Pálinkafőzés - üstbe ment terv
Szeged – Nem enged a kormány az Európai Uniónak, továbbra is adómentességet biztosít az otthoni pálinkafőzőknek. Csongrád megyében 25 főzde üzemel, őket nem a házi üstök veszélyeztetik.
Az augusztustól februárig tartó szezonban 3000 liter cefrét főzünk egy nap alatt. Különösebben nem zavar, hogy néhányan otthon kotyvasztanak – mondja Czine Lajos, a Czine és Terhes Pálinkafőző Kft. egyik tulajdonosa. Az algyői férfi testvérével és gyerekkori barátjával hozta létre a megyében közepes méretűnek számító főzdét 2010-ben. Pont abban az évben, amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, adómentességet biztosít a házi és a bérfőzésű pálinkáknak 50 literig. (A mennyiségi korlát 50 liter 86 százalékos párlat, ami 86 liter 50 fokos pálinkát jelent az ado.hu számítása szerint – a szerk.) Czine Lajosék sokkal jobban félnek az uniós szigortól, mint az otthon főzőktől.
86 ok
Az Európai Bizottság február végén úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedéki adómentessége miatt. A magyar szabályozás értelmében 2010 óta jövedékiadó-mentes a háztartásokban vagy a szeszfőzdékben személyes használatra előállított pálinka évi 86 liter 50 fokos szesz mennyiségig. Otthon a főzést sem kell bejelenteni, és – százliteres űrtartalomig – a lepárlókészüléket sem kell engedélyeztetni.
Egyetemi szinten
Pálinkamester-szakmérnök képzés várja a hallgatókat 2012. szeptembertől a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán. Az egyetemen eddig is működött szőlész-borász képzés, azonban a pálinkára specializálódott szak újdonságnak számít, hiszen egészen idáig ilyen egyetemi diplomát nem lehetett kapni Magyarországon. A szak arra specializálódott, hogy a pálinka készítésén kívül a gazdasági ismereteket is megtanítsák a hallgatóknak, ugyanis a pálinkakészítés mellett ugyanolyan fontos annak értékesítése is, és a hazai – és akár nemzetközi – piacon való népszerűsítése. Olyan hallgatókat várnak a képzésre, akik eddig laikusként értettek a pálinkához, de tudásukat mesterszintre akarják fejleszteni, és be kívánnak kapcsolódni a szeszipar kereskedelmi hálózatába is. A négy féléves képzésre alapdiplomával lehet jelentkezni, a formája levelező.
|
Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját azonban uniós jogszabály harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által alkalmazott mentesség tehát meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket – hangsúlyozta közleményében az uniós javaslattevővégrehajtó intézmény.
Az algyői bérfőzdével együtt 25 hasonló üzemel Csongrád megyében. Egyikük sem forgalmaz saját terméket, mindegyik megbízásra dolgozik. – Számunkra nem jelent gondot, ha valaki otthon főz, ugyanis nagyon kevesen értenek hozzá. A legtöbben, akik megpróbálják, úgyis hozzánk fordulnak, mert nincs hozzá megfelelő eszközük, szakértelmük – hangsúlyozza Czine Lajos. Szerinte ha az uniós szigor életbe lépne, a főzdék nehéz helyzetbe kerülnének. – Jelenleg 790 forintért főzünk egy liter pálinkát, ha változtat az EU, 1600-at kell kérnünk. Senki nem fog járni hozzánk, megint beindul majd a zugfőzés – véli a férfi.
A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós döntést követően jelezte, a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását. Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje. A brüsszeli bizottság tavaly június 21-én indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak ebben a kérdésben. Az Európai Bizottság azért határozott úgy, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket.
A Snapszszabály
A kormány szerint a vonatkozó magyar szabályozás teljes mértékben megfelel az európai uniós követelményeknek. Megfogalmazásuk szerint a pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, az ital pedig, mint tudjuk, hungarikum. Így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Orbán Viktor szerint Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát és Portugáliát is. Mást állít erről a Pálinka Nemzeti Tanács. Közleményük szerint az osztrák, bajor vagy a szlovén párlatfőzés ellenőrzött keretek között folyik, a magyar pedig nem ilyen. Ahol kedvezmények illetik meg a házi főzőt, ott bejelentési kötelezettsége van. Ausztriában a főzés előtt értesíteni kell a hatóságokat a lepárlás idejéről, mennyiségéről. Az osztrákok még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és ezt a mai napig megtarthatták. Az adómentes pálinkafőzés azonban ott sem korlátlan és felügyelet nélküli. Csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között. A társaság szerint a legnagyobb főzhető mennyiség Európában 30 liter alatt van.
Halott nem főz pálinkát
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi vám- és pénzügyőri szakmai ágának pénzügyőrei 2010 óta a mai napig Csongrád megyében összesen 595 esetben tartottak jövedéki ellenőrzést, illetve hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést – tudtuk megNémedi Varga Éva pénzügyőr őrnagytól. Az ellenőrzések során 126 esetben állapítottak meg jogsértést, közel 3 millió forint bírságot szabtak ki. Bérfőzést végző szeszfőzdében 8 jogsértést tártak fel. Bérfőzők esetében 95 jogsértést, magánfőzéssel kapcsolatban kapott bejelentés alapján pedig mindössze 2 esetben tártak fel jogsértést.
Szatmári szilva, gönci barack
A 2008-as pálinkatörvény értelmében pálinkának „olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának". Törkölypálinkát pedig kizárólag Magyarországon termett szőlő törkölyéből lehet készíteni, úgy, hogy cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is hazánkban végezték. A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Európai uniós eredetvédettséget élvez: a „pálinka" elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött hasonló gyümölcspárlatok Palinca néven hozhatók forgalomba. Nemzetközi, illetve hazai eredetvédelem illeti meg egyes földrajzi területek kiemelkedő minőségű párlatait: a szatmári, a békési szilvát, a kecskeméti, a gönci barackot, a szabolcsi almát, az újfehértói meggyet, a göcseji körtét és a pannonhalmi törkölyt. A magyar pálinka napját december 6-án ünneplik, mivel Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje.
|
– Érdekesség, hogy a bérfőzést végzők ellenőrzése során igen széles körű visszaélésekkel találkoztak a pénzügyőrök. Többször fordul elő a bérfőzést végzőknél található dokumentáció felülvizsgálata során, hogy az adómentesen lefőzni kért mennyiséget fiatalkorú, illetve kiskorú főzető kérte. Előfordult, hogy olyan személy kérte a főzést, aki nem volt beazonosítható, vagy a főzés időpontjában már elhunyt. Hozzátette, a pénzügyőrök valamennyi adateltérés esetén eljárást indítottak.
Kis főzde, Kisüsti
Az egyik legkisebb főzdéje a megyében Maurer Csabának van Domaszéken. Ő már 60 litertől is főz. A vajdasági férfi elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány változtasson a jogszabályon, erre legkorábban a választások után lát esélyt.
– Megoldás az lenne, ha az otthon főzőket nyilvántartásba vennék. Aki ezek után sem jegyezteti magát, azt fekete főzővé minősítenék. Jelenleg ezeket az embereket gyakorlatilag senki sem nézi át, ami egyébként rendkívül veszélyes. A Csehországban nagy bajt okozó etilalkohol például vakságot, idegrendszeri problémákat idézhet elő. Mivel senki sem néz utánuk, bárki a főzetébe tehet belőle – véli a pálinkamester. Szerinte ugyanakkor amióta adómentes az a bizonyos 86 liter, 30 százalékkal nőtt a főzdék bevétele.
– Lehet, hogy nem az enyém a legfinomabb körte, de iható – mondja egy neve elhallgatását kérő férfi, aki otthon főz, mint fogalmaz, saját hápét. – Nem tudom, hogy miért akar szívatni az Unió, remélem, hogy nem gondolják komolyan – teszi hozzá. A középkorú férfit 2010 előtt többször büntették meg zugfőzésért, azóta azonban szerinte eljött az aranykor, hiszen mindent tud a pálinkafőzésről, még ha nincs is ilyen végzettsége. Azt, hogy mi a jó pálinka titka, szívesen elárulja: – Nem a jó gép, nem is az uniós üst, a jó ital titka nem más, mint a tökéletes cefre.
Évi 10 milliárd
Maurer Csaba szerint évi 10, más számítások szerint 6-7 milliárd forintjukba kerül az adófizetőknek az adómentes pálinka. A két általunk bemutatott mester egyetért abban, hogy a házilag főzött adómentes termékből sok van a magyar piacon, de működésüket semmi sem fenyegeti. Az ország más területein más a helyzet, a legtöbb helyen eladásra is főznek a hozzájuk hasonló szakemberek. A témában megszólaló más szakértők is osztják a domaszéki mester véleményét. Azaz, hogy a kormány taktikája beválhat. Ha csak komoly pénzbüntetést ki nem szabnak az országra, marad minden a jelenlegi felállásban, akár 2015-ig is. A hasonló uniós ügyek hosszát figyelembe véve a szakértők szerint előbb nem vezetnek eredményre Brüsszel szavai, és amúgy is akkor kell új szabályozásban megállapodni. Addig marad a nem túl jó, de legalább saját, szabadságharcos körte.
* * *
Lassú erjedés
2010. szeptember: az Orbán-kormány törvényt hoz arról, hogy a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után évi 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni.
2012. június: uniós kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB), álláspontja szerint a törvény sérti az európai uniós jogszabályokat. Azzal érvel, hogy a jövedéki termékek adóztatásáról szóló uniós irányelv szerint évi 50 liter mennyiségig a tagállamok legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adhatnak a szeszfőzdékben személyes használatra előállított gyümölcspárlatokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország, hasonlóan más uniós államokhoz, biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is".
2013. február: az Európai Bíróság elé utalja a pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást az EB. Az eljárás több mint egy évig is eltarthat. Ha a Bíróság az EB-nek ad igazat, Magyarországnak jogi kötelessége lesz a törvénymódosítás. Ha ezt nem teszi meg, pénzbüntetést kaphat.
* * *
Kelet-Európa vedel
16,6 liter szeszes italt nyakal be egy átlagos cseh évente az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint (a kutatás 2009-es fogyasztási adatokon alapszik). Kelet-és Közép-Európa országainak lakosai viszik a prímet az ivásban: a legnagyobb fogyasztók listáján Románia és Szlovénia a másik két dobogós. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen áll, 14,1 literes évi átlagfogyasztással. Az OECD felmérése szerint ugyanakkor „csupán" 11,5 liter alkoholt fogyaszt el a magyar, és ez a 2004-es 13,2 literes adathoz képest komoly fejlődés. Érdekesség, hogy az OECD listáját Luxemburg vezeti, 15,3 literes fogyasztással. A WHO ajánlása szerint a 20 évnél idősebbek naponta legfeljebb 40 gramm tiszta szeszt fogyaszthatnak el, ha nem akarnak maradandó egészségkárosodást – főképp májproblémákat. Nagyjából ennyi alkoholt tartalmaz 1 deciliter whisky vagy pálinka, 4 deci bor, másfél üveg sör.
Forrás
Nyolc bíráló bizottság döntött az eredményről (G.K.)
Örök és megunhatatlan témák: a bor és a szerelem. Szarka Gyula a magyar irodalom legszebb borverseit zenésítette meg, melyeket egy felejthetetlen előadás keretében meg is hallgathatunk március 27-én a Thália Színházban.
