A bor és a pálinka adószabályai a falusi turizmusban
Kínálhatják-e vendégeiket borral, pálinkával a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók? Eladhatnak-e néhány palackkal, butykossal az alkoholból? Itt van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közzé arról, hogy a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók milyen feltételekkel kínálhatnak és adhatnak el vendégeiknek pálinkát, párlatot, illetve bort.
1. Pálinka és párlat falusi turizmus keretében történő értékesítése
A jövedéki szabályok szerint párlatnak minősül az az alkoholtermék, amelyet a bérfőzető szeszfőzdében állíttat elő, valamint amelyet a magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén állít elő.
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény rendelkezései szerint pálinkának az olyan gyümölcs- vagy törkölypárlat nevezhető (azaz kereskedelmi forgalomban az a termék jelölhető meg pálinka elnevezéssel), amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, azaz amely megfelel a pálinkatörvény előírásainak.
a) Bérfőzött és magánfőzött párlat falusi turizmus keretében történő értékesítése
A jövedéki szabályok szerint a bér- vagy magánfőzés keretében adófizetés nélkül(adómentesen vagy 0 adómértékkel) előállított párlat kizárólag a bérfőzető vagy magánfőző háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat.
Az előállított párlat tehát csak adózottan értékesíthető.
Falusi turizmus keretében a bér- vagy magánfőzött párlat értékesítése a saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében lehetséges, amennyiben:
- a bérfőzető vagy a magánfőző a kistermelői élelmiszertermelés, - előállítás és- értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés szerinti kistermelőnek minősül,
- megfizette a jövedéki adót,
- a párlatot palackozta és
- a palackot párlat zárjeggyel ellátta.
A magánfőzött párlat esetében a jövedéki adó megfizetésére és a forgalmazáshoz szükséges párlat zárjegy megrendelésére csak a párlat előállításának a vámhatósághoz történő bejelentésekor van lehetőség. A jövedéki adó megfizetését követően a vámhatóság kiállítja a magánfőzött párlat származási igazolványát és az értékesítéshez szükséges párlat zárjeggyel együtt átadja a magánfőzőnek.
A bérfőzött párlat esetében a jövedéki adó megfizetésére csak a párlat bérfőzdétől történt átvételéig van lehetőség, ugyanis a kereskedelmi célra szánt mennyiséget a bérfőzésről kiállított bérfőzési naplóban fel kell tüntetni. Ha a bérfőzető a párlat átvételekor nem nyilatkozik párlat-értékesítési szándékáról, akkor a párlat nem értékesíthető, mert a jövedéki adó megfizetésére a szeszfőzdei átvételt követően nincs mód. Ha a bérfőzető a párlat bérfőzdétől történt átvételig nyilatkozott a kereskedelmi célról és átvételkor a jövedéki adót megfizette, párlat zárjegyet a származási igazolvány számát megadva igényelhet a vámhatóságtól.
Párlat saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történő kistermelői értékesítésekor nem kell üzlethelyiséggel rendelkezni. E körben a párlat zárjeggyel ellátott párlat palackbólkimérve is értékesíthető helyben fogyasztásra, kóstolásra, vagy történhet elvitelre történő bontatlan palackos értékesítés is. A kistermelőnek az értékesített párlat származását, adózott voltát bérfőzött párlat esetében a szeszfőzde, magánfőzött párlat esetében a vámhatóság által kiállított származási igazolvánnyal igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.
b) Kereskedelmi szeszfőzdében előállított pálinka falusi turizmus keretében történő értékesítése
Pálinka falusi turizmus keretében történő értékesítése a jövedéki törvény általános szabályai szerint történhet, azaz kiskereskedelmi üzletben palackozva vagyvendéglátóhelyen kimérve is. Az üzlethelyiség a fekvése szerint illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően üzemeltethető. A forgalmazott pálinka származását, adózott voltát a kereskedőnek minden esetben tudnia kell igazolnia (egyszerűsített kísérő okmánnyal vagy számlával és szállítólevéllel) hatósági ellenőrzéskor.
A kereskedelmi szeszfőzdék számára pálinka értékesítésére speciális lehetőséget is biztosít a jövedéki törvény, mivel kérelem alapján a vámhatóság engedélyezheti aszeszfőzdében egyszerűsített közvetlen értékesítés folytatását. A közvetlen értékesítés keretében a szeszfőzdéből elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra értékesíthető a palackozott és zárjeggyel ellátott pálinka. Ebben az esetben a közvetlen értékesítés során kiállított számviteli bizonylatok alapján, a nap végén kell az egyszerűsített kísérő okmányt kiállítani és a vámhatóság részére megküldeni.
2. Bor falusi turizmus keretében történő értékesítése
A jövedéki szabályoknak megfelelően bor alatt mind a szőlőből (szőlőbor), mind az egyéb gyümölcsből (pl. meggybor, ribizlibor, almabor) előállított bort értjük.
A jövedéki szabályok rendelkezései szerint az adómentesen, adóraktári engedély nélkül előállított bor kizárólag az előállító személyes fogyasztását szolgálhatja, azt értékesíteni nem lehet.
Falusi turizmus keretében kistermelői bor-értékesítésre nem biztosít lehetőséget a jogszabály, tehát falusi vendégasztalon bor jelenleg nem szolgálható fel. Ugyanakkor azegyszerűsített adóraktárban kereskedelmi célra előállított szőlőbor értékesítése üzlethelyiségen kívül is történhet falusi turizmus keretében. Abban az esetben van erre lehetőség, ha a borászatot is magában foglaló ingatlanra az értékesítést végző személytermelői borkimérés (kereskedelmi szabályozási szempontból ez közvetlen értékesítés tevékenységnek minősül) tevékenység folytatására jogosító egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezik. Ez az értékesítési forma a jegyző felé közvetlen értékesítésként jelenthető be, illetve a vámhatóság felé is be kell jelenteni, hogy az egyszerűsített adóraktárban termelői borkimérést kíván folytatni az engedélyes. Termelői borkimérés keretében a szőlőbor helyben történő kóstolására vagy legfeljebb 10 literes edénybe, elvitelre kimérve értékesítésére van lehetőség. Az elvitelre kimérés estén nem kell hivatalos zárat alkalmazni. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek a szőlőbor értékesítését megfelelő bizonylattal (számla, vagy nyugta és nap végén kiállított borkísérő okmány) igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.
Bor falusi turizmus keretében történő értékesítése történhet a jövedéki törvény általános szabályai szerint is, azaz kiskereskedelmi üzletben palackozva vagyvendéglátóhelyen kimérve is. Az üzlethelyiség a fekvése szerint illetékes jegyzőhöz történő bejelentést követően üzemeltethető. A forgalmazott bor származását a kereskedőnek minden esetben megfelelő okmánnyal (borkísérő okmány vagy számla és szállítólevél) igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.
forrásom a http://adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Hogy_kerul_a_bor_es_a_palinka_a_vendegaszta_MQ810Y
