Évi Sipos:
sziasztok ha tudnatok segiteni sehol se találom petofitol a vandordiak levelet amit a falubeliekne... (2020.03.25. 15:00)Petőfi és a bor
Hóhér az utolsó barátod:
Bort sohasem ittam, de a híren megakadt a szemem. Valami olyat juttatott eszembe, mint amikor "új... (2016.11.14. 08:09)Változik a szekszárdi bikavér összetétele
Gusztáv Brauner:
üdv!
segítség kellene az amerikai szőlőkabóca miatt.a szőlőm tele van apró ugráló valamikkel és a ... (2016.07.11. 19:53)Szőlő betegségek 2014 - összefoglaló
A tuzséri pálinka-manufaktúra jonatánalma-pálinkája lett a IV. pálinka-világkupa győztese - tájékoztatta Lovász Sándor, a XVI. gyulai pálinkafesztivál főszervezője szombaton az MTI-t.
A magyarországi főzdék összetett versenyét is a Gyümölcspárlat Bt. által működtetett tuzséri pálinka-manufaktúra nyerte, második helyen a Kunság-Szesz Zrt. által működtetett Mátyás Pálinkaház, a harmadikon a Bolyhos és Fiai Bt. végzett. A legeredményesebb bérfőzde címet a Trixon-B Kft. érdemelte ki.
A legeredményesebb bérfőzető Váli János lett, akinek az irsai-ászár törkölypálinkája nyerte a legjobb hagyományos, erős pálinka címet. Gyenesei István feketerigó-ágyas feketeribiszke pálinkája lett a legjobb magánfőzött párlat, egyben ő érdemelte ki a legeredményesebb magánfőző címet is.
A Békés megye pálinkája címet az Éden-tó Szeszfőzde Bt. sajmeggy pálinkája nyerte el. Lovász Sándor és a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Zalai Mihály megegyezése értelmében egy évig ez a pálinka viselheti palackján a címet a kereskedelmi forgalomban.
A szakmai zsűri a külföldi nevezők körében Románia legjobb párlatának Dezső Tibor és Füstös Imre muskotály szőlő borpárlatát tartotta, Szerbia legjobb gyümölcspárlata a Dibonis Distillery - amely a tavalyi évhez hasonlóan idén is a világkupa összetett verseny győztese címet is elnyerte - ágyas almája lett, Karol Alaxa pedig a Szlovákia legeredményesebb versenyzője címet érdemelte ki.
A díjakat Zalai Mihály, Lovász Sándor és Lovassy György versenyigazgató adta át szombaton a gyulai Várkertben.
A versenyre több mint ötszáz pálinkát neveztek be, Magyarország mellett Örményországból, Romániából, Szerbiából, Abháziából és Szlovákiából is érkeztek minták.
Beválaszotta tagjai közé Bujdosó Ferenc dél-balatoni borászt a Magyar Bor Akadémia, amely még 1992-ben jött létre a magyar bor ügyének szolgálatára és képviseletére.
Az Akadémia jelenleg 159 tagot számlál, akik között a szakmailag elismert borászokon túl művészek, tudósok és közéleti szereplők is találhatók. Közös cél, hogy a magyar borkultúrát a legmagasabb szintre emeljék. „Együttesen még hatékonyabbak lehetünk, mindig ebben hittem” – fogalmazott a csütörtöki ceremónián a somogyi borásza.
Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Pálinkafesztivált május 7-10. között a Városháza Parkban. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben az évben belépődíj és kerítések helyett nagyobb alapterületen, több kiállítóval és még színesebb párlat-kavalkáddal várják a látogatókat.
A X. Budapesti Pálinkafesztivál idén is május második hétvégéjén, 7-10. között várja a Városháza Parkban a pálinka szerelmeseit, ahol most az almáé lesz a főszerep. A hazai pálinkafőzdék párlatainak házasításából született az Év Almapálinkáját - idén is először - a fesztiválon kóstolhatja meg a közönség.
A fesztivál hagyományaihoz híven almás pálinka- és ételkülönlegességek színesítik majd a gasztronómiai felhozatalt, s a legkiválóbb kézműves ínyencségek gondoskodnak arról, hogy legyen mivel megágyazni koccintás előtt.
A jubiláló fesztivál idén ingyenesen látogatható, hiszen a szervezők úgy döntöttek, hogy ebben az évben belépődíj és kerítések helyett minden helyet a pálinkának szentelnek, így nagyobb alapterületen még több kiállítónak lesz lehetősége bemutatni pálinkakülönlegességét.
A tavaszi napsütésben neves jazz formációk, utcazenészek és DJ-k gondoskodnak a hangulatról, mint Járai Márk, Petruska András & a Temesvári Duó, Stahl Barbi & Havai Gábor Duó, a Takács Eszter Band vagy DJ Gozth a Hősökből.
A fesztiválon idén először a HelloPay rendszer veszi át a készpénzes fizetés helyét, ezzel téve gyorsabbá és kényelmesebbé a vásárlást. A HelloPay további előnye, hogy a fesztivál végével sem vész el a kártyán hagyott összeg, hanem felhasználható minden HelloPay kártya elfogadó helyen.
Április 12-én vasárnap délután megtörtént a Magyar Pálinka Szépe 2015 döntőseinek kiválasztása Gyulán az Elizabeth Hotelben.
A
szakmai zsűri a jelentkezők közül az alábbi szempontok szerint választotta ki a 10 legjobbat: mozgás, arc, alak és kommunikáció. A 10 döntősnek és a koreográfusoknak egy hete lesz felkészülni a szombati megmérettetésre, ahol a díjak között szerepelnek belföldi wellness-hétvégék, szépészeti csomagok, portfólió fotózás és számtalan más ajándék is, mindamellett, hogy négyen bejutnak a Miss Alpok Adria Békés Megye Szépe döntőjébe.
A jelentkezők az ország több pontjáról érkeztek, Abonytól Füzesgyarmatig, Szegedtől Elekig.
Forrásom a http://www.beol.hu/bekes/kozelet/magyar-palinka-szepe-bikiniben-az-idei-dontosok-606236
Új uniós szőlőtelepítési szabályok lépnek életbe, ami lehetővé teszi az európai bortermelés fokozatos bővítését.
A szőlőtermelő területek kiterjesztéséről és új szőlőtelepítési engedélyezési rendszer bevezetéséről fogadott el rendeletet az Európai Bizottság - tájékoztatott a bizottság a honlapján csütörtökön.
A tagállamok által egyhangúan elfogadott szabályok szerint 2016-tól a szőlőtelepítési és újratelepítési engedélyeket tagállami szinten adják majd ki, az engedélyezés alól egyes területek mentesülnek. A rendelet évi egy százalékos növekedést engedélyez a tagállamok szőlőterületeiben, amit nemzeti vagy regionális szinten van lehetőség korlátozni.
A tájékoztatás idézi Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztost, aki elmondta: az új rendszer lehetővé teszi az európai bortermelés fokozatos bővítését, válaszul a világpiaci igény növekedésére. Hozzátette: a tagállamok számos óvintézkedést alkalmazhatnak a lehetséges társadalmi és környezeti kockázatok elkerülésére egyes bortermelő vidékeken.
A bizottság megbízásából készített tanulmány szerint az unió annak ellenére folyamatosan veszít világpiaci részesedéséből, hogy 2008 óta nő a tagállamokból harmadik országokba szállított bor mennyisége és értéke is. Továbbá, 2025-ig várhatóan nő a borfogyasztás világszinten, míg az unión belül továbbra is csökken, az uniós borászati szektor egyre inkább exportorientálttá válik - olvasható a bizottság közleményében.
forrásom a http://privatbankar.hu/agrar/tobb-bort-iszunk-lepett-brusszel-279914
Büntetés nélkül iszogathatunk? Az Illinois-i Egyetem kutatója, Yong-Su Jin megtalálta a módját, hogyan állítson elő olyan bort, amely nem okoz másnaposságot.
Ha az amerikai tudós tervei bejönnek, az alkoholfogyasztást követő kellemetlen macskajajt hamarosan már csak anekdotákból fogják ismerni. A közelmúltban több kutatást is erre éleztek ki: legutóbbit az Illinois-i Egyetem mikrobiológus professzora, Yong-Su Jin, aki a borkészítés során használt élesztő génállományába való beavatkozással ért el érdekes eredményeke.
"Erjesztéssel készült ételeink és italaink, mint például a sör, a bor vagy a kenyér élesztő segítségével születnek meg. Az ebben található összetett gének duplán jelennek meg. Mindeddig nagyon nehéz volt a génállományukba való beavatkozás, ugyanis ha megváltoztattunk egy gént, annak párja kijavíthatta a beállt változást” – mondta el Jin.
Forrás: MTI/Manek Attila
Kutatásuk során egy úgynevezett „génkést” használtak, ami ketté tudta választani a génpárokat, megakadályozva ezzel az automatikus korrekciókat. Ugyanezzel a módszerrel avatkoztak be a borkészítés malolaktikus fermentáció (másképpen: almasav bomlás) szakaszába. A gén-kés segítségével klónozható az enzim, amely fokozza az almasav bomlást, mely a bor ízéért és karakteréért felelős - a helytelen fermentáció során keletkeznek azok a melléktermékek, amelyek a macsakjaj tüneteit is okozzák. Az eljárás nemcsak a borkészítés során alkalmazható, hanem bármilyen olyan ételnél és italnál, amely élesztővel készül.
Az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen másnaposság elkerülésére irányuló kutatás. Egyelőre az alcosynth nevű gyógyszer tűnik a legjobb megoldásnak, amely utánozza az alkohol hatását, miközben csökken a máj károsodásának, a kontroll elvesztésének és az alkoholfogyasztást követő nap kellemetlenségeinek esélye.
Idehaza nem lehet
Magyarországon génmódosított élesztővel bort készíteni nem lehet. Az Európai Unióban nincs a piacon génmódosított élesztő, igaz, az USA-ban egy fajta GMO élesztő engedélyezett. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság elárulta, Magyarországon csak az Európai Unióban engedélyezett GMO-t lehetne forgalomba hozni, tehát egy ilyen bor árusítása jelenleg nem lehetséges. A GMO-t tartalmazó élelmiszerek esetén a termék címkéjét kötelező az alábbi jelölések egyikével ellátni az 1830/2003/EK rendelet szerint: „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”, vagy „Ez a termék géntechnológiával módosított …..-t tartalmaz”
Kérdés azonban, hogy a másnaposság kiiktatása valójában nem csak kényelmi szempont, ami több bajt okoz majd? Mi fog majd minket vissza az italozástól, ha másnap úgy ébredünk, mintha mi sem történt volna? Alkoholizmus-prevenció gyanánt génmanipuláció helyett ajánljuk Hajnóczy Péter életművét.
forrásom a http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20150330-ettol-a-bortol-nem-leszel-masnapos.html
Örömmel értesítjük, hogy 2015-ben ismét, immáron tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre az Országos Takarékszövetkezeti Borverseny. Nevezéseiket és bormintáikat április 13. 12 óráigvárjuk irodánkba.
A versenyen a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció minden ügyfele egy mintával ingyenesen indulhat, a borversenyen történő indulás feltétele mindössze, hogy rendelkezzen takarékszövetkezeti üzleti kapcsolattal és ezt a Takarékszövetkezet aláírásával és bélyegzőjével a jelentkezési lapon igazolja. A további minták nevezési díja 8.500 Ft + 27% Áfa (bruttó 10.795 Ft). Kérjük, keresse fel a területén található takarékszövetkezetet vagy partner takarékszövetkezetét!
A nevezés részletei:
Nevezés: Az innen letölthető nevezési lapot (mintánként 1-1) kérjük az alábbi címre levélben, faxon vagy e-mail-en elküldeni:
Kérjük, ne felejtse el, hogy a jelentkezési lap csak a szövetkezeti hitelintézetek integrációjába tartozó partner takarékszövetkezet aláírásával és bélyegzőjével érvényes! Kérjük, keresse fel a területén található takarékszövetkezetet vagy partner takarékszövetkezetét! A jelentkezés határideje: 2015.április 13.12.00
A minták elküldése: A mintákat kérjük hétköznapokon (hétfő-csütörtök: 8.00 és 16.00 óra között, pénteken: 8.00 és 14.00 óra között) a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. címére (1124 Budapest, Somorjai u. 21.) szállítani, legkésőbb 2015. április 13. 12.00-ig. A mintának tartalmaznia kell: - 4 palackot fajtánként, a kereskedelemben alkalmazott kiszerelésben, hordós borok esetében kérünk minden palackot felcímkézni + 1 db címke garnitúrát - palackos borok esetében a hivatalos NÉBIH Borászat Igazgatóság analízisének másolatát, hordós borok esetében elegendő a termelői analízis A csomagolásra kérjük ráírni: "XVII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny".
Nevezési díj: Takarékszövetkezeti partnerenként 1 minta nevezése ingyenes, minden további minta nevezési díja Bruttó 10.795.-Ft. A nevezési díjat 2015. április 13-ig kérjük átutalni a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. BB Nyrt. 10100792-48851100-00000003 számú bankszámlájára, vagy a Magyar Szőlő- és Borkultúra Np. Kft. irodájában készpénzzel vagy bankkártyával rendezni. A nevezési díjról a rendezők utólag számlát küldenek a nevező részére. A versenyen csak azok a borok vesznek részt, melyek nevezési díját rendezték.
Díjazás, eredménykatalógus: A borversenyen eredményesen szereplő borászok díjainak kiosztására ünnepélyes keretek között kerül sor. A borversenyen részt vett borok eredményeiről katalógus készül, melyet a Takarékbank széles körben terjeszt.
A takarékszövetkezetek képviselői, a borverseny aranyérmes borai közül idén is kiválasztják a "Takarékszövetkezetek borát", fehér illetve vörös bor kategóriában.
Az idén márciusban 22. alkalommal rendezték meg a Chardonnay du Monde nemzetközi borversenyt, amelyen először került be magyar bor a top 10-be. Burgundiában a minap történelmet írt a Nyakas Pincészet 2014-es Budai Chardonnay-je.
41 országból 826 bort neveztek be a 2015-ös versenyre. A chardonnay borok és pezsgők legrangosabb nemzetközi megmérettetése az 1994 óta megrendezésre kerülő Chardonnay du Monde borverseny. A benevezett borokat 300 fős – fele-fele arányban francia és nemzetközi tagokból álló – zsűri bírálja el. A nagy nemzetközi borversenyek szabályainak megfelelően itt is a borok egyharmada részesülhet díjazásban. A zsűri 275-öt tartott arany-, ezüst- vagy bronzéremre méltónak. Az 56 aranyérmesből választották ki, mely borok kerülhetnek a 2015-ös top 10-es listára, a legnagyobbak közé.
Magyar borok az előző esztendőkben is arattak sikereket a versenyen, de a mostani 10 tételünk minden eddiginél nagyobb sikert hozott. Bármilyen szépen is csillogtak az érmek a legek legjei közé, a top listára idáig nem sikerült bejutni. A Nyakas azonban most felíratkozhatott a legjobb francia, dél-afrikai, ausztráliai, brazil és svájci chardonnay-k közé. Emellett a többi magyar bor is kiválóan szerepelt, 3 arany- és 5 ezüstérem született Burgundiában.
Malatinszky És Társa Ker. Kft. - Noblesse Siklósi Chardonnay 2013
Nyakas Pince Zrt. - Menádok Budai Chardonnay 2011
Az idei márciust ugyancsak bearanyozták a magyar borok, és világraszóló sikerek születtek. A hónap elején a szekszárdi Dúzsi Tamás Pincészet 2011-es Görögszója érdemelte ki a párizsi Vinalies Internationales versenyen a legjobb vörösbor díját.
Itt a végeredmény - Ezek a borok söpörték be a díjakat
Tokaji és szekszárdi borok kaptak díjat a Syngenta XIV. országos borversenyén, amelyre az ország valamennyi borvidékéről összesen 399 nevezés érkezett. A siófoki díjátadón a legjobbaknak járó Quadris-díjakat a tokaji Patrícius Borház, a Fitomark Tokaji borház és a szekszárdi Twickel Szőlőbirtok borai érdemelték ki.
A versenyre 226 fehérbort, 106 vörösbort, 64 rozét és három pezsgőt neveztek az ország minden borvidékéről - nyilatkozta Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója. Annak ellenére sokan neveztek, hogy a tavalyi év nem volt kedvező a hazai szőlőtermesztésben. Az enyhe tavalyi tél, a csapadékos nyár és ősz, valamint a korán megjelenő súlyos fertőzések komoly feladat elé állították még a tapasztalt szőlőtermesztőket is. Az ügyvezető igazgató szerint tavaly azok voltak előnyben, akik az előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédelemmel védekeztek a kártevők és betegségek ellen.
Látszik, hogy korrekt szőlővédelemmel és megfelelő technológiával egy ilyen nehézségekkel teli évben is lehet minőségi bort készíteni. A zsűri kiváló fehérborokat kóstolt, a vörösborok között pedig a 2012-es és 2013-as évjáratúak tették magasra a mércét. A két év eredményei a díjakban is megmutatkoztak. A 2014-es boroknál többen a kedvezőtlen évjárat ellenére kihozták a maximumot, így két pincészet- a Kökény és Fia Családi Borászat és a Kősziklás Borászat Kft.- is nagyaranyat érdemelt - jegyezte meg Dr. Janky Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének docense, a borverseny elnöke.
A legjobb boroknak járó Quadris-díjat ebben az évben a Patrícius Borház Kft. 2012-es Patrícius Tokaji Késői Szüretelésű Katinka bora, a Fitomark 6 Puttonyos, 2004-es Tokaji Aszúja és a szekszárdi Twickel Szőlőbirtok 2012-es, Gróf Zichy Syrah vörösbora kapta. Ezen kívül a zsűri hét nagyarany, 85 aranyérem, 193 ezüstérem és 92 bronzérem minősítést és 19 oklevelet osztott ki.
L. Simon László a borjoggal és bormarketinggel foglalkozó idei konferencián elmondta, hogy a Miniszterelnökség által kezelt Vidékfejlesztési Program pénzügyi forrásából a mostani uniós költségvetési időszakban, 2020-ig mintegy 20 milliárd forint elkülönített forrás áll a szőlő-bor ágazat rendelkezésére. Az elkülönített pénzösszeg pedig az jelenti, hogy a támogatásért az ágazat szereplőinek nem kell más élelmiszer-ipari ágazatokban tevékenykedőkkel versenyezniük. Úgy vélekedett, hogy ez az összeg elegendő lesz a versenyképesség európai léptékű javítására.
L. Simon László felhívta rá a figyelmet, hogy az ágazatban tevékenykedőknek eközben versenyezniük kell egymással a támogatás elnyeréséért, ami változás a korábbi pályázati gyakorlathoz képest. A versenyképesség növelése mellett kiemelte az erőforrás-hatékonyság javítását és a hozzáadott érték növelését, valamint megjegyezte, hogy előnyt élvez a pályázatok elbírálásakor a közös beruházások megvalósítása.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlő-bor ágazatban tevékenykedők támogatást kaphatnak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból is. (Ez összességében mintegy 145 millió euró, mintegy 44 milliárd forint.) A legjelentősebb forrás az ültetvények szerkezetátalakítási programjára vehető igénybe. Ez 123 millió eurót tesz ki, ami csaknem 40 milliárd forinttal egyenlő. Emellett támogatják még a termékpromóciót harmadik országokban, valamint a melléktermék-lepárlást is.
Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzet Tanácsának elnöke kiemelte: a szőlő- bor ágazat tőkeigényes, ezért nagy jelentősége van az ágazati szereplők, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami szervezetek és hatóságok együttműködésének. Ennek a közös munkának az összehangolását jól szolgálja, hogy a HNT a múlt év nyarán szakmaközi szervezetté alakult.
Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára felhívta a jelenlévők figyelmét a Carton Hungarikum programra. Ennek segítségével népszerűsíthetik a magyar borászok termékeiket a világban a magyar külképviseletek - nagykövetségek, kulturális intézetek - segítségével. Az államtitkár megemlítette: a magyar diplomácia más lehetőségeit - például magyar állami vezetők külföldi látogatásai - is kihasználják.
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az ágazati stratégia a HNT berkein belül még készül, szoros együttműködésben az FM-mel. Kereteit meghatározza a magyar szőlő- és bortermelés helye a világban: az első húsz termelő közé taksálják Magyarországot, a 16-17. helyre. Jelezte: a világ borpiaca átalakul, a tradicionális borelőállító országok lehetőségei is átalakulnak. Ez Magyarországnak előnyére is válhat, mivel előtérbe kerül az alkalmankénti borfogyasztás. Jelezte: a magyar bor pozícióit mindazonáltal meg kell erősíteni.
Idén először díjazták a legjobb szakmai teljesítményeket a tavaszi VinCE Wine Show alkalmából. A díj alapítói olyan, a borvilághoz szorosan köthető területeken keresték a leginspirálóbb hazai példákat, mint a gasztronómia, kereskedelem, borturizmus, bormarketing.
A VinCE Awards díjaira tíz kategóriában jelöltek borászatokat, éttermeket, hoteleket és kereskedéseket. A listát 21 szakértő, a gasztronómia és a borvilág elismert szereplői, valamint a Magyar Bocuse d’Or Akadémia képviselői állították össze. A jelölést követően a díjalapító VinCE magazin szakmai partnerlistáján szereplők szavazták meg a győzteseket.
A díjakat a VinCE Wine Show első estéjén, március 6-án a Corinthia Hotel Budapest impozáns báltermében Németh Ágnes, a bormagazin főszerkesztője adta át.
VinCE Awards 2015 díjazottak:
A legjobb borlap – Borkonyha
A legjobb borhotel – Andrássy Rezidencia Wine & Spa
A legjobb borvacsora – Kistücsök
A legjobb borkereskedés – Bortársaság
A legjobb borbeszerző – Harcz Ádám (Lidl)
A legjobb borbár – Drop Shop
A legjobb weboldal – Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet
A legjobb pincelátogatás – Szepsy Pince
A legjobb bormarketing kampány – Kreinbacher Birtok
A legaktívabb társulás – Balatoni Kör
A VinCE magazin szerkesztősége a lap évközbeni tesztjein legtöbb csillagot elért, legeredményesebben szereplő borászatot és borkereskedést külön is díjazta: Gizella Pince, Bortársaság.
forrásom a http://hvg.hu/gasztronomia/20150309_Akiknek_igazan_fontos_a_bor
A humoráról és lumpen életmódjáról elhíresült Tibi atya kezdetben csak néhány ezer főiskolást szórakoztatott, de a brand mögött álló csapat hamar rájött, hogy a részeges kitalált pap ismertsége pénzre is váltható. De mennyire volt tudatos a márkaépítés, és milyen stratégia van az atya nevével fémjelzett termékek bevezetése mögött? Megkérdeztük ministránsait.
Hol változtatta borrá a vizet Jézus? Hány százalékos a kollégista bulik Cadillacjének számító Hubertus? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangzottak el a Fröccskocsma első emeletén, ahol szerda esténként a szokásos Szeszkvízre érkező spicces fiatalokkal volt tömve a budapesti hely. A résztvevők asztalonként mutatták föl tippjeiket az elhangzó kérdésekre.
Hány százalékos a bakter keserű? – hangzik a következő kérdés, amit gyors komment követ: aki ezt tudja, az meg is érdemli!
A lépcsőn lefelé igyekvő pincérlány megpakolt tálcájáról elszabaduló feles pohár szilánkokra törését az est házigazdája, Tóth Máté "Mazel Tov" felkiáltással kíséri, amit a fülledt levegőjű terem népe kitörő kacagással fogad. Tóth Máté egyben a Humbák Művek Kft. ügyvezetője is, amely a rendkívül népszerű Tibi atya brand mögötti gazdasági tevékenységért felelős. Az atya népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nyolcadik legtöbb lájkot begyűjtő magyar Facebook-oldallal büszkélkedhet – ha nem számoljuk az olyan külföldi multik magyar érdekeltségeit, mint a McDonald's vagy a Nikon – és tavaly év végén megnyitotta első kocsmáját is, a már említett Fröccskocsmát.
„Volt egy elég durva poszt”
„Nemcsak szerdánként van program, hétfőn fröccsivó versenyen is bizonyíthatnak a hívek, de volt már stand-up comedy előadás és koncert is” – mutatja be a Humbák Művek ügyvezetője a sokrétű programot. Elmondása szerint érdeklődőkből sem akad hiány, egy péntek vagy szombat estére három hétre előre kell foglalni az Erzsébet téri kocsmába, ami szerinte leginkább annak köszönhető, hogy az összes környékbeli helynél jobb áron kínálják a fröccsöt – kisfröccs 190 forint, nagyfröccs 370 forint –, amely minőségi termelői borból készül, csak éppen minimális hasznot raknak rá.
Nem mindenki rajong a deviáns papért
„Tibi atya egy fiktív, lecsúszott humbákfalvi pap, görbe tükör a társadalomnak. Célunk a szórakoztatás, senkit nem akarunk megsérteni ezzel. A történetek szereplői kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve” – olvasható az atya Facebook-oldalán. Azonban ez nem volt elég a falu önkormányzatának, ahol a közösségi oldal szerint Tibi atya tevékenykedik. Az alkoholizmusáról és szexuális aberrációiról is elhíresült Tibi atyából nem kértek Máriakálnokon: „Hivatalból olvasnom kell Tibi atya bejegyzéseit, de egyáltalán nem tudok nevetni rajtuk. Ez a falu régi vallásos hagyományokat őriz, nem illendő ebből gúnyt űzni. Nem szeretnénk Tibi atya sértő vicceiről elhíresülni. Azt kérjük tőle, költözzön el egy kitalált faluba. Tibi atya nemkívánatos személy Máriakálnokon” – mondta Tóásóné Gáspár Emma polgármester. Tibi atya meghajolt a falu akarata előtt: mivel Máriakálnokon nem látták szívesen, megalapították a szintén fiktív Humbákfalvát, ahova áttelepítették a papot és ministránsait.
De nem mindig volt ilyen tudatos Tibi atya, akit egy „elég durva poszt” hívott életre. A részeges pap megformálói, akik nem szeretnék felfedni kilétüket, már korábban is vezettek egy közösségimédia-oldalt, ahol „agymenéseiket eresztették szabadon” és szépen lassan elérték a 20 ezer lájkot. Elmondásuk szerint ekkora rajongótábornál már elég nagy volt a szórás, voltak érzékenyebb lelkek is, akik megbotránkoztak egy-egy durvább poénon. Egy ilyen vadabb poszton – amire, az állítják, már nem emlékeznek – még a keményvonalasok is kibuktak, és a kommentekben jelezték, hogy az már túlzás, ezért azt levették és kiírták: „az előző posztért felelős szerkesztőt kirúgtuk, én Tibi atya vagyok az új szerkesztő”. Aztán Tibi atya olyan népszerű lett, hogy végül saját Facebook-oldalt kapott, amit az első héten kétezren, a hónap végére pedig már húszezren lájkoltak.
„Egy kisstílű kukabúvár üzlet volt”
„Beírtuk a priest szót a keresőbe, és kiválasztottuk egy olyan fotót, ami legjobban megfelelt a célnak. Az csak később derült ki, hogy a fotón egy szexuális bűncselekmények miatt Texasban elítélt pap látható” – mondják. A személyiségi jogok miatt a kép kapott egy kis grafikai designt, ráadtak egy napszemüveget, hogy végképp beazonosíthatatlanná váljon, és a kezébe adtak egy poharat, majd a szabadalmi hivatalban levédették. „A szabadalmi védjegy miatt is szükség volt a fotó grafikai átdolgozására, mert fotót csak az alany belegyezésével lehet levédetni, mi pedig nem akartunk Amerikába levelezni, meg hát valószínűleg ehhez ő sem adta volna a nevét” – feltételezik az alkotók.
„Először 2013-ban keresték meg az atya ministránsait (így hívják magukat a – névtelenségbe burkolózó – szerkesztők), hogy csináljanak pólókat, amiket Tibi atya logójával értékesítenének. Ezt végül elég amatőr módon készítették el, valójában egy kisstílű kukabúvár üzlet volt, ami 10 hónap után minimális haszonnal véget is ért” – mondja a Humbák Művek Kft. ügyvezetője. Tavaly év elején aztán volt egy másik megkeresésük, ezúttal már egy kocsma nyitása is szóba került, de miután kiderült, hogy ez komolyabb befektetéssel jár, mint azt elsőre gondolták, visszatértek az online értékesítéshez, azonban ezúttal már nem annyira pólóban, mint borban gondolkodtak. Áprilisban családi támogatás mellett bejegyezték a Humbák Művek Kft.-t, és tárgyalásokba kezdtek több borásszal is. Párhuzamosan megkezdődött a reklámtevékenység is, ami partneri alapon működött:. „Borfesztiváloktól kaptunk meghívásokat, például Szlovákiából, ahol mint médiapartner szerepeltünk, ugyanis a szervezők számára sokkal jobban megérte az akkoriban 200 ezer lájkot begyűjtő oldalunkon hirdetni, mint mondjuk a rádióban, hiszen a mi felületünkön egyből célközönséget ért az üzenet.”
Fröccsigazolvány a Borellátóban
Az ötletgazdák jó kapcsolatba kerültek a budapesti Borellátóval, ahol bevezették Tibi atya fröccsigazolványát, amit ezer forintért lehetett kiváltani, és tulajdonosai fél áron fogyaszthattak az üzletben. Ekkor alakult ki az a koncepció, hogy a minőségi magyar termelői borokat promotálják: „Mi is megjártuk azt, hogy az alsó polcról leemeltük a La Fiestát és társait, 800 forintból berúgtunk, másnap meg a piócás emberért üvöltöztünk.” Így az ital témakörében való humorizálás most már nevelői célzattal is párosult, már ha a minőségi borok mértéktelen fogyasztását annak lehet nevezni.
A Borellátó révén ismerkedtek meg a mátraaljai Molnár és fiai Pincészettel, és megkezdődött a Tibi atya PET-palackos bor gyártása, amelyet először a Borellátóban lehetett kapni. A külső megjelenés szándékosan emlékeztet a kannás borra, mert az alkotók szerint a jó bor nem szükségszerűen külleméből vagy az árából ismerszik meg, és nem is a szuper- vagy hipermarketek polcain érdemes keresni. „Első héten 300 palackot vittek, de jellemzően rajongók, akik poénból vették ajándékba, kevésbé a bor, mint inkább a brand miatt” – meséli Tóth.
Eleinte havi néhány száz palackot tudtak eladni, amíg tavaly nyáron fel nem bukkant néhány rendezvény szervezésével foglalkozó fiatal, és meghívta őket a Bálna előtt megrendezett II. Fröccs és Barbecue fesztiválra, ahova egy csapoló gépet is magukkal vittek. „A gép 2-3 fokosra hűti le a fröccsöt, amivel a többi sátor nem tudott versenyezni a 40 fokos hőségben, mert a borhűtők ilyen körülmények között nem nagyon működnek, az állandó nyitogatástól nem tartják hidegen a bort, így előttünk kígyózott a sor” – büszkélkedik az ügyvezető.
Elkészült a kollekció is
A fesztivál nem csak a sajátmárkás bor elfogadtatásában segített, de kiderült, hogy igencsak fel tudja pörgetni az eladásokat is, főleg, hogy a legtöbb esetben kedvezményes helypénzben sikerült megegyezniük a szervezőkkel. Ugyanis az a tény, hogy a züllött papot az ország közel 6 százaléka lájkolja a Facebookon, az komoly reklámértékkel bírt a fesztiválszervezők szemében is, így a legtöbb helyen tulajdonképpen nemcsak vendéglátó-ipari egységként voltak jelen, de médiapartnerként is. „Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Találkozójára (EFOTT) pedig elkészült a „Tibi fckn atya” feliratú kollekció is” – mesél lelkesen Tóth a pólókról, amikből 2-300 darabot sikerült eladniuk néhány nap alatt. Később ilyen pólóban lépett fel a Showder Klubból indult, ma a Dumaszínházban jeleskedő Dombóvári István, humorista is.
Kezdetben a Borellátó pénztárgépét vitték magukkal, és marketing tevékenységként számlázták a bevételt a cégnek, de a Humbák Művek Kft. megalakulásával és a kereslet megugrásával beruháztak a kellő felszerelésre: „Pultot, borgépet, online kasszát, nitrogéntartályokat kellett vennünk, így ha a szállítást nem is számítjuk, egymilliós befektetés volt, hogy egyáltalán fesztiválképesek legyünk. De ebben persze nincs benne a négy alkalmazott bére, a szállítás költsége, a helypénz, tehát egy nagyobb fesztiválon való részvétel durván még egymilliós befektetést igényel" – számolgat Tóth, aki hozzáteszi, hogy nagyot lehet bukni, ha például nem a megfelelő helyre kerül a sátor.
„EFOTT-on például a gasztrofaluba kerültünk, ami nemcsak nekünk nem volt a legideálisabb, de a többi borászatnak sem, akik elől elszívtuk az érdeklődőket. EFOTT-ra nem azért megy az ember, hogy talpas pohárból kóstolgassa a borokat” – jegyzi meg a Humbák Művek ügyvezetője, aki tisztában van vele, hogy nyilvánvalóan a Tibi atya brand vonzza be a fogyasztókat, ugyanakkor emlékeztet: „rossz bort csak egyszer lehet eladni, a mi koncepciónk azonban a visszatérő vendégekre alapszik”.
„Megittuk már a pertut egy-két emberrel”
A forgalom szempontjából is pörgős nyári fesztiválszezon után már kinőtték a Borellátót, és ma már országszerte több helyen is kapható a PET-palackos Tibi atya bor, szeptemberben pedig megjelent egy befektető is, így elkezdődhetett egy kocsma nyitásának előkészülete is. „A hely szempontjából a lokalizáció elég fontos volt, meg persze a tőke, mert saját pénzünkből legfeljebb Pesterzsébeten tudtunk volna nyitni egy presszót” – ismeri el Tóth, hogy több tízmilliós tőkeinjekció eredménye, hogy megnyithatott a Fröccskocsma. A Tibi atya megszületésért felelős ötletemberek most mint marketingesek kapják a fizetésüket tevékenységükért, de ők tervezték a hely belső dizájnját is. A kocsmában Tóth elmondása szerint heti ezer liter bor elcsordogál, így a forgalomra sem panaszkodnak, amellett szeptember óta a pólókból is befolyt néhány millió forint.
Tóth szerint kapcsolati tőkéjüket is intenzíven építették, ahogy ő fogalmaz: „megittuk a pertut egy-két emberrel”. A novemberben rendezett budapesti Oktoberfesten például egy 10x10-es sátruk volt színpaddal, ahol baráti alapon lépett fel a Mary Popkids, Járai Márk, Mikee Mykanic vagy a korábban említett humorista, Dombóvári István is.
„Sokan azt gondolják, hogy Tibi atya egy nagyon jól felépített marketingstratégia része, és a kezdetektől tervben volt a termékértékesítés, a kocsma nyitása. Például csak tavaly 4-5 marketingkonferenciára hívtak meg előadóként, és ugyan sok munka van benne, de az egymást követő lépések egyáltalán nem jöttek olyan értelemszerűen, mint ahogy az visszatekintve tűnhet” – vallja be Tóth, aki hozzáteszi: „szokták mondani, hogy a hülyeségből nem lehet megélni…én nem így látom”.
forrásom a http://hvg.hu/enesacegem/20150304_Egyszeri_poenbol_kerekedett_utos_brandde
Tegnap 2015. március 3.-án itt Párizsban a "Le Meurice" étterem dísztermében kihirdették a 21. Vinalies Internationales eredményeit. (http://www.vinalies-internationales.com/fr/ )
Zilai Zoltánnal magyar részről ketten vettünk részt a 21 zsűri egyikében a 40 ország benevezett borainak bírálatában.
Összesen 3575 bor vett részt a Világ minden tájáról a legjobbak, melyek közül 1938 volt külföldi,köztük 65 magyar bor versenyzett.
Az eredményességben kiemelkedők voltunk, soha ilyen nagy dicsőséget még magyar bor nem ért el Világversenyen, mivel a legmagasabb pontszámot elért borokat a 7 borkategóriában külön Trófeával díjazták.
Legnagyobb meglepetésünkre a Világverseny legjobb vörös bora címet magyar, szekszárdi bor nyerte el és a díjat személyesen Jean-Marie AURAND vezérigazgatója adta át: Nemzetközi Borászati Szervezet (OIV.-ak Magyarország 1924-ben alapító 6. tagja voltunk Párizsban).
Dúzsi Tamás és Családja Szegzárdi Borászat Kft Görögszó 2011. évjáratú borának !
Óriási kitüntetés, tapsvihar a magyarnak, Szekszárdnak és az ÉV BORTERMELŐJÉNEK Dúzsiéknak köszönhető. A számos gratulációt és a trófeát ezúton is továbbítjuk. Most már nem csak rozékirályként említhetjük, hanem a párizsi 2015. évi legjobb vörösborának termelőjeként is Dúzsi Tamásékat.
Magyarország a 65 benevezett borával 9 Aranyérmet(13,8%) és 11 Ezüst (16.9%) nyert, ami szintén kimagasló eredmény!
A kisebb szőlők, vagy gyümölcsösök tulajdonosai a következő években eleshetnek az uniós támogatásoktól, ha nem növelik meg birtokuk méretét.
Ezer Heves megyei gazdálkodó, szőlő-, gyümölcstulajdonos eshet el az agrártámogatásoktól a következő években, mert megművelt földjük mérete nem éri el az egy hektárt. A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) kapott tájékoztatás szerint a szántóföldi növénytermesztés és a legelőgazdálkodás területén az egységes területalapú támogatás (SAPS) igénybevételének 2004 óta feltétele az egy hektáros terület megléte, a szőlő- és gyümölcsültetvények esetében 0,3 hektár volt az alsó határ.
A 2015-től alkalmazandó uniós szabályozás értelmében a SAPS támogatás igénybevételéhez egységesen szükséges a minimum egy hektár támogatható terület. Ez az országban közel hétezer egy hektár alatt gazdálkodó szőlő- és gyümölcstermelőt érint. Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Területi Szervének elnöke szerint a Heves megyében területalapú támogatást igénylő hétezer gazdálkodó közül ezren eshetnek el a pénztől, az ő birtokaik mérete marad el az egyhektáros limittől.
– Az ő számukra is létezik azonban megoldás, hogy a rendszerben maradjanak. Az egyik, hogy termőföldet vásárolnak, amellyel gazdaságuk mérete meghaladja majd az egy hektárt. De a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciója keretében kaphatnak továbbra is pénzt, amennyiben megállapodnak más gazdálkodókkal. Ha két rokon fog össze, akkor az egyik öt évre bérbe adja a földet a másikuknak, s bejelentik a földhasználatot, a kapott támogatáson pedig arányosan osztoznak. Az így kapott összeg minimum 500 euró, jóval több, mint amennyi a területalapú támogatás tavalyi 60 ezer forintos összege volt például tavaly – említett megoldásokat Székely Zoltán, hozzátéve, hogy a konstrukciókkal kapcsolatban a falugazdászok több információval tudnak szolgálni.
– Az egyesületi tagokat érzékenyen érinti a változás, hiszen csupán néhány embernek van más földje is a barackoson kívül. Eddig a támogatást is fölhasználtuk a fejlesztésekhez, a művelési költségekhez, most nemcsak, hogy a pénztől esünk el, de még plusz összeget kell befizetniük a tagoknak – jelezte Nagy Miklós, az Egri Kajszibarack Termelők Egyesületének elnöke. Elmondta, ő is elesik a támogatástól, hiszen neki 3-4000 négyzetméter barackosa van, feleségének pedig 3000 négyzetméter szőlője. Eddig jól jött az évi 15-18 ezer forintnyi támogatás, ami legalább biztos bevételt jelentett, ha az időjárás nem is fogadta mindig kegyeibe a gyümölcstermelőket.
Pál Sándor, az egri hegyközség elnöke szerint még az új szabály nem ment át a köztudatba, ezért nem találkozott tömeges felzúdulással. Sokan gazdálkodnak 0,3-0,5 hektáron, főleg, akik munka, vagy nyugdíj mellett művelik szőlőjüket, számukra lesz érvágás, hogy elesnek a támogatástól. A hegyközség annyiban tud segíteni, hogy valaki területet vásároljon, hogy a hirdetőtábláján közzé teszi, ki az, aki adna, vagy venne szőlőt.
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciója minden közvetlen kifizetést helyettesít. A támogatás éves mértéke 500-1250 euró lesz, figyelembe véve, hogy a kérelmező az alaptámogatási rendszerben mely jogcímeken és mekkora támogatásra lenne jogosult. Akik a normál rendszerben kevesebb mint 500 eurót kapnának, azok támogatását 500 euróra felkerekítik. Az így kalkulált támogatást egy összegben kapják meg a gazdák, és amíg az egyszerűsített rendszerben részt vesznek, ezt folyósítják számukra függetlenül attól, hogy esetleg állatállományuk, amire kötött támogatást kaptak, csökken.
forrásom a http://www.agroinform.com/palyazatok/sok-kisgazdasag-eshet-el-a-tamogatastol-21563