Tokaj szőlő vesszein viszály terem
Továbbra sem csillapul a "Tokaji" névhasználata, eredetjelölése körüli magyar-szlovák csatározás. Északi szomszédunk szerint Brüsszel nekünk kedvezett és ők a végsőkig küzdenek azért, hogy a szerintük Tokaj-hegyaljához tartozó szlovákiai területen érlelt nedűt is "Tokajiként" forgalmazhassák.
Évek óta tart, eredménytelenül, a magyar-szlovák küzdelem a "Tokaji bor" névhasználatáért, és az eredetjelölés jogáért. Becslések szerint jelenleg Tokaj-hegyaljáról másfél millió palack Tokaji Aszú találhat gazdára a világpiacon, mintegy 25 millió euró értékben. Sok éves marketing tevékenységgel az exportot akár meg is lehetne négyszerezni.
Ha a világban ismernek egy magyar borfajtát, az általában a "Tokaji", ám ezzel együtt is jócskán túlbecsüljük itthon a "Tokaji" hírnevét - fogalmazott Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint: Valójában nagyon kevesen vannak, akik a nagyvilágban meg is kóstolták, kóstolhatták a Tokajit. Úgy véli, a névvita korántsem másodlagos. Horváth szerint a szlovák állítással ellentétben Brüsszel egyáltalán nem állt mellénk, de északi szomszédaink is jobban tették volna és jobban tennék, ha a vita helyett inkább az elmúlt hat évben, amióta már mint két uniós tagállam csatározik egymással a két ország, legalább a "Tokaji" névhez méltó kötelezettségeknek legalább egy részét bevezették volna.
Ha szlovákok továbbra is elzárkóznak a megállapodástól, akár le is maradhatnak a Tokaji névről, mert az unióban ugyanaz a földrajzi név két helyyszínen nem szerepelhet. Aki nem küldi be határidőig a termékleírást, az nem használhatja az adott termőhely nevet. Alapvető kritérium egyébként, hogy melyik országban található az az objektum, amely a földrajzi névben szerepel. A szlovákok elneveztek egy dombocskát Tokajnak, de olyan szórólappal is találkozott az 1990-es években, amelyen a térképen Tokaj nemes egyszerűséggel Szlovákiához tartozott. A főtitkár szerint igenis árt az eredeti Tokajinak a névbitorlás, mert a magyarországi Tokaji mellett ott található a nemzetközi piacon a jóval gyengébb minőségű szlovákiai termék is.
A válság miatti nehézségekre rámutatott Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is. Tavaly visszaesett a magasabb értékű Tokaji prémium borok belső és külpiaci forgalma. piaczavaró tényező lehet, ha a szlovák Tokajska, Tokajsky megjelenik a nemzetközi borforgalmazásban. Sajnos még Tokaji címkével is megjelennek - jegyezte meg Marcinkó Ferenc. A hegyközségi tanács elnöke elmondta: rendszeresen vásárolnak a szomszédban ilyen elnevezésű termékeket és folyamatosan tájékoztatják a szakminisztériumot. Rengeteg vita után annyit sikerült elérniük, hogy legalább az úgynevezett 2 puttonyos "Tokajit" kivonták a forgalomból. Ellenőrzés hiányában a határ másik oldalán olyan borból is "Tokaji" készül, aminek az alapanyaga még csak nem is a régióban termett. Az is előfordul persze, hogy alapanyag hiányában a szlovák oldalon ráígérnek az itteni árakra és innen viszik a tokajinak valót. Szlovákiában a borkészítéshez nincs szükség származási bizonyítványra. Egyelőre sajnos nem sikerült Magyarországnak Brüsszelben elérni, hogy az unió tiltsa el Szlovákiát a Tokajra utaló névhasználattól - érvelt Marcinkó Ferenc. Brüsszel ahelyett, hogy számonkérné a feladat végrehajtását, folyamatosan azt kéri, hogy a két fél újabb kompromisszumok árán egyezzen meg.
Bihari Tamás / Népszava http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=264701
.jpg)
Legfelül, a hegy tetején található a présház, itt kerül a szőlő először kapcsolatba az épülettel. A présház három egymásra épülő szintjén különböző technológiai folyamatok zajlanak: a szőlő fogadása, bogyózása, az áztató tartályokba vagy közvetlenül a présbe való juttatása és a must átmeneti tárolása, kezelése. 
Itt találjuk az erjesztő tartályokat, amelybe csővezetékeken érkezik a must a présházból. A borház egyszerű elemekkel operál: vasbeton szerkezetű, tágas, magas, jól lehet közlekedni benne a munkafázisok során. A funkcionalitás itt az úr. Egyébként az egész épületre jellemző a szemlélet, ami alárendeli az építész gondolatait a munkafolyamatnak. Itt történik a nagy átváltozás: szőlőléből bor fejlődik, amely később vérré válhat.
Az építmény külső megjelenésének formálásában a legmeghatározóbb szempont az volt, hogy a történelmi és földrajzi múlt ne sérüljön. Olyan épületre vágytak a megrendelők és a tervezők is, amelyik jelenlétével nem kíván kitűnni környezetéből, mégis meghatározza a táj jellegét. Ezt a filozófiát támogatja a külső felületek burkolóanyaga is: süttői mészkövet használtak a kivitelezésnél. Egy olyan anyagot választottak a tervezők, amelyik az idő múlásával, lassan öregedve ad patinát az egyébként modern gondolatokra épülő épületnek.
Papp Róbert (jobb oldali képünkön), felidézve a Gál Tiborral folytatott konzultációkat is, elmondta, hogy ugyanaz a dolog lehet szabadság és kötöttség is. Amikor úgy kell megtervezni egy funkcionális épületet, hogy az esetleg a jövőben változhat, sokkal kötöttebb az ember keze. Azzal viszont, hogy változhat, fejlődhet az épület, egy magasabb rendű szabadságot is nyerhetünk. Ezt az ellentmondást azzal lehet feloldani, ha hagyunk a változásoknak is lehetőséget, nyitva hagyunk kapukat, hogy majd szükség esetén beléphessünk ezeken. 
