Nagykanizsa (pa) - Ki gondolta volna, hogy a bor átveszi a frissen festett pince szagát? Többek között ezekre a hibákra is fény derült szombaton a kanizsai hegyközség bormustráján, ahol külső szakértők értékelték a gazdák palackozott borait. - Nem véletlen, hogy most tartjuk a bormustrát, hiszen a második fejtés előtt még van idő korrigálni a kisebb hibákat - árulta el Förhénci Horváth Gyula, a hegyközség elnöke, aki hozzátette: örömteli, hogy évről évre több helyi gazda vesz részt az ilyen és ehhez hasonló szakmai programokon. - Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években minőségi fejlődést mutatnak a Kanizsa környéki borok. Geönczeöl Attila borász-közgazdász tanácsokkal is ellátta a nagykanizsai gazdákat. Mint azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy országosan is ismertek legyenek a térség borai, össze kell fogniuk a gazdáknak, s közösen kidolgozni a helyi borok marketingjét. Az is fontos ugyanakkor, hogy a vendéglátóipari egységekben kaphatóak legyenek ezek a borok, hiszen attól borvidék egy borvidék, ha a helyi borkülönlegességek is választhatók az itallapról. - Jó kezdeményezésnek tartom az ilyen szakmai napokat, hiszen első kézből kaphatunk tanácsokat országosan ismert neves borászoktól - mutatott rá Sneff Antal, aki mint mondta: a nyári jégkár nem is annyira a borok minőségére, sokkal inkább a mennyiségre nyomta rá a bélyegét. forrásom a http://zalaihirlap.hu/kozelet/20100222_bormustra__segito_szandekkalBormustra, segítő szándékkal
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2010.02.22. 19:57
Bormustra Kanizsán
Címkék: bor bormustra nagykanizsa
Szólj hozzá!
2010.02.22. 18:41
EGRI BOROK A BORAKADÉMIÁN
Címkék: eger bor borakadémia
Már megszokhattuk, hogy az utóbbi időben boros körökben rengeteg szó esik Egerről, az egri borokról, borászokról, hiszen a 2009-es Év Bortermelője is ezen a gyönyörű vidéken készíti nedűit.
Mint már évek óta, az egri borok egy napra ismét a Magyar Tudományos Akadémia impozáns épületébe költöznek, ahol bárki megismerkedhet velük, és alkotóikkal. Az egész napon át tartó program idén minden várakozást felülmúl, hiszen 29 borászat mutatkozik be közel 150 féle borával. Többek között ott lesznek a Bakondi, Bolyki, Demeter, Dula, Gál, Csutorás, Korona, Hagymási, Hangácsi, Ostoros, Pók, Thummerer, Tóth, a Varsányi és természetesen a St. Andrea Pincészet képviselői.
A kapuk 10 órakor nyílnak meg a borrajongók előtt, akik egészen késő délutánig élvezhetik az egri vörös és fehér borok különleges íz- és illatvilágát. A kezdő hangulatról Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó gondoskodik, akik a Kárpát-medence népzenei kincsét dolgozták át a mai ember fülére idomítva.
Személyesen eljön Dr. Lőrincz György is, akit a Magyar Bor Akadémia 2009-ben megválasztott az Év Bortermelőjének, és akiről tudni kell, hogy pályafutása pontosan tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy titokzatos St. Andrea nevezetű bor amelyről a díjátadóig mást nem is igen lehetett tudni- az Egri Borversenyen nagy aranyat kapott. Az elismeréskor természetesen megkerült a bor büszke gazdája, Dr. Lőrincz György, aki ugyanebben az évben, 1999-ben az Év Egri Bortermelője is lett. György azt vallja: „Legfontosabb feladatunk, hogy olyan egyedi, minőségi borokat készítsünk, amik csak ezen a vidéken születhetnek meg.” Sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy áll mögötte egy társ, aki mindenben támogatja, és aki nem más, mint felesége és múzsája, Andrea, aki amellett, hogy mindenben segíti párját, az Év Bortermelője eredményhirdetésén még az örömkönnyek nagy részét is átvállalta.
Az egri borok kóstolójára belépőjegy a helyszínen váltható 2000.- Ft-ért, amely feljogosítja a kedves borkedvelőt arra, hogy kedve szerint ismerkedjen az összes kiállított borral. A fiatal generációnak 50% kedvezménnyel kínáljuk az egri borkultúra megismerésének lehetőségét. Aki ellátogat a rendezvényre, egy elegáns kóstolópoharat is kap ajándékba.
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia
Időpont: 2010. február 27. szombat 10-18 óráig
Belépőjegy: 2.000 Ft/fő. Diák belépő érvényes diákigazolvány felmutatásával: 1.000.- Ft
Program:
10.40 Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó műsora
11.00 Ünnepélyes megnyitó
Háziasszony: Borbás Mária
Köszöntőt mond: Habis László, Eger Megyei Jogú Város Polgármestere, Dr. Lőrincz György, 2009. Év Bortermelője
11.30 Szimpózium az Egri Bikavérről (Krúdy terem, csak külön meghívóval)
Szervező: Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa
Információ: Dr. Gál Lajos (20/9150-570), Lengyelné Kovács Mónika (36/518-422)
Szakmai Partner: Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft.
Információ: Oláh Rita (20/4744 161), Borbély Tamás (20/4246 829)
Jöjjön el, és kóstolja meg az Egri Borvidék legendás borait!
Szólj hozzá!
2010.02.20. 12:33
Szendi Gábor: A bor
Címkék: egészség bor
A Karnevál története
Csalódni fog, aki valami duhaj ódára vágyik, amelyben minden igaz magyart a nemes nedű moderált vedelésére buzdítok, s elferdített tudományos koholmányokkal erősítem meg rossz szokásaiban. Szembe kell néznünk azzal a rideg ténnyel, hogy hiába ősi, hiába mitizált, hiába kulturálisan legitimált, az alkohol bor formájában is csak idegméreg. Lehet persze továbblapozni, de akkor sosem tudja meg, hogyan vezetik orránál fogva, hogy veszik rá az egészség nevében az egészségkárosításra.
Na ja, hogy már az ősi kultúrák is fogyasztottak bort, az nem érv semmire, mert ugyanez elmondható a kábítószerekről, a dohányzásról az emberhúsról és sok más egészségtelen dologról.
Azért fussunk le egy historikus kört
Nem hogy "már a görögök", de már az ősi Egyiptomban, Mezopotámiában és lényegében az egész Közel-Keleten ismerték a szőlőt, és a belőle készíthető bort. Az ember legalább 9000 éve csiszolgatja a borkészítés tudományát. Az egész a Fekete tenger partján kezdődött, aztán mint a vadszőlő indái, futottak szét egész Közel-Keleten. A világ borszőlőinek 99%-a az eurázsiai Vitis Vinifera leszármazottja. A dolog különös, mert Észak-Amerikában is rengeteg vadszőlő faj volt honos, olyannyira, hogy az ott turistáskodó vikingek Szőlőföldnek nevezték az újföldet. De az őslakosok valahogy mégsem találták fel a bort, ők a kakaóra és az emberáldozatra koncentráltak.
Persze minden népnek van valami bugyuta története a bor felfedezésére. A perzsák királya Jamsheed imádta a szőlőt, és egész évre bespejzolt belőle nagy edényekben. Az egyik azonban megerjedt, és egyik háremhölgye, kinek kínzó fejfájása volt, véletlenségből ivott belőle. A lötty hatására álomba merült, s fejfájása elillant. Persze rohant elmondani urának, s lőn bortermelés Perzsiában. A Biblia szerint meg Noé ültette el a szőlőt az Ararát hegy oldalába, s készített belőle bort. Talán ez jár a legközelebb az igazsághoz, mert az Ararát a mai Kaukázusnak felel meg. Noé bárkáján megbújhatott egy borkereskedő házaspár is, mert aztán igencsak elszaporodtak ezen a vidéken.
Hogy ez az Isteni terv része volt-e, vagy inkább a Sátán műve, nem tudni. Mindenesetre Mezopotámiába is borkereskedők hurcolták be a földi Paradicsomot ígérő bort, oly sikert aratva, hogy a sumérek is őstermelőkké váltak, s a bort -agyagtábláik szerint- gyógyszerként is használták. Az egyiptomiak ugyancsak mitizálták a bort, ők Osiristől származtatták, ami igen megtisztelő bearanyozása az Ismeretlen Kufárnak, aki először oldalgott be borostömlőjével a királyságba. Számos egyiptomi boros bödönt találtak, melyre akkurátusan rányomták a bödön tulajdonosát, a bor fajtáját és származását. Legalább hatféle bort termeltek, ami a dolog komolyságára is utal. A papiruszokat bogarászó tudósok részletes gyógyászati ajánlásokat is találtak.
Az indiaiak szintén sokra becsülték a bort, a Védákban található Ayur-Véda részletesen tárgyalja, mire, hogyan kell használni a bort. Jó álmatlanságra, szomorúságra, fáradtságra, étvágyfokozó, emésztést serkentő, de mértéktelen fogyasztása betegséget okoz. A Vitis Vinifera még Kínát is meghódította, mikor i.e. második században Zhang Qian hivatásos földrajzi felfedező először kezdte kitaposni a selyemutat Közép-Ázsia irányába, majd tízévi be nem tervezett raboskodás után visszatért a hírrel, hogy vannak ezek a bogyók, melyekből remek ital készíthető. Mivel szőlővesszőket is vitt haza, így a Han dinasztia uralkodói megismerhették a bor örömeit.
A görögök természetesen Dionüszosznak tulajdonítják a bor felfedezését, de prózaibban Egyiptom irányából érkezett Krétára kereskedők butykosaiban, majd onnan a kontinensre. Az Iliász és az Odüsszeia bővelkedik leírásokban, melyekből bárki megtudhatja, milyen elterjedt is volt a bor már i.e. 1600 körül is. Európában aztán a rómaiak terjesztették el, akik igen nagy szakértelemre tettek szert a borkészítésben, szőlőnemesítésben, a szőlő betegségeinek kezelésében. Már használtak fahordókat és üvegeket.
A szőlő és bortermelés meghódította egész Európát, de amikor az 1500-1600 években Amerikában is el akarták terjeszteni, különös módon csak Mexikóban, majd később Kaliforniában sikerült; mindenhol másutt a tövek két-három év után kipusztultak. Jobban alakultak volna a dolgok, ha valaki fog egy mikroszkópot és megfejti a talányt, de hát mindenki aranyat ásott, vasutat épített, vagy leitta magát. Így aztán a válasz sokba került Európának. Az egész a botanikusok gyűjtögető életmódjának köszönhető.
Addig-addig ette a fene az angol Királyi Botanikus Kert egyik munkatársát egy eredeti amerikai szőlőtőért, míg végre 1863-ban megszerezte, s vele Európának a phylloxérát. A phylloxéra végigsöpört Európán, s csak az mentette meg az európai szőlőt, hogy Thomas Munson texasi növénynemesítő rájött: a phylloxérával szemben immúnis amerikai szőlővel kell beoltani az európai fajtákat.
De alig múlt el a veszély, jött Amerikából a peronoszpóra, amely csak a Bordói lé hatására adta fel gonosz terveit. Még pár szót szenteljünk Kalifornia bortermelésének. San Diegoban először Junipero Serra atya telepítette az első ültetvényt, majd még nyolcat, de aztán jött egy magyar, Haraszthy Ágoston nemes, aki 1840-től Kaliforniába települt és intenzíven borászkodni kezdett. Mellesleg San Diego első seriffje is ő volt, de nevét inkább, mint a "Kaliforniai bor atyja"-ként őrzik Amerikában, hisz ő teremtette meg Kalifornia máig virágzó boriparát.
Tudomány és propaganda
Kérdezhetnénk, mi szüksége van a bortermelőknek kacsatenyésztésre? A válasz roppant egyszerű. Tudományos kacsákról van szó, melyek hamis megnyugvást keltenek, s fellendítik a borfogyasztást. Persze nem minden kutató a bortermelők ügynöke. De az is valószínűsíthető, hogy nem az absztinens kutatók mutatják ki a moderált borfogyasztás szív- és érrendszert védő hatásait, hanem azok, akik amúgy is iszogatnak. Na meg mindig vannak divattémák, és ha valaki belekóstolt a könnyű sikerbe, szeretne szörfölgetni tovább a siker hullámain, újabb és újabb igazoló vizsgálatokkal árasztva el a világot. Az igazság az, hogy mindig gyanús az, amit kórusban mondanak. S ilyen a vörös bor egészségvédő hatása.
Az egész történet a Samul Black ír orvos által 1819-ben felállított Francia-paradoxonnal indult: meg kellett magyarázni, miért alacsonyabb a francia emberek szív és érrendszeri halálozása sok más országhoz képest. 160 évvel később valaki rábukott a témára, hogy netán a franciák nagy vörösbor fogyasztása miatt van az egész. A statisztika bejött. Nemcsak a franciáknál, de más országokban is: ahol az egy főre jutó vörösborfogyasztás nagyobb volt, ott kisebb volt a szívhalálozás. Az ilyen témákra gyorsan ráharapnak azok, akiknek amúgy nincs épkézláb ötletük, mit is kutassanak. A baj csak az, hogy egyetlen faktort kiragadva mindig ki lehet hozni ilyen eredményeket, az orvostudomány tele van hasonló kártékony mítoszokkal.
Mi véd a vörösborban?
Alapigazság, hogy a kígyóméregtől a szójáig minden eléggé összetett ahhoz, hogy akár védőhatásokat, akár ártó anyagokat ki lehessen benne mutatni. Így vagyunk a vörös borral is.
Onnantól, hogy "véd", egyből rábukkantak a resveratrol nevű vegyületre, ami antioxidáns hatású, tehát lombikban véd a rák ellen. Igaz, hogy egy liter vörösborban van annyi belőle, mint egy csésze teában, de sebaj. A tea nem kábít, fél liter vörösbor után meg már senkit nem érdekelnek az ilyen apróságok. Van a vörösborban még sok más bioflavonid is, amelyek kémcsőben remek tulajdonságokat mutatnak, pl. gátolják az erekben a plakk-képződést. Azt nem illik firtatni, hány litert is kéne inunk, hogy érvényesüljön ez a hatás. Az is fölösleges rossz érzéseket keltene, ha rámutatnánk, hogy az alkohol véralvadást gátló pozitív hatásáért szervezetünk folyamatos pusztulását kell elviselnünk. A lényeg, hogy védőhatások IS vannak a borban és egyéb alkoholtartalmú italokban.
A mítosz alkoholban oldódik
Eric B. Rimm és munkatársai 1996-ban 10 követéses vizsgálatot tekintettek át, s arra következtettek, hogy akár vörösbort, akár fehéret, akár sört iszik valaki, ha azt issza mértékkel, ami adott országban szokásos, akkor kisebb a kockázata a szívhalálra, mint az absztinenseknek vagy az erősen ivóknak.
Amerikában, pl. a sör a "védőital", legalábbis egy vizsgálat szerint. Arthur Klatsky és munkatársai 1993-ban 130 000 amerikai felnőtt alkohol fogyasztását elemezve arra következtettek, hogy a sörfogyasztók a legvédettebbek a szívbetegséggel szemben. Az "ivás", mint viselkedéses védőfaktor persze utalhatna arra, hogy nem az alkohol, hanem szociális-társas hatások játszanak itt szerepet, de az újabb egyoldalú elemzések felmelegítették azt a -még az 1920 évekből származó, de a vallásos jellegű alkoholellenes mozgalmak miatt asztal alá söpört- eredményt, miszerint a moderált alkoholfogyasztás egészségvédő hatású.
Mielőtt ezt az érvet szétcincálnánk, egy másik irányból akadékoskodva kérdezhetjük: kik azok a "vörösborfogyasztók"? Az emberek nem vaktában választanak italokat, hanem társadalmi hovatartozásuk szerint. Anne Tjonneland és munkatársai 2001-ben 48 763 dán személy táplálkozását és alkoholfogyasztását elemezte. Bizonyították, hogy a vörösbort preferálók kétszer gyakrabban ettek salátákat, zöldséget, halat, olivaolajat, mint a sörivók vagy a töményet fogyasztók. John C. Barefoot és munkatársai 2002-es vizsgálata azt mutatta, hogy akik vörösbort fogyasztanak, azok kevesebbet dohányoznak (!), több zöldséget és gyümölcsöt és kevesebb vörös húst esznek. Magyarán a vörösborfogyasztók, legalábbis Európában, azon réteghez tartoznak, akik egészségesebb életet élnek. Nem meglepő módon, Naja R. Nielsen és munkatársai 2004-es vizsgálata szerint a borfogyasztók iskolázottabbak és vagyonosabbak a sör és tömény alkoholt fogyasztókhoz képest. Az angol köztisztviselők közt ugyanezt az összefüggést találták: a vörösbor-ivók iskolázottabbak, magasabb jövedelműek és egészségesebben táplálkoznak.
És közismert összefüggés, hogy az alsóbb osztályokban a fokozottabb stressz és egészségtelenebb életmód miatt nagyobb a szívbetegség kockázata. Poul Suadicani és munkatársai 1997-es vizsgálata szerint az alsóbb osztályba tartozás másfélszeres kockázatot jelent a szívbetegség szempontjából.
Összességében tehát a "vörösbor mítosz" elszállt: nem a vörösborfogyasztás, hanem a vörösbort fogyasztók egyéb jellemzői magyarázzák a védőhatást. És akkor mi a helyzet a bioflavonidokkal? Azok úszkálnak tovább a borban, és ha valaki több liter bort besűrít egy kapszulába, még hasznosak is lehetnek. Ám a vörösbor mítosz helyébe máris előlépett a moderált alkoholfogyasztást dicsőítő kórus. Számos vizsgálat látszik igazolni, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás jobb, mint az absztinencia. De az ilyen vizsgálat tanulmányozása előtt nem árt felhajtani egy-két pohárral.
Az alkohol, mint "védőital"
Giovanni Corrao és munkatársai 2000-ben 51 vizsgálat átfogó elemzése alapján arra következtettek, hogy a bármilyen könnyű alkoholos italt mértékkel (25 g alkohol naponta) fogyasztóknak 25%-al alacsonyabb a szívbetegségre való kockázata, összehasonlítva az absztinensekkel. Ezt igen sok más elemzés is megerősíti. Ez olyan jól hangzik, hogy minden kocsmában és orvosi rendelőben ki kéne függeszteni. Igaz, akkor mellé kéne függeszteni Corrao másik, 2001-es elemzését, amely 115 000 személyre kiterjedő 229 vizsgálatából arra következtetett, hogy ez a moderált alkohol fogyasztás 1.5-17-szeresére növeli a a nyelőcsőben ill. a szájban kialakuló rák kockázatát.
Aztán alá oda lehetne biggyeszteni a balesetekből és sérülésekből származó halálozást, amely 50 év alatti korosztályban messze meghaladja az alkohol fogyasztás vélt előnyeit is. Aki ugye fának megy autójával és palacsintaként hagyja el e földi világot, joggal elmondhatja, hogy az alkohol megóvta őt a szívhaláltól.
"Absztinensek" és absztinensek
De vajon a mérsékelt alkoholfogyasztás és a csökkent kardiovaszkuláris kockázat közti kapcsolat mennyire hihető? Annyira, amennyire szeretnénk továbbra is inni? A kérdés megválaszolása megint rámutat arra, hogy sok költséges vizsgálat mennyire légből kapott és átgondolatlan. Makacsul idézett összefüggés, hogy az absztinencia egészségkárosító, ami egyeseket szinte már arra ragadtat, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére az alkoholfogyasztást ajánlják.
A hír nem az, ha a méregnek tartott alkohol továbbra is méreg. Hír az, ha kiderül, hogy amit eddig üldöztünk, azt mostantól bátorítanunk kell. És a média a leghálásabb kacsaterjesztő. Az italgyárosok meg azért imádkoznak, tartson még sokáig ki ez az őrület. De hát kik is azok az absztinensek, és mi jellemzi őket? Az absztinenciának igen sok oka lehet, nem szerencsés a "nem ivókat" egy kategóriába tenni.
Van, aki erkölcsi és vallási meggyőződésből nem iszik. Amerikában vizsgálták az absztinens mormonok és az adventisták halálozási arányát, és mind a szív- mind a rákhalálozás alacsonyabb volt köztük az átlagnépességhez viszonyítva. Dániában szintén vizsgálták az adventistákat, és ugyanezt az eredményt kapták. Hogy a vallás hatását kiszűrjék, egy további vizsgálatban összehasonlítottak absztinens mormonokat mérsékelten alkoholizáló egyéb vallásúakkal: a mormonok megint "győztek". A normál absztinencia tehát kifejezetten előnyös.
Arto Y. Strandberg és munkatársai 2004-es vizsgálata ugyancsak megkérdőjelezte a mérsékelt alkoholfogyasztás védőhatását, szemben az absztinenciával. A szerzők 29 éven át követték 1800 férfi alkoholfogyasztását, és azt találták, hogy az absztinensek 25%-a, a mérsékelten alkoholizálók 26.7%-a, míg az erősen alkoholizálók 36%-a halt meg az évek során.
Carole L. Hart és munkatársai 1999-es vizsgálatában az alkoholfogyasztásnak szintén nem találtak védőhatását, sőt, akik naponta 2 pohárnál többet ittak, dózisfüggően egyre nagyobb kockázatot mutattak a szívbetegségre és különösen a sztrókra.
A. Gerald Shaper és S. Goya Wannamethee 2000-es vizsgálatában a teljesen absztinensek, és a napi egy-két pohárral ivók szívbetegség- és halálkockázata azonos volt (tehát "alkoholos védőhatás" nem volt!), míg a mérsékelten ivóknál már növekvő kockázatot találtak. A legnagyobb halálozást az absztinensé vált ex-ivók mutatták. Az ex-ivók fokozott halálozási kockázatát más vizsgálatok is vastagon aláhúzzák, ami átvezet minket az "alkohol védőhatása" nevű félrevezető vizsgálatok egyik legnagyobb tévedésére. Az "absztinens kontra moderált ivó" összehasonlításban a félrevezető következtetéseket az eredményezi, hogy az egy kortyot sem ivók közé sorolják azokat is, akik absztinensek, és azokat is, akik korábban mértéktelenül ittak, majd leszoktak, mert májuk, szívük már tönkrement, s teszem azt, bőrük alatt kapszulát hordanak, mely italfogyasztásra hányingert okoz.
Yoshitaka Tsubono és munkatársai 2001-ben 25 279 személy hét éves követéses vizsgálata során először összehasonlították az absztinensek és a mérsékelten ivók halálozását. Ekkor úgy tűnt, a mérsékelten ivók 30%-al kisebb eséllyel halnak meg. Amikor azonban az absztinensek közül kiszelektálták a korábban erősen ivókat, akik igencsak rossz életkilátásokkal bírtak, kiderült, hogy az absztinensek összhalálozás tekintetében semmivel nincsenek rosszabb helyzetben, mint a mérsékelt ivók.
De még ebben a vizsgálatban is megfigyelhető az a további csúsztatás, hogy nem vizsgálják az absztinencia okát.
Mint láttuk, a mormonoknál ez elvi kérdés, és sokkal egészségesebbek is, mint az átlagpolgár. Sok ember viszont azért absztinens élethossziglan, mert eleve gyenge és beteges, vagy alkoholista apja miatt utálta meg egy életre az alkoholt. Utóbbi traumákat és minden szempontból rossz gyermekkort jelent, aminek kardiovaszkuláris kockázatát igazából nem tudjuk, bár valószínűsíthetően nem védőfaktor, ha az embert gyermekkorában verik és éheztetik.
Utóhatás
Úgy tűnik tehát, hogy az absztinencia hál' isten nem káros, aki nem akar inni, egészsége érdekében nem kell leerőltetnie naponta egy-két pohár idegmérget a torkán. Azonban ha egy tévedés berágja magát a fejekbe, onnantól önálló életre kel, és senki meg nem állíthatja többé. Ahogy felmerült a vörösbor és az alkohol "védőhatása", rögtön beindult a gépezet, amely érvekkel próbálja alátámasztani a vélt "tényeket". A kutatások mögött bátorítóan ott áll a boripar. A kutatók versengve állítanak fel újabb és újabb hipotéziseket patkányokon és tengerimalacokon nyert eredményekből. A vörösbor már véd a prosztata, a vastagbél, a tüdő, és a bőrrákkal szemben, csökkenti a diabétesz, a demencia, gyomorfekély, az infarktus, a sztrók kialakulásának kockázatát. Egy nap talán majd az absztinencia kezelésére is hatásosnak találják.
forrásom a http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/bor-borivas-alkohol.php
Szólj hozzá!
2010.02.20. 09:10
Eger, a fehérborok fejedelemsége
Címkék: eger lőrincz györgy bor st.andrea
Szólj hozzá!
2010.02.20. 09:06
A busók is ezt isszák?
Címkék: bor borverseny borkultúra
A busók is ezt isszák?
Nem túl tömény, nem megy el a vaskosság felé, a korty emiatt nem is nehezül el, szépen zár. Egy korrekt, szépen megformált vörösbor. Jólesik inni, ahogy egy barátom fogalmazott róla: sima, gyümölcsös, csúszós franc. Nem csak én díjazom ezt benne, hiszen vörösbor kategóriában az Eberhardt Pince 2007-es évjáratú, Mohácsi Cabernet Franc minőségi száraz vörösborát hirdette ki az év egyetemi borának a Pécsi Tudományegyetem. Ráadásul a tavaly szeptemberben megrendezett Egyetemi Borok 6. Nemzetközi Versenyén, a szlovéniai Mariborban ez a bor a nemzetközi zsűritől aranyérmes minősítést kapott, valamint második helyezést nyert el a vörösborok kategóriájában, ahol tíz ország egyetemi borai, összesen 52 egyetemi bor indult. Forrásom a http://www.bama.hu/baranya/kultura/a-busok-is-ezt-isszak-288315
Szólj hozzá!
2010.02.20. 09:04
2. Szőlő es Klíma Konferencia
Címkék: tudomány bor szőlő
Kedves Holgyeim es Uraim!
Dr. habil. PUSKAS Janos PhD / Dr. habil. Janos PUSKAS PhD
foiskolai tanar / college professor
Nyugat-magyarorszagi Egyetem / University of West Hungary
Savaria Egyetemi Kozpont / Savaria Campus
Foldrajz és Kornyezettudomanyi Intezet /
Institute of Geography and Environmental Science
Termeszetfoldrajz Tanszek / Department of Physical Geography
9700 Szombathely
Karolyi Gaspar ter 4. / Karolyi G. Square 4.
HUNGARY
E-mail: pjanos@ttmk.nyme.hu;
pjanos@gmail.com
Szólj hozzá!
2010.02.19. 13:39
Megvannak az idei év legjobb pálinkái
Címkék: pálinka pálinkaverseny
Tavaly novemberben hirdette meg a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyt. A megmérettetésre számos pálinkát, párlatot neveztek, melyek közül szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat. A legtöbb elismerésben a Bestillo Pálinkaház párlatai részesültek három champion, négy arany és öt ezüst minősítéssel, így a verseny legeredményesebb pálinkaháza a Bestillo lett. 2009-ben immár ötödik alkalommal hirdették meg a rangos Hundeszt Nemzeti Pálinka és Nemzetközi Párlatversenyt, mely ez alkalommal a verseny részvevőinek kérésére áthúzódott a 2010-es esztendőre, mivel a pálinkák az adott termelési év őszén nem voltak alkalmasak bírálatra, mivel még nem harmonizálódhattak eléggé. A kérést figyelembe véve a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) döntése értelmében a decemberi nevezéseket követően a mintákat január első felében kellett leadni, melyre 35 nevezőtől mintegy 283 minta érkezett. A paletta rendkívül színesnek bizonyult, szinte minden magyarországi gyümölcsfajta megtalálható volt az alapanyagok között. A leadást követően szigorú ellenőrzés majd bírálat következett. A bírálatot két, úgynevezett gyorsbíráló és öt, egyenként három főből álló bizottság végezte. A gyorsbírálók valamennyi benevezett terméket megkóstoltak, a tapasztaltakat adatlapon rögzítették, hogy arany, ezüst vagy bronz szintűnek – esetleg nem érdemelnek érmet. A három tagú bizottságok egy 20 pontos rendszerben értékelték a pálinkákat az illat és íz tisztasága, valamint karakteressége, harmonikussága szerint. Ezután a bizottság tagjai az egyéni értékelések összevetésével igyekeztek konszenzusos értékelés kialakítására, melyből megszülethetett a végeredmény. A 283 mintából 29 arany, 93 ezüst- és 84 bronzérem minősítést kapott. A Bestillo Pálinkaház által nevezett kilenc minőségi pálinkából négy arany (málna, birs, szilva, vadcseresznye), öt pedig ezüst díjat (cigánymeggy, gönci barack, érlelt aszútörköly, piros vilmoskörte, som) nyert. A legnagyobb elismerést mégis az jelentette, hogy a négy arany minősítésű italból három champion díjat is nyert, vagyis a kategóriájában a legjobb minősítést szerezte meg a Bestillo málna, birs és vadcseresznye pálinka, mely eredménnyel a Bestillo a verseny legeredményesebbje lett. Czakó Gábor a Bestillo ügyvezető igazgatója az eredmények kapcsán elmondta: „Nagyon örülök annak, hogy ilyen szép eredményt értünk el. Termékeink kiváló minőségű alapanyagokból készülnek és a korszerű eszközökkel való feldolgozás alatt nem kapnak semmilyen hozzáadott mesterséges anyagot így valódi, magas minőségű pálinkát állítunk elő. Különlegesen fontos számunkra, hogy pálinkáinkat Magyarország legelmaradottabb részén, Abaúj- Hegyköz kistérségben, a szépséges Zemplén lábánál elhelyezkedő Boldogkőváralján állítjuk elő, a helyi emberek által termelt kiváló minőségű gyümölcsökből.” További információ: R. Kovács Dániel, Front Page Communications Tel.: 20-771-8710 Háttérinformációk az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyről (Forrás: a verseny hivatalos sajtóanyaga) A bírálat Az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny kóstolásos bírálatának 2010. január 28-29-én Balatonalmádiban, a Ramada Hotel adott otthont. A versenyt megelőzően megtartott három tréningből legalább kettőn részt kellett venni azoknak a bírálóknak, akik közül a verseny szervezőbizottsága kiválasztotta a teljesítmények alapján a legjobbnak ítélt 18 főt. A kiválasztásnál a tréningen mutatott képességek, bírálati ismeretek mellett, fontos szempont volt az is, hogy ki rendelkezik megfelelő bírálati gyakorlattal. A bírálat szigorú titoktartási szabályok szerint zajlott. A szervezők titoktartási nyilatkozatot írtak alá azokkal, akik ismerhették a minták eredetét, amelyben az érintettek vállalták, hogy a versenyben részt vevő italokkal, a bírálatra kapott kódszámmal, az eredményekkel kapcsolatosan semmiféle információt nem szolgáltatnak ki, sem a bírálóknak, sem a kívülállóknak. A versenyben kialakult eredmények az eredményhirdetés pillanatáig szigorúan bizalmasak voltak. A szervezők gondoskodtak arról, hogy a bírálók a mintapalackokat semmilyen körülmények között se láthassák; az italokkal csak a bírálat során egységesen, kóstolópohárba töltve, bírálati kódszámmal ellátva találkozhattak. A különleges megjelöléseket a bírálat során nem ismertették a bírálókkal, az esetleges azonosíthatóság elkerülése érdekében. A poharakon elhelyezett „gallér” tartalmazta azokat az információkat, amelyekre a bírálóknak, illetve az eredményeket rögzítőknek szükségük volt. Ezen információk alapján a minta gyártója és a minta pontos neve (kereskedelmi elnevezés) a bírálók és kívülállók által nem volt beazonosítható. A bírálók csak a bírálatra kijelölt helyiségben és csak a számukra kijelölt bizottsági asztalnál tartózkodhattak. A bizottságok egymással és a gyorsbírálókkal nem kommunikálhattak és nem készíthettek jegyzeteket. A szervezők elzárt helyen készítették elő a mintákat a kóstoltatás szabályainak megfelelően. A bírálók csak az ital kódszámát, a gyümölcs fajtáját ismerték, illetve ha az alkoholtartalom meghaladja a 45 fokot, ezt közölték a bírálókkal. A bírálatot két, úgynevezett gyorsbíráló és 5, egyenként 3 főből álló bizottság végezte. A gyorsbírálók valamennyi benevezett terméket megkóstoltak, s adatlapon rögzítették, hogy arany, ezüst vagy bronz szintűnek – esetleg nem érdemelnek érmet. Bírálati szempontok A 3 fős bizottságok 20 pontos értékelő rendszerben bírálták a pálinkákat, az alábbi szempontok szerint: illat tisztaság és karakteresség, íz tisztaság és karakteresség, valamint az előbbi szempontok szerinti harmónia. A bizottság tagjai ezután az egyéni értékelések összevetésével igyekeztek konszenzusos értékelés kialakítására, a bizottsági véleményt tükröző pontérték meghatározására. Ha a bizottság nem jutott konszenzusra, akkor a levezető elnökhöz, vagy a csúcs zsűrihez küldte a minta újra bírálatát. A levezető elnök összevetette a két gyorsbíráló és a bizottság véleményét. Amennyiben e három adat alapján egyértelmű volt az értékelés, akkor nem volt további teendő, ha túl szélsőségesek voltak az értékek, vagy a bizottság nem tudott konszenzusra jutni, akkor a levezető elnök egy másik bizottsággal újrabíráltatta a mintát, illetve, a csúcs zsűri véleményét kérte a végleges eredmény meghatározásához. A végeredmény A 283 mintából 29 érte el az aranyérem minősítést, 93 ezüst- és 84 bronzérem minősítés született. A versenymintákból mindössze 77 esetében nem sikerült valamilyen érmet elérni a bírálati értékek alapján. Ezek között nagyon hibás termék nem volt, a termékek forgalmazható minőségűnek bizonyultak. Champion díjak A szigorú bírálatot követően a rögzített eredményeket a verseny szervezői ellenőrizték, összevetették a papíron rögzítettekkel, ezt követően került sor a fajta kategóriánként a legjobb eredményt elért párlatok közül a Champion díjak odaítélésére. Ebben valamennyi bíráló részt vett. Az aranyérmes minősítést elért párlatokat újrakóstolták fajta kategóriánként bírálták újra, majd szavazással döntöttek arról, hogy melyik érdemelte ki a Champion díjat. 15 kategória legjobbjaiból végül 3 kategóriában – vegyes gyümölcs, szőlőtörköly és érlelt párlat – a szigorú zsűri nem adta ki a champion díjat. 12 párlat – az almatermésűek, a vadon termők, a vilmoskörte, a birs, a kajszibarack, a cseresznye és vadcseresznye, a málna, a szilva, a szőlő, az érlelt alma és érlelt szilva / Merlot törköly méltón viselheti az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny Champion Díj emblémát. Média Különdíj A bírálatot követően az aranyérmes pálinkákból és párlatokból, a sajtó képviselőiből álló Média zsűri választotta ki az általuk legszebbnek tartott mintát, amelyet Média Különdíjban részesítettek. A bírálatban a Champion díjas termékek nem vettek részt. Különdíjak Az eredmények összesítése után alakult ki, hogy 2010-ben mely nevező érte el a legjobbnak járó különdíjat. A versenyen számos bérfőzető is részt vett, az általuk elért eredmények alapján kerül kiválasztásra a Legeredményesebb egyéni főzető. Ebben az esztendőben egy újabb kategóriával gyarapodott a díjazottak sora, hiszen a Legeredményesebb Kereskedelmi Főzde díj mellett, a Legeredményesebb határon túli Kereskedelmi Főzde díjat is kiadta a szervező bizottság. Ennek indoka, hogy a határon túli főzdék – a Vajdaságból, Szlovákiából – évek óta nagyon szép eredményeket érnek el a HunDeszt versenyeken. (x)Mámoros győzelem - Megvannak az idei év legjobb pálinkái
Szólj hozzá!
2010.02.17. 08:44
Divat vagy marketing?
Címkék: marketing sör bor
Diktátorok palackba töltve: Hitler-bor mellett Sztálin-sör a benzinkúton
Úgy tűnik az olaszok fittyet hánynak a múlt diktárorainak rémtetteire: egy Udine melletti benzinkúton szép sorban állnak a polcon a Tito, Mussolini, Hitler, Sztálin és Che Guevara fényképével díszített italok.
Az ember a kellemes napsütésben békésen autózik haza a velencei karneválról, fejében a sok-sok élmény, úgymint: lagúnák, maskarák, felvonulások, gondolák rengeteg turista, kiváló idő - egyszóval megérti eljönni. Udine környékén az autópályán aztán arra gondol a magyar turista, hogy megmaradt euróját illdomos lenne még némi helyi különlegességre - például édességre beváltani. Így lekanyarodik egy Tamoil benzinkúthoz, majd beveti magát a shopba csokira vadászva.Szörnyű felismerés: csupa német csokitól roskadozik a polc, itáliai egy szál sem. Sebaj, menjünk beljebb. Hitler-borok az olasz benzinkút polcain Majd még három fajta bor, mindegyiken Hitler képe, az egyiken csupa gyalázat: elöl Adolf az elhíresült karlendítéssel, mögötte pedig egy hatalmas horogkereszt. Nehezen térünk magunkhoz a döbbenettől. Aztán Hitler mellett a következő palackon megpillantjuk a szovjet diktátor, Sztálin képét, aki a jugoszláv vezér, Tito követ. Úgy fest, a gyártó cégnek mindegy volt, hogy kommunista vagy fasiszta az illető: lényeg, hogy vér tapadjon a kezeihez.. A palackok gyakán mindenütt "Nostalgien Wein". Majd ott van az olasz Mussolini is, egy sorral feljebb pedig a kubai Che Guevara vár vevőre, ő zárja a sort. Legalábbis a borokét. A gyártóról és a szortimentről további információkat itt megtudhat. forrásom a http://vasnepe.hu/cimlapon/20100216_hitler_bor_sztalin_sor_a_benzinkuton
Bár ne tettük volna. A következő, körülbelül két méter hosszú, három szintes polc szélén egy osztrák születésű festő néz velünk szembe, akit a világ igyekszik elfelejteni. Bizony, maga Adolf Hitler az.
A diktátor-tömegirtó képe egy 0.75 literes vörösboros palack oldalán van, alatta nemes egyszerűséggel a nedű neve: Hitlerwein (Hitler-bor- a szerk.). Majd mellette még egy bor, a diktátor fényképe alatt ezúttal Deutschland Erwache (Németország ébredj - a szerk.) díszeleg a bor neveként.
Mert jönnek a fél literes, üveges sörök, ismét az előbb említett emberek képeivel. A bort egyébként 10.90 eueroért, a sört 3.90 euroért árulják.
Nézünk a shopos-hölgyre, ő egykedvűen néz tekint vissza ránk. Valahogy elment a kedvünk a vásárlástól.
Szólj hozzá!
2010.02.17. 08:41
Sör és bor
Címkék: sör bor ital
Miskolci Kocsonyafesztiválon 2006 februárjában a felsőzsolcai sörfőzde bemutatott egy sört, amely tokaji aszú esszencia hozzáadásával készült. A Korty nevet kapta a keresztségben. A különleges sörital a fesztivállátogatók körében igen kedvező fogadtatásra talált. A hegyaljai borászok viszont az aszú megszentségtelenítését vélték felfedezni a dologban. Mára szerencsére lecsitultak a kedélyek, és a Korty nem csak a fesztivál, hanem Miskolc városának is a söre lett. Kereskedelmi forgalomba nem is kerülhet másutt, csak a borsodi megyeszékhelyen. Így aki kortyolgatni szeretne, annak ezúttal is Miskolcra kell elzarándokolnia (a 10. Miskolci Kocsonyafesztivál e hét végén, február 19-21-én lesz). Vagy Prágába, mert ott kapható még. A Korty szülőatyja Vaskó György, a Magyarországi Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének az elnöke, egy belgiumi sörfőzde-látogató túrát követően nézett körül szűkebb pátriájában, milyen speciális, a környékre jellemző „sörfűszerrel” tehetné egyedivé a sörét. (A belgák közismerten hajlamosak egészen elképesztő ízvilágot varázsolni söreikbe.) Így került képbe a tokaji bor, az aszú. A budapesti Corvinus Egyetem Söripari tanszékének (mert ilyen is van) munkatársai segítségével bő fél éves kísérletezgetés után Tokaji aszú kivonat és Hernád-völgyi maláta házasításából, miskolci karsztvíz hozzáadásával született meg a Korty. A 14 °B-os, testes Korty sötétebb mézes-borostyán-rubinba hajló színével, tartós habjával tökéletes sörélményt nyújt, a tokaji inkább csak az illatában és a kellemesen hosszan lecsengő utóízében érződik. A sikeres bemutatkozás után egy hordónyi Korty Prágába is elkerült. Mi több, részt vett egy sörversenyen, amelyre belga, angol, német, osztrák, cseh, szlovák, lengyel és magyar kisüzemi sörfőzdék nevezték söreiket. A nemzetközi zsűri pedig úgy ítélte meg, hogy a nevezett nyolcvan sör között az első helyezést és az ezzel járó aranyérmet a Korty érdemelte ki. Született is egy megállapodás a miskolci Serforrás Kft. és a prágai Pivovarsky Dům között, hogy a felsőzsolcai sörfőzőmester minden decemberben kitelepül Prágába, és főz egy jó adag Kortyot, a prágaiak pedig október-novemberben Felsőzsolcán főznek egy India Pale Ale típusú sört. forrásom a http://hvg.hu/gasztronomia/20100216_sor_bor_hazassagaMi lesz a sör és a bor házasságából?
Prágában azonban ne a Kortyot keressük, ott Tokajské pivo néven kortyolgathatjuk.
Szólj hozzá!
2010.02.17. 08:26
Zene + bor
Címkék: zene villány bor
A kétszeres olimpiai bajnok Pannon Volán Zrt. Bartók Béla Férfikar az American Choral Directors Assotiation (Amerikai Kóruskarnagyok Szövetsége) meghívására utazik Minneapolisba, 2010. február 27.- március 5. között.
A három évenként megrendezendő konferencián Kodály kórusmuzsikájáról lesz szó. Kb. 2000 zenepedagógus és karnagy jelenlétére számít a vendéglátó North American Choral Directors Assotiation. Felkérésükre Dr. Lakner Tamás a Pécsi Férfikar Liszt-díjas karnagya előadást tart Kodály kórusmuzsikájáról.
Az általunk bordalaikról ismert kórus Amerika egyik legjobb akusztikáju koncerttermében, az Orchestra Hall-ban ad koncertet magyar kórusművekből. További négy koncert vár még az együttesre Wisconsin és Minnesota államokban.
A kórus a megtisztelő meghívást a 2005-ben megjelent világpremiert jelentő Kodály CD-jének és a jelentős nemzetközi sikereinek köszönheti.
A Férfikar bordalos műsorát minden helyszínen bemutatja, kiváló villányi borok és a Villány-Siklósi Borút kiadványainak társaságában.
Aki kíváncsi a különleges hangulatú amerikai turné tervezett műsorára, az meghallgathatja 2010 február 21-én 17 órakor Pécsett, a Cella Septichorában.
Minden érdeklődőt, segítőt, borászt, támogatót szeretettel várnak!
Információ:
e-mail: peferalap.szervezo@gmail.com
Tel: +36 30/29-59-496
Szólj hozzá!
2010.02.17. 08:23
Megüresedett a hétvége Szent Gaálon
Címkék: szekszárd bor vendéglátás szent gál
Lemondás miatt megüresedett a hétvége Szent Gaálon: február 19-20. Kétágyas szobánként 20 ezer helyett 15.000 FT reggelivel Ha a Facebookon belép a Szent Gaál fanjai közé, 20 ezer helyett 10.000 –ért A csomag ára (13 fő esetén): 250.000 Ft. helyett 170.000 Ft. Lehetséges Disznóvágást is tartani: A csomag ára (13 fő esetén): 455.000 Ft. helyett 385.000 Ft. Program disznóvágás esetén Péntek: Érkezés, a kastély és a borászat bemutatása, a borház megtekintése. Este 19:00 órakor sajt- és borkóstoló. Helyi specialitásaink közé tartozik ez a kóstoló. A boraink mellé kiválóan illenek a szomszédos Tamásiban készült különféle sajtok. Szombat: Ébresztő pálinkával, disznóvágás, hagymás vér Ebéd: pecsenye, máj, frissen sült húsok házi savanyúsággal Vacsora: orja leves, disznótoros, töltött káposzta A felnőtteket a parasztgazdák szokása szerint kisüstivel, forralt borral, a gyerekeket forró teával kínáljuk egész nap. Vasárnap: svédasztalos reggeli, igény szerint ebéd. (Az ár magában foglalja a 2 éjszaka szállás árát, a korlátlan borfogyasztást, a teljes ellátást, a disznóvágást és a hazavihető friss húsokat, pálinkát az étkezésekhez) Részvételi információk: A kastélyban 6 db kétágyas, 1 db egyágyas szoba található, így 13 fős társaság befogadására alkalmas (pótágy gyermek számára betehető bármelyik szobába). Jelentkezés és információ: 06209697810, e-mail: info@szentgaal.hu (x)
Szólj hozzá!
2010.02.16. 22:58
Agyonnyomja a borászt az adminisztáció
Címkék: bor borász
Agyonnyomja a borászt az adminisztáció
Elképesztő az adminisztrációs teher a borászokon, amely részben a termékdíj köteles termékek nyilvántartásából, az ezekkel kapcsolatos negyedéves összesítő jelentések elkészítéséből fakad. A borásznak ugyanis nyilvántartást kell vezetnie nem csak arról a palackról, amelybe borát tölti, de a felhasznált dugóról, a kapszuláról, a címkéről, a kartontól, a zsugorfóliáról és a raklapról is számot kell adnia, ha nem akar büntetést kapni.
A borászoknak akkor is meg kell fizetni a raklap utáni termékdíjat és nyilvántartásba kell venni a mozgatott mennyiséget, ha a termelő az egyik pincéjéből – azaz adóraktárából – a másikba szállítja át saját termékét. A kilogramm alapú nyilvántartásokat az előírások szerint, öt évig meg kell őrizni, így Módos Ernő borász szerint csak idő kérdése, hogy a vámőrség emberei mikor kezdik el büntetni a termelőket.
Módosék pincészetében egy adminisztrátor minden negyedév egy bizonyos időszakában csak a termékdíjhoz kapcsolódó nyilvántartásokkal foglalkozik, amelyekben még azt is fel kell tüntetni, hogy raklapokon mennyi zsugorfóliát használt fel a borászat, holott nincs öt deka sem az a mennyiség, amellyel be lehet takarni a raklapot. További teher, hogy a termékdíjak mértékét a bor forgalomba hozatalakor kiállított számlán is fel kell tüntetni.
Persze van arra lehetőség, hogy a borász úgymond kiszervezze az adminisztrációt, azonban az ezzel foglalkozó Öko-Pannon Nonprofit Kft. számra is a borásznak kell adatokat szolgáltatnia, hogy a cég elkészíthesse a kötelező jelentéseket, így a termelők nem mentesülnek a munka dandárjától.
Módos Ernő nem érti, hogy miért nem fogadták el azt a javaslatukat, hogy a borász választhasson: a termékdíj köteles csomagolóanyag megvásárlásakor fizeti-e ki a termékdíjat, ezzel mentesülne a nyilvántartási tehertől is, vagy maga foglalkozik az egész adminisztrációval. Van Magyarországon is olyan nagy borászat, amelynek megéri bajlódni a nyilvántartásokkal, azonban a kis- és a közepes termelők és kereskedők szerint több időt vesz el, mint amennyi hasznot hoz az egész.
forrásom a http://zipp.hu/belfold/2010/02/15/agyonnyomja_a_boraszt_az_adminisztacio/?from=hirlevel
Szólj hozzá!
2010.02.16. 16:23
Csatlakozás a borászok kiáltványához
Címkék: bor junibor
Egyetértünk a borászok, a Pannon Bormíves Céh, a Vindependent Független Szőlész Borász Szövetség és a Vinum Praemium Alapítvány kiáltványával. Pontosan miről is szól? Olvass tovább… Kiáltvány forrásom a http://www.junibor.hu/?p=669#more-669Csatlakozás a borászok kiáltványához
Alulírott magyar borászok a következő kiáltványt fogalmazzuk meg a Nemzeti Bormarketing Programot folytatni szándékozó Közösségi Bormarketing Kft. tevékenységének megindulásával kapcsolatban:
1. Az aláírók nem értik, hogy a Nemzeti Bormarketing Programot korábban koordináló, a magyar borászatok és borászati szervezetek által támogatott Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. működését ki és milyen szándékkal lehetetlenítette el.
2. Az új szervezetet úgy választották ki, hogy az FVM miniszter döntés előkészítő szervezeteként funkcionáló Bormarketing Bizottság annak szakmai pályázatát alkalmatlannak minősítette. Éppen ezért az aláírók semmilyen szakmai közösséget nem vállalnak az újonnan kiválasztott, magát Közösségi Bormarketing Kft.-nek nevező szervezettel. Egyúttal követeljük, hogy a Bormarketing Bizottság személyi összetétele a helyzet tisztázásáig ne változzon.
3. Az alulírott szervezetek és borászatok semmilyen tájékoztatást nem kaptak és nem kapnak a már általuk befizetett forgalomba hozatali járulékok felhasználásáról. Felszólítjuk a kormányzatot, hogy a befolyt összegekről hitelt érdemlő elszámolást készítsen.
4. Felszólítjuk a Közösségi Bormarketing Kft.-t, az AMC-t és a kormányzatot, hogy a helyzet tisztázásáig hirdessen moratóriumot új bormarketing pályázatok kiírására.
Bacsó András, Baráth Sándor, Berecz Stephanie, Bock József, Bodó Judit, Bott Frigyes, Bukolyi László, Bussay László,
Demeter Zoltán, ifj. Figula Mihály, ifj. Gál Tibor, Gere Attila, Györgykovács Imre, Heimann Zoltán, Homonna Attila,
Ipacs Szabó István, Jásdi István, Karner Gábor, Kaló Imre, Kiss Gábor, Laposa József, Légli Ottó, Liptai Zsolt,
Dr. Lőrincz György, Matolcsy Sára, Mészáros László, Molnár Péter, Dr. Pók Tamás, Szentesi József, Takács Lajos,
Takler Ferenc, Tarnóczi Zoltán, Tiffán Zsolt, Vida Péter
Pannon Bormíves Céh
Vindependent Független Szőlész Borász Szövetség
Vinum Praemium Alapítvány
Szólj hozzá!
2010.02.16. 16:20
AZ MTA Bora helyezései
Címkék: bor borverseny mta
„ A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2010” Ma már 33 hektár nagyságú területről szüretelnek, a Dél Balaton legszebbnek mondott dűlőiből. Gyugy, Landlord, Sínai-hegy, János-hegy és Gesztenyés azok a területek, ahol több-kevesebb agyaggal, mésszel kevert löszön teremnek a szőlők. Nem túlzás azt állítani, hogy ennek a borászatnak köszönhető a dél-balatoni fehérborok feltámadása. Termése lassan eléri az évi 100000 palackot. Tornai Endre, a Somló legendás alakja, fiával vezeti a pincészetet. 50ha-os szőlőterületeik behálózzák szinte a teljes Somlót. Fajtaválasztékuk felöleli a helyben szokásos fajták mindegyikét, fő típusaik a juhfark, az olaszrizling és a furmint. Boraik könnyen érthetők, tiszta ízűek, korrektek. A Birtokot 2002-ben alapította a névadó-tulajdonos, Kreinbacher József. Ekkor kezdtük meg a szőlőterületek vásárlását, kizárólag a hegy délkeleti, déli és délnyugati oldalán, a hegy derekától felfelé eső, meredek, de kiváló fekvésekben. A bor a Somlón őshonos furmint, hárslevelű és juhfark fajtákból készült, amelyek alapanyagát a hegy ásványos teraszairól szüretelték. Kíméletes feldolgozás után a mustot döntöen 500 L-es, használt magyar tölgyfahordóban erjesztették és érlelték 10 hónapig. A Bodrogkisfalud határában a Barakonyi és a Csirke-mál dűlőnél fekvő 6 hektáros szőlő tulajdonosa Bárdos Sarolta és férje. 2008-ban Erzsébet napon, november 19-én fejeztük be a szüretet, és az aznap szedett termésből született ez a bor. Rendkívül elegáns, szint légies bor, illatában csipke és tea, ízében ásványok teszik emlékezetessé a kortyot. Gyönyörű egyensúlya van, sima, selymes, semmi bántó, semmi karcos. Günzer Tamás pincészete egy családi tulajdonban levő pincészet, amely jelenleg 18 hektár termő ültetvénnyel rendelkezik. A pincészet a koncentrált nagy vörösborok mellett nagy hangsúlyt fektet reduktív, üde fehér és vagy rosé borok készítésére is. A csokoládéba mártott eukaliptusz édes gyógyszeressége, a meggy frissessége és a málna érettsége, a kávés-dohányos fûszeresség és persze karamellkrémes vanília, töményen, már illatban, majd ízben, talán kicsit fokozva is. Érett fahordó, selymes textúra, magas alkohol, de hihetetlen egyensúlyban a többi alkotóelemmel. A Takler Pince egy 51 hektáros családi pincészet. Boraiknak egyedi stílusa van: az érett alapanyag mindenütt felismerhető, a gyümölcsösség mellett finoman ásványos jegyek is megjelennek. Bársonyosan puha, meleg, a végén földes és vargányás. Illatában most még kicsit zárkózott, kevés benne a gyümölcs. Krémes a struktúrája. A 100% Merlotból készült Primarius alapanyaga a legmelegebb fekvésekből (Görögszó-, Porkoláb-völgy, Strázsahegy és Várdomb-dűlő) származott. Az október végi szüretet követően az erősen hozamkorlátozott (1 kg/tőke) szőlő 25 mustfokkal került a pincébe, ahol a bor 18 hónapja érlelődik közepesen égetett 500 l-es, 90%-ban első töltésű magyar, 10%-ban amerikai barikhorókban. Ez a bor jól felismerhető mély bíborszínéről, gazdag és elegáns ízvilágáról, amelyet, a fahordós érlelés finom jegyei árnyalnak. Ez az aszúszemek saját súlya alatt lecsöpögő, mézédes nektár a világon egyedülálló ritkaság, a Himnusz is megénekli. A Royal- Tokaji Borászat Zrt. egy megújulni képes nagybirtok, közel 100%-ban külföldi tulajdonban. Áts Károly főborász irányítása mellett sorra születnek a ma már egyedi ízvilágot is tükröző borok. Ízeiben a gazdag cukortartalom hagyja érvényesülni az ásványosságot is. Nem túlzóan, de érezhetően egy kis sós karakter is bujkál a bor ízében, amitől az kissé markánssá válik. A bor borostyán színű, sok rézvörös árnyalással, visszafogott, birsalmára, mazsolára emlékeztető illatokkal. Savdomináns bor, ami mi nem a cukor hiányra utal, hanem a savak (minőségi összetételéből) adódó dominanciájára. A német-magyar származású Degenfeld grófi család múltja a kora középkori Svájcba vezet, Magyarországon és Erdélyben a XIX. század elejétől találjuk meg őket. Gróf Degenfeld Imre, az egyik legjelentősebb tokaji birtokos, alapító tagként vett részt az 1857-ben alakult Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület munkájában. A bor illatában gyümölcsös, virágos, eleganciát mutat. Szerkezete jól érthető, hiszen finom kesernyésség, csiszolt savak jellemzik, amelyek az édességgel harmóniában párosulnak. Ízében birs, sárgabarack kíséri a bor kifinomult jegyeit. Tornai Endre, a Somló legendás alakja, fiával vezeti a pincészetet. 50 hektáros szőlőterületeik behálózzák szinte a teljes Somlót. Fajtaválasztékuk felöleli a helyben szokásos fajták mindegyikét, fő típusaik a juhfark, az olaszrizling és a furmint. Boraik könnyen érthetők, tiszta ízűek, korrektek. Balatonszölősi Chardonnay 2008. - Balatonfüred-Csopak borvidék A Figula Családi Pincészet 1993-ban kezdte meg működését a Pannon-táj ékköveként emlegetett Balaton-régióban. A pincészet a gyümölcs megtermelésétől az értékesítésig a tevékenység egészét kézműves módon végzi. A tradíciók tisztelete mellett a korszerű technikai - technológiai elemek alkalmazásával törekszenek kiváló élvezeti értékű borok készítésére. Ezt a bort az évjáratnak megfelelően markánsabb savtartalom jellemzi, mely rendkívül széles ízspektrummal párosul. A friss, intenzív illatvilág után meghatározó jegy a bor ízében pincészettől már megszokott mineralitás. Tokaji Furmint 2007. Tokaj-hegyalja borvidék A Royal- Tokaji Borászat Zrt. egy megújulni képes nagybirtok, közel 100%-ban külföldi tulajdonban. Áts Károly főborász irányítása mellett sorra születnek a ma már egyedi ízvilágot is tükröző borok. Illatában erős az újhordó. Levegővel szépen alakul, 2008 őszén még kissé kusza és rendezetlen. Royal Tokaji Borászati
Felső kategóriás fehérborok LANDORD 2007. – Balatonboglár
A 2007-es évjárat elegáns illatában, a fahordós erjesztésnek és érlelésnek köszönhetően, mogyorós jegyek a háttérben trópusi gyümölcsökkel, az édes karakterű korty szép egyensúlyt, krémesség és jó savak tökéletes balanszát mutatja.Légli Szőlő és Bortermelő Gazdaság Grófi-hárslevelű 2007. - Somló borvidék Tornai Pincészet Kreinbacher Nagy-somló 2007 - Somló borvidék Kreinbacher József Tokaji Hárslevelű 2008 – Tokaj-Hegyalja Tokaj Nobilis Szőlőbirtok
Felső kategóriás vörösborok Ördögárok Merlot Reserve 2007 - Villány-Siklós borvidék Günzer Tamás Pincészete Kft Regnum 2006 - Szekszárd Takler Pince Primarius 2006 - Szekszárd Takler Pince Cabernet Franc Selection 2007 - Villány- Siklós Tiffan Ede és Zsolt pincészete
Felső kategóriás desszertborok Szent Tamás Muskotály Aszúeszencia – 2003 Tokaj Hegyalja borvidék Úri Borok Pincészete Bt. Mézes Mály Aszú 6 puttonyos. 1999. Tokaj Hegyalja borvidék Royal Tokaji Borászati ZRt Birsalmás Aszú 5 puttonyos 2003 – Tokaj- Hegyalja Royal Tokaji Borászati ZRt Tokaji Aszú 6 puttonyos 2004 – Tokaj- Hegyalja Gróf Degenfeld Szőlőbirtok
Közép kategóriás fehérborok Somlói Hárslevelű 2007 Somló borvidék Tornai Pincészet Holtverseny!!! Figula Pincészet
Ceglédi Chardonnay 2009 - Kunság
A család szőlőültetvényei (Budapesttől 60 km-re) Ceglédbercelen találhatóak. A hely kiváló adottságait már őseink is felismerték, nem véletlenül nevezik több száz éve a berceliek a falu feletti dombot „Aranyhegynek”.
Ültetvényeik déli fekvése, valamint a meszes dunai eredetű talaj meghatározza boraik karakterét.Kökény és Fia Családi Borászat
A Gróf Butler Történelmi Borászat munkája során a lehető legjobbra törekszik mind a szőlészetben, mind a borászatban és tevékenységét a minőségnek rendelik alá. Termőterületei az Egri Borvidék legkitűnőbb helyein találhatók. Technológiája egyszerű, manufakturális, régi hagyományokra épül. A Takler Pince egy családi pincészet, amely 51 hektáron termel. Az érett alapanyag mindenütt felismerhető, a gyümölcsösség mellett finoman ásványos jegyek is megjelennek. Élénk, üde hatást keltő bor, fűszeres és földes jegyekkel. Közepes teste jó savakra épül, cserzőanyaga sem kevés. A Szekszárdi dombság egyik védett völgyében, Alsónána határában fekszik a dél-délkeleti tájolású Ferenczi Szőlőbirtok. A megközelítően 5,5 hektáros birtok 1-1 hektár Pinot Noir és Zweigelt fajták mellett 1,7 hektár Merlot-ból, 1,5 hektár Cabernet Franc-ból és 0,3 hektár Cabernet Sauvignon-ból áll. Kifinomult, bársonyos vörösbor, málnás, epres jegyekkel. Szép test, érett tanninok, hosszú utóíz jellemzi. Ízig-vérig Merlot, amely 12 hónapig érlelődött másod és harmadtöltésű hordókban.Közép kategória vörösbor Egri Cabernet Sauvignon Szarkástető 2007. Eger – borvidék Gróf Butler Történelmi Borászat Szekszárdi Cabernet Franc 2007. – Szekszárd borvidék Takler Pince 1/1 2007 – Szekszárd Ferenczi Szőlőbirtok Szekszárdi Merlot 2007 – Szekszárd