Gyilkos kabócák a szőlőkben
A szüretkor már látni, milyen évet zárhatnak a szőlészek-borászok FOTÓ: NÉPSZAVA
Bajban a szőlősgazdák, az idei bor valószínűleg nem lesz csúcs évjárat. A folyamatosan melegedő klíma miatt az elmúlt 25 évben lerövidült a szőlő érési folyamata Magyarországon. Ez csökkentheti a a gyümölcsben felhalmozódó cukor mennyiségét. A klímaváltozás miatt új kártevők és kórokozók is megjelentek, mint például az amerikai kabóca, amely az aranyfodros sárgaság vírusát hordozza. Ahogy a nevében is van, a szőlő levele besárgul, fodros lesz és a növény elpusztul. A szintén a tengerentúlról származó Harlekin katicabogár sok bosszúságot okoz a szőlészeknek, borászoknak. Ellensége ugyan a levéltetűnek, de sajnos imádja a szőlőt és a mustot. A tőkét ugyan nem öli meg, de a szőlő. a must ízét rontja.
Az nem vigasz, hogy egyre kisebb területen terjedhetnek a szőlőbetegségek és kártevők, mert az elmúlt 10 év alatt 93 ezerről 80 ezer hektárra csökkent a hazai szőlőültetvények területe. Ebből 63-65 ezer hektárnyi az 1000 négyzetmétert meghaladó birtokok nagysága és mindössze 50 ezer hektár a származási igazolásra kötelezett, vagyis piacra termelő pincészetek területe.
Tornai Tamás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és Szakmai Szervezet (HNT) elnöke a Népszavának elmondta, az év első felében még jó termésben reménykedhettek, de a nyáron gyakori, rövid, de bőséges esők, majd a viszonylag magas hőmérséklet alaposan lehűtötte a a reményeket. A kedvező klímájú hegyoldalakon is megjelentek a gombabetegségek, mert a kialakuló párafelhők valósággal dunsztolta az időjárás a dűlőket.
A szervezet elnöke elmondta, az alföldi, Hajós-Bajai, illetve a kunsági borvidéken, főleg az új telepítések termőre fordulása miatt némi terméstöbblettel számolhatnak a gazdák, de jó néhány történelmi borvidéken kevesebb szőlőt szüretelhetnek idén a tavalyihoz képest. Kivétel az Etyek-Budai, a dél-balatoni és az egri borvidék, ahol a tavalyival nagyjából megegyező, vagy annál valamivel nagyobb mennyiség érik a tőkéken. A szakemberek előrejelzése szerint idén a múlt évihez hasonlóan 2,6-2,7 millió hektoliter bor pihenhet majd a hordókban. A 2004-es több mint 5 millió hektoliteres csúcs után évekig átlagosan 3,5 millió hektoliter bort érleltek a hazai pincészetek.
A melegedő klíma miatta gombabetegségek is intenzívebben támadják az ültetvényeket. A betegségek és kártevők terjedését segítik az elhagyott szőlők is, amelyek afféle fertőző gócként veszélyeztetik a szomszédos, sőt, a távolabbi szőlőbirtokokat.
A nedves időjárás a gombafertőzések miatt a badacsonyi borvidéken 10, a somlói 12, szekszárdi 14, a pécsi 17, a tokaji 18, a móri 20, a soproni ültetvényeken pedig 28 százalékos a várható terméscsökkenés.
Marcinkó Ferenc tokaji szőlész-borász lapunknak elmondta, a botritisz, vagy szürke rothadás, riasztó neve ellenére a tokaji gazdák barátja, az aszú nélkülözhetetlen kelléke a tőkéken. A baj csak az, hogy a várva várt vendég túl korán érkezett: szeptember vége helyett már ellepte az ültetvényeket, s hiába védekeznek a termelők. A nedves időjárás ennek a gombafajtának is kedvezett. Júniusban 180 milliméter esett a Tokaj-hegyalján, hűvösek voltak a hajnalok, gyakori volt a pára, illetve harmatképződés.
A tokaji gazdának 10 százalékos terméskiesést okozott eddig a korai botritisz fertőzés. Az amerikai kabócától az észak-keleti történelmi borvidéken is tartanak, de egyelőre Tokaj-hegyalján még nem tűntek föl jelentős számban ezek a vírusgazdák.
Ha egy szűk hónapig meg tudjuk védeni az ültetvényeket, és a vénasszonyok nyara is segítene, jöhetne botritisz és vele az aszúsodás - reménykedett Marcinkó Ferenc.
Tavaly 625 ezer hektoliter volt a magyar export és 527 ezer hektolitert importált az ország. A mennyiség nem sokat mond, mert a kivitel értéke 75, a behozatal 4,5 millió euró volt. A magyar termelők lényegesen magasabb áron exportálnak, mint importálnak.
A szőlészetek-borászatok helyzetét nehezíti, hogy a szinte feltartóztathatatlan gombafertőzések miatt a szokásosnál is többet kellett költeni a növényvédelemre, miközben a szőlőért átlagosan kilónként legföljebb 80-90 forintot kaphatnak. Ez nagyjából megegyezik a tavalyiakkal.
A HNT intézkedése nyomán szeptember 15-től a földrajzi jelzés nélküli olcsóbb borokra ellenőrző jegyet vezetnek be: folyó borra literenként 30 forintért. Ezzel szeretné a szakmai szervezet a minőségi bor felé terelgetni a borászokat.
forrásom a http://nepszava.hu/cikk/1031669-gyilkos-kabocak-a-szolokben
Szinte felsorolhatatlanok a szőlő gyógyhatóanyagai a sok C- és B-vitamintól kezdve a kálium-, kalcium-, magnézium- és niacintartalmán át a bioflavonoidokig – írja az itthonrol-otthonra.hu
- Az Egyesült Államokban nagy presztízzsel rendelkező Wine & Spirits magazin minden évben kiadja azon borok 100-as listáját, ami a legjobb vételnek számít ezen piacon. 2014-ben a Dereszla Pincészet Tokaj Dry bora is bekerült ebbe a kereskedelmi szempontból is jelentős körbe.
Az abiotikus hatások és a kórokozók feldúsulásának eredménye a fokozott tőkeleromlás és -elhalás. Mindezek következménye a terméshozamok csökkenése és a minőség romlása, ami kihat a bor minőségére is. Rövidül a tőkék produktív időszaka, a bogyók nem tudnak beérni megfelelően, ezért a fertőzött bogyókban a kívánt cukor-sav arány eltolódik. A vírusfertőzés hatására az oltványkészítés eredményessége csökken és romlik a szaporítóanyagok gyökeresedőképessége.
A szőlő fertőző leromlás kórokozója a szőlő fertőző leromlás vírus (GFLV). Két törzsét különböztetik meg tünettanilag: sárga mozaik törzs (Grapevine fanleaf virus – yellow mosaic strain, GFLV-YM) és érmenti szalagosodás törzs (Grapevine fanleaf virus – vein banding strain,GFLV-VB). A sárga mozaik törzzsel fertőzött tőkéken már kora tavasszal kialakulhatnak a tünetek. Az érmenti és érközi területeken kiterjedt foltok jelennek meg, vagy teljesen elsárgul a levélzet (1. ábra). Az érmenti szalagosodás törzsre a sárga foltok, illetve az ér mentén és az ér mellett végigfutó, hosszanti, sárga, szalagszerű lefut
ású, klorotikus mintázat jellemző (2. ábra). A levélerek futása páfránylevélre emlékeztető, a levéllemez aszimmetrikus, a levélszél erősen fogazott (3. ábra) és gyakori a klorotikus foltok megjelenése. A fertőzött tő-kéken a rügyek kisebbek és számuk is kevesebb, mint az egészséges növényeken. A vesszőkön rövid ízközök, villás elágazás, szalagos, ellaposodott hajtás és fürt tünetek figyelhetőek meg. A bogyók gyakran kiszáradnak, összeaszalódnak, kicsik maradnak, vagy nem lesz bennük mag. A fertőzés következtében a tőke nagyon gyorsan elpusztul, vagy néhány éven belül leromlik. A GFLV első-sorban fonalférgekkel terjed, ezenkívül ismert a szaporítóanyaggal, oltással és pollennel történő átvitele is.
Az arabisz mozaik vírus(ArMV) az A típusú tőkesatnyulás betegség kórokozója, szerológiailag a GFLV-vel rokon. A kórokozó által előidézett tünetek nagyon hasonlóak a fertőző leromláshoz, általában azzal együtt fordulnak elő (4. ábra). Az ArMV-nek nagyon széles a gazdanövényköre, különböző gyomnövények is tartoznak közéjük. Fonálférgek terjesztik, ezenkívül ismert az oltással, fertőzött szaporítóanyaggal és a maggal történő terjedése is.
krómsárgára színeződése (5. ábra), illetve kifehéredése a vegetáció során, ezenkívül rövid ízközök, kettős nóduszok kialakulása is utalhat a vírus jelenlétére. Néhány izolátuma a levélen deformációkat és klorotikus foltokat is okozhat. Ismertek olyan törzsek is, amelyek nem idéznek elő látható tüneteket. Fertőzött szaporítóanyaggal és oltással is átvihető. A vírus fonálféregvektora egyelőre nem ismert, de feltételezik, hogy a talajban terjed.
A szőlő bulgáriai látens vírus (GBLV) általában lappangva fertőzi a szőlőfajtákat, amint azt a neve is mutatja. Ha találunk ráutaló tüneteket, az a kései rügypattanás, a vesszők megnyúlása, egyenetlen fürtképzés, növekedésgátlás, a GFLV-hez hasonló tünetek kialakulása. Vektora még nem ismert, de fertőzött szaporítóanyaggal és maggal terjed.
ráncosodnak, torzulnak (7. ábra), és a levél felszíne irányába görbülnek. A GFkV a floémben lokalizálódik és mechanikailag nem terjed. A kórokozó fertőzött szaporítóanyaggal és oltással terjed. Kísérletekben bizonyították, hogy arankafajokkal is átvihető.
A kórokozó oltással, fertőzött szaporítóanyaggal és közönséges teknőspajzstetvekkel, valamint egyéb, viaszospajzstetű-fajok közvetítésével is terjedhet. A GLRaV-2 mechanikailag is átvihető.
A Rupestris faszöveti barázdáltság vírus (Rupestris stem pitting-associated virus, RSPaV) mechanikailag nem vihető át, eddig természetes vektorát sem azonosították. Jelenlétét Vitis rupestris St. George indikátorfajtán lehet kimutatni. Ezen a fajtán az oltás helye alatt, a farészen, sávosan gödröcskék láthatók, de esetenként bárhol máshol a farészen találhatók gödrök és barázdák. Krónikus fertőzés tünete a törpülés.
leveleken jelenik meg, aztán a hajtás növekedésével a fiatalabbakra is átterjed. Ezzel egy időben nekrotikus foltok is megjelennek a levél színén. Néhány esetben megfigyelhető a kacs és a zöld hajtás elhalása is, valamint a növekedés teljes leállása. Súlyos esetben a növény pusztulásához vezet.
A nem harmonikus tápanyagellátás is okozhat különböző szín- és alakbeli elváltozásokat a szőlőleveleken. Káliumhiány következtében az idősebb levelek felülete először sötét lilás barnára színeződik, hasonlóképp, mint a levélsodródás okozta elszíneződés a vörösbort adó szőlő-fajtákon (18. ábra). A magnéziumhiány tüneti képe a fehérbort adó szőlőfajtákon a levélsodródás okozta kivilágosodáshoz hasonló (19. ábra), míg a vörösbort adó szőlőfajtáknál a levélszövetek fokozatosan pirosasbarnára váltanak. Az erek mindkét esetben zöldek maradnak. A tüneteket az különbözteti meg a levélsodródás vírus tüneteitől, hogy ezek a levelek nem sodródnak, és idővel az elszíneződött növényi részek elszáradnak. A nitrogénhiány miatti klorózis (20. ábra)a szőlőlevél esetében könnyen összetéveszthető a szőlő krómmozaik vírus okozta színváltozással.