A bizottság az átmeneti időszak meghosszabbítását a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá, amelyek "rávilágítottak arra, hogy a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel" - áll a témáról kiadott brüsszeli közleményben.
Az Európai Bizottság "egyben felkéri Magyarországot, hogy fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit, különösen pedig hogy érjen el haladást más intézményi tényezők, mint például a kárpótlási folyamat lezárása tekintetében".
A témában illetékes biztos, Michel Barnier kijelentette: "Azért engedélyezzük Magyarország számára az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja."
A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra: kérelmében Magyarország rámutatott, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítására azért van szükség, mert továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföldek ára tekintetében Magyarország és a 2004 előtt csatlakozott tagállamok között.
"A jelek szerint a globális válság az átlagnál súlyosabban érintette a magyar mezőgazdasági ágazatot: a mezőgazdasági reáljövedelmek 2009-ben számottevően nagyobb mértékben csökkentek, mint az EU más tagállamaiban (mintegy 30 százalékkal, szemben a mintegy 12 százalékos uniós átlaggal). A helyzetet tovább súlyosbították a rendkívül rossz hitelfeltételek" - áll a közleményben.
A Magyarországot érintő "további, sajátos tényezők között szerepelt a földtulajdonlás konszolidációjának lassú előrehaladása a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint a kárpótlás és a privatizáció hosszantartó és még mindig befejezetlen folyamata".
A bizottság hangoztatta: mivel az átmeneti időszak csak egyszer hosszabbítható meg, Magyarországnak az eddigieknél eredményesebben kell kihasználnia a hátralévő időszakot.
Brüsszel szerint "elengedhetetlen, hogy az ország haladást mutasson fel a mezőgazdasági piacok fejlődését befolyásoló intézményi tényezők, köztük az alábbiak tekintetében: a mezőgazdasági termelők hitel- és biztosítási lehetőségeinek javítása; a kárpótlási folyamat befejezése; a tulajdonjogokkal kapcsolatos jogbiztonság megteremtését célzó eljárások véglegesítése.
Az uniós végrehajtó testület azt is javasolta Magyarországnak, hogy "tekintettel a mezőgazdasági piacok jövőbeli elkerülhetetlen liberalizációjára, mérlegelje a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozásoknak az átmeneti intézkedések fennmaradó alkalmazási ideje alatti fokozatos enyhítését".
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye:
"A magyar agrárdiplomácia jelentős sikerének tartom a döntést, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a magyarországi földmoratóriumot" - idézi a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye Fazekas Sándor tárcavezető véleményét, amit a döntést követően kapott meg az MTI a minisztériumtól.
A közlemény emlékeztet: a vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén értesült a jó hírről.
A Bizottság közlése szerint Magyarország szeptember 10-i kérésének megfelelően engedélyezi, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozását hazánk további három évvel meghosszabbítsa.
A grémium felkérte Magyarországot, hogy fokozza a mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit és érjen el haladást a kárpótlási folyamatokban.
Michel Barnier a Bizottság illetékes tagja kijelentette: a döntés valamennyi érv alapos elemzésének eredménye. "Azért engedélyezzük Magyarországnak az átmeneti időszak további három évvel történő meghosszabbítását, mert hiszünk abban, hogy így sikerül felkészülnie a teljes körű liberalizációra, melynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az Unió belső piacának minden előnyét élvezi" - magyarázta a döntést.
Összefogott a 
Nem vagyok egy rózsaszín rajongó, mégis megfogott a pince 2009-es rozéja, amely külön erjesztett cabernet sauvignon és merlot házasítása. Érdekes, a megszokottnál komolyabb, de nem erőltetetten komolykodó stílusú, száraz, ám egyáltalán nem vékony, krémes érzetű, finom kesernyével búcsúzó bor. Legjobban a Cuba 2008 nevű 80% merlot és 20% barbera esketésével készült bor tetszett. Tisztán gyümölcsös, meleg karakterű illattal mutatkozott be, kóstolva érezni lehetett, hogy fiatal, ám sokra hivatott: szép savak, korrekt tannin, izgalmas, sós-gyümölcsös ízek, hosszú lecsengés.
Az előzőekben emlegetett Radikon és Dario Prinčič is tagja a 
Érdekes volt látni, hogy milyen élet van november közepén is folyóparti kávézók, éttermek, kocsmák teraszain. Az esti vacsorán szinte hazatértem, hiszen a focicsapatban szintén játszó Ruprecht László chef kiváló ételei mellé leginkább fiatal Hernyák- és 
„Ahol a Nap és a hegy összeér”