Borhatalmak Top 10
ITT AZ IDŐ, EL KELL HELYEZNI MAGUNKAT A VILÁGBAN!
Dübörgött múlt héten, pénteken (okt.8.) a Kempinski alatt a föld! Ott volt egyszerre-
egy szobában, a világ legjobb boraiból 10. Ami a legszebb, hogy az általam ismert és
elismert borszakértő, borszakírók, kereskedők szinte teljes színe java kóstolhatta
ezen borokat! Kóstolhatta és tanulhatott belőlük!
Borászok hárman voltunk. Jekl Flóra és Béla valamint jómagam. Mi is volt ez?
Mindenkinek más! A szervező WineAge-nek, ez egy bemutató. Összehoztak Margaux-kat,
Rotschild-okat, és összehasonlító vaktesztet kértek a résztvevőktől a célból,
hogy bemutassák az Ő általuk forgalmazott Chile-i borokat a franciák fényében.
A chileiek pl.: Kai, Sena, Don Maximiano, voltak. Az volt a tervük, hogy megmutassák
a magyar borelit egy részének, hogy az övéik mások, jobbak és ár-érték arányban
verik a mezőnyt. Azt kell mondanom be is jött a tervük.
Bár az első egy Margaux lett nyúlfarknyival, de a második már a Kai, harmadik Sena
és így tovább, de ezt majd úgy is megírják az arra avatottak. A szakértőknek ez egy
érdekes kóstoló volt. Őket a borok ízei, harmóniája vonzották, mely bor a jobb,
mi a jellemzi az adott ottani évjáratot és sorolhatnám még. Gondolom nekik is szépen
fűszerezte a napjukat ez a teszt, mert ahogy láttam, mindenki figyelmesen kóstolt és
kifejezetten élvezte. Nekem mint borásznak irtózatosan nagy iskola egy ilyen kóstoló!
A legfontosabb, hogy elhelyezheti borát és borvidékét a világban! Kitekintést kap,
hogy mi számit ma jónak, milyen stílus uralkodik, mi a trend. A másik, hogy aki ismeri
a kóstolt bor vidékére jellemző talajt, szőlőfajtákat, borászati technológiát, akkor összerakhat
egy képet a fejében az adott borról, amit épp kóstol. Megérti azt, hogy azért lehet olyan ízű
vagy illatú, mert épp ez a fajta jellemzője, vagy épp az adott borvidékre jellemző talajból jön
az az ízjegy, esetleg ott amerikai tölgyet használnak a fahordókhoz, vagy az erjesztési
technológia más mint itt, és sorolhatnám még. Így, ha valami újat megismerünk, már csak
ki kell találni, hogyan is tudnánk azt a dolgot itthon alkalmazni.
Konkrét példa: azt a módot ahogyan 2007 óta erjesztjük a vörösborokat, egy Bordeaux-i
kint létem alatt lestem el. Annyira éreztem benne az erőt, hogy azonnal átültettem a mi
pincénkbe és azóta egyedüli fecskeként Magyarországon így dolgozzuk fel a vöröseket.
Visszatérve a kóstolóra nagyon élvezetes volt, ahogy helyre raknak, megmutatják
a világban helyünket. Összegezve imádtam ezt a kóstolót a tisztánlátásért. Mindenkinek
sok ilyet kívánok. Mert ha mi, borfogyasztók, gasztronómusok, borászok, ki akarunk tűzni
egy célt, hogy milyen is legyen a magyar bor és borkultúra, ahhoz ismerni kell helyünket
és tudni kell hol is tartunk most!
Eger, 2010. október 18. Demeter Csaba
