A kormány szerdán döntött a hegyközségekről, valamint a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról - mondta szombaton Etyeken a kormányszóvivő. A Fidesz szerint a magyar borászatnak ma nem azok a problémái, amelyekre a kormány most választ próbál adni. Budai Bernadett kormányszóvivő hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy költséghatékonyabban, gazdaságosabban működhessenek a hegyközségek, elősegítve azt a versenyt, amelyben a hegyközségeknek, a bortermelőknek, a magyar gazdáknak az Európai Unióban meg kell állni a helyüket.
A törvénymódosítás részleteiről elmondta: mivel az európai uniós csatlakozás óta szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet, a kormány döntése - maximum 500 ezer forintos bírság megfizetésével - lehetőséget ad az utólagos engedélyezésre.
A módosítás értelmében a jelenlegi 50 hektár helyett 500 hektár szőlőterületre lesz szükség a hegyközség alapításához, aminek eredményeként a jelenlegi 216-ról 179-re csökken a hegyközségek száma. A nagyobb méretű hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek majd teremteni az uniós tagsággal egyre összetettebbé és felelősségteljesebbé váló feladatok ellátására, valamint a tagok érdekeit is jobban tudják képviselni - mondta Budai Bernadett.
A kormánydöntés értelmében módosulnak a kötelező hegyközségi tagság feltételei:ezentúl csak az 1.000 négyzetméteres, illetve annál nagyobb ültetvények esetén lesz kötelező a tagság, de a magyar borok minőségének védelme érdekében ez a borvidékekre nem vonatkozik. Az 1.000 négyzetméter alatti szőlőterületek tulajdonosaira ezentúl csak nyilvántartásba vételi kötelezettség hárul - mondta a kormányszóvivő.
A hegyközségek költségvetését biztosabbá, megalapozottabbá teszi a járulékminimum bevezetése. Ugyancsak bevezetésre kerül a mulasztási bírság, amely lehetővé teszi a borok forgalomba hozatalához hiányzó engedélyek - például származási bizonyítvány - bírság ellenében történő, utólagos beszerzését. A módosítások széles kört érintenek, mivel Magyarországon mintegy 130 ezer szőlőtermelő van.
Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a törvénymódosítással az eddiginél hatékonyabb szervezetet tudnak létrehozni és működtetni, s jelentősen emelkedni fog a hegyközségekben végzett munka szakmai színvonala is. Szerinte az 1994-ben elfogadott törvény aktualizálására megvolt "a szakmai és kormányzati összhang".
Mint mondta, a hegyközségi szervezet jelenleg alulfinanszírozott: 2006-hoz viszonyítva mintegy felére csökkent a működésükhöz nyújtott állami támogatás. Ezért a törvénymódosítás értelmében végrehajtott átalakításhoz szükség van a kormány támogatására.
Font Sándor, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: a magyar borászatnak nem azok a problémái jelenleg, amelyekre a kormány a törvényjavaslatban választ szeretne adni.
Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a hegyközségek 2004-ben még 600 millió forintos támogatást, "üzemelési költséget" kaptak, addig - ahogy az idén és tavaly is -, 2008-ban is mindössze 135 millió forintot kapnak.
A hegyközségek állami és uniós feladatokat vesznek át, ezek között a származási bizonylatok kiállítását és a regisztrációt, ami komoly szakmai és technikai hátteret igényel - mutatott rá, miért tartja kevésnek a tervezett összeget. Annak az aggodalmának is hangot adott, hogy Magyarország néhány éven belül borimportra szorul.
Font Sándor szerint a kormány továbbra sem mert a egyik kényes kérdéshez, a számla nélküli borforgalmazáshoz hozzányúlni. Becsült adatok alapján a borok fele számla nélkül kerül forgalomba, ez nemcsak a költségvetést, de a becsületes gazdálkodókat is sújtja - figyelmeztetett.
forrásom a hirado.hu
