Az átadást követően Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy új jégvédelmi rendszerre pályázik a megye Vajdaság tartománnyal közösen. Az elnök szerint ma már nehéz "megfogni" a vadkerti borászokat, de arra kérte a Hajós-Bajai borvidék gazdáit, hogy ha tehetik, legyenek mindig jobbak és jobbak, mert a kitüntetett négy borra elkölthető megyei 5 millió forintos marketingalap jól jöhet e térség termelőinek is, "hiszen a mi borunknak még kell a cégér". Négy bor viselheti 2009-ben a Bács-Kiskun Megye Bora címet
Három térség - a Hajós-Bajai, a Kunsági és a Csongrádi - borvidék 195 bormintából választotta ki 6 bizottság több mint 40 értékelője a négy legjobb bort - ezt Szőke Sándor borász fogalmazta meg bevezetőjében, majd Bányai Gábor azzal köszöntötte a jelenlévő érdeklődőket és borászokat, hogy a díjaknak és a reklámoknak köszönhetően tavaly és tavalyelőtt is kétmillió ember tudta meg az országban, hogy Bács-Kiskunban olyan minőségi borokat termelnek, amik felveszik a versenyt Magyarország bármelyik borvidékének legjobbjaival is.
A megyei elnök külön méltatta Frittmann János soltvadkerti borászt, mert a minőségi termékek előállítása mellett egyetlen évben sokezer kilométert autóik a bács megyei borok népszerűsítésének érdekében.
Köszöntőjének végén Bányai bejelentette, hogy a biztonságos termelés feltételeinek kialakításáért Vajdaság tartománnyal közös pályázatot nyújt be Bács-Kiskun az EU-hoz, hogy jégvédelmi előrejelző rendszer épüljön ki e két térségben.
A Duna Borrégió elnökasszonya megköszönte a megyei 5 milliós marketingalapot, s fölhívta rá a figyelmet, hogy különböző pályázati pénzekkel a Duna Borrégió egyesület ezt a pénzt még egyszer ugyanennyivel kegészíti.
Fröccs. Mely tisztességes magyar ember ne ismerné eme szó jelentéstartalmát. Bor és szóda, e két klasszikus összetevő által alkotott aranyszínű, gyöngyöző ital. Hogyan alakult ki ez a sajátságos magyar ital? Erre kerestük a választ Deák Lászlónál, az Aqua-nova Kft ügyvezetrő igazgatójától.
Deák László az Aqua-nova Kft igazgatójaAlapvetően két jó alapanyag kell hozzá, jó minőségű magyar borból készül, száraz borból feltétlenül, lehet az egy valami fehér bor, vagy egy könnyű vörös bor is megfelel és hát kiváló minőségű szódavíz az alapja.
De ki ivott először a borhoz szódát? Az első fröccs fogyasztásáról kétféle történet közismert.
1842. október 5-én Fáy András a Fóti pincéjébe szüretre hívta Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.
A győriek azt állítják, hogy a Jedlik, amikor még Győrben volt bencés kanonok, akkor az ottani rendtársak biztatására ott Győrben készítette az első szódavízgyártó berendezést és akkor elkészült a berendezés, az ottani kollégák biztatták, hogy akkor kóstolják meg borral is.
Bárki találta ki ezt a szót, ebben benne van a lényege, az habzás, az az üdítő pezsgés, amikor a borba belecsapódik a szóda, belefröccsen a szódavíz és ettől még élvezhetőbb lesz a bor.
A bor és a szóda arányaitól függően többféle fröccs létezik. A frissítő nedű kedvelői különös nevekkel ruházták fel kedvenc italukat.
A nagyfröccs 2 dl bor, 1 dl szódával. Férfias ital. Bulizós, mulatós, mámoros estékre ajánlott. Hajtás és húzás néven is ismerik. Móra Ferenc szerint egy hajtással, húzással a gallér mögé lehet küldeni.
A kisfröccs, más néven: rövidlépés, vagy fütty. József Attila szerint ezt „egy füttyre" ihatta meg a szomjazó. Az 1 dl bor, 1 dl szódával, univerzális koktél, amely nemekre való tekintet nélkül ajánlott bárhol, bármikor.
A hosszúlépés, amely "fordított" néven szerepel egyes kocsmák itallapján 1 dl bor, 2 dl szóda keveréke. Számos elnevezése van még a sokak által kedvelt gyöngyöző italnak.
házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda,
viceházmester: 2 dl bor+ 3 dl szóda
lakófröccs: 1 dl bor+ 4 dl szóda
maflás: 5 dl bor+ 5 dl szóda
polgármester: 6 dl bor + 4 dl szóda.
Nagyon szeretném, ha a fiatalok is egyre inkább kötődnének, egyre több élményük, tapasztalatuk legyen a fröccs fogyasztásáról, hiszen ez nem csak arról szól, hogy az ember beönti magába, hanem ha én megiszok egy kis fröccsöt, akkor én arra gondolok, hogy Jézus Mária, hiszen József Attila is ilyet ivott, csak ő úgy hívta, hogy fütty. Tudniillik egy füttynyi idő alatt bedobta és ment tovább. Vagy pl. a Krúdy Gyula. Krúdy Gyula nevezte el, amikor a 9 dl. bort csak éppen megnevetteti 1 dl. szódavízzel.
A bor fajtája leggyakrabban: olasz, hárs, vagy muskotályos. Fogyasztása nem kötött helyhez vagy napszakhoz, szemben pl.: a koktélokkal vagy a pezsgővel. A frissítő hatású, savanykás, enyhén bódító ital ma is sokak kedvence. Népszerűségét az üdítő hatásának és alacsony árának köszönheti. A fröccs titka a buborék arány, ugyanis ez okozza a gyors felfrissülést, majd az enyhe bódulást, ill. a kevésbé finom bort is ihatóvá teszi. Egészségükre!
forrásom a http://www.euroastra.hu/node/28053
