A humoráról és lumpen életmódjáról elhíresült Tibi atya kezdetben csak néhány ezer főiskolást szórakoztatott, de a brand mögött álló csapat hamar rájött, hogy a részeges kitalált pap ismertsége pénzre is váltható. De mennyire volt tudatos a márkaépítés, és milyen stratégia van az atya nevével fémjelzett termékek bevezetése mögött? Megkérdeztük ministránsait.
Hol változtatta borrá a vizet Jézus? Hány százalékos a kollégista bulik Cadillacjének számító Hubertus? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések hangzottak el a Fröccskocsma első emeletén, ahol szerda esténként a szokásos Szeszkvízre érkező spicces fiatalokkal volt tömve a budapesti hely. A résztvevők asztalonként mutatták föl tippjeiket az elhangzó kérdésekre.
Hány százalékos a bakter keserű? – hangzik a következő kérdés, amit gyors komment követ: aki ezt tudja, az meg is érdemli!
Hétvégére hetekkel előre kell helyet foglalni
„Volt egy elég durva poszt”
„Nemcsak szerdánként van program, hétfőn fröccsivó versenyen is bizonyíthatnak a hívek, de volt már stand-up comedy előadás és koncert is” – mutatja be a Humbák Művek ügyvezetője a sokrétű programot. Elmondása szerint érdeklődőkből sem akad hiány, egy péntek vagy szombat estére három hétre előre kell foglalni az Erzsébet téri kocsmába, ami szerinte leginkább annak köszönhető, hogy az összes környékbeli helynél jobb áron kínálják a fröccsöt – kisfröccs 190 forint, nagyfröccs 370 forint –, amely minőségi termelői borból készül, csak éppen minimális hasznot raknak rá.
| Nem mindenki rajong a deviáns papért |
| „Tibi atya egy fiktív, lecsúszott humbákfalvi pap, görbe tükör a társadalomnak. Célunk a szórakoztatás, senkit nem akarunk megsérteni ezzel. A történetek szereplői kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve” – olvasható az atya Facebook-oldalán. Azonban ez nem volt elég a falu önkormányzatának, ahol a közösségi oldal szerint Tibi atya tevékenykedik. Az alkoholizmusáról és szexuális aberrációiról is elhíresült Tibi atyából nem kértek Máriakálnokon: „Hivatalból olvasnom kell Tibi atya bejegyzéseit, de egyáltalán nem tudok nevetni rajtuk. Ez a falu régi vallásos hagyományokat őriz, nem illendő ebből gúnyt űzni. Nem szeretnénk Tibi atya sértő vicceiről elhíresülni. Azt kérjük tőle, költözzön el egy kitalált faluba. Tibi atya nemkívánatos személy Máriakálnokon” – mondta Tóásóné Gáspár Emma polgármester. Tibi atya meghajolt a falu akarata előtt: mivel Máriakálnokon nem látták szívesen, megalapították a szintén fiktív Humbákfalvát, ahova áttelepítették a papot és ministránsait. |
De nem mindig volt ilyen tudatos Tibi atya, akit egy „elég durva poszt” hívott életre. A részeges pap megformálói, akik nem szeretnék felfedni kilétüket, már korábban is vezettek egy közösségimédia-oldalt, ahol „agymenéseiket eresztették szabadon” és szépen lassan elérték a 20 ezer lájkot. Elmondásuk szerint ekkora rajongótábornál már elég nagy volt a szórás, voltak érzékenyebb lelkek is, akik megbotránkoztak egy-egy durvább poénon. Egy ilyen vadabb poszton – amire, az állítják, már nem emlékeznek – még a keményvonalasok is kibuktak, és a kommentekben jelezték, hogy az már túlzás, ezért azt levették és kiírták: „az előző posztért felelős szerkesztőt kirúgtuk, én Tibi atya vagyok az új szerkesztő”. Aztán Tibi atya olyan népszerű lett, hogy végül saját Facebook-oldalt kapott, amit az első héten kétezren, a hónap végére pedig már húszezren lájkoltak.
„Egy kisstílű kukabúvár üzlet volt”
„Beírtuk a priest szót a keresőbe, és kiválasztottuk egy olyan fotót, ami legjobban megfelelt a célnak. Az csak később derült ki, hogy a fotón egy szexuális bűncselekmények miatt Texasban elítélt pap látható” – mondják. A személyiségi jogok miatt a kép kapott egy kis grafikai designt, ráadtak egy napszemüveget, hogy végképp beazonosíthatatlanná váljon, és a kezébe adtak egy poharat, majd a szabadalmi hivatalban levédették. „A szabadalmi védjegy miatt is szükség volt a fotó grafikai átdolgozására, mert fotót csak az alany belegyezésével lehet levédetni, mi pedig nem akartunk Amerikába levelezni, meg hát valószínűleg ehhez ő sem adta volna a nevét” – feltételezik az alkotók.
A máriakálnoki költözésre a kocsma designja is emlékeztet
„Először 2013-ban keresték meg az atya ministránsait (így hívják magukat a – névtelenségbe burkolózó – szerkesztők), hogy csináljanak pólókat, amiket Tibi atya logójával értékesítenének. Ezt végül elég amatőr módon készítették el, valójában egy kisstílű kukabúvár üzlet volt, ami 10 hónap után minimális haszonnal véget is ért” – mondja a Humbák Művek Kft. ügyvezetője. Tavaly év elején aztán volt egy másik megkeresésük, ezúttal már egy kocsma nyitása is szóba került, de miután kiderült, hogy ez komolyabb befektetéssel jár, mint azt elsőre gondolták, visszatértek az online értékesítéshez, azonban ezúttal már nem annyira pólóban, mint borban gondolkodtak. Áprilisban családi támogatás mellett bejegyezték a Humbák Művek Kft.-t, és tárgyalásokba kezdtek több borásszal is. Párhuzamosan megkezdődött a reklámtevékenység is, ami partneri alapon működött:. „Borfesztiváloktól kaptunk meghívásokat, például Szlovákiából, ahol mint médiapartner szerepeltünk, ugyanis a szervezők számára sokkal jobban megérte az akkoriban 200 ezer lájkot begyűjtő oldalunkon hirdetni, mint mondjuk a rádióban, hiszen a mi felületünkön egyből célközönséget ért az üzenet.”
Fröccsigazolvány a Borellátóban
Az ötletgazdák jó kapcsolatba kerültek a budapesti Borellátóval, ahol bevezették Tibi atya fröccsigazolványát, amit ezer forintért lehetett kiváltani, és tulajdonosai fél áron fogyaszthattak az üzletben. Ekkor alakult ki az a koncepció, hogy a minőségi magyar termelői borokat promotálják: „Mi is megjártuk azt, hogy az alsó polcról leemeltük a La Fiestát és társait, 800 forintból berúgtunk, másnap meg a piócás emberért üvöltöztünk.” Így az ital témakörében való humorizálás most már nevelői célzattal is párosult, már ha a minőségi borok mértéktelen fogyasztását annak lehet nevezni.
A Borellátó révén ismerkedtek meg a mátraaljai Molnár és fiai Pincészettel, és megkezdődött a Tibi atya PET-palackos bor gyártása, amelyet először a Borellátóban lehetett kapni. A külső megjelenés szándékosan emlékeztet a kannás borra, mert az alkotók szerint a jó bor nem szükségszerűen külleméből vagy az árából ismerszik meg, és nem is a szuper- vagy hipermarketek polcain érdemes keresni. „Első héten 300 palackot vittek, de jellemzően rajongók, akik poénból vették ajándékba, kevésbé a bor, mint inkább a brand miatt” – meséli Tóth.
Eleinte havi néhány száz palackot tudtak eladni, amíg tavaly nyáron fel nem bukkant néhány rendezvény szervezésével foglalkozó fiatal, és meghívta őket a Bálna előtt megrendezett II. Fröccs és Barbecue fesztiválra, ahova egy csapoló gépet is magukkal vittek. „A gép 2-3 fokosra hűti le a fröccsöt, amivel a többi sátor nem tudott versenyezni a 40 fokos hőségben, mert a borhűtők ilyen körülmények között nem nagyon működnek, az állandó nyitogatástól nem tartják hidegen a bort, így előttünk kígyózott a sor” – büszkélkedik az ügyvezető.
Elkészült a kollekció is
A fesztivál nem csak a sajátmárkás bor elfogadtatásában segített, de kiderült, hogy igencsak fel tudja pörgetni az eladásokat is, főleg, hogy a legtöbb esetben kedvezményes helypénzben sikerült megegyezniük a szervezőkkel. Ugyanis az a tény, hogy a züllött papot az ország közel 6 százaléka lájkolja a Facebookon, az komoly reklámértékkel bírt a fesztiválszervezők szemében is, így a legtöbb helyen tulajdonképpen nemcsak vendéglátó-ipari egységként voltak jelen, de médiapartnerként is. „Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Találkozójára (EFOTT) pedig elkészült a „Tibi fckn atya” feliratú kollekció is” – mesél lelkesen Tóth a pólókról, amikből 2-300 darabot sikerült eladniuk néhány nap alatt. Később ilyen pólóban lépett fel a Showder Klubból indult, ma a Dumaszínházban jeleskedő Dombóvári István, humorista is.
Kezdetben a Borellátó pénztárgépét vitték magukkal, és marketing tevékenységként számlázták a bevételt a cégnek, de a Humbák Művek Kft. megalakulásával és a kereslet megugrásával beruháztak a kellő felszerelésre: „Pultot, borgépet, online kasszát, nitrogéntartályokat kellett vennünk, így ha a szállítást nem is számítjuk, egymilliós befektetés volt, hogy egyáltalán fesztiválképesek legyünk. De ebben persze nincs benne a négy alkalmazott bére, a szállítás költsége, a helypénz, tehát egy nagyobb fesztiválon való részvétel durván még egymilliós befektetést igényel" – számolgat Tóth, aki hozzáteszi, hogy nagyot lehet bukni, ha például nem a megfelelő helyre kerül a sátor.
„EFOTT-on például a gasztrofaluba kerültünk, ami nemcsak nekünk nem volt a legideálisabb, de a többi borászatnak sem, akik elől elszívtuk az érdeklődőket. EFOTT-ra nem azért megy az ember, hogy talpas pohárból kóstolgassa a borokat” – jegyzi meg a Humbák Művek ügyvezetője, aki tisztában van vele, hogy nyilvánvalóan a Tibi atya brand vonzza be a fogyasztókat, ugyanakkor emlékeztet: „rossz bort csak egyszer lehet eladni, a mi koncepciónk azonban a visszatérő vendégekre alapszik”.
„Megittuk már a pertut egy-két emberrel”
A forgalom szempontjából is pörgős nyári fesztiválszezon után már kinőtték a Borellátót, és ma már országszerte több helyen is kapható a PET-palackos Tibi atya bor, szeptemberben pedig megjelent egy befektető is, így elkezdődhetett egy kocsma nyitásának előkészülete is. „A hely szempontjából a lokalizáció elég fontos volt, meg persze a tőke, mert saját pénzünkből legfeljebb Pesterzsébeten tudtunk volna nyitni egy presszót” – ismeri el Tóth, hogy több tízmilliós tőkeinjekció eredménye, hogy megnyithatott a Fröccskocsma. A Tibi atya megszületésért felelős ötletemberek most mint marketingesek kapják a fizetésüket tevékenységükért, de ők tervezték a hely belső dizájnját is. A kocsmában Tóth elmondása szerint heti ezer liter bor elcsordogál, így a forgalomra sem panaszkodnak, amellett szeptember óta a pólókból is befolyt néhány millió forint.
Sokan emelték poharukat az atyára
„Sokan azt gondolják, hogy Tibi atya egy nagyon jól felépített marketingstratégia része, és a kezdetektől tervben volt a termékértékesítés, a kocsma nyitása. Például csak tavaly 4-5 marketingkonferenciára hívtak meg előadóként, és ugyan sok munka van benne, de az egymást követő lépések egyáltalán nem jöttek olyan értelemszerűen, mint ahogy az visszatekintve tűnhet” – vallja be Tóth, aki hozzáteszi: „szokták mondani, hogy a hülyeségből nem lehet megélni…én nem így látom”.
forrásom a http://hvg.hu/enesacegem/20150304_Egyszeri_poenbol_kerekedett_utos_brandde
