Eger, a fehérborok fejedelemsége
Dr. Lőrincz Györgynek, a St. Andrea pincészet borászának több éves kitartó, tudatos és sikeres munkáját ismerte el a Magyar Bor Akadémia 2009-ben azzal, hogy Az év bortermelőjének választotta az egerszalóki borászt. A közönség és a szakma nagy többsége is elégedett az eredménnyel. Ezt a tényt bizonyították a Vinoport által rendezett kóstoló borai is.
Fotók: Vinoport
A kóstolón azon kívül, hogy remek borokat ízlelhettünk, olyan fontos kérdésekre is választ kaptunk, mint például hogy az egri borvidéken hova érdemes Chardonnay-t telepíteni.
Mondanom sem kell, hogy a Chardonnay az egyik legtöbb vitát kiváltó szőlőfajta manapság. A világfajta térhódítása ellen olyan mozgalmak is felléptek, mint az ABC (Anything But Chardonnay, magyarul kb.: Bármit a chardonnay-n kívül), amelyek többek között azt is kifogásolták, hogy a helyi (autochton) fajtákat is kiszorítja, így csorbítva egy történelmi borvidék arcát. Azt azonban ne felejtsük el, hogy széles körben való elterjedtsége teszi igazán alkalmassá a fajtát arra, hogy rajta keresztül mérettessenek meg borászok és borvidékek.
Ferenchegyi Chardonnay 2007
A legfiatalabb tétel a burgundiai fajtából készült borok közül. Ennek ellenére tökéletes összhang jellemzi. A Chardonnay-ra jellemzően visszafogott primer jegyek, fehér húsú csonthéjas gyümölcs, jellemzően barackra emlékeztető aromákkal, az érlelésből adódó fás, főleg vaníliás jegyekkel. Az elején tutti-fruttis jegyekkel indít a bor, amelyeket a szellőztetés szinte teljesen kiűz a pohárból. Mivel 2007 egy meleg év volt, ez érezhető a bor alkoholtartalmán, főleg ízleléskor, de mivel a bor megfelelően koncentrált, nem lóg ki belőle az alkohol. Egymással megférve, szépen játszik a gyümölcs és a hordó. Lecsengése hosszú, lenyelés után is sokáig élvezhető a bor. Nyomot hagy.
Ferenchegyi Chardonnay 2006
Ugyanarról a dűlőről, eggyel korábbi évjáratból származó Chardonnay volt a következő tétel. 2006 szintén sok meleggel ajándékozta meg az egri borvidéket is. Ebből kifolyóan kiválóan beérett a szőlő, szinte optimális sav és cukortartalommal. Ízében a rumpuncs vetekszik a barackkal. A barack győz. Szép a hordóhasználat. Elég idő telt el ahhoz, hogy a hordó erősítse a bor struktúráját és pluszt adjon ennek a tételnek. Integrálódtak a hordó aromái, szépen kiegészítve a primer, gyümölcsös jegyeket. Szép lecsengés, kellemes gyümölcsös, vajas utóízek. Testes, koncentrált bor, amely valószínűleg még évek múltán is okoz majd kellemes perceket. Minerális felhangok is kísérik a bort.
Lőrincz György megfogalmazásában a Ferenchegyi egy vagány dűlő. A Chardonnay egyébként az egyetlen fehér fajta a dűlőben. A 2007-es évjárat volt az utolsó, amikor a pincészet önmagában palackozta le a Ferenchegyi Chardonnay-t, 2008-től az a nemes szerep jutott a szőlőnek, hogy örökös tagságot nyerjen az Örökké nevű házasításban. Soha rosszabb sorsot egy szőlőnek.
Kovászó Chardonnay 2006
Összesen 850 palack készült belőle. A dűlő hűvösebb mikroklímával bír, mint a Ferenchegyi, ami egy érezhetően más savérzetet biztosít a bornak. Szikár, jó savak adják a bor gerincét. Erre ráépülve szép gyümölcsöket, jórészt fehér húsú csonthéjasokat fedezhetünk fel a borban, ami fajtajellegesnek tekinthető a mérsékelt éghajlaton. A hordó dominanciája visszafogottabb, inkább a frissebb, gyümölcsösebb jegyek dominálnak. Ez az a dűlő, amit Lőrincz György meghagyott a fajborként palackozni kívánt Chardonnay-nak. Ami szintén fontos, hogy a kóstolt tételek ismeretében ez a dűlő sokkal inkább alkalmas a terület mineralitásának visszaadására is. (A kóstolás szabályait betartva nem a másik Kovászó következett, hanem a Sziráki.)
Kovászó Chardonnay 2004
Csak egyetértéssel tudok az ügyben nyilatkozni, hogy ez az a dűlő, amelyik a fajta fő termőhelye maradt. Komplexitását, tömörségét és struktúráját tekintve valóban ez lehet hosszú távon az a termőhely, amelyik leginkább megmutatja a terroir és a fajta összhangját. 2004 egy hűvösebb évjárat volt, ami azonban nem akadályozta meg a szőlő optimális érését, cserébe olyan savakat biztosított, amelyek tényleg egy hosszabb távú érlelési potenciált is biztosítanak a bornak.
Mivel ez a tétel már néhány éve palackban pihen, szépen mutatja az átalakulás jegyeit: eltűnőben vannak a szőlőből származó gyümölcsös jegyek (barack), és szépen előtérbe kerültek a fajtára jellemző érett vegetális jegyek (káposzta). Szépen jönnek a vajas, krémes ízek, amelyek a komoly savgerinc mellett biztosítják a kerekséget ennek a bornak. Kb. ezer palack készült ebben az évjáratban. Lőrincz György szerint ez volt az első komoly fehérbor ebből a dűlőből. Egyet kell, hogy értsek: ez a bor valóban remek, talán most van a csúcson. Kíváncsi vagyok, hogy két év múlva milyen arcát mutatja. Lecsengése hosszú, kellemes vajas, krémes hatást keltve. Ez az a bor (dűlő, évjárat), amelyik alkalmas arra, hogy megmutassa miért is választotta a St. Andrea ezt a fajtát, erre a területre.
Sziráki Chardonnay 2005
Lőrincz György szerint ez a „legnőiesebb” dűlő. 2005 egy közepes évjárat volt a borvidéken, sok esővel. Inkább hűvös év volt, mint meleg száraz. Kis mennyiségben palackozták, mindössze 524 palack készült belőle. Tizenhárom hónapot töltött hordóban (negyede első töltésű kis tölgyfahordó volt) ez a tétel. Komoly savak, gyümölcsös aromák és magas alkohol tartják egységben a bort. A savak szépen kerekednek, de továbbra is tartást adva a bornak. Szép a hordóhasználat, vibráló gyümölcsös aromák (fehér húsú csonthéjasok). Azért is jó, hogy ilyen érett borokat kóstolhatunk, mert ezek adnak választ olyan fontos kérdésekre, mint a hordóhasználat. Ennél a tételnél is látszik, hogy érdemes várni, eltenni belőle, hogy később olyan élmény részesei legyünk, mint amit ez a bor nyújt.
Sziráki Chardonnay 2004
Hűvös évjárat volt a 2004-es. Savai megfelelő tartást adnak. Összehasonlítva a Kovászó 2004-essel, messze elmarad annak a struktúrájától, fantasztikus egységétől. Itt is jelentkeznek a palackbuké jegyei: vegetális aromák, főleg káposzta. A bor 7 hónapot töltött - jórészt - első töltésű kis tölgyfahordókban. Kb. ezer palack készült belőle. Ami még feltűnő volt a másik dűlőből származó borhoz képest az a jóval rövidebb lecsengés. Mineralitása azonban jelentős, szépen mutatja a terület jellegét.
Tóbérc Kékfrankos 2006
Illatban gazdag, többrétegű. Első illatolásra a fűszerek és a vanília jelenléte a domináns. Amint kicsit kiszellőzött, előbukkannak a gyümölcsök: málna- és meggyaroma gazdagítja a tárházat. Ami elsőre is feltűnik az a bor eleganciája. Ez az a tulajdonság, ami oly annyira jellemző a jól elkészített egri borokra. Az, hogy nem vág orrba, nem tolakodik, időt kér. Időt arra, hogy finom gazdagságával kápráztasson el. 2006 meleg évjárat volt Egerben, amit a 14%-os alkoholtartalom is bizonyít. Mivel a bor nincs híján a komplexitásnak és a megfelelő extrakttartalomnak, az alkohol nem lóg ki, szépen kíséri és kiemeli a többi komponens jelenlétét. Ez a tétel 13 hónapos hordós érlelésnek volt alávetve. A hordó aromái és tanninja szépen beépültek és épülnek a borba. 2600 palack készült belőle. Komoly savak viszik a bort a hátukon, közepes és érett tanninnal. A savak komoly szerepe biztosíthatja a hosszabb távú érlelést is. A fajta jól érzi magát a Tóbércen: húsos, mély gyümölcsösség köszön vissza ebből a Kékfrankosból.
Tóbérc Kékfrankos 2005
Rubin gránát széllel, ami az érettségre utal. Illatban is a palackbuké, az érleltség dominál: animális illatok gomolyognak a pohárban. Később, a dűlőre oly jellemző gyümölcsösség is befut (málna, meggy). Az előző évjárathoz hasonlóan ez a tétel is 13 hónapot töltött hordóban. 2005 egy hűvösebb évjárat volt a borvidéken, ami egy késői szüretet eredményezett, ami hozta magával a gazdag gyümölcsaromákat is. A palackos érlelés jegyei is bőven felfedezhetőek már: egy kis rum-puncs incselkedik velünk a pohárban. Ami figyelemre méltó az a bor kereksége, egysége és érettsége.
Tóbérc Kékfrankos 2003
Ez volt az első évjárat, amikor a Kékfrankos fajtaborként önállóan került lepalackozásra. Színben már-már gránátba hajló, ami jól leírja életpályáját. Illatban elsőre a palackbuké dominál: kapor fűszerezi az első illatolást. Érettségre utaló vegetális jegyek dominálnak. A gyümölcsösség már-már teljesen elbújt, de kitartó szaglászással azért nyomaira bukkanhatunk. 2003 meleg évjárat volt, szépen beérett a szőlő a Tóbércen is. Ízben a lekváros jegyek dominálnak. Ami egyből feltűnt, hogy a korty mennyire egyben van, ami egyértelműen arra utal, hogy a bor struktúrája rendben van.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy a bor már túl van a klasszikus csúcspontján. Persze a boroknál nem egyetlen egy nap, hét az, amikor a bor a legjobbját mutatja. A csúcspont után még egy jó idő is eltelhet, amikor még igazán szép arcát mutatja egy tétel. Ennél a bornál is ki kell, hogy emeljem azt az eleganciát, amit már megszokhattunk Lőrincz György boraitól.
Gesztenyés Cabernet franc 2003
A St. Andrea pincészet első nagy borai Cabernet francból készültek. Az ültetvényen öreg, 30 éves tőkéket találunk, ami előrevetíti a borból áradó gyümölcsösséget, ami leginkább meggy formájában van jelen. Meleg évjárat, érett szőlő, magas alkohol. Tizenháromezer palack készült belőle. A bort 14 hónapos hordós érlelésnek vetette alá a pincészet. Lőrincz György azonban úgy fogalmazott, hogy ilyen stílust már nem akar csinálni. Ennek is megvolt a helye és ideje, de tovább kell fejlődni.
De lássuk milyen is ez a stílus?
A Cabernet franc fajta egyik nagy hátulütője, hogy nem minden évben érik be, ezzel most nem volt gond. A borvidék északi elhelyezkedése, az öreg tőkék miatt egyfajta mély és hűvös gyümölcsösséget éreztem a borban. Elegáns, jó struktúrájú. Tanninjait nem találtam teljesen érettnek, de érdesnek sem. Lesimult savak, lekváros jegyek uralják a bort, aromáit illetően a meggy dominál. Lecsengése középhosszú.
Gesztenyés Cabernet franc 2002
Egy igazán érett bor, talán már túl van a csúcson. Ez színben (rubin, gránáttal) és ízben is jelentkezik (lekváros jegyek). A domináns aroma a meggyé, amelyet fűszeres hordós jegyek egészítenek ki. Tanninjai és savai is szépen integrálódtak a borba. Elegáns, kerek. Lecsengése: hosszú, kellemes gyümölcsös utóízzel.
Szép jövő várható
Meglepetésként egyáltalán nem ért a tény, hogy jó borokat kóstolhatok Egerből vagy Lőrincz Györgytől. Az utóbbi néhány évben az egri termelők közül sokan megszerezték azt a tapasztalati tőkét, ami alkalmassá teheti őket arra, hogy kiváló borokkal álljanak a nagyközönség elé, akár itthon, akár külföldön. A borvidék és a klíma abszolút alkalmas arra, hogy nagy, elegáns és sokrétű borok készüljenek, amit kiegészít a fent említett tapasztalat. Hajrá Eger!
Jó kóstolást!
