180 éve született Mathiász János, a szőlő megmentője
Galéria
Koszorúkkal a kezekben, és hálával a szívekben emlékeztek ma Mathiász János szőlőnemesítőre a kecskeméti Katonatelepen. Bár a hungarikum pályafutása a Felvidékről indult, életműve végül Kecskeméten, a Katonatelepen teljesedett ki. Legnagyobb sikere abban rejlik, hogy az alföldi homokon és szőlőskei birtokain mentette át veszélyeztetett szőlőfajtáinkat. Tehát a futóhomokot „aranyhomokká” varázsolta.
Dr. Hajdú Edit, Közgazdaságtudományi Kandidátus, nyugdíjas tudományos főmunkatárs a Kecskeméti Televízió kérdésére elmondta: "Csemegeszőlő fajtákat nemesített, a Saszla és a Calabrirai fehér volt a kezdő fajtája, ami kisebb fürtű, kisebb bogyójú fajta volt. A csemegeszőlőknél nagyon-nagyon fontos az, hogy tetszetős, nagy fürtök legyenek nagy bogyókkal, finom ízekkel, és ő volt az, aki Magyarországon először tudott korai fajtát előállítani, nagy fürttel, nagy bogyóval és finom ízekkel. Nagyon híres fajtája a szőlőskertek királynője muskotály, és még említeném a Cegléd szépét, a Mathiász Jánosné muskotályt, a Kecskemét virágát, és sorolhatnám. Ezerötszáz hibridet készített és ebből hetvenhat fajtát emelt ki.”
Gróf Andrássy Gyula, kiegyezéskori miniszterelnök úgy nevezte a szőlőbűvészt: „Mathiász a borok királya, a szőlők fejedelme”, borait pedig „1848-as honfivérnek” hívta.
Ezt a kijelentést mi sem bizonyítja jobban, hogy nem csak hazai, hanem nemzetközi hírre is szert tett különleges szőlőfajtái révén. A mai napig világszerte termelik a szőlőket és készítik a borokat Mathiász János fürtös gyümölcs fajtáival, klónjaival, keresztezéseivel és hibridjeivel.
– Bécsben, Budapesten, Pozsonyban, Párizsban, Hollandiában, Szentpéterváron végig vitte az anyagokat, és mindenütt az arany érmet és a nagy aranyakat nyerte meg, ezzel betört a csemegeszőlő világába. Először szőlősként kezdte ezt a műveletet Sáros megyében, ami ma Szlovákia területéhez tartozik. Viszont, amikor lekötözött a filoxera-vész idején a homokra, ahol nem volt filoxera-veszély, itt kezdte el igazán a nagy volumenű munkáját, és innen is vitte fajtáit kiállításokra – tette hozzá dr. Hajdú Edit.
