Etyek-Buda felzárkózik a borvidékek elitjéhez |
| |
A magyar bortermelő tájak között az Etyek-Budai Borvidék alighanem különleges és fontos szerepet fog betölteni. Bár pontos helyét még keresi, a főváros közelsége, természeti szépségei, kiváló termőhelyi adottságai s néhány turisztikai szempontból is vonzó beruházás (filmstúdió, golfpálya, lovaspóló pálya, horgásztó stb.) miatt a szép tájat, az izgalmas programokat és a jó borokat kedvelő utazók egyik fő magyarországi célpontjává válhat. Belestünk a kulisszák mögé. |
 Etyek, Öreghegy. Egyre jobb kilátások © mezon |
A hegyoldalakat, ahol most Buda villanegyedei állnak valamikor szőlőskertek foglalták el. Az 1870 körüli filoxéra járvány pusztítása után azonban nem telepítették újra a szőlőket, hanem lassan benépesültek a telkek, az ottani borkultúra megszűnt. De a szőlőtáblák csak kissé távolodtak el a várostól. A Lánchídtól mindössze 25 kilométerre lévő Etyeken, a Budai-hegység lábainál hagyományos fehérszőlőt termő területek vannak. Adottságai a borászok szerint szinte megegyeznek Champagne-éval. Nem csoda hát, hogy az etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. Amikor 1998-ban a tizennégy Etyek környéki településhez hozzácsatolták a budai körzet hat községét, létrejött az 1500 hektár szőlőterületet magában foglaló Etyek-Budai Borvidék, amelynek három jellemző és jelentősen különböző körzete a Budai, az Etyeki (vagy Észak- Kelet Fejér megyei), illetve a Velencei-tó fölötti (vagy Dél-, Délnyugat Fejér megyei).
 © etyekiborut.hu |
A felsorolt területeken eltérő földrajzi és éghajlati (összességében termőhelyi) viszonyok uralkodnak, ennek megfelelően a szőlőfajták borainak jellemzői is mások. Az Etyeki körzethez tartozik Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas és Vál. A Budai körzethez pedig Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök és Üröm. A borvidék legjellemzőbb szőlőfajtái a chardonnay, az olaszrizling, a zöld veletelíni, a rajnai rizling, a szürkebarát, a zenit, a rizlingszilváni, a pinot blanc és a zalagyöngye. Egyre több helyen tűnnek fel a pirosszőlők is: pinot noir, kadarka, cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfrankos, portugieser, merlot és zweigelt.
A Haraszthy Vallejo Pincészet
 Carlos Coelho. Patagon gyökerek,
magyar karakter © mezon |
Az Etyeki Öreghegyen már messziről látszik a svájci tulajdonban lévő, de argentin alapítású Haraszthy Vallejo Pincészet az etyeki tradicionális kis pincéktől stílusában merőben különböző impozáns épülete. A pincészet alapítóit alapvetően a kiváló etyeki bor, a gyönyörű táj és az itteni lehetőségekben rejlő kihívás inspirálta. Etyek ugyanis a főváros közelsége, és turisztikai értékei miatt egyértelműen alkalmas volt egy jelentős – eddig egy-másfél milliárd forintos volumenű – beruházásra.
A pincészet látványos, minden elemében gondos harmóniában kialakított új épülete 2006 májusában nyitotta meg a kapuit 10 ezer négyzetméteres összterületen. Az idelátogatók nem csupán a borászati tevékenységgel ismerkedhetnek meg, hanem exkluzív környezetben, medence mellett pihenve kóstolhatják a pincészet borait. Június elején egy látványkonyha is szolgálatba áll a borászat kertjében. Már most rendszeresen, heti három alkalommal a legjobb budapesti szállodákból érkeznek csoportok szervezett borkóstolókra.
„Igyekeztünk egy olyan épületegyüttest létrehozni, amely működési koncepciójában ezen a vidéken új, hiszen az agroturizmusra és vendéglátásra épül. Egy itteni vizit lehet akár néhány órás, de a hely alkalmas egész napos rendezvények lebonyolítására is. Sőt hamarosan egy panzió felépítését is elkezdjük” – mondja az argentin származású Carlos Coelho a pincészet egyik tulajdonosa.
|
Nehéz volt eldöntenünk, hogy a Haraszthy Vallejo Pincészet borai körül a 2005-ös sauvignon blanc, vagy a 2003-as chardonnay viszi-e el a pálmát. Az előbbi elegáns fénylően zöldes színárnyalatú , illatos, gyümölcsösen friss zamatú bor, amelynek finom savai rendkívül harmonikusak, s a fajtára jellemző bodzavirág és egres ízeket hosszan alátámasztják.
Az utóbbi (a képen középen) egy olyan évjáratot képvisel, amelyet csapadékos, szeszélyes tavasz, s aztán az igen meleg és száraz nyár után a korai szüret határozott meg. A 2003-as chardonnay-t három különböző időpontban szüretelt szőlőből készítették, s ezzel sikerült a fajtára jellemző illat és ízvilág sokrétűségét megmutatni: a barack, a banán, az ananász vagy a sárgadinnye zamataival mintha egy impresszionista művész dolgozott volna. |
Az ingatlanfejlesztésben érdekelt argentin üzletember 1992 óta él magyar feleségével és családjával Magyarországon. Coelhoék Argentína déli részén, Patagóniában generációk óta foglalkoznak borászattal, s ma is nagy pincegazdaságot tartanak fenn. Carlos Coelho 1998-ban egy etyeki látogatása során határozta el, hogy itt borászati vállalkozást alapít. A pince névválasztásával Haraszthy Ágoston báró, egy reformkori magyar előtt kívánt tisztelegni, akit Kaliforniában a borkészítés atyjának tekintenek.
A főborász az Etyeken jól ismert – hiszen már negyven éve itt tevékenykedő – Szabó György, aki anno aranyoklevelet kapott a Márka üdítőital „feltalálásáért” és az etyeki minőségi bor készítéséért. Segítője a fiatalabb generációhoz tartozó Pázmányi Dániel, aki az egyetem után három évet külföldön, többek között Portugáliában, sőt egy rövidebb időt Dél-Amerikában is eltöltött a szakmai tapasztalatszerzés érdekében. A borászat technológiai háttere a legmodernebbek között van Magyarországon.
Etyek alapvetően fehérbort termelő vidék, de azért a szélesebb választék érdekében Szekszárdról cabernet sauvignon szőlőt is vásárolnak, illetve tavaly mar Pinot Noirt is szüreteltek, s abból készítik vörösboraikat. Pillanatnyilag évi 30 ezer palack borral jelennek meg a piacon, bár a kapacitásuk ennél jóval többet is lehetővé tenne. Évről-évre a piac igényeihez igazodó újdonságokkal jelennek meg.
Ilyen például a 2006-ban debütált Quixotic borcsalád. A név azokat a konok hősöket idézi , akik – akárcsak Don Quijote – reménytelennek tűnő vállalkozásokra adták a fejüket. A Haraszthy Vallejo Pincészetet irányítója ott jártunkkor nem ilyennek látszott. Carlos Coelho – aki mellesleg kiváló tangótáncos hírében is áll, s így az argentin kultúra itteni követe is – elmondta, hogy igyekeznek a magyar jelleget előtérbe helyezni, s ezért a királyleányka vagy zalagyöngye fontos fajtái a szőlőskertjeiknek. A pincészet a hazaiak mellett a család argentin pincészetéből, a patagon indiánhősről elnevezett Agnello Bodegából származó borokat is forgalmaz.
Az Etyeki Kúria Borgazdaság
 Matolcsy Sára. A pincénél adnának
el legszívesebben © mezon |
Ottrubay Ágnes 11 évvel ezelőtt vette meg azt a pincészetet, az etyeki Öreghegyen, amely korábban Báthori Tibor (1992-ben másodikként kapta meg az Év Borásza díjat) tulajdonában volt. Az Etyeki Kúria Borgazdaság története sikerekkel kezdődött. Mivel kevés volt még a konkurens viszonylag gyorsan ismertséget és piacot szereztek, mígnem a gazdaságot irányító asszony az ausztriai munkát kapó férje után költözött családostul.
Talán eladták volna a borgazdaságot, de megfelelő vevő nem akadt elég gyorsan, a szőlőket pedig művelni, a bort értékesíteni kellett, így kénytelenek voltak családon belül megoldani a cégvezetés ügyét. Ekkor lett Matolcsy Sára, Ottrubay Ágnes testvére az ügyvezető igazgató, aki szó szerint és átvitt értelemben is igen messziről érkezett. Mielőtt átvette volna a kormányrudat az Egyesült Államokban egy New York mellett tevékenykedő tőzsdei befektető cégnél hasznosította marketing, nemzetközi kereskedelmi és könyvelési ismereteit.
„Óriási váltás volt az életemben, hiszen 25 évig éltem Amerikában, s egy elegáns nagyvárosi pénzügyi cégtől idekerülni ebbe a sáros, infrastruktúra nélküli világba, nagyon furcsa élmény volt. De életem talán legszebb hat éve éppen ez volt minden küszködéssel, nehézséggel együtt” – mondja Matolcsy Sára.
Nem volt magára hagyva, hiszen a gazdaság szakmai munkáját kezdettől fogva egy osztrák borász, Rudi Krizan irányította, az üzleti rész és a szervezés pedig végső soron az új ügyvezető szakmájába vágott. Mára bejáratott, de még mindig fejlesztendő üzleti modell szerint termelnek. Boraikat egy nagykereskedő cég, a Bortársaság forgalmazza elsősorban saját franchise bolthálózatán, illetve éttermeken keresztül. Az Etyeki Kúria legnagyobb problémája ezért nem is a termék piacra juttatása, hanem, hogy nincs elég boruk a növekvő kereslet kielégítésére.
|
Bár az Etyeki Kúria szép borok egész sorozatát (királyleányka, pinot gris, sauvignon blanc, pinot noir, különféle cuvée-k) kínálja, az igaz nagy boruk ezután mutatkozik majd be a piacon. Egyelőre még a nevéről sem határoztak.
A 2006-os chardonnay olyan minőséget produkált, amire korábban nem is számítottak. Ezért amellett döntöttek, hogy ez a magas alkoholtartalmú bor hordós érlelést kap. Még nincs teljesen készen, de már volt alkalmunk kóstolni, s számunkra nyilvánvaló, hogy érdemes várni a fajtára jellemző klasszikus jegyeket, a gyümölcsös illatot, az ananász és a birsalma ízeit karakteresen hordozó s a palackban már csillogó eleganciáját is megmutatni képes bor piacra kerülését. |
„Tavaly 45 ezer, jobb években 50-60 ezer palack bort forgalmaztunk, ám 70-80 ezret is el tudnánk adni. De óvatosan kell bánnunk a vevőkkel, mert az éttermek nem bocsátják meg, ha leszerződünk, elkészítik az italapjukat, majd év közben kifogy a készlet. Ez a vevő biztos elvesztésének receptje. Viszont, ha nem szolgáljuk ki a megjelenő igényt, akkor azt a konkurencia fogja megtenni. Most éppen egy olyan kritikus ponton vagyunk, amikor nőnünk kellene még, hogy összhangba kerüljenek a lehetőségeink a kapacitásainkkal” – magyarázta az ügyvezető.
De ez nem olyan könnyű, mert megvásárolható vagy bérbe vehető termőterület gyakorlatilag nincs Etyeken, szőlőt sincs kitől vásárolni. A borgazdaság szőlőinek java Alcsútdoboz határában található, ahol májusban 4,5 hektárnyi új telepítést is végrehajtottak, s így már 17 hektárnyi termőterületük van, de 25 kéne.
„Ha ezt a méretet elérnénk, akkor hosszabb távra megoldódnának a fejlesztési problémáink. Attól fogva ugyanis arra koncentrálhatnánk, hogy a kereskedelemben a megfelelő arányokat alakíthassuk ki. Az ideális állapot az volna, ha minden borunkat a pincében adhatnánk el. Minél távolabb visszük ugyanis a bort, annál kevesebbet kapunk érte. A nagykerekedő elkér 30 százalékot, a kiskereskedő 20-at, ha exportálunk, a szállítási költség is minket terhel.
Így mivel a bort itthon is el tudjuk adni a hazai piacra törekszünk. A fő célkitűzésünk, hogy a pincénél történő értékesítés 15 százalékos arányát 40 százalékra emeljük. Ausztriában például ez az általános. Ekkor már stabilan nyereségesen gazdálkodhatnánk” – fejtette ki Matolcsy Sára.
A Nyakas Pince
 Nagy Péter. A pontos tervezésen
múlik minden © mezon |
A Nyakas Pincének a nevét adó Nyakas-hegy lábánál meghúzódó apró település, Tök ad otthont a budai borvidék budai körzetében. A jelenlegi szőlészeti-borászati vállalkozás az egykori Töki Egyetértés Mgtsz termelési alapjain 1990-ben alakult meg. A Nyakas Zrt. részvényesi körét 44 egykori tsz-dolgozó alkotja. Ez a cég azonban csak a vagyonkezeléssel foglalkozik. A szőlészeti és borászati tevékenységet egy erre a célra létrehozott társaság, a Nyakashegy Kft. végzi két kiváló szakember Malya Ernő (aki 2002-ben az év borásza volt) és Nyúlné dr Pühra Beáta irányításával.
A Nyakas Pince évente mintegy félmillió palack bort termel. A legnagyobb tételeket a chardonnay (110 ezer palack), az Irsai Olivér (110 ezer palack) és a sauvignon blanc (80 ezer palack) adja. A maradék százezer palackon különféle cuvék, rajnai rizling vagy a Don Grigo és Don Olivér névre hallgató különleges minőségű borok adják. A pincészet gyakorlatilag az összes nagy európai borversenyen a Vinitaliatól a Chardonnay du Monde-ig megmérette már borait, s szinte mindenhonnan aranyéremmel tértek haza.
|
Az Etyek-Budai borvidék elsősorban a chardonnay-ről híres. Nem csoda, ha a Nyakas Pince is talán ezzel a fajtával érte el a legmagasabb minőséget. A budajenői Felső Templom-völgyben termett szőlő beltartalmi értékei megengedték a kis fahordós (barrique) érlelést, amelynek végén a szokásosnál magasabb alkoholtartalmú összetett zamatú bor született a 2005-ös évjáratban.
A fajtajelleget, s a budai táj üzenetét oly mesterien sikerült összehangolni, hogy az idei Burgundiában megtartott Chardonnay du Monde borversenyen aranyéremmel díjazták e teljesítményt. Az elismerés értékét emeli, hogy ez a világ egyik legelterjedtebb szőlőfajtája, s emiatt öldöklő a verseny a Föld különböző tájain és különböző stílusokban előállított chardonnay-k között, amelyet nem véletlenül emlegetnek az „ezerarcú”-ként. |
„Jelenleg mintegy 400 étterem tartja itallapján a borainkat. Ez meglehetősen nagy felelősség, mert nem vállalhatjuk túl magunkat. A megrendeléseket egész évben ki kell szolgálni. Ez félmillió palackos forgalom esetében már meglehetősen pontos tervezést kíván. Például a készleten lévő palackok, dugók, címkék megrendelése, ütemezése is majd ilyen fontos, mert nélkülük nincs kiszállítás, de ha túl sokat rendelünk, akkor áll bennük a pénz” – villant fel a borászati üzlet alapvetései közül párat Nagy Péter értékesítési és marketing manager.
A cég jelenleg 124 hektáron gazdálkodik. A 14 főállású alkalmazott mellett, igényes kézi munkaerőt (30-40 embert) alkalmaznak idénymunkára. A szüret idején a létszám még magasabb, annak ellenére, hogy a vállalkozás igen korszerű gyorsfeldolgozásos technológiát alkalmaz. Naponta 260 hektoliter must fogadására képesek, majd az ülepítő tartályokból az erjesztő tartályokba kerül a szőlőlé, s reduktív módszerekkel bor készül belőle. Nagy Péter szerint a termőhelyen szinte minden eldől. Ha a szüretet a tervezett programnak megfelelően bonyolítják le, s a megfelelő minőségű, cukorfokú szőlő érkezik be a kiválasztott dűlőkből a megfelelő időben, akkor a szüret után szinte nem lehet a bort elrontani.
A marketingszakember úgy véli, hogy a termőhelyi, technológiai és személyzeti háttér megadja a piacépítéshez szükséges rugalmasságot a számukra. A piacépítés az esetükben nem azt jelenti, hogy azonnal mindent el kell adniuk, amint lehet, hanem törekedniük kell, hogy minél elismertebb értékesebb borokkal jelenhessenek meg. „Bevezettük az évjárattervezést, hiszen soha senki sem kóstolhatná meg a borainkat három évesen, ha eladjuk őket nyolchónaposan. Hogy minden értékesítéssel három évet várjunk, azt azonban nem engedhetjük meg magunknak, de a választékot a különböző minőségi kategóriák megteremtésével is bővítjük” – mondta Nagy Péter.
A Nyakas Pince Magyarországon szinte minden jelentősebb nagykereskedővel kapcsolatban áll a Bortársaságtól a Zwackig. S szaporodnak a határon túli kapcsolataik is, hiszen a termékeik harmadát exportálják. Az Egyesült Államokban évente 50 ezer, az EU-ban 60-70 ezer palack bort értékesítenek, főleg Németországban, Ausztriában és a Benelux piacon. Így aztán elég messzire jutottak ahhoz képest, hogy az első Nyakas bor a töki lovas hagyományokat idéző lófejes vignettával először 2002-ben jelent meg.
Forrásom: Meixner Zoltán , Molnár Artúr a hvg.hu -ról
Állandó lakóinak száma 5073 fő, nyári hónapokban a 10 000 főt is meghaladja az itt élők és nyaralók száma.
