A régészek Kr. e. 4000-ből származó borkészítő műhely nyomaira bukkantak a mai Örményország déli részén, az iráni határ közelében lévő barlangban.
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2011.01.19. 16:35
Bor + szkíták
Címkék: történelem bor
A régészek szőlőprést, erjesztő tartályt, különböző tároló edényeket, csészéket és tálakat találtak, de a feltárás során kiszáradt szőlőtőke darabok is előkerültek. A szakemberek szerint ilyen ősi, a borkészítés folyamatát szinte teljességében rekonstruálható leletet eddig még sehol sem találtak. Korábban ugyan Ciszjordániában előkerült egy pince, de az viszonylag kései leletnek számít, Kr. e. 1650-ből való.
Élvezet vagy áldozat?
Az eddigi elmélet szerint a bor Mezopotámiából indult hódító útjára. A mostani lelet attól kissé északra, a Kaukázus lábaihoz helyezi az „őshazát”. A régészek még nem nyilatkoztak arról, hogy vajon melyik civilizáció készíthette az első igazi bort. Egyelőre csak a Bibliát idézték, melyben van egy történet a bortól lerészegedő Noéról, aki a vízözön után az Ararátnál telepedett le. Valószínűleg a nemes nedű fogyasztása népszerű foglalatosság lehetett az ott élő népeknél, hiszen a bronzkorból a mai Azerbajdzsán területéről kerültek elő erre utaló leletek. Érdekes, hogy az ókori borászok ugyanazt a technológiát használtak, mint a 19. századi európaiak. A lelettel kapcsolatban már olyan vélemény is napvilágot látott, miszerint a bort csak vallási célokra használták, főleg a temetkezési szertartásoknál. Ezzel szemben Noé története éppen azt igazolja, hogy a mindennapok egyik kedvelt itala lehetett. A Kaukázusban a későbbiek folyamán fejlett szőlő- és borkultúra létezett, csak a Kr. u. 7. századtól meginduló arab hódítás és az iszlám terjedése révén számos helyről eltűnt ez az ősi mesterség és egyes helyeken csak az orosz megszállás után, német telepesek újították fel a borászatot.
Szkíták és a bor
Bár azt nem tudjuk pontosan, hogy a borkészítést kik „fedezték” fel, az viszont ismert, hogy a Fekete-tenger mentén és a Kaukázus vidékén megtelepedett szkíták jeleskedtek a nemes ital elkészítésében. Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy a mai Örményországban, Grúziában, valamint Mezopotámia egyes részein az ókortól egészen az újkorig megtelepedett ősi lovas népek (például a hurrik és szövetségeseik) fejlesztették ki ezt a különleges technológiát.
Fontos megjegyeznünk egy igen jelentős, bár a hazai szakirodalomban nem túlságosan hangsúlyozott tényt: az ókorban a borkészítésben a szkíta népek jeleskedtek. Ahogyan az antik források megjegyzik, a Fekete-tenger partvidékén kereskedő görögök is tőlük tanulták e nemes nedű készítésének módját. Nemcsak az európai kontinensre, hanem a mai Kína területére is a közép-ázsiai szkíta műveltséget hordozó szogdok vitték be a borkultúrát, sőt ők honosították meg a szőlőtermesztést is. Ezek után már nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezen mennyei ital műveltségi szava Belső-Ázsiában a „bor” vagy „bor daraszun” lett, mely még a középkori ujgur és mongol szövegekben gyakori kifejezés.
forrásom a barikad.hu: http://barikad.hu/szk%C3%ADt%C3%A1k_%C3%A9s_bor-20110119
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr872598103
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.