetődő befektetési aranyat vásárolni, az aranyár ugyanis - éppen a növekvő kereslet miatt - szárnyal. A befektetési aranynak ráadásul szigorú vásárlási szabályai vannak: áfamentes ugyan a vásárlás, bejelentési kötelezettsége ugyanakkor van, amit sokan nem tudnak. A szakember szerint az ékszerek ára nem nőtt párhuzamosan az aranyéval, ezért itt érdemes lehet körülnézni. A bennük lévő arany ugyanis felértékelődött, annak ellenére, hogy a fogyasztói ár szinten maradt. Érmét akkor érdemes venni, ha numizmatikai értéke van, ezek ára tartja magát, sőt akár emelkedik is az évek múlásával, de Nagy József, a Magyar Érmegyűjtők Egyesületének főtitkára szerint az is jó, ha a darab egyszerűen szép, mivel azt a laikusoknak is el lehet később adni. Az MKB által 2000-ben kiadott ezüst Szent István-érmék például 100 ezer forint névértékkel nyitottak, mára pedig 200 ezret is megérnek. Mindenképp ajánlott átlapozni a szakirodalmat, mielőtt bevásárolnánk az első érmeboltban. A másik megoldás az lehet, ha már tetemes vagyonunkat gyarapítandó megvesszük a legdrágább darabot egy aukción, azzal ugyanis a szakértők szerint nem nagyon lehet mellényúlni. A gyémántot jó befektetésnek lehet tekinteni, de nem szabad önállóan kezelni - mondta el Takács József, aki szerint vagy érteni kell hozzá, vagy szakértőhöz kell fordulni. A minőség meghatározása szubjektív, elképzelhető, hogy a laikus számára gyémántnak tűnő kő nem is az, és nehéz a jó ár/érték arányú kövek beszerzése is. A valódi gyémánt az értékét azonban biztosan tartja, sőt hosszú távon stabilan növeli és biztosan nincs esély csődre sem. A gyémánt mellett szól, hogy nem veszít az értékéből, jellemzően nem kopik és nem fenyegeti az elértéktelenedés sem. Az elmúlt öt évben a az 1 és 3 karát közötti kövek ára átlagosan 22, a 3 karát felettieké pedig átlagosan 30 százalékkal nőtt. Az értékálló termékek iránti kereslet várhatóan a jövőben sem lanyhul, mivel a növekvő felfelé mutató inflációs kockázatok (azaz a pénz elértéktelenedése) pont ezen termékek felé húzzák a befektetési kedvet. Magyarországon a vonzó ismérvek ellenére sem emelkedik rohamosan a csillogó kövecskék iránti kereslet. Piac természetesen van, de messze nem akkora, mint amit a gyémánt értékének stabilitása és masszív növekedése indokolhatna. A veteránautó egyelőre még inkább hobbi, mint befektetés, pedig... Ötmillió forint alatt lehet kapni veteránautókat is, amelyek (szemben a mostanában gyártottakkal) nemcsak hogy tartják az értéküket, de az idő múlásával - megfelelő bánásmód esetén - növelik is. Az egyes típusok áráról katalógusokból lehet tájékozódni, és az árak a szezontól, illetve az aktuális divatoktól függően változhatnak ugyan, de legfeljebb 10-20 százalékos eltérésekről lehet beszélni a katalógusárakhoz képest. "A kérdéses árkategóriában egy közepesen restaurált veteránautó vétele tűnik a legcélszerűbbnek, amelyen pár év múlva szerény haszonnal adhatunk túl. Szerencsés esetben az ez idő alatti, kímélő használat költségei is megtérülhetnek. Jelentős profitra azért kevés a remény, mert idehaza mindennek nem alakult még ki a kultúrája, nincs számottevő kereslet" - felelte kérdésünkre Pásztor Tamás, a veteránautók forgalmazásával foglalkozó Pásztor Classic ügyvezetője. Az aktuális trendekről a szakértő azt mondta, egyre előtérbe kerülhetnek a mindennapokban is használható kocsik, így például a 60-as, 70-es évekbeli Peugeot-k, Renault-k, Citroënek. Az olasz autóknak is megy fel az áruk, de ahogy a franciákból, ezekből is nehéz szépet találni. Az egykori keleti blokk országaiban gyártott járművekben viszont Pásztor Tamás nem lát üzletet: egyrészt túl sok van még belőlük, másrészt nem jól használhatók. "Ezeket inkább szerelemből tartják" - tette hozzá. A föld hosszabb távon lehet jó megoldás Kézenfekvőnek látszana az ingatlanbefektetés, ekkora összeggel azonban csak a termőföldek, illetve a telkek piacán lehet fellépni reálisan, lakóingatlant - bár lehet vásárolni ennyiért - befektetési céllal nem érdemes keresni. Amennyiben telket vennénk, mindenképp hosszú időben kell gondolkodni - vélekedik Fűr Zoltán, a foldbroker.hu vezetője. Mostanában egyre kevesebben szeretnének vidéki életformára berendezkedni, falun emiatt nem érdemes nézelődni. A városszéli telkekkel Fűr szerint más a helyzet. Mivel az ingatlanárak csökkennek, olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez is, mint néhány éve, de ebben az esetben elképzelhető, hogy hosszú éveket kell várni addig, amíg felértékelődik a tulajdon értéke. A szakértő szerint ekkora összeget szántóföldbe fektetni nem feltétlenül jó megoldás, ebből ugyanis jelelmzően nem lehet elég nagy földterületet megszerezni. Van egy olyan hüvelykujj-szabály, miszerint "legalább annyi hektár szántót érdemes venni, ahány négyzetméteres lakást is érdemesnek tartanánk megvásárolni" - a lakásigények természetesen különbözőek, de az biztos, hogy senki sem venne pár négyeztméteres lakóingatlant (ha egyáltalán lenne ilyen), azaz a kis szántókat érdemes lehet elkerülni. Amennyiben ugyanis csak néhány hektáros földet tudunk venni - mint 3-5 millió forint esetében -, akkor az csak a helyi földtulajdonosokat érinti, nem egy tágabb réteget, így viszonylag szűk lehet a földünkre a potenciális kereslet. Természetesen tíz hektáros földnek is lehet bérlőt találni, de ez nem feltétlenül nevezhető jól fialó befektetésnek - tette hozzá a szakértő. forrásom a http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090318-befektetesek-a-penzpiacokon-kivul.htmlBefektetés válság idején - van élet a tőzsdén kívül is
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:23
Borfogyasztás ösztönző akció
Címkék: bor gasztronómia borszerda
Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az emberek még mindig kíváncsiak, és nyitottan fogadják a jó ötleteket.
A Torkos Csütörtök elnevezésű akció sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ilyenkor foglalás nélkül szinte lehetetlen asztalhoz jutni számtalan, az akcióban részt vevő étteremben.
A Bormarketing Kht. gondolt egyet, és a Torkos Csütörtök mintájára most a magyar borok népszerűsítését is egy hasonló rendezvény keretében szeretné segíteni. Április 29-én mindazoknak, akik kedvelik a ma gyar borokat, jó hírrel szolgálhatunk: a Borszerdán éttermi fogyasztásunk mellé féláron juthattunk hozzá olyan minőségi magyar borokhoz és pezsgőkhöz, amelyek egyébként sokszor megfizethetetlennek tűnnek a magas árrés miatt.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Simkó Krisz tina, a WSET Nemzetközi Borakadémia igazgatója elmondta, hogy általános tapasztalat Magyarországon, hogy az emberek az italokon próbálnak spórolni, és sokszor azért nem isznak bort az étel mellé – noha köztudott, hogy a bor talán a legtökéletesebb kísérője ételeinknek –, mert nem fér bele a keretbe.
Az intézet igazgatója elmondta, hogy jó lenne, ha nem azon kellene gondolkodni, hogy válasszunk-e bort az étkezéshez, hanem azon, hogy milyet válasszunk. Sokszor okoz gondot egyébként az is, hogy a prémium kategóriába tartozó borokat szinte kizárólag csak palackos kiszerelésben lehet rendelni. Lássuk be, ez nincs így rendjén. Vegyünk egy párt, amely egy szolid, jó vacsorára vágyik. Egyrészt azért nem isznak meg ketten egy palack bort, mert nem az a céljuk, hogy ittasak legyenek, másrészt kifizetni egy üveg jó minőségű bort annyit tesz, mint kifizetni még egy ember részére az étkezést. Ez nincs rendben így. A világ számos éttermében rendelhetünk kisebb palackot is, amely a normális 0,75 literes üveg fele és általában elég két személynek. Sok helyen pedig egy pohárral is lehet kérni a jobb minőségű borokból.
Ez egy olyan pozitív spirál lehet, amelyik több szektort is jó irányba húzhat magával. Az esemény kiemelten fontos a magyar bor fogyasztásának ösztönzése szempontjából – mondta el Szabó Borbála, a Magyar Bor mar keting Kht. belföldi programmenedzsere. Az akció célja, hogy a mértékletes, minőségi borfogyasztás növekedjen a gasztronómiában.
forrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/378512#
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:19
Boresélyek ( is) ...
Címkék: gazdaság étel bor ital
Esély a magyar árunak
Ebben a helyzetben mindenki igyekszik elkerülni a további tünetek megjelenését. Ennek egyik módja, hogy – elsősorban a saját érdekeinket szem előtt tartva – lazítunk az eddig szorosan öszszefonódott kapcsolatokon. És ezzel meg is érkeztünk a gazdasági protekcionizmushoz: „A te problémád nem az én problémám, én foglalkozom az enyémmel, te is foglalkozz a tieddel.” Megjelenik a befelé fordulás, a világgazdasági folyamatoktól való függetlenedés vágya, különösen ott, ahol az állami költségvetés erős lábakon áll, és nemcsak meg tudja védeni magát, hanem saját forrásból képes ösztönözni gazdaságának teljesítményét.
De mit tehet egy olyan ország, amely súlyos adósságteherrel küzd?
A gazdasági teljesítmény növelhető a belföldön termelő cégek ösztönzésével. Ennek egyik módja a Magyarországon termelt javak promóciója: „Vegyél magyar árut, azzal jót teszel a gazdaságnak, megőrzöd a munkahelyeket (sőt, állást hozol létre), növeled a költségvetés bevételeit, mert a hazai termelő adót fizet a termelődő nyereség után.” Ha ez ennyire egyszerű, miért nem csináljuk? A magyar fogyasztó miért nem vesz hazai árut?
Először egy dilemma: mi is az a magyar termék? Ezzel kapcsolatban zavar van a fejekben. Sok hazai márkanév alatt futó termék előállítása és itteni értékesítése nem a magyar gazdaságot, költségvetést gazdagítja, mert a multinacionális cégek gyárösszevonásaik révén a termelést részben áttették egy másik (általában környező) országba. Ezen a listán sok ismert, jó nevű, régi magyar brand található. (Szerencsére a Pick szalámi és a tokaji bor még magyar, de ha a gazdaságunk versenyképessége ilyen dinamikusan romlik, már csak idő kérdése, hogy a Pick szalámit is importáljuk...)
De kanyarodjunk vissza a kérdéshez: azért nem veszünk magyar árut, mert nincs a polcokon? Dehogy nincs, csak nem az kell a fogyasztónak. De miért nem kell? Mert drága, esetleg nem jó minőségű, s rossz az ár-érték aránya. Higygyük el, a fogyasztó nagyon is jól tudja, mit csinál, racionálisan dönt, ezért nemzeti érzésekre apellálva kevés sikert lehet elérni egy olyan piacon, ahol a fogyasztói tudatosság, a márkahűség még messze nem európai szintű, és ahol rendkívül nagy az árérzékenység. A magyar termék azért drágább, mert a termelés nem hatékony, és ebben két tényezőnek van szerepe. Részben a hazai piac kis méretének (a hazai gyártók, termelők nem tudnak hatékonyan versenyezni a multikkal), másrészt pedig az adórendszer nem teremt kellően vonzó feltételeket ahhoz, hogy a termelést érdemes legyen itt tartani.
Lehet-e ezen segíteni adminisztratív eszközökkel? Hamar kapnánk a fejünkre a verseny korlátozása miatt... De ha mégis lehetne, mit érnénk el és ki járna jól? A nem kellően hatékony termelés miatt az árak emelkednének, a fogyasztók rosszul járnának, ráadásul konzerválnánk egy rossz struktúrát. Hosszú távon talán nem feltétlenül a magyar áru promóciója, hanem olyan gazdasági környezet megteremtése lenne célravezető, amely arra ösztönzi a külföldi vállalkozót, hogy hazánkba hozza termelőegységeit, továbbá amely ideális feltételeket teremtene a hazai vállalkozóknak is a növekedésre. Ezzel sokkal többet tudnánk tenni a magyar termékek, a gazdaság és a magyar emberek jövője érdekében. Így nem kellene azzal a szomorú ténnyel szembesülnünk, hogy nettó élelmiszer-importőrré válunk.
A szerző a PricewaterhouseCoopers igazgatója, a kereskedelmi és fogyasztási cikkek csoport vezetője
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:14
Recept: Húsvéti fogások
Címkék: húsvét bor recept gasztronómia
Kiskőrösi legényfogó leves
Hozzávalók: 25 dkg báránycomb, egy csomag leveszöldség (sárgarépa, zeller, petrezselyemgyökér), 1 kis fej vöröshagyma, 5 dkg vaj, 1 dl tejszín, egy csipet őrölt szerecsendió, 1-1 ek. friss, apróra vágott tárkony, kakukkfű, fél citrom leve, 4 db fürjtojás, só, fehér bors
Elkészítés: A vajon lepirítjuk a finomra vágott vöröshagymát, majd a felkockázott, sóval, őrölt fehér borssal ízesített báránycombot és a megtisztított, feldarabolt zöldségeket is. Felöntjük csontalaplével vagy vízzel. Hozzáadjuk a tárkonyt, a kakukkfüvet és a szerecsendiót. Ha a hús puhára főtt, a levest ízesítjük a citromlével, apróra vágott petrezselyemzölddel. Végül keményre főtt, félbe vágott fürjtojással tálaljuk.
Rozmaringos bárányborda
Hozzávalók: 1,2 kg bárányborda, 8 db apró répa, 20 dkg vékony szelet húsos szalonna, 20 dkg füstölt sajt, 40 dkg burgonya, fél dl tejszín, só, bors. A pácléhez: olaj, mustár, rozmaring, kakukkfű, só, fehérbors.
Elkészítés: A báránybordákat sózzuk, borsozzuk, vágott rozmaringgal, kakukkfűvel megszórjuk, mustárral átkenjük, leöntjük olajjal, majd a hűtőben, néha megforgatva 1-2 napig érleljük. A pácolt bordákat rostlapon vagy serpenyőben kevés zsiradékon átsütjük úgy, hogy a közepe rózsaszín maradjon. Nem szabad túlsütni, mert akkor száraz, kemény lesz a hús. Közben a burgonyát megfőzzük, áttörjük, sóval, borssal ízesítve, kevés tejszínnel, sűrű, kemény pürét készítünk, habnyomó segítségével csillag formájú halmokat nyomunk egy kiolajozott tepsi aljára, majd a sütőben pirosra sütjük. A répákat megtisztítjuk, szintén megfőzzük, becsavarjuk egy-egy szelet sajtba, illetve szalonnacsíkba, és sütőben pirulásig sütjük. Tálaláskor a báránysültet friss rozmaringgal és kakukkfűvel díszítve, a burgonyacsillagokkal és a csőben sült répával kínáljuk.
Csokiban lubickoló karamellás körték
Hozzávalók: 4 db körte, 4 ek. cukor, 2 dl rozé bor, 1 kk. áfonyalekvár, csipetnyi fahéj, 2 dl csokiöntet
Elkészítés: A cukrot világosbarnára karamellizáljuk, felöntjük a borral, fahéjjal, és áfonyalekvárral ízesítve simára keverjük. A félbevágott, kimagozott körtéket a boros lében nem túl puhára pároljuk. Tálaláskor a körtéket a csokiöntetre tesszük, s meglocsoljuk a karamellás sziruppal.
Az összeállítást készítette: Harnos Zsuzsanna
forrásom a http://www.blikk.hu/eletmod/husveti-fogasok-az-unnepi-asztalra-139802.html
Szólj hozzá!
2009.03.20. 08:10
Destillata 2009 - beszámoló + éremtáblázat
Címkék: pálinka ital párlat destillata
2009. március 18., Budapest – A világ legjobb párlatai és pálinkái a hagyományokhoz híven idén is megmérették magukat a bécsi Destillatán, a mértékadó nemzetközi párlatversenyen. A 13 országból érkező 188 főzde közül az összesített győztes magyar lett: az „Év Főzdéje”, a „Nemzetgyőztes” és az „Év Főzőmestere” címeket az Agárdi Pálinkafőzde nyerte el. Magyarországról 4 pálinka nyerte el az „Év Pálinkája” címet, továbbá 5 arannyal, 32 ezüsttel, 55 bronzéremmel és több különdíjjal tértek haza főzdéink. A magyar nevezők díjait szerdán Gráf József FVM miniszter, Wolfgang Lukas, a Destillata igazgatója és Panyik Gáborné dr., a Pálinka Céh Egyesület elnöke adta át a Művészetek Palotájában. Idén 18. alkalommal rendezte meg Ausztria a Destillata párlatversenyt, amelyre 13 országból (Argentínából, Ausztráliából, Ausztriából, Görögországból, Hollandiából, Magyarországból, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Svédországból, Szlovákiából, Thaiföldről és Új-Zélandról) több mint 1600 mintát küldtek, hogy azokat a nemzetközi szakmai zsűri értékelje. A március 13-án Bécsben kihirdetett kóstolás és minősítés során hatalmas verseny alakult ki a főzdék és az országok között, különösen az érdemi kategóriákban. A Destillata 2009 szakmai zsűrijének értékelése alapján a legrangosabb elismerést, vagyis az „Év Főzdéje 2009” (Destillerie des Jahres 2009) arany fokozatát, valamint a magyarországi „Nemzetgyőztes”(Nationalsieger)* címet az Agárdi Pálinkafőzde nyerte el, az „Év Főzőmestere” pedig Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde egyik tulajdonosa és főzőmestere lett. Vértes Magyarországon és külföldön egyaránt elismert szakértő kóstoló és főzőmester. A kitüntető cím elnyerése egyúttal azt jelenti, hogy tapasztalatainak és a pálinkakultúra megteremtése iránti elkötelezettségének köszönhetően a szakma élvonalából is kiemelték, vagyis 2009-ben őt választották a világ legjobbjának. „A Destillata történelmében negyedszer kerül nem Ausztriából származó főzdéhez ez a cím, és idén első alkalommal viheti el magyarországi mesterműhely ezt, a szakmában világbajnoki éremnek számító díjat. Az Agárdi győzelme valódi bravúrnak számít azért is, mert az indulók szándéka minden évben, hogy végül ezeket az elismeréseket vívják ki maguknak. Kétségtelenül óriási eredmény ez Magyarországnak, az Agárdi Pálinkafőzdének és nem utolsó sorban Vértes Tibornak.” – tette hozzá Wolfgang Lukas, a Destillata verseny igazgatója. * legalább 5 nevező főzde és minimum összesen 20 termék pályázása esetén. Magyar sikerek és díjazottak: A Destillata érmekből 96 a magyar nevezők munkáját dicséri. Ezek közül 4 pálinka nyerte el az „Év Pálinkája” (Edelbrände des Jahres) címet. Emellett 5 arannyal, 32 ezüsttel és 55 bronzéremmel tértek haza a magyarok. Ezekre a sikerekre annál is inkább büszkék lehetünk, mert míg a 188 főzde több mint fele (101) Ausztriából érkezett, hazánkból mindössze 20 főzde mérette meg pálinkáit. A nemzetközi mezőnyből 49 főzde nevezett a „Newcomer des Jahres” különdíjra, amelyre a Destillata versenyén első alkalommal résztvevők pályázhatnak és az az üzem kaphatja meg, amely az összesített értékelésben a legmagasabb pontszámot éri el. 2009-ben ezt a címet szintén egy magyar induló vihette haza, egy új vállalkozás, amely fahordóban érlelt termékekre specializálódott: a Matheus Pálinkaház Kft. Mellettük további négy főzde szerepel a ranglista első harmadában: a GUSTO Pálinkák Lajosmizséről, a Brill Pálinkaház Harcról, a Zimek Manufaktúra Zamárdi-Felsőről és Bolyhos Zoltán Újszilvásról. Egy további „Év Pálinkája” díjat tudhat magáénak a tavalyi év magyarországi Nemzetgyőztese, a Vitalis Kft. A főzde Irsai Olivér Szőlő Pálinka Special Reserve tétele a muskotály kategóriában nyert. (A pálinka Márton János munkáját dicséri.) Éremtábla a magyar indulókról: Agárdi Pálinkafőzde Kft.: 3 az Év Pálinkája, 1 arany, 1 ezüst és 7 bronz Matheus Pálinkaház Kft.: 1 arany, 5 ezüst és 4 bronz Johanna Kft. - GUSTO Pálinkák: 1 arany, 2 ezüst és 2 bronz Brill Pálinkaház Kft.: 4 ezüst és 4 bronz Zimek Manufaktúra: 1 arany, 6 ezüst és 7 bronz Bolyhos és Fia Bt.: 4 ezüst és 1 bronz Miskolci Likőrgyár Zrt. Prekop Pálinkafőzde: 2 ezüst és 5 bronz Vecse Komplex Kft.: 3 ezüst és 3 bronz Pelle Párlatház Kft.: 1 ezüst és 4 bronz Vitalis Kft.: 1 az Év Pálinkája és 2 bronz Boldogkő-Fruit Kft. – BESTILLO: 4 bronz Kisrét Manufaktúra Kft.: 3 bronz Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft.: 1 ezüst és 1 bronz VÁRDA-DRINK Zrt.: 1 arany és 1 ezüst Gombosi Pálinkafőző Kft.: 4 bronz Zsindelyes Pálinkafőzde Kft.: 3 bronz Drink Hungária Kft.: 1 ezüst Tarpa Manufaktúra Kft.: 1 bronz Pannonhalmi Pálinkárium: 1 ezüst (likőr kategóriában) Párlatok és pálinkák a legszigorúbb minőségi rostán – az elbírálás: Az 1992 óta folyamatosan csiszolódó kóstolási és értékelési rendszer mellett az eddigiekhez képest ebben az évben a pálinkarendelet törvényre emelkedésének következtében a Destillata párlatverseny bírálati rendszere módosult, azaz a pontozási szabályrendszer – a pálinkákra vonatkozóan – sokkal szigorúbb lett, így az eredmények még nagyobb rangot adtak a nyertes főzdéknek és termékeiknek. A 32 fős nemzetközi bírálóbizottság tagjai mindannyian vizsgázott szakemberek, akiknek feddhetetlen, minőségorientált és független munkáját számtalan kóstolótréning és vizsga biztosítja, és akik többek között a Destillata által rendszeresen szervezett továbbképzéseken is fejlesztik tudásukat. A különböző országok főzdéi által nevezett próbákat – legalább kétszeres szűrőn átjutva –, a kóstolóbizottságok 4 szempont (illat- és íztisztaság, a gyümölcs karakteressége és a harmónia, vagyis összbenyomás) alapján értékelték. Azon termékekből, amelyek a versenyen érmet nyernek, később a kereskedelmi forgalomból véletlenszerűen mintát vesznek, majd ezt összevetik a nevezett tétellel. Amennyiben rendellenességet tapasztalnak, a termelő üzemet megfosztják címétől, és ezt a tényt a főzde költségén nyilvánosságra hozzák.
A Destillata, és annak nemzetközi értékelő csapata, a közel két évtizedes munkájával vitathatatlanul hozzájárult a gondolkodás átformálásához a párlatok – Magyarországon a pálinkák – tekintetében. Manapság nemcsak a szakma számára fontos a verseny értékhatározó eredménye, hanem a tudatos fogyasztóknak, kereskedőknek és a gasztronómusoknak is segít eligazodni a párlatok és pálinkák sokszínű világában. A Destillata tehát fontos kapocs a termelők és a fogyasztók között.
(x)
1 komment
2009.03.19. 17:12
Mecsekfalui házi borverseny
Címkék: bor borverseny mecsekfalu
1974 februárjában rendezték meg Mecsekfalun a helyi szőlő- és borosgazdák első borversenyét a helyi kultúrházban. Azt a programot megelőzte olyan ismeretterjesztő előadások sora, melyeket részben helyben, illetve Pécsett, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben tartottak. Az előadások a szőlészet-borászat körében a termelési kultúra szolgálatában álltak, mint a szőlőfajták helyes kiválasztása ültetéskor, a kordonművelés a szőlőskertben, a borok készítése, kezelése. Gazdag felhozatalt lehetett szemügyre venni Az idei borbírálat megkezdése előtt Jégl Zoltán a településrészi önkormányzat elnöke, a program koordinátora méltatta a rendezvény elmúlt 25 évét. Elmondta, hogy e nemes vetélkedőt a kezdetektől minden évben február hónapban tartották. A negyedszázad alatt közel száz gazda 579 bormintával szerepelt a megmérettetésen, és ízlelhették, minősíthették a borokat a borbírálat szabályai szerint, úgy, hogy a bírálatot végzők nem ismerhették a borok gazdáját, mint ahogy ma sem. Ezzel a - sorban a 26. - Mecsekfalun a második negyedszázadot kezdték meg. Nem panaszkodhattak a szervezők, mert rekordmennyiségű bormintával neveztek a résztvevők. A 26 borosgazda 49 bírálandó nedűt hozott, melyekből 21 volt fehér- és 28 vörösbor. A szigorú bírálat eredményeként fehérborokból 1 arany (Bencze László), 11 ezüst, 9 bronz, míg a vörösboroknál 3 arany (Hortobágyi Pál, Kálmán Ferenc, Major Péter), 15 ezüst és 10 bronz minősítés született. A résztvevők oklevelet kapnak, amelyeket az áprilisi Pincetúra befejezésekor, a kultúrházban vehetnek majd át. Musitz Béla a kultúrház gondnoka disznótoros vacsorával várja a túra résztvevőit. Akkor döntenek arról is, hogy megalakítják-e a Mecsekfalui Szőlő- és Borbarátok Társaságát.Negyedszázados a mecsekfalui házi borverseny
forrásom a http://komloiujsag.hu/2009/03/17/552.html
Szólj hozzá!
2009.03.19. 13:49
Anta Banderas borászat
Címkék: bor szőlő borász banderas
Banderas borász lett
forrásom http://www.hirextra.hu/2009/03/18/banderas-borasz-lett/
Szólj hozzá!
2009.03.19. 13:43
Ital és a makrógazdaság... :-)
Címkék: gazdaság pálinka bor ital
Mandy, akinek Berlin-Kreuzbergben van kocsmája, fejébe veszi, hogy Ennek gyorsan híre megy a környéken és ugyanabból a társadalmi rétegből egyre többen tódulnak a kocsmájába. Amikor Mandy látja, hogy a vendégeket egy csöppet sem izgatja, hogy egyszer majd fizetniük is kell, apránként megemeli az árakat, így jelentősen megnöveli a forgalmát. 
VÉGRE! Megtudhatja mik a gazdasági válság okai és következményei :-)
megnöveli a forgalmát. Ettől kezdve hitelre is ad innivalót a
törzsvendégeinek, a főleg szociális segélyből élő iszákosoknak.
Egyszerűen felírja a söralátétekre, hogy ki mennyit ivott.
A környékbeli bank dinamikus, fiatal alkalmazottja felfigyel Mandy sikerére, és korlátlan hitelt kínál fel neki. A fedezet miatt nem aggódik, mert úgy véli, hogy az iszákosok tartozása bőven fedezi majd a hitelt.
A Heti Italgazdaság című lap "Az év üzleti vállalkozója" címmel tünteti ki Mandyt, a szövetségi kancellár pedig fogadja és nyilvánosan átöleli.
A befektetésekre szakosodott, kiválóan képzett bankárok a söralátétek alapján PIA, ALKO és HÁNYA fantázianévvel ellátott kötvényeket bocsátanak ki. Ezeket PAH befektetési alapként forgalmazzák, amelyért egy üzbegisztáni online biztosítótársaság e-mailben vállalt kezességet.
Ezt követően (annak fejében,hogy életük végéig ingyen ihatnak sört Mandy kocsmájában), az értékpapíroknak több minősítő ügynökség is a kiváló AAA minősítést adja.
Bár senki sem tudja, hogy mit jelent a PAH befektetési alap rövidítése, és főként azt nem, hogy valójában mi áll a kötvények mögött, mivel azonban a tőzsdén
folyamatosan növekszik az értékük, a hozamuk pedig rendkívül magas, a befektetők kedvence lesz.
A bankok vezérigazgatói és belső tanácsadói milliós nagyságrendben kapnak prémiumot.
Egy nap, jóllehet az értékpapírok értéke még mindig emelkedik, egy idősebb könyvvizsgáló, akit mellesleg a negatív beállítottsága miatt már elbocsátottak a
munkahelyéről, úgy gondolja, hogy itt az ideje kifizettetni a legrégibb söralátéten lévő adósságot Mandy vendégével.
Meglepő módon sem a legrégebbi, sem az időrendben öt követő, szintén szociális segélyből élő törzsvendégek nem tudják kifizetni az adósságukat, amely közben
az éves bevételük sokszorosára duzzadt. Hiába kutatják fel az adósokat, hiába küldözgetnek nekik fizetési felszólítást, azok nem törlesztenek, így Mandy csődbe megy.
A PIA és az ALKO nevű kötvény 98,8%-ot veszít az értékéből.A HÁNYA nevű kötvény, amely jobban tartja magát, megáll az eredeti értékének a 3,62%-nál.
Mandy szállítói, akik szintén a PAH kötvényekbe fektettek be, rendkívül hosszú fizetési határidőt szabtak.
A bor és a pálinka szállítók tönkremennek. A sörkereskedés csak azért nem megy csődbe, mert egy nagy állami támogatásnak köszönhetően felvásárolja egy külföldi befektető.
A bankot az adófizetők pénzéből megmenti az állam. A bank vezetősége pedig idén szolidaritásból lemond a prémiumának 15%-ról.
Az iszákosok viszont azon keseregnek, hogy Mandy kocsmáját tönkretették a bankok.
1 komment
2009.03.19. 13:33
Bor, pálinka országimázs
Címkék: pálinka bor hungarikum
Szakértői tanács dolgozik a Magyarország-márkán
Egységes, hosszú távú márkakoncepciót dolgozna ki Magyarországnak az a szakértői tanács, amelyet az év elején állított fel a kormány. Eddig nem volt ilyen stratégia azok mögött a milliárdok mögött, amelyet a különböző szervezetek külföldi turisztikai, kulturális és egyéb promóciójára költöttek.
Országmárka Tanács néven az év elején szakértői testületet hozott létre a kormány – számol be a Kreatív magazin februári számának Fókusztéma-összeállítása. Az ebbe meghívott – főleg kommunikációs – szakemberek azon a Magyarország-márkán dolgoznak majd, amely egységes keretbe foglalhatná a Magyar Turizmustól az ITDH-n át a külföldi magyar kulturális intézetekig számtalan különböző intézmény végezte turisztikai, kulturális, befektetésélénkítő és egyéb országkommunikációt. Magyarul: azt kell kitalálniuk, miről szól az ország, és mi az az egyedi dolog, amit turistáknak, befektetőknek ajánlani tud. Eddig a különböző érintett állami szervezetek kommunikációjának irányát csak esetlegesen hangolták össze, a most kidolgozandóhoz hasonló stratégia pedig soha nem létezett. A leglátványosabb kommunikációs tevékenységet a turisztikai promóciót kezelő Magyar Turizmus (MT) végzi, az évi mintegy hárommilliárdos költségvetéssel azonban deklaráltan a rövidtávú forgalom- és bevételnövelés a cél, nem pedig a hosszútávú márkaépítés. Mint Szűcs Balázs, az MT marketingigazgatója a Kreatívnak elmondta: a korábbi gyakorlattal szemben a két és fél éve érkezett új vezetés kifejezetten a potenciális küldőpiacokon felmért igények alapján jelöli ki a kommunikáció taktikai irányait. „Azt nézzük meg, hogy azokon a piacokon, amelyek a következő öt évben a legnagyobbak lesznek, milyen kínálatot tudunk vonzóan eladni. Nem abból indulunk ki, hogy mi a termék, hanem hogy a számunkra fontos országokban melyik szegmenseknek tudunk ajánlatot tenni” – magyarázta a logikát a magazinnak. z MT-nél most egy új arculat foglalja keretbe a kommunikációt. A Well korábbi márkastratégiája alapján az Artifical Group által kidolgozott képi világ üzenete, hogy „ennyi különböző világ ennyire közel egymáshoz nem létezik máshol”, de Szűcs Balázs szerint az egyes kreatívoknak inkább a figyelemfelkeltés a célja, az üzenetet pedig a különböző anyagok együtt rajzolnák ki. Ráadásul nem minden kampány – így például a téli Budapest Winter Invitation sem – tartozik az arculat alá. „Mi tudjuk, hogy a marketingköltés melyik része felesleges: az, amelyiket márkamegalapozás nélkül költenek el” – ültette a helyzetre az ismert reklámos közhelyet Braun Róbert, a B&P Social Branding vezetője. „Minden ügyfelünknek azt mondjuk, hogy előbb márkát kell építeni, és utána lehet kommunikációs aktivitást végezni – ez egy ország esetében is így van. Egy országmárkából feltehetően levezethető lenne mondjuk az Agrármarketing Centrum pálinka- vagy borkampánya, és egy tágabb szegmentációval az is, amit az MT csinál” – hozott példát arra, hogyan kellene a gyakorlatban használni a stratégiát. Az ezen dolgozó tanácsban való részvételre egy tucatnyi, jobbára márkázáshoz vagy marketinghez értő szakembert kértek fel, köztük szakmai szervezetek és állami intézmények vezetőit, illetve nagyvállalati kommunikációs vezetőket (a teljes névsort lásd keretben!). Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország – más országokkal, például Lengyelországgal ellentétben – nem egy külső tanácsadócégre bízta a feladatot, hanem hazai szakértők törhetik a fejüket rajta. Az első üléseknél tartó tanács munkájának menetrendje még formálódik, de az biztosra vehető, hogy a munka egy az adottságokat tisztázó, átfogó márkakutatás megrendelésével kezdődik majd. A testületet Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve a felkért tagok közül választott Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketingtanszékének tanára vezeti, munkájában pedig a meglevő anyagok mellett a Miniszterelnöki Hivatal korábbi tendereken kiválasztott ügynökségeire támaszkodhat. Az első kutatást követő munka viszont borítékolhatóan nehézségeket hoz majd, Magyarországnál ugyanis eddig nem adódott olyan egyértelmű jellemző, amely a márka széles körben elfogadott, valós alapja lehetne. „A magyar személyességet és az ország színességét tudjuk csak az üzenet középpontjába állítani, ennél eddig senki nem tudott jobbat kitalálni” – összegezte eddigi tapasztalatait az országmárka turisztikai oldaláról Szűcs Balázs. „A magyar fürdőkultúra vagy egészségturizmus egyébként lehetne egy karakteresebb pillér, de a termék nincs olyan szinten, hogy erre valóban építeni lehessen. És más pillér sem bizonyult olyan erősnek, hogy egy markánsabb, globális üzenetet meg tudjunk fogalmazni” – mondta. Indiában az egzotikum, Norvégiában és Új-Zélandon a tökéletes természetesség volt a kézenfekvő, mégis átütő választás. „Vagy spontán kitalálták magukat, vagy egyszerűen kevés dolog volt a portfóliójukban” – mondta az ilyen példákról Somlyai Dóra, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója, a tanács tagja. „Magyarország ennél sokkal összetettebb márka – ez nem azt jelenti, hogy nincsen nálunk különlegesebb, de sok mindenre építhetünk.” Hogy mégis mire, arra persze a Kreatív által megkérdezett tanácstagok és szakemberek közül senki sem akart biztos jóslatokba bocsátkozni, de az első felvetett irányvonalak alapján számunkra úgy tűnik: ha születne olyan gondolat, amely a vizeket (a fürdőktől az egészségturizmuson át a Balatonig) és az erős magyar művészeti márkákat egy koherens gondolatban össze tudja hozni, az nem indulna rossz esélyekkel. Interjúalanyaink egyként leírták viszont a gasztronómiát és a bort mint egyedi magyar adottságokat: szerintük ezek kellemes dolgok ugyan, de messze nem annyira különlegesek, hogy erős megkülönböztető jeggyé válhassanak, ahogy a hagyományos magyar vendégszeretetbe vetett hitük sem tűnt erősnek. Ezek persze inkább turisztikai jellemzők, mint egy minden célra használható országmárka lehetséges alappillérei. Ahogy a lengyel példa is mutatja, az országot megérteni és megkedvelni segítő érzelmi töltet legalább ennyire fontos volna – a helyi országmárka kialakításán dolgozó Saffron Consulting ott a kelet és nyugat, báj és nyakasság, szenvedély és gyakorlatiasság között rejlő „kreatív feszültséget” hozta ki a márka alapjának. Akárhogy is, a testület célja, hogy 2009-ben elkészüljenek a stratégiával, amely aztán a kormány elé kerül. Ha jóváhagyják, elválik a tanács további sorsa: az is benne van a pakliban, hogy más országok mintájára akár a márka sorsát monitorozó hivatallá alakuljon. A stratégia bevezetése azonban már 2010 elejére várható, azaz – bár a Kreatív által megkérdezett tagok nem tekintik politikainak a megbízatásukat – nem árt majd konszenzusos irányvonalat találni, amely egy esetleges kormányváltást is túlél. forrásom http://index.hu/kultur/media/2009/03/17/szakertoi_tanacs_dolgozik_a_magyarorszag-markan/ Esetleges összhang
A szakma helyesel
Nem lesz sétagalopp
Mi jöhet szóba?
Szólj hozzá!
2009.03.18. 19:10
Bravúros győzelem a nemzetközi párlatversenyen
Címkék: pálinka pálinkaverseny agárd
Világbajnok az Agárdi Pálinkafőzde
és főzőmestere
2009. március 18., Budapest – Az Agárdi Pálinkafőzde megkapta az elérhető legmagasabb szakmai elismeréseket, ezzel magyar világbajnok született a Destillata 2009 nemzetközi párlatversenyen, Bécsben. A cég az „Év Főzdéje”, termékei közül több az „Év Pálinkája”, szakmai vezetője, Vértes Tibor pedig az „Év Főzőmestere” címet nyerte el, mindezek mellett a magyarországi „Nemzetgyőztes” is az Agárdi lett. A bravúros sikernek köszönhetően a manufaktúraként működő főzde, valamint pálinkái és a minőségi pálinkafogyasztás iránt elkötelezett főzőmestere 6 év alatt a csúcsra jutottak.
A díjakat Vértes Tibor szerdán vette át Gráf Józseftől, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, Wolfgang Lukas-tól, a Destillata igazgatójától és Panyik Gáborné dr.-tól, a Pálinka Céh Egyesület elnökétől a Művészetek Palotájában rendezett ünnepségen.
A 18 éves múltú Destillata 2009 versenyen, a szakma legnagyobb nemzetközi megméretésén, 13 ország közel 190 főzdéje közül az Agárdi Pálinkafőzde lett a világbajnok. Az Agárdi különleges minőséget képviselő, kézzel palackozott, sorszámozott pálinkái minden évben dobogós helyen végeztek. Ebben az évben pedig a szakmai bírák értékelése szerint a legrangosabb elismerést, vagyis az Év Főzdéje 2009 arany fokozatát, és a magyarországi Nemzetgyőztes1 címet is az Agárdi Pálinkafőzde hozhatta el, továbbá az Év Főzőmestere Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde főzőmestere lett.
„Az Agárdi győzelme valódi bravúrnak számít azért is, mert az egyre erősödő nemzetközi mezőnyben valamennyi nevező szándéka az, hogy végül ezeket az elismeréseket vívják ki maguknak. Kétségtelenül óriási eredmény ez Magyarországnak, az Agárdi Pálinkafőzdének és nem utolsó sorban Vértes Tibornak.” – mondta a díjkiosztón Wolfgang Lukas, a Destillata igazgatója.
Az óriási magyar siker elsősorban Vértes Tibornak köszönhető, aki 2001-ben bátor vállalkozásba kezdett: úttörő kezdeményezésként egy jól ismert – és a tömegtermelés eredményeként korábban meglehetősen alacsony presztízsű – terméket próbált új tartalommal elfogadtatni egy igencsak konzervatív közönséggel. A hazánkban és külföldön egyaránt a szakma élvonalába tartozó Vértes elkötelezettsége és elszántsága viszonylag rövid idő alatt meghozta az áhított eredményt.
Vértes Tibor a Kecskeméti Kertészeti Főiskola elvégzése után a Móri Állami Gazdaságnál kezdte pályáját gyümölcstermesztő területvezetőként. A nyolcvanas évek végén Németországba ment dolgozni és tanulni. Ezt követően Ausztriában – többek között a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamaránál – folytatta pályáját, ahol 12 évig dolgozott szaktanácsadóként. 2001-ben barátaival megalapította – teljes mértékben zöldmezős beruházásként – az Agárdi Pálinkafőzde Kft.-t, ahol a mai napig ügyvezetőként és szakmai irányítóként tevékenykedik. A cég 2002-es indulásakor céljuk az volt, hogy megteremtsék Magyarországon a tömeggyártás ellenpólusát, és magas minőségű, igényes termékekkel reformálják a pálinkáról kialakult képet: a fogyasztóknak megmutassák a pálinka egy sokkal elegánsabb, új „arcát”.
„A kezdetekkor sokáig úgy tűnt, egyedül maradok azzal a véleményemmel, hogy a ’finomszesz plusz aromakeverék’ ellenpontjaként a minőségi pálinkára igenis van igény. Sokszor úgy éreztem, árral szemben úszom, és bár hittem abban, hogy az erőfeszítéseim nem hiábavalók, mégsem volt könnyű a kételkedők tábora ellenében síkra szállni az elveimért. Ez a hatalmas elismerés számomra elsősorban annak a megerősítése, hogy jó úton járunk, és már megjelent az az új generáció, amely a minőségi pálinkakészítés mellett tette le a voksát. – mondta Vértes.
Vértes Tibor, a pálinkakészítés szaktekintélye az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy a pálinka egykori megítélése és valós értéke közötti különbség az értő és igényes közönség megjelenésével egyre inkább elmosódik. Az Agárdi esetében Vértes Tibor főzőmester személye, és a mögötte álló csapat kompromisszumot nem tűrő elhivatottsága a garancia a minőség megőrzésére, hiszen az általa vezetett műhelyben elengedhetetlen a magas szintű technológia és szakértelem, továbbá a nagy gondossággal kiválasztott alapanyagok.
„A pálinka iránti elhivatottság marad az Agárdi Pálinkafőzde legfontosabb értéke, hiszen a cél továbbra sem más, mint hogy a fogyasztók mindig kiváló minőségű terméket kapjanak” – mondta a világ legjobbjának választott pálinkafőző mester, majd hozzátette: „Ahogy eddig, ezután is igyekszünk minden évjáratból a legjobbat kihozni, és a kereslethez igazodva újabb és újabb ízekkel gazdagítani az Agárdi kínálatát. Valamint bízunk benne, hogy az utánunk következő nemzedék büszkén folytatja az általunk megkezdett utat”.
Az Agárdi Pálinkafőzde azt ismerte fel, hogy a pálinkakészítés többet jelent a hagyományok és a modern technológia ötvözésénél: olyan alkotó folyamat, amelyben a tökéletességre törekvő teremtő ember szerepe a technológia fejlődésével sem csekélyebb, mint évszázadokkal ezelőtt. Az Agárdi pálinka mára megkerülhetetlen, mértékadó márkává vált, neve a legmagasabb minőségre nyújt garanciát, hiszen a pálinkakészítéskor a főzőmester minden egyes gyümölcsszemet szinte „név szerint” ismer.
Az Agárdi Pálinkafőzde érmei és díjai 2009-ben a Destillata zsűrije szerint:
Az „Év Főzdéje”
Az „Év Főzőmestere”
„Nemzetgyőztes”
3 db az „Év Pálinkája”: Szilva Pálinka Barrique 2006, Bokodi Cabernet Franc Törköly Pálinka 2008, Vadszeder Pálinka 2008
1 db aranyérem: Irsai Borpárlat 2008
1 db ezüstérem: Szomolyai Cseresznye Pálinka 2008
7 db bronzérem: Cigánymeggy Pálinka 2008, Erdei Meggy Pálinka 2008, Szilva Pálinka 2008, Kajszibarack Pálinka 2008, Piros Vilmoskörte Pálinka 2008, Tokaji Sárgamuskotály Törköly Pálinka 2006, Sörpárlat Pálinka 2008
További információk: www.agardi.hu
Sajtókapcsolat:
B&D ComMedia Kft. (www.commedia.hu)
Béres Anikó ügyvezető igazgató (tel.: 201-2512 vagy 20/943-4143; e-mail: aniko.beres(at)commedia.hu)