A "bódító nedű" biokémiája Az alkohol, vagy más néven etil-alkohol (C2H2OH) a cukortartalmú növényi (pl. sör, bor, pálinka) és állati nedveknek (pl. kumisz, méhsör) élesztőgombák okozta erjedésekor keletkezik. Színtelen, víztiszta, égető ízű folyadék, melynek nagy az energiasűrűsége. Az alkohol 1 grammja 7,1 kcal energiát ad a szervezetnek. (Összehasonlításul a fő tápanyagok jellemzői: 1 g fehérjéből és 1 g szénhidrátból 4,1 kcal, 1 g zsiradékból 9,3 kcal energia szabadul fel a szervezetben.) Bár az alkoholról sokat lehet olvasni, a köztudatban gyakran összemosódnak a mennyiségre és minőségre vonatkozó, a szervezetre gyakorolt jótékony és a romboló hatásokról szóló információk. Ezért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége rendszeres kiadványában, a Táplálkozási Akadémia Hírlevélben legutóbb az alkoholról foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Bővebb információkat, hasonló témákat a www.diet.hu honlapon találhatnak az érdeklődők. Élettani hatása
A maratoni futókat - abban a hitben, hogy ezzel sportteljesítményüket javítják - az 1900-as évek elején még brandyvel itatták. Elvileg az alkohol a teljesítményfokozók közé tartozhatna, hiszen nagy az energiatartalma és képes gyorsan felszívódni, de valójában mégis csökkenti a sportteljesítményt. Ennek oka egyfelől, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholbevitel kedvezőtlenül hat a reakcióidőre, a kéz-szem koordinációra, az egyensúlyozásra. Másfelől az alkohol csökkenti az izomerőt, gyorsaságot, az izmok és a szív-érrendszer állóképességét. Az alkoholfogyasztás vízhajtó hatású, jelentős vizeletmennyiséget eredményez, folyadékelvonást vált ki a szervezetben, így a sportoló hamarabb megszomjazik. (Egyes sportolók sörivással próbálják pótolni a szervezet folyadék- és szénhidrátveszteségét, mellyel azonban nem érik el a kívánt hatást. A sör szénhidráttartalma ugyanis nem jelentős, energiatartalma nagyrészt az alkoholból származik, melyet az izmok szinte egyáltalán nem tudnak hasznosítani.) Mindemellett a sportolás utáni regenerációs idő is megnyúlik az alkoholfogyasztás következtében. Még manapság is akadnak sportolók, akik úgy vélik, hogy az alkohol magabiztossá tesz, és fontos szerepe van a verseny előtti drukk leküzdésében. Tény, hogy az alkohol bizonyos mennyiségének elfogyasztása - idegrendszerre kifejtett hatása miatt - egyes sportágakban (pl. lövészet, íjászat, öttusa stb.) doppinglistán szerepel. Más sportágaknál azonban - mint ahogyan a fentiekből is kiderül - az alkohol egyértelműen kedvezőtlenül befolyásolja a sportteljesítményt. Jó a szívnek?
Általános vélekedés, hogy az alkohol fogyasztása jótékony hatással van a szexuális életre: egy-két pohár "esemény előtt" ellazít, oldja a feszültséget, "feldob", jó hangulatba hoz. Ez esetenként, kis mennyiségű, jó minőségű ital elfogyasztására akár igaz is lehet, különösen egy jó hangulatban, kettesben elköltött, amúgy is "hangulatba hozó" vacsora után. Azonban jó ok van valami diszharmóniát feltételezni, ha a szex "nem megy másként", csak alkoholos állapotban. Az alkoholisták pedig igen gyakran küzdenek nagyon súlyos szexuális gondokkal, a libidó csökkenésével, a férfiak merevedési zavarokkal. Ráadásul a partnereiket is érinti a dolog, hiszen aligha lehet harmonikus örömérzést elérni, mondjuk egy italos, rossz szagú, nem teljesen beszámítható, taszító állapotban lévő szeretővel. A folyamat mindenesetre önmagát erősíti: az alkoholistának előbb - utóbb megromlik a szexuális élete, képessége, emiatt új okot talál az ivásra, amitől az állapota tovább rosszabbodik, a társadalmi elszigetelődése nő. Így hát sokkal érdemesebb el sem kezdeni az ivást, elkerülni az alkohol csapdáját. Hazai alkohol helyzetképHazánkban az egy főre jutó szeszesital vásárlás évi mennyisége 100 százalékos alkoholban kifejezve viszonylag stabil, 10-11 l /fő/év, ami napi szinten kb. 31 g-nak felel meg. Ez a mennyiség meghaladja a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott mérsékelt alkoholfogyasztás (20 g/nap) határértékét. Az adatok azonban csak átlagértékek, vagyis a lakosság egy része ennél nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyaszt. Tudni kell azt is, hogy az átlagértékek számolásánál csak a kereskedelemben eladott italok mennyiségével kalkuláltak, így ehhez még hozzáadódik az otthon készített és fogyasztott italok, például a saját termelésű szőlő- és gyümölcsborok, likőrök, stb. alkoholtartalma is. A májzsugorban meghaltak számából becsülhető az alkoholisták száma, és ez az adat ma is növekszik. Magyarországon napjainkban több mint egymillió alkoholista él, vagyis legalább minden tizedik ember alkoholfüggő. Ha a családjukat is számoljuk, akkor jóval nagyobb az érintettek száma: a teljes lakosság legalább fele szenved a túlzott alkoholfogyasztás súlyos következményeitől, azoktól a károktól, amelyeket az illető egészségében, egzisztenciájában, magatartásában, a családhoz való viszonyában, munkaképességében, stb. okoz. Az egészségügyi ellátásban azonban csak töredékük jelenik meg csupán, sokak esetében a család, a környezet segítségével sikerül elfedni a bajt, egészen a halálozási ok meghatározásáig... |
|
|