- A Magyar Tudományos Akadémia Országos Minősített Borversenye –
A bor tudósainak alkotásait mustrálva a tudomány borát kereste az MTA elnöke által felkért, hivatásos borászokból és borkedvelő tudósokból álló zsűri a Magyar Tudományos Akadémia minősített borversenyén. Az immár harmadik éve megrendezett megmérettetésben idén hat kategóriában nyerhették el a legjobb borászok a „Magyar Tudományos Akadémia Bora 2011” elismerő címet. Az aranyérmesek borait néhány hete a VII. Akadémiai Bál vendégei is kortyolhatták.
Az Akadémia elnöke oklevéllel ismerte el az első három helyezett kiválóságát az Országos Minősített Borverseny sajtónyilvános eredményhirdetésén. A tavaly elindított kezdeményezéssel a Tudományos Akadémia választott borai a legszebb magyar borászhagyományok hiteles képviselőivé válhatnak, és bármely nemzetközi megmérettetésen kiválóan megállják helyüket.
A Magyar Tudományos Akadémia a tudomány mellett az ízes hazai kultúra, a nemes gondolatok és alkotások megalapozója és támogatója is. A Magyar Bor Akadémia küldetése a magyar bor ügyének szolgálata, hírnevének öregbítése. A két intézmény összefogásával megvalósult Akadémiai Borverseny hozzájárul a hazai gasztronómia felemelkedéséhez és méltó módja a magyar bor megünneplésének az Európai Unió Magyar Elnökségének félévében, hiszen az idelátogató európaiak a tudományos kérdések megvitatásával párhuzamosan ízlelhetik meg a különleges magyar borokat.
A nemes versengésben a győztes mindenekelőtt a magyar bor ügye, és minden résztvevő borászat, pincészet hozzájárult a magyar bor hírnevének elterjesztéséhez, amelyben az MTA kulcsszerepet vállal.
Idén valamivel kevesebb borászat jelentkezett a „Magyar Tudományos Akadémia Bora” versenyre, ám a kiváló minőségű nedűk nehéz helyzetbe hozták az ítészeket. Évjáratfüggő kategóriának bizonyultak a 2010-es rosék, amelyek –főként a tavalyi év időjárási viszontagságai– miatt halványabb arcukat mutatták. Nagyon erős mezőnyben éles verseny alakult ki a felső kategóriás vörös borok és édes borok és pincészeteik között.
A minősített borversenyek szabályzatának megfelelően „vak” kóstolással, 100-as pontrendszerben zajlott a bírálat, elemezve a színt, a tisztaságot, az ízanyagokat és az összbenyomást. Az első körből 10 bor jutott a döntőbe, ahol újabb megmérettetés után alakult ki a végső helyezés.
A „Magyar Tudományos Akadémia Bora 2010” összecsapás nyerteseit hat kategóriában választották ki kihirdetése után:
A felső kategóriás fehérborok között a Mátraalja borvidék 2008-as évjáratú Fríz Hárslevelűje győzedelmeskedett. A Borpalota Kft. mostanában a prémium kategóriában is megméreti magát, nem is eredmény nélkül. Gyöngyös közepén van birtokközpontjuk, az emblematikus épülethez egy meglehetősen egyedi termékskála társul. Varga Péter főborász, akinek lelkiismeretes, magas színvonalú munkája az utóbbi évek borversenyei kimagasló eredményeiben is tükröződik. 2008-ban a Mátrai Borvidéken az Év Borászának választották. A Borpalota jelenleg 140 hektár szőlőterületet művel. A Fríz Hárslevelűhöz túlérett szőlőt szüretelnek. A Hárslevelű szőlőfajta 2008-as évjáratú borára ritka ízösszetettség jellemző. Illatában még kacéran virágos, nektárosan bódító, ízeiben viszont a töppedt szőlő, napszárított barack, aszalt füge és a sziklaszilárd savszerkezet alkot különleges harmóniát.
A felső kategóriás vörösborok közül Günzer Zoltán Pincészetének remekműve, a 2007-es évjáratú Ördögárok nyerte el leginkább az MTA borbíráinak tetszését. Günzer Zoltán borászata az elmúlt néhány év során Villány egyik új, feltörekvő pincészetéből a borvidék elismert borműhelyévé nőtte ki magát. 18 hektár szőlővel rendelkezik a Jammertal-, a Csillagvölgy-, a Bocor és a Dobogó-dűlőkben, az Ördögárok újjászületése jórészt neki köszönhető. Villány eme forró "katlanjában" 7 hektáron cabernet sauvignon-t, cabernet franc-t, merlot-t és kadarkát telepített, dűlője kiváló adottságokkal rendelkezik. Az acéltartályos és a hagyományos technológiák ötvözésének a híve, minden vörösbora hosszabb-rövidebb ideig fahordós érlelésen megy keresztül. Az Ördögárok kitűnő évjárat elegáns bora, ahol a többszöri válogatás után 6 fürt éri meg a szüretet. A tartós meleg és a katlanhatás biztosította az optimális érést Villányban, majd a 22 hónap kisfahordós (225 literes és 500 literes) érlelés finomította, gazdagította a bort, amely intenzív illatú, édes fűszerekkel, nemes fákkal, egzotikus füstösséggel. Elegáns testű, telt anyagú, életteli, komoly szövésű érett bor.
A szintén a felső kategóriához tartozó desszertborok között az idei verseny győztese a Tokaj-Hegyalja borvidék Úri Borok Pincészetének 1999-es évjáratú, 6 puttonyos Tokaji Aszúja.
Az Úri Borok Pincészete egy családi vállalkozás, amely 1993-ban alakult, 10 hektáron termel szőlőt, és ennek egy részéből készít bort. Kiváló adottságú szőlőterületekkel rendelkezik, amelyek közül a legjelentősebb a Szent Tamás-dűlőben található, hét hektárnyi egybefüggő terület. Szőlőtermesztésüket a kis tőketerhelés, a gondos zöldmunka és a válogatott szüret jellemzi.
A nyertes desszertbor az elmúlt évek egyik legjobb évjárata Tokaj-hegyalján. Jellemzője, hogy a borok magas sav- és cukortartalommal adják az egyensúlyt. Ez a bor egy birtokválogatás, az átlagos évjáratokhoz képest tartalmasabb, több érlelést igényel, mint általában az aszúk. Négy év után került palackba. A borra jellemző a friss gyümölcsös ízek mellett a rendkívül hosszú utóíz és az érleltség.
A középkategóriás fehérborok közül holtversenyben két bort talált kiemelkedőnek a zsűri.
A 2006-os évjáratú, balatonfelvidéki Áldozói Zöldveltelini a Scheller Szőlőbirtok büszkesége.
A Scheller Szőlőbirtokot 1722-ben alapította a Goríziából (az akkori Osztrák, Illir tenger-mellék tartományból) erre a vidékre érkező patrícius család sarja, Scheller Károly.
Különleges geológiai, történelmi múlt és természeti adottságok tették a középkorban a magyar királyok udvari bortermő helyévé a vidéket, a Balaton-felvidéki borvidék Káli körzetét.
Palackból kiszabadítva szép szalmaszínű a bor. Kissé vadvirágos, gyógynövényes illatú. Az íze teljesen érett, harmonikus, tüzes ital. Gyümölcsből inkább egy kis aszalt sárgabarack érződik, és a bor kicsit, borsos, szénás.
Szintén első helyen végzett Tokaj-Hegyalja 2009-es évjáratú Asszonyfektető édes fehérbora, a Chateau Dr. Kovács Grand Cru pincészet alkotása. A 2003-ban alapított családi vállalkozás központja Pannonhalmán található. Győrben, a városközpontban működik vinotéka. A bor Tokaj-hegyalján, Rátkán, a Kerektölgyes dűlőben, tizenötmillió évvel ezelőtt működött vulkán mellékkürtőjének déli oldalán termett szőlőből készült. Kizárólag természetes tápanyagpótlást alkalmaztak a termelésben és jelentős hangsúlyt helyeztek a terméskorlátozásra. A nehezen művelhető, köves, vulkáni talajon termett szőlőt 2009. november elején kézzel szüretelték.
Markáns Furmint (95 %) és lágy Hárslevelű (5 %) nászából született e nemes bor, melyet forgalomba hozatal előtt egy évig palackban érleltek.
A közép kategóriás vörösborok között a Villány-Siklósi borvidékről, a Koch-Vin Pincészetből származó, 2007-es évjáratú Cabernet Sauvignonbizonyult a legjobbnak. A pincék körül 20 hektáros kiváló szőlőterületek találhatók, saját telepítésű fiatal ültetvények minőségi fajtákkal (Kadarka, Pinot Noir, Kékfrankos, Chardonnay, Ottonel Muskotály, Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres). A felső-bácskai barna csernozjon talaj magas humusz-, mész és tápanyagtartalma, jó vízgazdálkodása miatt az itt termelt szőlőből készült borokat gazdag íz- illatanyagok és magas alkoholtartalom jellemzi. A Villányi borvidék egyik kiváló termőhelyéről, az Imrevölgyből származik ez a védett eredetű „Classicus” vörösbor, amely saját, déli fekvésű szőlőültetvényükön termett, a gondos szüret és kézi válogatás után hagyományosan erjesztik, majd tölgyfahordóban érlelik. A fajtára jellemző illatú, mély rubin színű, elegáns bor. Harmonikus tannin struktúrája késérőjeként érezhető a meggy és a szamóca íze, mögöttük ott bujkál a csokoládé varázsa. Gyönyörű illatok, gazdag ízvilág jellemzi a a palackos érlelésű bort, amelyben olyan harmónia uralkodik, hogy fogyasztása igazi élményt nyújt.
Rosé kategóriában az első helyezést a Gál Pincészet 2010-es évjáratú, kunsági Zweigelt Rosé bora nyerte. Gál Csaba szőlész és Dignisz Éva borász, mint férj és feleség együtt képviselik a szakmát a birtokon. A 90-es évek közepén vágtak bele családi vállalkozásukba, ma 90 hektár termelését kezelik. Húszhektárnyi terület terméséből lesz bor, a többit szőlőként értékesítik. Boraik tiszták, egyértelműen gyümölcsös karaktert erősítő felfogásban készülnek. A borászati technológiát a terméskorlátozás, a válogatott szüret és az irányított reduktív erjesztés határozza meg. A győztes bor nagyon halvány hagymahéj színű, fűszeres zamatú, bársonyos.
Az MTA első országos minősített borversenyére több mint 53 borászat nevezett be mintegy 140 borral. A borverseny a nemzetközi szabályok szerint, szigorú rendben zajlott. Az eredmény visszajelzés a borásznak, iránytű a fogyasztónak, kereskedőnek.
A „Magyar Tudományos Akadémia Bora” címmel jutalmazott kiváló borok gazdagítják a Magyarországról külföldön és itthon alkotott képet és a magyar borkultúrára irányítják a nemzetközi figyelmet. A mindennapokban mértékkel fogyasztva hozzájárulnak az egészséghez, a jókedvhez, a barátsághoz.
További információ: Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6321, Fax: (06-1) 302-5638
info@office.mta.hu, sajto@office.mta.hu
10.30 – 11.00 Italtörténet – a koktélok születése, a világ leghíresebb koktéljai - Antal B. Gábor szakíró
– A pácienst nem az alkohol védi meg a vírustól, hanem a fehérborban található értékes anyagok. A borban ugyanis – különösen a rizlingfélékben és a chardonnay-ben – nagyon magas a sikiminsav-tartalom. Ez a sikiminsav pedig a kór egyik legnagyobb ellensége, mert meggátolja, hogy a vírus bejuthasson a sejtekbe, és betegség alakuljon ki – magyarázta Tihanyi László, aki 28 éve praktizál belgyógyászként és kardiológusként.
A régészek Kr. e. 4000-ből származó borkészítő műhely nyomaira bukkantak a mai Örményország déli részén, az iráni határ közelében lévő barlangban.