Nyár derekára új borászati stratégia lesz
Légli Ottó: Jobb ültetvényművelés, hatékonyabb bormarketing szükséges
Légli Ottó (Fotó: Hegedüs Róbert)
Míg öt évvel ezelőtt a csaknem 54 ezer hektáron 344 900 ezer tonna szőlőt szüreteltek Magyarországon, addig tavaly 58 ezer hektáron mintegy négyszázezret. Seprős újborból 2,508 millió hektoliter készült 2011-ben, tavaly már 2,774 millió. Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: hazánkban is visszaesett a borfogyasztás, átlagosan, fejenként és évente harminc liter bort fogyasztunk. Ez illeszkedik az európai trendbe, mert a mediterrán országokban pár évtizede fejenként kétszáz liter bor fogyott el, mára ez száz liter alá esett.
Légli Ottó jelezte, új szőlő-bor stratégia formálódik, amelynek elkészítésében a HNT együttműködik a földművelésügyi tárcával, és nyár derekára elkészülhet az új koncepció. Négy régióközpontban – balatoni, észak-magyarországi (Eger, Mátra), tokaji és dél-dunántúli (Villány, Szekszárd) – tartott már erről a HNT küldöttgyűlést. Lesz ilyen fórum az alföldi régióban és az Észak-Dunántúlon (Sopron, Pannonhalma) is.
A HNT elnöke megjegyezte: a borászok erősségnek tartják a sokszínűséget a magyar borok piacán, és úgy vélik, hogy helyi ökológiai adottságokra épülő egyedi, beazonosítható, jó minőségű nedűkre van szükség. Légli Ottó úgy látja jobb és izgalmasabb borok kellenek, a borkészítési hagyományokat modernizálni szükséges, át kell ültetni a mai korra. A négy régiós fórumon kiderült, a borászok főként belföldi, helyi értékesítésben gondolkodnak, és szerintük a nem korrekt, gyenge minőségű borokat ki kell szűrni. Körvonalazódott az is, hogy szükség van vezértermékekre, amelyek kitörési pontok lehetnek. A HNT elnöke megjegyezte: ilyen lehet a Tokaj környékén jellemző Furmint, az illatos fehér fajták, a Kékfrankos, ami alapja a bikavérnek és az Olaszrizling is. Adatok szerint Furminttal és Olaszrizlinggel csaknem négy-négyezer hektáron foglalkoznak, Kékfrankossal 7200 hektáron. Légli utalt arra: 2002 és 2010 között a döntéshozók azt hangoztatták a nagyüzemi termelést preferálva, hogy a szőlőművelést, bortermelést ötszáz hektár alatt el kell felejteni. Valóban vannak olyan országok, például Dél-Afrika, ahol ilyen nagyságú területek dominálnak, Németországban azonban az átlagos birtokméret két hektár alatti, és Magyarországon is hasonló méretű – tette hozzá a szakember. Jövedelmezőséget tekintve Tokaj környékén akár már öt-hét hektár is megfelelő birtokméret lehet, míg a balatoni régióban ehhez 25-30 hektárra van szükség.
Szemléletbeli változás is szükséges a borásztársadalomban, a jövedelmezőséget növelni kell, magasabb színvonalú ültetvényművelésre van szükség, ebben példát vehetünk Ausztriától – mondta Légli Ottó. Szerinte a bormarketingnek is hatékonyabbnak, érzékelhetőbbnek kellene lennie, az állami támogatást pedig kikristályosodott célokra költené el.
-http://magyarhirlap.hu/cikk/54668/Nyar_derekara_uj_boraszati_strategia_lesz#sthash.EsrbXmiV.dpuf
