A köztudatban a pálinka szó évtizedekig egyaránt jelentette a száz százalékig gyümölcsből készült valódi pálinkát, a finomszeszből aroma hozzáadásával előállított kommersz, valamint az úgynevezett kevert, némi gyümölcspárlatot is tartalmazó szeszes italt. Így nem csoda, hogy minőségi italként nemigen volt ismert külföldön, illetve a rossz minőségű italokkal azonosították. A versenyt ezért nem vehette fel a nagy külföldi termelők italaival: a whiskyvel, a tequilával, az olasz grappával vagy a görög ouzóval. Ma azonban körülbelül ötszázféle igazi pálinkával találkozhatunk.
CSAK HIBÁTLAN GYÜMÖLCSBŐL
Ahogy egyre-másra kezdték meg működésüket a minőségi italokat előállító cégek, úgy erősödött a törekvés, hogy sikerüljön megteremteni a magyar pálinka presztízsét. Ezzel összhangban kérte hazánk az Európai Uniótól a pálinka magyar termékként való elismerését. A kezdeti nehézségek és akadályok - a románokkal folytatott vita a névhasználatról, illetve annak tisztázása: mit is tartunk valójában pálinkának - végül elhárultak. Amikor az egyeztetések során kiderült, hogy a pálinkát még a román értelmező szótár is magyar eredetű szeszes italként tartja számon, a kérdés végleg eldőlt. 2004. május elseje óta -négy osztrák tartományt kivéve - egyedül Magyarország használhatja a pálinka elnevezést. A feltételek között szerepelt, hogy ilyen név alatt csak a 100 százalékban gyümölcsből - aroma, finomszesz és egyéb adalékok hozzáadása nélkül -készült ital hozható forgalomba. A felhasznált, magyar termesztésű, hibátlan gyümölcsöt pedig hazai szeszfőzdében kell feldolgozni.
A piaci helyzet a "tisztulás" ellenére korántsem rózsás. Továbbra is tömegesen jelennek meg a valódi magyar pálinkához csak csomagolásukban hasonlító, rossz minőségű termékek, a növekvő adóterhek pedig nem segítik az illegálisan főzött pálinka visszaszorítását. 2005-ben, amikor nem volt adóemelés, a legális forgalom 17 százalékkal növekedett, ami a 2006-os adóemeléseket követően 4 százalékkal csökkent. Az állam ugyanakkor az égetett szesz előállítása után 2006-ban 48,5 milliárd forint jövedéki adóbevételhez jutott. Az öt évvel ezelőtt még 55-60 milliárdra becsült teljes szeszipari árbevétel tavaly 85 milliárd forint körül alakult. (A feketegazdaság részesedését 25-30 százalékra becsülik a szakemberek.)
A fogyasztási szokások változásában - a reklám és a kínálat mellett -meghatározó szerepe van az áraknak is. A minőségi szeszes italok átlagára a 2003-as kétezer forint körüli szintről 2006-ra körülbelül háromezerre emelkedett, az igazán jó pálinka pedig ma már 5-6 ezer forintnál kezdődik. A hazai csúcsminőségi italok forgalma a teljes forgalmon belül a 2003-as 12 százalékról 2005-re 9 százalék körülire esett, azóta viszont a prémiumtermékek iránt ismét egyre nagyobb kereslet mutatkozik.
AZ EXPORTBAN BÍZNAK
Az engedéllyel rendelkező bérfőzdék száma 2005-ben még 600 volt, jelenleg 450 körül alakul. Az úgynevezett bérfőzetők száma (akik saját gyümölcsükből állíttatnak elő pálinkát a szeszfőzdékben) 1997-ben még alig haladta meg a 75 ezret, 1999-ben viszont már megközelítette a 310 ezret. De számuk az uniós elvárásokhoz igazodó jogszabályi és adóváltozások miatt folyamatosan mérséklődik. A pálinkának csak a töredéke kerül kereskedelmi forgalomba: 2003-ban 8 millió hektoliterfok 50 fokos pálinkát állítottak elő hazánkban, ebből alig egymillió jelent meg a kereskedelemben. 2004-2005-ben, illetve tavaly pedig még ennél is kevesebb. A nagyobb hazai gyártók általában évi 5-6 milliárd forint körüli adózás előtti árbevételt érnek el, a kisebb cégek egy-két milliárdot, a családi vállalkozások forgalma többnyire 500 millió forint alatt marad.
A feketepiac visszaszorítása érdekében több mint egy éve a vám- és pénzügyőrség, valamint a szeszipar mintegy 70 százalékát lefedő Magyar Szeszipari Szövetség között megállapodás született. A szövetség -a vásárlók védelme és az iparág presztízsének megóvása érdekében -az ellenőrzések kiterjesztését tartja a legfontosabb céljának. Az elmúlt hetekben a vámhatóság a kelet-magyarországi razzia során a megvizsgált 1330 kiskereskedelmi egység mintegy 30 százalékában talált hamisított vagy rossz minőségű szeszes italt -főként pálinkaféléket.
A helyzetet jól jellemzi a piac legnagyobb szereplőjének, a Zwack Unicumnak az üzletpolitikája. A 30 százalékos piaci részesedésű -a 2005- 2006-os üzleti évet 27 milliárd forint árbevétellel záró -tőzsdei részvénytársaság elsősorban a prémiumtermékek forgalomnövelésére törekszik. E téren bővül ugyanis a legnagyobb mértékben a hazai piac. A vállalatnál ugyanakkor - főként a megszorítások miatt -csökkenő lakossági fogyasztásra számítanak, a kitörési pontot ezért az exportértékesítés felfutásától remélik. Az ágazat többi szereplője -így a Győri Likőrgyár vagy a Várda Drink Rt. -, de a kisebb cégek számára is a hatékony marketing és az export növelése jelentheti a jövőt.
HIÁNYZIK AZ ÖSSZEFOGÁS
A szakma közép-európai versenyén, a tavasszal megrendezett ausztriai Destillatán Magyarország az éremösszesítésben a harmadik lett. A 8 ország 170 főzdéjének versenyében hazánkat 14 pálinkaműhely 131 gyümölcspárlata képviselte. Aranyérmet szerzett a balatoni Zimek Manufaktúra, az Agárdi Pálinkafőzde, illetve Szicsek János vállalkozása is, akinek a nevéhez egyébként a budapesti Magyar Pálinka Háza megnyitása fűződik. A kisebb cégek tehát külföldön is sokat tehetnek a pálinka név megismertetéséért. Kínában például évek óta üzemel magyar tulajdonban lévő pálinkafőzde, az export célállomásai között pedig Japán, a Kanári-szigetek vagy a nyugat-európai országok is megtalálhatók. A vállalkozások egyre fontosabbnak tartják a reklám- és marketingtevékenységet, ám egyelőre hiányzik az összefogás és az egységes arculat, jelenleg több kisebbnagyobb érdekvédő szervezet próbálkozik a népszerűsítéssel. A szakma bemutatói - a HunDeszt, a Pálinka Promenád, a gyulai pálinkaverseny vagy a napokban megrendezett Budapesti Pálinkafesztivál - szintén elősegíthetik az igazi pálinka megismertetését a vásárlókkal. A pálinkafogyasztás jelenleg ott tart, ahol a borkultúra öt-hat évvel ezelőtt. A pálinkakészítő vállalkozások - akárcsak a pincészetek -szinte teljes egészében magyar tulajdonban vannak.
Az elmúlt hetek fagykárai azonban nagy gondot okoznak, mivel a jogszabályok szerint pálinka csak itthon termesztett, jó minőségű gyümölcsből készülhet. Szinte nincs olyan gyümölcsfajta, amely ne károsodott volna a tavaszi fagyok miatt. A magyar gyümölcsárualap fele tönkrement (Heti Válasz, 2007. május 10., 55. o.), így nem nehéz megjósolni, miként alakulnak majd a gyümölcsfelvásárlási árak. (A károk mértékét egyébként mintegy 40-50 milliárd forintra becsülik.) Ráadásul a szatmári és a békési szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a kecskeméti és a gönci barackpálinka termőterületei jogszabályi védelem alatt állnak, így a fagykárok az itt tevékenykedő pálinkakészítőket igencsak súlyosan érintik.
Forrásom a Heti Válasz
