Évi Sipos:
sziasztok ha tudnatok segiteni sehol se találom petofitol a vandordiak levelet amit a falubeliekne... (2020.03.25. 15:00)Petőfi és a bor
Hóhér az utolsó barátod:
Bort sohasem ittam, de a híren megakadt a szemem. Valami olyat juttatott eszembe, mint amikor "új... (2016.11.14. 08:09)Változik a szekszárdi bikavér összetétele
Gusztáv Brauner:
üdv!
segítség kellene az amerikai szőlőkabóca miatt.a szőlőm tele van apró ugráló valamikkel és a ... (2016.07.11. 19:53)Szőlő betegségek 2014 - összefoglaló
Szépszámú borkedvelő várta a Mátészalkai Borestek rendezvénysorozatának második estéjén a Szatmári Múzeum földszinti termében, hogy megkóstolhassa a kiváló balatoni borászBujdosó Ferenc nem kevesebb, mint 11! remekbeszabott borát. Feri a fél országot átautózta a mátészalkai és nyíregyházi borbarátok kedvéért, és az itt, Szatmár szívében tapasztalt bensőséges szeretet, és a borai iránti őszinte érdeklődés mindjárt megadta a beszélgetés alaphangját.
Mesélt nekünk a családi vállalkozás megannyi szépségéről és időnként keservéről, mesélt a generációk együttélésének, és együttmunkálkodásának példaértékű összhangjáról, mesélt a vitorlázásról, és néha már azt vettük észre hogy együtt nézünk le a Csirip-tető csúcsáról a kéklő Balatonra…
Borairól is mesélt, arról az örökös nagy kísérletről, amit a természet segítségével vagy éppen ellenében évjáratonként, és fajtánként megvív a borász annak érdekében, hogy harmonikus, jó ivású magyar bort tudjon a fogyasztók felé kínálni.
Az este alatt remek borokat kortyolgattunk, elég, csak ha visszaidézzük a Sauvignon Blanc, a még hordóminta Rajnai Rizling, a késői Tramontana, gyönyörű íz világát, hogy a Rozé ropogós frissességéről, és a vörösborok eleganciájáról már ne is beszéljünk.
Többször emlegette nagy szeretettel „Apu”-t mint a család máig is aktív doyen-jét, és ezen a ponton kért szót Vékony János a Diabetti Pékség tulajdonosa, a borestek fő támogatója és Dr. Cservenyák László a Szatmári Múzeum igazgatója is. Köszönetüket fejezték ki a nagyszerű, bensőséges hangulatú kóstolóért és Vékony János szavaival: „ Köszönet „Apuért”, mert ez itt Szatmárban mindent jelent!
Az emelkedett hangulatban szintén Vékony János tett egy javaslatot, melyet a résztvevők örömmel fogadtak, hogy alakuljon egy Mátészalkai Borbarát Klub, amely szervezett keretek között is tud foglalkozni Mátészalka és Szatmár borgasztronómiai életével.
Köszönjük Bujdosó Ferencnek a felemelő verbális és boros élményeket, június 14-én folytatjuk a villányi Polgár Zoltánnal!
A szekszárdi borok fölényét hozta a Pannon Borrégió legjobb 25 bora címért meghirdetett idei borversenyt, amelyet szerdán hatodik alkalommal rendeztek meg, ezúttal Szekszárdon.
A Pannon Borrégió négy borvidékéről 19 borászat borait választotta a zsűri a legjobb huszonöt közé - mondta Győrffy Zoltán, a verseny társszervezőjének, a Pécsi Borozó című bormagazinnak a főszerkesztője az MTI-nek.
Ismertetése szerint a Top25-be tizennégy szekszárdi, hét villányi, három pécsi és egy tolnai borvidékről érkezett bor került be. A legjobbak között elsősorban vörösek - cabernet-fajták, kékfrankos, merlot és cuvée-k - voltak, de öt fehér bort és két rozét is beválasztottak a mezőnybe.
Az idei megméretésre 45 borászat 123 borral nevezett, köztük a borvidéki versenyeken és a Pannon bormustrán jól szereplő "csúcsborászatok" is képviselték magukat - mondta a szervező.
A mintákat egy 15 fős zsűri értékelte vakkóstolással; nyolc bírálót a borvidékek delegáltak, mellettük hét szakértő, sommelier és szakíró bírálta a pannon borokat. Hat borászat két borral is az élmezőnybe került.
A legjobb 25 bort a közönség is megkóstolhatja június 15-én Pécsett, a Zsolnay-negyedben rendezendő ünnepélyes díjátadó alkalmával, amelyre 200-300 vendéget várnak.
A pécsi, szekszárdi, villányi és tolnai borvidékből álló Pannon Borrégió 2008-ban alakult meg azzal a céllal, hogy egységesítsék a borvidékek marketingjét és összehangolják a fajtákat. A Top25 díj rangját mutatja, hogy az elismerést jelző matricát egyre több nyertes tünteti fel borain - mondta a verseny szervezője.
Interjú Tim Atkinnel, a nemzetközi borírás legjobb arcával.
Jancis Robinson azt mondja, hogy szerinte a szép bort a következő tulajdonságok jellemzik: kiegyensúlyozott, felfrissít, fejlődik a pohárban és a palackban, hiteles és érdekes. Amikor Ön bort értékel, milyen szempontok alapján teszi ezt? Tim Atkin: Attól függ, hogy szakmailag értékelem-e, vagy iszom. Ez két nagyon különböző hozzáállás, és ezt szerintem Jancis Robinsonnak is meg kell különböztetnie. Ha csak jó kedvemben, szórakozásképpen iszom, akkor elég, ha örömet szerez. És egy nagyon egyszerű bor is szerezhet örömet, mint pl. egy beaujolais vagy egy portugieser. Ha szakmailag értékelek, az egészen más eset. A kérdés az, hogy mit vársz el a bortól. Vannak borok, amiket érlelésre szántak, és vannak borok, amiket azonnali fogyasztásra. Ezért egy kipipálandó tételekből álló listával közelíteni a borokhoz szerintem hiba volna. Én a minőséget keresem, és szerintem az egyensúly valóban fontos szempont. És talán ennyi az egész. A minőség nem kötődik árszinthez, és nem kötődik stílushoz. Szerintem bornál a legnagyobb hiba, ha előírásokkal közelítünk hozzá, és azt mondjuk, hogy ennek és ennek a szempontnak kell megfelelnie. Szerintem egy egyszerű bor is lehet élvezetes. Szakmailag arra figyelek, hogy a bornak mit kellene nyújtania, és képes-e ezt nyújtani.
Most így még egyszer átfutva Jancis Robinson felsorolását feltűnt, hogy a komplexitást nem említi. Az Ön számára a komplexitás fontos szempont? Tim Atkin: Szerintem ez annak függvénye, hogy az adott bor mennyire becsvágyó. Ha egy drága borról van szó, akkor elvárod, hogy komplex legyen.
De mi történik egy a Pannon Bormustrához hasonló borverseny esetében, amikor nem tudja, hogy mennyire drága a kóstolt minta? Tim Atkin: Akkor sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. De meg kell jegyeznem, hogy a komplexitás nagyon szubjektív. Szerintem az összes ilyen kategória szubjektív, az egyensúly is szubjektív. Ez a gond a borral. Igazából olyan borokat keresek, amik képesek örömet szerezni. Szerintem alapvetően ez a lényeg. Olykor aztán olyan borokat kell szakmailag értékelni, amilyeneket nem feltétlenül innál szívesen. Vannak például olyan újvilági vörösborok, amik nagyon alkoholosak és fásak, és otthon nem innám őket, de azért még értékelhetem őket jóra. Szóval különbséget kell tenni a személyes ízlés, illetve a szakmai fegyelem és kötelesség között.
Mi a véleménye a tipikusság kérdéséről? Tim Atkin: Én egy másik szót használnék, mert a tipikusság szerintem kissé riasztóan hangzik a fogyasztók számára. Ráadásul a tipikusság egy olyan kifejezés, amit a borsznobok gyakran használnak védhetetlen dolgok kimagyarázására. Franciaországban gyakran lehet hallani, hogy hát ez a terroir miatt ilyen, pedig csak brett, vagy illó, vagy technológiai hiba az ok. Én inkább a hiteles szót használnám. Az hiteles bor szerintem kifejezi az embereket, a helyeket, és a hagyományt. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének modern stílusúak. Illeszkednek a hagyományba, akkor is, ha lázadnak ellene. Az is egyfajta része a hagyománynak. A borok, tehát, amiket én szeretek, őszinte kifejezői embereknek, helyeknek, hagyományoknak. Nem a semmiből jönnek, hanem valamilyen közös tőről sarjadnak.
És ezt a szempontot mostani értékeléseiben is érvényesítette? Tim Atkin: Ez nagyon nehéz dolog. A Master of Wine értekezésemet tokaji borokból írtam, de egyébként nagyon keveset tudok a magyar borokról. 2001-ben jártam itt utoljára. Nem tudom, hogy pl. egy portugieser milyen Magyarországon. Ezért a három magyar zsűritag nagy segítséget jelentett számunkra. Gyakran kérdeztem [Mészáros] Gabriellától, hogy mire figyeljünk, milyen stílusok vannak. Hogy például milyennek kell lennie egy sillernek.
Egyre többen ismerik fel, hogy a jövőt a helyi fajták felkarolása jelenti. Magyarországon azonban sok borásznak komoly fenntartásai vannak a hagyományos fajtáink értékét illetően. Úgy vélik, hogy pl. a kadarka vagy a kékfrankos másodvonalbéli fajták, és két évvel ezelőtt Matt Kramer – aki egyébként el volt ragadtatva a furminttól és a juhfarktól – komoly felzúdulást keltett, amikor azt mondta, hogy nem érti, mások mit látnak az olaszrizlingben, szerinte ez egy lúzer fajta. Ön hogyan látja ezt a kérdést? Tim Atkin: Vannak érdekes fajták, de szerintem Magyarországnak egy világszínvonalú fajtája van, és ez a furmint. A furmint az 5 nagy édesboros fajta egyike; a másik négy a rajnai rizling, a chenin, a semillon és a muskotály. Ráadásul - a muskotályt leszámítva - mindegyikből kiváló száraz borok is készülnek. A furmint minerális, friss és képes kifejezni a termőhelyet. Ami a többi helyi fajtát illeti, én szeretem a kékfrankost. Hogy világszínvonalú fajta-e? Valószínűleg nem. A fajta, ami nekem most kimondottan tetszett, a cabernet franc volt. Körülbelül 10 kiváló cabernet franc-t kóstoltunk. Szerintem a portugieser mint olcsó vörösbor szuper. Annyira jól iható. És remek neve van. Szerintem a furmintra és a portugieserre kellene koncentrálni. A juhfark figyelemre méltó fajta, csak nehéz a nevét kiejteni. A hárslevelű jó fajta. Kóstoltam jó sauvignonokat és chardonnay-kat. Szerintem Magyarországon jó borok készülnek nemzetközi fajtákból. Tud-e Magyarország olyan jó borokat készíteni belőlük, mint bármely más ország a világban? Valószínűleg nem. Ezért szerintem a jövő az, hogy ezeket házasítják valamivel. Mondjuk cabernet franc-t kékfrankossal, vagy valami hasonló. Ez tehetné Magyarországot egyedivé. Különben mi lenne a különbség Magyarország és Bulgária között? Matt Kramer szerintem tévedett az olaszrizlinggel kapcsolatban, szerintem lehet belőle jó bort készíteni. De igazán a rajnai rizlingben látok fantáziát. Kóstoltunk néhány kiváló rajnait.
A tokaji szárazborok sikere élethalál kérdés Tokaj jövője szempontjából. Sokan úgy érzik, hogy a száraz furmint még az útkeresés időszakában van. Gyakoriak a magas alkoholú, nehézkes furmintok, másoknál a hordóhasználat túlzó, ugyanakkor van olyan félelem is, hogy a hordó nélkül készített furmint jellegtelen lesz. Ön milyennek találta a tokaji szárazborokat? Tim Atkin: Először is szögezzük le, hogy az édes tokaji fenséges. A világ egyik nagy bora. Az édesborok, mint tudjuk, nem fogynak, nehéz eladni őket, nem nő az értékük, az emberek étkezéshez nem isznak édesbort stb. A száraz furmintnak tehát valóban muszáj sikeresnek lennie. Szerintem az a jó a furmintban, anélkül hogy túlságosan preskriptív akarnék lenni, hogy tényleg sokféle stílusban lehet sikeres. Szerintem nincs egy bizonyos stílus, amit követni kellene, mert az jobb, mint a többi. Ebben a cheninre hasonlít. Lehet belőle korán szüretelt, nagyon száraz, minerális, elég savas bort készíteni, majdnem olyat mint egy semillon a Hunter-valley-ből (alacsony alkohol, magas sav, reduktív borkészítés), ami aztán jól érlelhető. De készíthető közepesen testes vagy későn szüretelt stílusban is, mert nagyon jó a savkészlete. Hogy kritikát is mondjak: amit én nem szerettem a furmintokban, az nem a túlérettség, hanem a hordóhasználat. Azon töprengtem, hogy vajon nem magyar tölgyet használnak-e francia helyett. Én nem igazán szeretem a magyar tölgy jellegét, szerintem nem integrálódik jól a borba, mintegy a bor felszínén marad, mint a kapucsínón a hab. A francia tölgy viszont be szokott épülni. Ha felsőkategóriás furmintokat akarnék készíteni hordós erjesztésű stílusban, akkor én többet költenék a hordóra, és úgy készíteném, mint egy burgundi fehéret. És ha már Burgundiánál tartunk, akkor ugye a famentes Chablis-tól eljuthatunk, a nagyon telt Mersault-n vagy Pulignyn át a Pouilly Fuissé-ig. Ez persze földrajzilag jóval nagyobb távolság, mint ami Tokajban adott. De van legalább 4-5 nagy és igen különböző chardonnay stílus, és ez furmintban is létre jöhetne. Szerintem hiba volna egy bizonyos stílusnál lecövekelni Magyarországon. Én szívesen látnék sok különböző stílust, botritisszel vagy anélkül, későn szüreteltet, korán szüreteltet, teljes érettségben szüreteltet, fában erjesztetett, almasavbontottat és nem-almasavbontottat. Ez is mutatja, hogy mennyire komplex szőlőfajta. Olyan mint a chardonnay: formálható. Én azt mondanám, hogy a fő jellemzője a mineralitás és a savak és a hosszúéletűség. Akár tízévesen is fogyasztható. Persze még nem telt el olyan hosszú idő, hogy ezt biztosan tudhatnánk. De szerintem mint édesboros fajta világszínvonalú, és talán szárazként is az. Valószínűleg a fiatalokra lesz majd szükség, hogy megújítsák a hagyományt.
Milyen összbenyomás alakult ki Önben a magyar borokról? Hogyan változott meg a magyar borokról alkotott képe a Bormustrán tapasztaltak alapján? Tim Atkin: Szinte semmit nem tudtam a magyar borokról. A legkevésbé sem mondhatom magam magyar specialistának. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sokat utazok a világban, és sok bort kóstolok, de drágább magyar borokkal, a tokajit leszámítva, ritkán találkozom. Szóval nem voltak előzetes elképzeléseim. Összességében tetszett, amit tapasztaltam. Különösen a fehérborok, és az édesek, de néhány vörös is. A szokásos gyermekbetegségek előfordulnak: túlzott hordóhasználat, az egyensúly hiánya, bizonyos borhibák, de az általános színvonal jó. Azt nem tudom, hogy erre a versenyre a legjobb magyar borokat nevezték-e, de voltak nagyon jó borok. Az összbenyomás pozitív volt. Sok munkára lesz még szükség, a legjobb területeket talán még nem térképezték föl, még nem minden esetben találták meg a legjobb terület és fajta kombinációkat. De ha jól tudom, a modern magyar borászat csak húszéves múltra tekint vissza.
Volt-e olyan borvidék, borászat, bor, amit különösen érdekesnek talált és megjegyzett magának?
Tim Atkin: Erre még nem volt módom, mert csak a kóstolt borok sorszámát tudom. Az első körben semmit nem árultak el a kóstolt borokról. A második körben az évjáratot és a fajtaösszetételt tudtuk, de a borvidéket nem, mivel ha azt is megadják, akkor a magyar bírálók kitalálhatták volna, hogy mit kóstolnak. És ez szerintem bölcs előrelátás volt. A furmint nyilvánvalóan nagyon izgalmas volt, és a három kékszőlő, amit említettem, a portugieser mint olcsó bor, és a cabernet franc és a kékfrankos a drágább borok esetében. A syrah rosszul szerepelt. És a pinot noir is. Túl sokan készítenek jó pinot noirt a világban.
Végezetül, mit tanácsolna, ha egy borkedvelő barátja Magyarországra készülne, és Önhöz fordulna tippekért? Tim Atkin: Magyarországon jó borokat kóstolhat olcsón. Nagyon sok országban figyelhető meg, hogy a drágább borok nagyon hordósak, és nem feltétlenül jobb minőségűek, és nem fejezik ki jól a fajtát, túl nemzetköziek. A bárokban az alapborok igen jók. Az a benyomás alakult ki bennem, hogy a magyar egy borivó kultúra.
Borverseny - Tizenhárom érmet, köztük nyolc aranyat nyertek magyar borászatok a Monde Selection 2013-as nemzetközi borversenyén. A brüsszeli székhelyű minőségellenőrző intézet honlapján tette közzé az idei eredményeket; eszerint hét villányi, három szekszárdi, egy-egy kiskőrösi, bátaapáti és balatonlellei bort díjaztak éremmel.
A rangos nemzetközi versenyen 18 ország borait díjaztak éremmel, ezúttal a spanyol és portugál boroknak ítélték a legtöbb, 34, illetve 25 érmet. Nagy aranyérmet egyetlen portugál bor érdemelt ki
Aranyérmet kapott a villányi Csányi Pincészet Zrt. 2009-es Kővilla nevű cabernet franc válogatása és Chateau Teleki Villány 2008-as cabernet franc-ja, amelynek 2006-os évjárata már korábban is a legjobbak közé került a brüsszeli megméretésen.
Szintén aranyat nyert a szekszárdi Fritz Pincészet 2009-es Aranydomb cabernet franc-ja, a Takler Pince Kft. 2009-es szekszárdi kékfrankos réserve-je, a szintén szekszárdi Virághegyi Bor Kft. 2009-es cabernet sauvignonja, a bátaapáti Tűzkő Birtok-Eurobor Kft. 2007-es Tűzkő Domb nevű merlot-cabernet franc cuvée-je, valamint a balatonlellei Rád-Ikon Kft. 2009-es Ikon Cabernet Franc Evangelista elnevezésű bora.
Ugyancsak aranyérmes lett a kiskőrösi Eszes Befektető Kft. 2001-es évjáratú tokaji aszúeszenciája.
A versenyen öt villányi bort ismertek el ezüstéremmel, amelyet a Halasi Pince 2011-es kései hárslevelű, 2009-es cabernet franc és villányi cuvée bora, a Polgár Pince Kft. 2007-es, tölgyfahordós érlelésű villányi cabernet franc-ja, illetve a Vylyan Vinum Borászati Kft. cabernet franc, merlot és syrah házasításából készült 2009-es Montenuovo cuvée-je kapott meg.
Az éremmel díjazottak között ismét szerepelt szlovák tokaji bor, egy 2003-as évjáratú, hatputtonyos aszú, amely ezüstérmet kapott. Két éve egy 2008-as szlovák tokaji cuvée lett ezüstérmes.
A Monde Selection, az 1961-ben Belgiumban alapított független minőségértékelő intézet célja, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a világ legkiválóbb minőségű termékeit. A nemzetközi borversenyen, amelyet minden év márciusában, áprilisában rendeznek, 2000 óta vesznek részt magyar borok. A hazai borászatok 2010-ben szerepeltek a legeredményesebben, akkor 22 érmet gyűjtöttek be.
Az úgy kezdődött, hogy a kollégám nem ért rá. Nekem kellett mennem dolgozni helyette. Pálinkás kocsmatúráról kellett írnom. Na jó, nem volt nehéz
A Kossuth Lajos sugárúti Törpe pubban találkozom a Tour de pálinka résztvevőivel. Késve érkezem, már megy a quiz. A csapatokanak öt, alkohollal kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk. A legtöbb helyes választ adó pár egy-egy üveg sört nyer. A fődíj egy üveg pálinka. Úton a következő hely felé az egyik szerevező, Szabó Zsolt Zsoló mesél a szegedi kocsmablogról és a kocsma-túrákról. Minden szilveszterkor kezdődött 2008. december 31-én. Az egyetemista fiatalok azt vették a fejükbe, egy blogon keresztül térképezik fel szeged kocsmáit. Az első bejegyzésük néhány nappal később január 4-én született, a Kölcsey utcai Propellert szemlézték. A szervezők a következő állomáson, a Pöcike bisztróban úgy fogalmaznak, a túra a kocsmablog mellékterméke.
Az első túrát 2010-ben rendezték nagy-sör-körút néven. Közel százan vonultak a szegedi nagykörúton kocsmáról kocsmára, mindehol egy-egy sört fogyasztva. A másik népszerű túrájuk a Tavaszi Ébredés – Nálunk a lé a tét elnevezésű. Szombaton a pálinkáé volt a főszerep. A fiatalok blogja egyre népszerűbb, támogatókat sem nehéz találniuk. – A munkám kapcsán hallottam róluk. Tetszett, amit a blogon láttam. Jobban rálátnak a vendéglátásra, mint én. Gondoltam, találjunk ki együtt valamit – mondja az egyik pálinka-kereskedelemmel foglalkozó cég területi képviselője, Varga Zsolt. A szombati tour de pálinkán az általuk forgalmazott italokat lehetett kedvezményesen fogyasztani.
– Mára odáig jutottunk, hogy a kocsmárosok keresnek meg minket, ha változik a nyitvatartás, felújítás történt, vagy van ingyenes wifi. Ez egy ördögi kör, sosincs vége – mondják a szervezők arra utalva, hogy mire végigják a vendéglátóhelyeket, kezdhetik előlről.
Közben újabb kérdéseket tesznek fel a szervezők: milyen kocsma a kurta kocsma? (illegális), melyik országból származik a Guinnes sör? (Írország), melyik magyar sörfőzde van Dél-afrikai tulajdonban? (Drehger Sörgyárak Zrt.). Míg a válaszokon gondolkodnak Lengyel Patrik és barátnője Fodor Adrienn elmondják, a Nyugiban tartott hétfői quiz night-on ott volt az egyik szervező, ő mondta, hogy jöjjenek el a pálinktúrára. – Lecsaptunk a lehetőségre – mondják nevetve.
A Törpe pub és Pöcike bisztró után a Cantína sörözőt, Piano klubot, a Kaptárt, majd végül a JATE klubbot látogatták meg a pálinkatúrázól. Zsoló hozzáteszi, mind az öt hely az elmúlt fél éven belül nyílt, vagy váltott üzemeltetőt, ezért a túra egyúttal teszt is. A quizpapíron a résztvevők is leírhatták véleményüket a helyekről.
Harc–Gyula Bár igen erős volt a mezőny, a harci Brill Pálinkaháznak mégis saját maga volt a legnagyobb ellenfele a Magyarország legjobb pálinkája címért folyó versengésben. A két legkiválóbb nedűt ugyanis egyaránt a Tolna megyei főzde készítette. A címet végül a 2011-es évjáratú Birskörte pálinkájuk kapta.
SOLTVADKERT | Tizenhárom borvidék borászai hatvan mintával neveztek a szerdán tizennyolcadik alkalommal megrendezett Országos Cserszegi Fűszeres és a második alkalommal megszervezett Irsai Olivér versenyre. A megmérettetésen tizenhárom pálinkát is minősített a zsűri.
Az országos fajtaverseny után Urbán András a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának nyugalmazott főtitkára, a bírálók elnöke nyilatkozott a Petőfi Népének tapasztalatairól. – A tavalyi rendkívüli év – fagyok, szárazság – ellenére is érdemes cserszegieket leemelni a boltok polcairól. A 750–1500 forint közötti árakon már jó italokat lehet venni. Kevesebb arany született a mostani versenyen, habár az is igaz, hogy kevesebb volt a minták száma is – mondta a borász. A zsűri elnök azt tanácsolja a borkedvelőknek, hogy az Irsai Olivért a szüret után 1-1,5 éven belül fogyasszák, mert az illatos bor igazán eddig őrzi meg a frissességét. A cserszegi a magasabb savtartalom miatt hosszabb ideig is élvezettel fogyasztható, de jövő nyárig érdemes meginni a 2012-es évjárat termékeit.
Keresztes József a Kunsági Borvidék titkára a három bíráló bizottság egyikében minősített. Hangsúlyozta, hogy tavaly azok készíthettek jó bort, akik szakmailag toppon voltak. A tudás és a technológia dominált. Bátran le lehet venni a cserszegieket a polcokról, kiváló hegyvidéki árukkal – soproni, mátrai italokkal – találkozhat az ember, de a titkár szerint az alföldi, ezen belül főleg kunsági minták azok, amelyek igazán fűszeres illatúak.
A Cserszegi és az Irsai Olivér talán a legpiacképesebb fehér borok közé tartoznak idehaza. Ennek ellenére fontos megrendezni az országos mustrát, nyilatkozta Frittmann János, a Magyar Borakadémia alelnöke, vadkerti borász, mert a legjobb szakemberek is tanulnak egy-egy verseny kiértékelése után.
Urbán András zsűri elnök és Kökény Benő ceglédi borász asztalához új minta érkezett.
– Az Irsai Olivér versenyt két ok miatt rendezik a vadkertiek. Ez a szőlőfajta a cserszegi egyik szülője, kiváló, könnyed, nyári bor, a gasztronómiában keresik a vendégek. A másik ok: Kecskeméten nemesítette ki Kocsis Pál 1930-ban, de sajnos a megyében nem volt, aki felkarolja ezt a szőlőt. Ezért mi Soltvadkerten úgy döntöttünk, hogy az egyébként tágabb értelemben Bács-Kiskunhoz tartozó minőségi szőlőt és az abból készült bort, népszerűsítjük. Ma már Soltvadkerten újra telepítik a szőlőt, több mint száz hektáron termelnek a gazdák – mondta Frittmann János.
Az aranyérmes borok
Cserszegi Fűszeres: Sümegi és Fiai Pincészet nagy arany ( Hajós- Baja), Frittmann Testvérek Kft. nagy arany (Kunsági), Szőllősi Pincészet Kft. (Neszmély), Sebestyén Kft. (Szekszárd), Csillagvölgy Pincészet (Villány), Rádi László (Balaton-felvidék). Irsai Olivér: Laposa Birtok Kft. nagy arany (Badacsony), Iváncsics Zoltán (Sopron), Taschner Bor és Pezsgőház (Sopron).
Ötödik alkalommal tart idén borválogatást a Piarista Rend Magyar Tartománya. Várják a nevezéseket – borokat – a Piarista Bor 2013pályázatra, mely igen népszerű volt az elmúlt években is a magyar borászok körében.
A piaristák – a kegyesrendiek – évszázadok óta tanítanak, Magyarországon is számos iskolát alapítottak 1642 óta. Manapság is több ezer gyermeket, fiatalt oktatnak általános iskoláikban, gimnáziumaikban és szakiskolájukban.
Hazai történetük során birtokaikon szőlőt is termesztettek és bort készítettek. Kiemelkedett több gazdaságuk, melyekből díjnyertes borok kerültek piacra. A második világháború után azonban a kommunista diktatúra elvette a rend birtokait.
Az elmúlt években sikerült újjáéleszteniük a régi hagyományokat. Idén ötödik alkalommal írnak ki pályázatot: a borászokat boraik versenyére hívják.
A neves szakértőkből álló zsűri által kiválasztott bor teljes mennyisége felvásárlásra kerül, s az év piarista boraként hozzák forgalomba, a termelő nevének feltüntetésével. Az elmúlt évek győztesei: Nyári Pince, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Radó Pince, Pócz Pincészet, Tokajicum Borház, Szent Gaál Pincészet, Tringa Borpince.
Idén a minőségi száraz fehérborok 1000-2000 palackos nagyságú tételei közül vakon kóstolva válogat a borszakértőkből és a rend vezetőiből álló zsűri.
Nevezzen a nemes vetélkedőn! Küldje vissza május 5-ig a pályázati űrlapot kitöltve, és három palackot a versenybe szánt borból mintaként! Nevezési díj nincs.
Postacím: Walton Promotion Kft. Budapest, 1011 Szilágyi Dezső tér 7.
Ha személyesen szeretné átadni küldeményét, ugyanezen a címen teheti meg hétköznap 9 és 17 óra között.
További információkat a www.piaristabor.hu oldalon találnak. Innen tölthető le a pályázati űrlap is.
A pályázattal kapcsolatban a piaristabor@gmail.com e-mail címen vagy a +36-20-331-8027-es telefonszámon érdeklődhetnek.
Tokaji Történelmi Bor- és Bányavidék elnevezésre módosítanák az egyelőre csak borvidékként ismert világörökségi terület nevét, írta a Napi Gazdaság.
Magyarország képviseletében az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyását követően Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ és az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottságának elnöke január 30-án nyújtotta be a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, illetve Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín megőrzési állapotáról szóló jelentéseket.
A világörökségi területen tíz bányavállakozó 24 bányatelket üzemeltet. Az ügy érdekében a szakma, valamint környezetvédelmi szakértők bevonásával indult egyeztetés során a társaságok képviselői javasolták, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Terület megnevezést egészítsék ki Történelmi Bor- és Bányavidék elnevezésre, amely reprezentálhatná a térség bányászati tradícióját is.
Tavaly már nem a pálinkákból fogyott a legtöbb az égetett szeszek közül Magyarországon. A vodka és a gyomorkeserű is megelőzte. A változás hátterében a jövedékiadó-emelés áll.
Átalakult a szeszes italok hazai piaca a 2011-ben két lépcsőben bevezetett jövedékiadó-emelés után - írja a Magyar Nemzet a Nielsen piackutató társaság felmérésére hivatkozva. A lap szerint a gyártók kisebb alkoholtartalmú termékeket dobtak piacra, hogy tartani tudják a korábbi árakat, vagy magasabb presztízsű termékeket készítenek.
Tavalyelőttig a pálinka vezette a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben az égetett szeszes italok forgalom szerinti rangsorát, tavaly viszont a vodka már letaszította az élről, sőt a gyomorkeserű is megelőzte a pálinkát. A változás hátterében elsősorban az áll, hogy a jövedéki-adó megváltoztatása miatt a korábban a Nielsen által a pálinkákhoz sorolt 30 százalékos szilva szeszes italt, most 37,5 százalékos szilvaízű vodkaként forgalmazzák - írja a lap.
A boltokban a vodka, a whisky és a gin forgalma nőtt. A pálinka kiskereskedelmi forgalma értékben 20, mennyiségben 33 százalékkal csökkent 2011 novembere és 2012 novembere között - olvasható a Magyar Nemzetben.
Az 1. Győri Bormustránbemutatott és kóstolható borok történelmi Magyar fajták. Magyar pincészetek kézműves termékei. Hiánypótló szakmai előadások és neves előadóművészek járulnak hozzá a rendezvény különleges tartalmához, atmoszférájához.Gyere el Te is szombaton Győrbe, hogy jó magyar borokat kóstolj!
Időpont: 2013.04.20. Szombat
Kezdés: 17:00
Helyszín: ETO Park Hotel****
H9027 Győr, Nagysándor József utca 31.
Mert a magyar szőlőfajtáinkra büszkék lehetünk, mert ez borkultúránk alapja, ezt ne feledjük el. Hiszen tudatosan kell borainkat fogyasztani, megnézni mi van a pohárban – Tiszta bort a pohárba! Ez Az ihatóbb Magyarországért egyik jelmondata. Szóval lehetsz Te is tudatos borfogyasztó, figyelj, tanulj, kóstolj! Most szombaton Győrben!
Jegyrendelés:
Legfeljebb 400 db belépőjegy kerül kibocsátásra
A belépőjegy az alábbi lehetőségeket tartalmazza:
- Törley pezsgőpincészet welcome-drinkje
- Csalló pálinkamanufaktúra kóstolója
- Szakmai előadásokon való részvétel
- Korlátlan borkóstolás
- Nyereménysorsolás
Árak:
Elővételben: 5000 HUF*
A helyszínen: 6000 HUF*
A nyeremény sorsolás
Minden belépőjegy sorsjegy is egyben. A meghirdetett időpontban a belépőjegyek kitöltött és leadott nyereményszelvényei közül történik a sorsolás. A nyeremény átvételére csak a helyszínen van lehetőség a kihúzást követő 2 percben. Nem jelentkezés esetén a nyereményt újra sorsolásra kerül.
Gyors ütemben nő a borfogyasztás Kínában. 2011-ben körülbelül 160 millió üveg bor fogyott, és ezzel Kína a világ ötödik legnagyobb borfogyasztója lett.
Szemben a kínai pálinkával, amely szerves része a kínai gasztronómiának, a bor kultúráját csupán az utóbbi húsz évben fedezték fel a kínaiak. Ezzel kapcsolatban Sun Yantian, a Weilong, azaz a Grand Dragon borászat vezérigazgatója a következőket mondta.
„A borivás nem tartozik a hagyományos kínai szokások közé. A kínaiak inkább más alkoholokat, likőröket kedvelnek. A bort és a sört a nyugati kultúra hozta magával."
A hetvenes évek végén a reform és nyitás politikája után a bor a nyugati kultúra részeként jelent meg a kínai piacon.
A nyolcvanas évek elején a Rémy Martin konyakház kínai-francia vegyes vállalatot hozott létre. A cég kezdetben kínai-francia borüzemként működött, majd bevezették a Dynasty márkanevet. A cég szakértői természetesen franciák.
A Dynasty márkanév bevezetésekor a legnagyobb kérdés az volt, hogy milyen jellegű borra helyezzék a hangsúlyt. Kezdetben a kínaiak és a franciák választása is a fehérborra esett, mondván, ez jobban megfelel a kínai fogyasztók ízlésének.
„Fontos, hogy a bor igazodjon a helyi fogyasztók elvárásaihoz, de annak idején nem lehetett kínai borkultúráról beszélni, a kínaiak nem fogyasztottak bort és nem is ismerték a borokat. A közvélekedés az volt, hogy minél édesebb a bor, annál jobb. Könnyedebb jellege miatt döntöttünk a fehérbor mellett" – mondja Pierre, a cég korábbi francia szakértője, akit az üzem létrehozásakor küldtek Kínába.
Yu Jianli a nyolcvanas években kezdett el borkereskedelemmel foglalkozni.
„A fehérbor akkoriban jelent meg a kínai piacon, de nem hódította meg a kínai fogyasztókat, akik a savanykás ízre panaszkodtak, és úgy érezték, hogy a bor nem friss."
A bor így is egyre népszerűbb lett Kínában. A nyolcvanas évekre a bor Kínában a sör és a pálinka után a harmadik helyen állt. Az életszínvonal emelkedésének köszönhetően a kínaiak jobban odafigyeltek az egészséges és minőségi étkezésre, és a bor egyedi íze sokak tetszését elnyerte. Sokan borospohárra cserélték a söröskorsókat és a pálinkáspoharakat.
A Xinshengdai a fogyasztási szokások kutatásával foglalkozik. Fu Chala, a cég vezetője több felmérést végzett a kínai borfogyasztók szokásairól.
„A 25 és 45 év közötti kínai borkedvelők aránya fokozatosan emelkedik. A tudatosabb, érettebb fogyasztók már a pálinka és a sör helyett az egészségesebb bort választják."
Fu Chala szerint a borfogyasztás az életkorral is összefügg. Általában a kor előrehaladtával az életminőségre is jobban odafigyelünk, és a tudatos életmódnak a bor is szerves része.
„A 45 évesnél idősebb kínaiak a pálinkakultúrán nőttek fel, de ma már nagyobb figyelmet szentelnek az egészségüknek, ami ráadásul divatos is. A jövőben erre a célcsoportra kell majd koncentrálniuk a borászoknak" – fogalmaz Fu Chala.
„A francia elnöki rezidenciáról sem hiányozhat a bor. Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Franciaországba látogatott, Nicolas Sarkozy volt francia elnök borral fogadta vendégét."
Az egyik pekingi szállodában borbemutatót tartottak. A terem tele volt a világ különböző országainak borgyártóival, vállalkozóival, borkedvelőivel. Egyre több világhírű borgyár tart rendezvényeket a nagyobb kínai városokban, így például Pekingben és Sanghajban, hogy bemutassák saját termékeiket. A kínai vámhivatal adatai szerint 2012-ben Kínába összesen 430 millió liter bort importáltak, ami 8,9 százalékos növekedés az azt megelőző évihez képest. 2005-ben ez csupán 50 millió liter volt.
Kína gyors ütemben fejlődő borpiaca nemcsak a külföldi exportőröket vonzza, hanem a befektetőket is. A közelmúltban a délnyugat-kínai Yunnan tartományban található Shangri-La megyében a francia Moët-Hennessy cég és a kínai VATS Group együttműködési szerződést írt alá, amely szerint a két fél közösen 84,66 millió jüanos tőkével kínai-francia borgyárat hoz létre.
Hogyan vehetik fel a versenyt a kínai borgyárak a külföldi vállalkozásokkal? Három évvel ezelőtt a Dynasty borgyár főosztályt hozott létre, amely kizárólag a nemzetközi tevékenységek fejlesztésével foglalkozik. Nemcsak saját termékeik forgalmazásáért felelős, hanem a külföldi borok importjáért is. Ezzel kapcsolatban Lu Ming, a Dynasty borgyár vezérigazgatója így nyilatkozott.
„Már 2009-ben vizsgáltuk a külföldi borok kínai megjelenésével kapcsolatos tendenciákat. Arra a következtetésre jutottunk, hogy jobb együttműködni a külföldi partnerekkel, mint megijedni tőlük."
A Dynasty borgyár, amely több mint harminc éve működik együtt külföldi borgyárakkal, gazdag tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. A külföldi borok kínai importja mellett igyekeznek saját termékeiket is népszerűsíteni a tengerentúlon. Lu Minget hallják.
„Stratégiai együttműködési szerződést írtunk alá külföldi partnerünkkel, amelynek keretében egyrészt külföldi borokat forgalmazunk Kínában, másrészt partnerünk segíti európai tevékenységünk bővítését is."
A borok nagykereskedelmével foglalkozó Chen rámutatott, hogy a külföldi borok kínai forgalmazása nemcsak hogy színesíti a választékot, de kedvezően hat a kínai gyártású borok minőségének javítására is.
A gyors ütemben fejlődő kínai boripar egyre látványosabban van jelen a nemzetközi borászatban is. A közelmúltban egy kínai vállalkozó megvásárolta a bordeaux-i Saint-Émilion borvidék egyik, 13 hektáros szőlőültetvényét, és ezzel az utóbbi négy évben a kínai vállalkozók több mint 30 alsóbb kategóriás tulajdonra tettek szert Bordeaux-ban.
Értesülések szerint a világban az egy főre jutó borfogyasztás évente körülbelül 7 liter, míg a franciák átlagosan 53,2 liter bort isznak. A jövedelmek növekedésének és a borkultúra terjedésének köszönhetően az elkövetkező három esztendőben Kínában az egy főre jutó éves borfogyasztás 2,1 literre fog emelkedni, állítják szakértők.
Eger és Szekszárd a legeredményesebb a francia borversenyen
A magyar indulók igen jó eredményt értek el a néhány napja megtartott 2013-as Challenge International du Vin nemzetközi borversenyen. Aranyérmet 11 magyar bor kapott, köztük 4 egri és 4 szekszárdi. Ezüstből 12, bronzból 17 "termett".
Huszonnyolc ország 4360 bormintája versenyzett a franciaországi Bordeaux közelében fekvő Bourg városban a 37. Challenge International du Vin nemzetközi borversenyen, amelyen 736 borkóstolóból álló zsűri döntött a díjakról.
A versenyben szereplő borok 57 százaléka francia földről érkezett, ezek több mint 63 százaléka bordeaux-i. Spanyolország áll a második helyen 608 borral, megelőzve Portugáliát (477), Olaszországot (155), Chilét (125), Magyarországot (116). Ausztrália (65) és az Egyesült Államok (33) is versenyben van.
A 116 benevezett magyar bor közül tehát 40 szerzett érmet, az eredményeket a verseny honlapja közli. Az arany, ezüst és bronzérmeken kívül a Challenge International du Vin zsűrije négy különdíjat is adományoz.
A borokat az eredményhirdetés előtt laboratóriumban elemzik, hogy ellenőrizzék az eredetüket és a szőlőfajtát. A díjnyertes mintákat is összehasonlítják a kereskedelemben ötletszerűen vásárolt palackokkal - írta a verseny előtt a Híradó.hu.
A tavalyi Challenge International du Vin magyar résztvevői 22 éremmel tértek haza. A tavalyi hat arany-, kilenc ezüst és hét bronzérmet szerző magyar borok többségét szintén egri, szekszárdi és hegyaljai pincészetek nevezték.
Aranyérmek: Fekete Mihály Endre Szekszárdi Cabernet sauvignon Válogatás 2009 Wekler Pincészet Szekszárdi Cabernet franc 2008 Wekler Pincészet Szekszárdi Merlot 2008 Fritz Pincészet Szekszárdi Cabernet franc 2009 Csányi Pincészet Villányi Kővilla Válogatás 2009 Kovács Nimród Winery Egri Pinot gris 2011 Kovács Nimród Winery Rhapsody 2007 Vincze Béla Arcanum Cabernet franc 2009 Gróf Buttler Fehér Cuvée 2011 Béres Szőlőbirtok Tokaji Aszú 5 puttonyos 2007 Pannon Tokaj Aszúeszencia 2006
Ezüstérmek: Ikon Cabernet franc Evangelista 2009 Juhász Testvérek Egri Chardonnay Barrique 2009 Thummerer Bikavér Superior 2009 Thummerer Syrah 2009 Béres Szőlőbirtok Lőcse Furmint 2008 Nyakas Pincészet Chardonnay 2011 Dúzsi Tamás Shiraz Válogatás 2009 Zombory Pince Tokaji Aszú 6 puttonyos 2007 Demeter Csaba Egri Csillag 2012 Royal Tokaji Furmint 2011 Bock József Cabernet franc 2009 Kovács Nimród Winery NJK 2007
Bronzérmek: Nyakas Pincészet Riesling 2011 Juhász Testvérek Egri Olaszrizling 2011 Bolyki János Egri Csillag 2011 Egri Korona Borház Egri Cuvée Selection 2009 Thummerer Bikavér 2009 Thummerer Vili Papa Cuvée 2009 Bezerics Kései Cserszegi fűszeres 2011 Demeter XY Kékfrankos 2009 Demeter Egri Csillag Classic 2012 Vincze Béla Mészhegy Syrah Biobor 2009 St. Andrea Egri Bikavér Superior Hangács 2009 Font Pincészet Kunsági Kékfrankos 2012 Nyakas Pincészet Chardonnay 2012 Figula Öreghegy Cabernet sauvignon Válogatás 2011 Béres Szőlőbirtok Magita Cuvée 2008 Tokaj Kereskedőház Tokaji Aszú 5 puttonyos Premium Balatonboglári BB Spumante
Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóságának megbízásából országos felmérés készült márciusban a borvásárlók körében. A főbb eredmények: Tokaj a legnépszerűbb, de a többség vörösbort iszik. Az átlagos magyar borfogyasztó 3266 forintot költ havonta borra.
A vizsgálat célja az volt, hogy általános képet adjon a magyar borfogyasztók fogyasztási szokásairól, a fogyasztás körülményeiről, a bor vásárlásának folyamatáról, a vásárolt borokról, a vásárlás tényezőiről, a borra költött összegekről. A felmérést készítők megkísérelték feltárni az egyes magyar borvidékek kedveltségét, a fogyasztók külföldi borokhoz való viszonyát, a borral kapcsolatos attitűdjeiket, valamint szegmentálni a borfogyasztói piacot.
A minta összesen 1550 főt tett ki, az adatfelvétel 2013. március 7. és 19. között zajlott.
Borvásárlási szempontok
Az első öt jellemzőnek közel azonos a súlya: bor színe, magyar bor legyen, édessége, a szőlőfajta és az ár. Az ár és a borvidék a legszélesebb körben mérlegelt szempontok. A vásárolt bor kiszerelése
Saját fogyasztásra mindegyik kiszerelés hasonlóan elterjedt. Ajándékozás esetében két fajta kiszerelés a legelterjedtebb: a klasszikus 0,75 literes üveges kiszerelés mellett a termelői bor is igen elterjedt. Borra költött összeg
Átlagosan 3266 Ft-ot költenek havonta borra. Otthoni fogyasztásra szánt hagyományos üveg (0,75 liter) borért jóval alacsonyabb összeget fizetnének.
Ajándékba és vendégségbe az 1000 Ft és 2000 Ft közötti borok elfogadhatóak, különleges alkalomra már elfogadható 2000 Ft fölötti áru bor
Borfogyasztás gyakorisága a bor íze és színe szerint
A legtöbben (53%) havonta néhány (1-3) alkalommal isznak csak bort, a borfogyasztók negyede heti rendszerességgel, míg egy kisebb csoportjuk (13%) naponta fogyaszt bort.
A férfiak gyakrabban isznak bort, mint a nők, a napi fogyasztók leginkább férfiak.
A borfogyasztók között az édesebb (édes, félédes) fajták szélesebb körben elterjedtek.
A száraz bort fogyasztják a legkevesebben (56%).
A vörösbor a legelterjedtebb (86%), ezt kevéssel követi a fehér, de a fogyasztás gyakorisága a vörösbor esetében messze a legmagasabb.
A rosé a többinél kevésbé elterjedt, a kérdezettek alig 60%-a fogyasztja.
Magyarországon ugyan még furcsának tűnhet az elnevezés, de Nyugat-Európában természetes, hogy borjogászokat alkalmaznak többek között a szeszes italokat előállító vállalkozások. A szakma a legégetőbb borjogi kérdéseket pénteken tárgyalja meg a budapesti Corinthia Hotelben az I. Borjog és bormarketing konferencián. A rendezvény egyik szervezője Prónay Bence borjogász.
hvg.hu: Mit csinál egy borjogász? Mennyivel tud többet, mint egy „mezei” ügyvéd vagy jogász?
P.B.: A borjogász elsősorban a szőlőre, szőlőborra és pezsgőre vonatkozó speciális szabályokkal és eljárásokkal foglalkozik. A szőlőbor egy speciális élelmiszer, amelyre következésképpen különleges – fogyasztóvédelmi, élelmiszer-lánc biztonsági, jövedéki - szabályok vonatkoznak európai uniós, nemzeti - és helyi szinten is. Nyugat-Európában borjogászokat foglalkoztatnak a borászatokon, pezsgőpincéken túl – a termékek és szabályok hasonlósága okán - a sörgyárak, de a párlatgyártók is. Magamat is alapvetően „mezei” ügyvédnek gondolva, meggyőződésem, hogy specializálódni kell egy-egy területre, mert nem érthetünk mindenhez egyformán magas színvonalon. Ennél a „jogterületnél” a jogszabályok megtanulásán túl elengedhetetlen a téma szeretete, a borkészítés folyamatának pontos ismerete is.
hvg.hu: Milyen kérdésekkel keresik meg a leggyakrabban a borászok? Mit tud nekik mondani?
Fotó: Bársony Bence
P.B.: Már a szőlőterületek megvásárlásakor, a szőlőfajták telepítésekor is figyelemmel kell lenni az érintett jogszabályokra, de szigorú szabályok vonatkoznak a bor előállítására, jelölésére és forgalomba hozatalára is. Borjogászt keresnek a borászok többek között akkor, amikor az illetékes hatóság valamilyen szabálytalanságra hivatkozással bírságolja, bünteti őket. A legszerencsésebb esetben azonban még a büntetések előtt kérik a jogász segítségét, például gyakran a jelölés kérdésében (mi szerepelhet a címkén a vonatkozó jogszabályoknak, termékleírásnak megfelelően; mely adatnak hol kell látszania; mit kötelező feltüntetni; milyen betűnagysággal, stb.).
hvg.hu: Vállalja borhamisítók védelmét is? Tényleg, meddig jószándékú borjavítás, és honnan pancsolás , borhamisítás a cukor vagy kemikáliák borhoz keverése?
P.B.: A szőlőbor tekintetében a jogszabályok, termékleírások egyértelműen meghatározzák, milyen anyagok, milyen mértékben és milyen eljárások során alkalmazhatóak. A jó szándékú borász utána néz, vagy utána nézet ezeknek a szabályoknak, és betartja azokat. Az ügyvédnek a feladata az, hogy a megfelelő hatalommal felruházott hatóságokkal szemben ügyfele olyan jogi védelmet kapjon, amely garantálja jogainak érvényesülését és azt, hogy ügyében igazságos, arányos döntés fog születni. Ez a védelem a „borhamisító”, adott esetben tévedésből helytelenül címkéző borászt is megilleti.
hvg.hu:Milyen pontokon lenne a legégetőbb a bortörvény kiegészítése?
P.B.: Álláspontom szerint elsődleges cél, hogy a borászokat terhelő adminisztrációt a lehetséges minimumra csökkentsük, ennek eredményeképpen a szabályok kiegészítése helyett, azok „redukálása” a kívánatos. A jövőt az egységes informatikai rendszer bevezetésében látom (ún. ISZBIR rendszer), amely lehetővé teszi, hogy a borászok egy ablaknál, egy irányba szolgáltassanak minden adatot, az illetékes hatóságok pedig ebből a nyilvántartásból kapják az eljárásukhoz szükséges adatokat.
hvg.hu: Jogász szemmel hogyan lenne a legüdvösebb a zéró tolerancia szabályozása? Kevesebb jogsértés és baleset történne, ha szabad lenne egy pohár bor után a volán mögé ülni?
P.B.: Szerintem ha valaki olyan mennyiségben fogyaszt alkoholt, amely nem okoz befolyásoltságot, magyarul a gépjármű-vezetési képességére semmilyen tekintetben nem hat ki, indokolatlan bármilyen hátrányos következmény alkalmazása. Az alkoholt fogyasztó „befolyásolt” gépjárművezetőket viszont elrettentő módon büntetném! A korábban alkalmazott 1994/13. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet Módszertani levele 0,51‰(61mg%)-tól állapította meg a befolyásoltság határát. Tudomásom szerint számos európai országban (így például Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban) ehhez az értékhez igazodik a büntethetőség határa is. Hiszek abban, hogy érdemes indokolt és következetes szabályokat hozni, amelyek felnőttnek tekintik az állampolgárokat.
hvg.hu: Mi lesz a pénteken megrendezendő borjogi konferencia fókuszában?
P.B.: A másik szervezővel, Rókusfalvy Pállal együtt két részre tagoltuk a konferenciát. Az első részben olyan borjogi kérdéseket tárgyalunk, mint a hegyközségi rendszer újjáalakulása, a rendszer aktuális változásai; a bor eredetvédelmének aktualitásai; változások a vonatkozó jövedéki szabályozásban (különös tekintettel a kézműves pezsgőre); miközben áttekintjük a borászokat sújtó adminisztrációs terhek csökkentésének lehetőségeit is. A konferencia második része a közösségi bormarketing jelenlegi helyzetét tekinti át az illetékes kormányzati szereplők, szakértők és borászok bevonásával. Az aktualitást az adja, hogy 2013. január 1-től hatályos az új hegyközségi törvény, amely az egész hegyközségi rendszer újjáalakítását hozta magával; nemrég fogadták el a termékleírásokat, amelyek az eredetvédett borainkat definiálják, miközben jelentős változást hozott a forgalomba hozatali járulék eltörlése, és ezzel a közösségi bormarketing rendszerének átalakítása is.