A Jégterasz színes programokkal várja mindazokat, akik egy hófehér, csillogó, jeges estére vágynak. Legyen egy közös, ünnepi hangulatú esténk a West End City Center tetőteraszán Január 8.-án 18 órától, ahol a jó hangulat és a hópehely az úr.
Akik túlélik a nehéz időket, egyre jobb borokat fognak készíteni, egyszerűen azért, mert nem tehetnek mást, mondja Szepsy István. A legfontosabb magyar bortermelők egyike úgy látja, a gazdasági válság súlyos gondokat okozott, de a magyar borászokat kemény fából faragták, megoldottak már nehezebb problémákat is. Szepsy szerint nem igaz, hogy a magyar borok túl vannak árazva. Miért csak Magyarországon világhírű a magyar bor? Ezt nem tőlem kell megkérdezni. Mi adunk el külföldön. Jó néhány márka van a Szepsyn kívül is, amelyek nemzetközi elismertséggel rendelkeznek. Ahhoz képest, milyen keveset fordít Magyarország a marketingre, néhány borászat kiváló eredményeket ért el. Hogy a magyar bor tényleg világhírű legyen, ahhoz persze kell néhány dolog. Például országos bormarketing, ami ebben a pillanatban nincs. Egy december eleji soproni konferencián elmondták, hogyan működik a chilei bormarketing. Kiderült, csak Nagy-Britanniában a teljes magyar költségkeret ötszörösét költhetik el. Mi igyekszünk egyénileg is dolgozni, vannak programjaink Angliában, Franciaországban, Skandináviában. Ezek annyiba kerülnek, amennyi éppen a kasszában van. Miután a kasszában kevés van, a megélhetésre sem mindig jut, nincs könnyű dolgunk. Fontos, hogy külföldön nagyra tartsanak bennünket? Fontos. Azért, mert a hazai piac szűk. Ahhoz, hogy fejlődjön a borászat, magasabb minőségű borok kellenek, amelyeket itthon nem egyszerű eladni. A külföld nélkül nem lehet fejleszteni az árakat, a bormárkákat, így pedig képtelenség jövőt tervezni. A fogyasztó most is azt mondja, hogy a magyar borok túl vannak árazva. Ez így nem igaz. Vannak nagyon olcsó borok. A szupermarketekben egy-két euróért akcióznak ilyeneket. És vannak csúcsborok, amelyek ára nagyságrendekkel elmarad a világmárkákétól. Természetesen az elismertségük sincs ott. Egy adott pillanatban az a jó ár, amelyen megköthető az üzlet, de a jövőben előre kell lépni. Megvan az a bor, amelyet úgy lehetne marketingelni, mint a chileit? Még nincs. Akkor nem lehet, hogy fordítva ülünk a lovon? Nem. Sok a borvidékünk, a magyar bor színes. Másmilyenek vagyunk, mint az Újvilág. Magyarországnak a kispincészetek és a színes fajtaválaszték mellett jobban kell támaszkodnia a hazai borturizmusra, a vezető márkáknak pedig vezetniük kell. Az a dolguk, hogy emeljék az egésznek a rangját és a színvonalát. Vezető márkák alatt mit értünk? Fajtát, borvidéket, termelőt? Borvidékek borászait. Minden borvidéken azt a néhány termelőt, akik előremutató célokat tűztek ki, és azokat követik. Mindenütt vannak ilyenek. Ha Tokajról beszélünk, a nagyobb befektetők pincészetei megcsinálják a masszív bázist, és kellenek csúcsmárkák, amelyek a jövőben alakulnak ki, azok közreműködésével, akik túlélik a nehéz időket. Ez azok feladata, akik úgy gondolják, képesek a nehezebb utat járni. Nem azért, mert több pénzt hoz. Ha több pénzt hozna, a csúcsborászatokból több lenne, mint a tömegből. De fordítva van. Kik ők? Neveket is sorolhatnánk. A Pannon Bormíves Céh tagjai például jó helyen lennének ebben a borkommandóban. A céh nem sok mindent csinált az elmúlt tíz évben. Miből csinált volna? Miből csinálhatna? Abból, hogy mellé áll a kormány. Borvidéki pénzekből nem lehet dolgozni, azokat a forrásokat elköltik a tömegtermelésre. A Pannon Bormíves Céhhez azok a termelők tartoznak, akik benne vannak a köztudatban. Amit tenni tudnak: a maguk területén megalakítják a köröket, gócokat, szigeteket, és folyamatosan növelik ezek területét, míg végül lassan összeérnek. A minőséget kell kutatnunk, ezt kell életcéllá tennünk. Mindig van jobb minőség. Miután nem számíthatunk arra, hogy hirtelen sok pénzzel dobnak meg bennnünket, csak erre építhetünk, akár az eredményesség rovására is. Most konkrét közösségi elképzelésekről beszélünk? Nekünk magunknak sok tervünk van. Az elmúlt másfél évben megváltoztattuk programunkat, most formáljuk az újat. A közösségnek még nincsenek összehangolt tervei, nincs, aki megfogalmazza őket. Kinek kellene? A borászatokat semmiképpen sem helyes elmarasztalni. A kormány hibája, hogy nem segíti ezt a munkát, sőt azt a pénzt is befagyasztja, ami a borászatot illetné. Ami majdnem egyenlő a semmivel, de kisebb akciókra nyílt belőle lehetőség. A legtöbb bortermelő országnak fontos, hogy ekként tekintsenek rájuk, Új-Zélandtól Argentínán és Chilén át Spanyolországig. Ez Magyarországon nem érdekes. Pedig az adottságaink nagyon jók. Ehhez képest a II. világháború óta folyamatos a leépítés. A mai mezőgazdaság és ezen belül a borászat teljesítménye a békeévekhez képest negyedére esett vissza, miközben folyik ki a pénz valahova. Az egész gazdaságot rossz irányba lökdösik. Csoda, hogy egyáltalán vagyunk. Az elmúlt húsz évben a magyar borászat hány év munkáját végezte el? Ha fejlődésről beszélünk, csak a vezető borászatokra lehet gondolni, hiszen visszafejlődés is van. Az európai uniós csatlakozás óta harminc százalékkal csökkentek a szőlőterületek. Ezt biztosan kell sajnálni? A megmaradt területek hány százalékán termelnek szőlőt a tényleg minőségi borokhoz? Sokkalta nagyobb hányadán termelnének, ha néhány éve átmenetileg nem tették volna jövedéki termékké a bort. Emiatt az egyszerű parasztemberek jelentős része abbahagyta a munkát, mert nem tudta elvégezni az adminisztrációt. Másfelől húsz év alatt létrejöttek birtokok, amelyek nem lennének, ha nem lett volna az előző évszázadban többször rendszerváltás. Szepsy-birtok sem lenne. Olyan komoly területeken gazdálkodunk, amelyeket arisztokraták és pénzmágnások birtokoltak, ezek nem lettek volna számunkra elérhetőek. Le kellett valaminek épülnie, hogy valami más felépülhessen. Mindez azonban nem oldja meg az ország és a vidék problémáit. Közben azért húsz évvel ezelőtt egy borászt sem ismertünk, tíz évvel ezelőtt ötvenet, most háromszázat. Reméljük, még sokkal többet is fogunk. De most is előfodul, hogy jó éttermekben ötnél többről nem tudnak. Húsz évvel ezelőtt nem volt borkultúra. A kommunizmus idején, amikor a világban kialakult mindez, itt ellentétes irányú folyamatok zajlottak. Ahhoz képest valóban sokat léptünk előre. Olyan dolgot teremtettünk meg, ami előtte nem létezett. A háború előtt nem volt világpiac, nem volt globális borkultúra, nem oktatták a borértést, nem főztek a borokhoz. A fejlettebb országban sem. Ez egészen új történet, amiből mi kimaradtunk az elején. Felépült a világpiac, aminek nem voltunk a részesei. Próbálunk felkapaszkodni az utolsó szerelvényre, de cibálnak le bennünket. Nem hagyjuk magunkat. Európában és a régióban hová tegyük a magyar bort? A magyar bort nem lehet így megfogalmazni. A chileit meg lehet, mert megbízható és elérhető. Az európai és az újvilági borországokban sokkalta szűkebb sávban mozognak a borok, a minőségüket és az árukat tekintve is. Hogy milyen a magyar bor, azt már sokszor kérdezték, de nem tudtam rá válaszolni. A magyar bor sokszínű, gazdag, mégis viharvert kicsit. Vannak különleges borok, a borvidékeknek, az embereknek köszönhetően. Óriási lehetőség és felelősség, hogy a magyar bort újraértelmezzük. Hogy feltehessük a kérdést, mit akarunk. Akár itt, Tokajban. Ez jó, szép és felemelő dolog. Csinálhatunk valamit, amit ilyen formában és így csak itt lehet. Másmilyen az egri, mint a villányi, másmilyen a tokaji, mint a sauternes-i. Jó ez a sokszínűség. A magyar bor egyre jobb és jobb, egészen a középkategóriáig folyamatosan javul a minősége. Akik túlélik a nehéz időket, egyre jobb borokat fognak készíteni. Egyszerűen azért, mert nem tehetnek mást. Már másodszor került szóba a túlélés. Baj van? Általában igen. A válság miatt? Elsősorban. Az ország lakosainak kisebb fizetőképessége, a vendéglők, éttermek problémái, az export visszaesése miatt. De a borászok nagy részét kemény fából faragták, megoldottak már nagyobb problémákat is. Sokkal többet voltunk lent, mint fent. Az, hogy vannak szakmai sikerek, nem azt jelenti, hogy anyagilag is jól állunk. Nagyon komolyan kell gazdálkodni. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy ne legyünk működőképesek. A Szepsy-birtok nem kapott állami támogatást, nincsenek bankhitelei. Igaz, hogy nem tökéletes az infrastruktúránk, mert a pénzünk mindig elment a területekre, de legalább megvannak a termőhelyek, amelyek nélkül el sem lehet képzelni a továbblépést. Igazán nagy baj 2008-ban volt. Az export megmozdult azóta, a belföld is növekedett, elindultunk. Akkor is, ha a 2009-es évjárat nem tökéletes. Bármennyire nagy szárazban, az édes boros szüret megfeneklett. Melyik a világ legjobb bora? Nincs ilyen. Számomra a példa elsősorban Burgundia. Tokaj? Adottságait tekintve Tokaj az első. Elképesztő a talaj, mindent tud. Azért nem Tokajt mondtam, mert ziláltsága miatt nem lehet még az első. A borvidék hatezer hektárjából hány hektáron szüretelnek jó szőlőt? Nehéz megmondani. Mindenütt termék készül. Nem szabad azt mondani, hogy amit emberek fogyasztanak, az nem jó. Inkább azt mondanám, hol készül olyan bor, amely tudatosan próbálja kifejezni a természeti adottságokat és a méltó tradíciót. Ha ez a kérdés, az a válaszom, hogy a borvidék negyedén. Mi kellene ahhoz, hogy több legyen? Miért nem lehet semmit sem csinálni a sűrítménnyel és a petpalackokkal? Szegény országban élünk, szegény régióban. A kis pénzű embernek is kell a bor, a nagy pénzű országok pedig nem fogadtak bennünket tárt karokkal, nem mondták, hogy gyertek, csináljatok nekünk drága bort. Ezt végig kell verekedni, elkezdtük a küzdelmet, dolgozunk. Egy biztos, közösségi támogatás nélkül a folyamat lassú. De megint csak: a politikának meg kell értenie, hogy a jó Tokaj nélkül nem lehet a magyar borimázst és Magyarország-imázst teremteni. Akkor lesz több magyar bor, ha a tokajiak keresettek lesznek, és megéri rácsatlakozni a sodrásra. Ezt megcsinálták Toscanában vagy Piemontban. Megvoltak a konfliktusok ott is, de volt elég gazdasági erő, és szerencse is. Akkor tudtak a vörösborban gondolkodni, amikor azok pont felfelé indultak. Az utóbbi években a fehérek is elindultak felfelé. Hogy így van, annak örülünk. Az kell, hogy növeljük a borokat szerető emberek körét, itthon és a világban. Nem másoktól kell piacot elvenni, nem erre kell mennünk. De meg kell értetni mindenkivel, miért fontos, hogy ezek a gyönyörű vidékek életben maradjanak. Ha ötszáz évig nem volt fontos a száraz fehérbor Tokajban, akkor miért gondoljuk, hogy mostantól igazán jónak kell lennie? Eljött az ideje. Mások az idők, mások a szokások. A divatot nem mi alakítjuk. Az emberek századokon át megitták a szamorodni jellegű száraz borokat, amelyeket ma már nem lehet eladni. Ráadásul találtunk valamit, kicsit véletlenül, amire azt mondták sokan, hogy jó és különleges. A furmint előhozza a termőhely lényegét. Ez nagy dolog. Itthon gyorsan elfogadták a száraz furmintokat, és a külföldiek is azt mondták, a furmint, ha igényesen készítik el, komplexebb, mint a világfajták bármelyike. A Wall Street Journalban azt írták, a furmint bírja a chardonnay súlyát és struktúráját, a chenin blanc gyümölcseit, a pinot gris és a rajnai rizling savait és ásványosságát. A probléma az, hogy ezt a bort nehéz elkészíteni, és csak kis mennyiségben sikerülhet. De nem is az a cél, hogy minden bor csúcskategóriás legyen. A hárslevelű nem ilyen? De igen. A furmintnak mélyebbek az ízei, picit jobban használja ki a természeti adottságokat, de a hárslevelűt is egyre jobban szeretjük, mert megbízható az érése, palackban jól fejlődik, meghálálja a kis maradékcukrot, ami az évek többségében előfordul. Harminc százalékban hárslevelűnk van a birtokon. Ezek után az aszú lesz a furmintkészítés mellékterméke? Szó sincs róla. Korábban azt gondoltam, lesz egy borpiramis, amelyben a különböző kategóriák téglákat alkotnak. Megváltozott a véleményem. Három piramist építünk, a száraz borokét, az aszúkét, illetve a szamorodni és a késői szüret is követeli magának a helyet. Kell a jobban fogyasztható, könnyebben érthető, megfizethető édes bor is, de egyik kategóriában sem mondunk le a szupernagyságról. A száraz, a késői, az aszú, mind képes csúcsteljesítményre. Nem szabad mindent egy piramisba zsúfolnunk, amelynek a csúcsát a nagy aszúk foglalják el. Nyilvánvaló, hogy a legdrágább eljárás a botritiszes technológia. Senki sem dolgozik nálunk drágábban a világon. Ragaszkodunk a teljes természetességhez, csak a tőkén válhat töménnyé a szőlő beltartalma, és ez a szemenként szedéssel kiegészítve elképesztő pénzekbe kerül. Kérdés, kell-e ezt csinálni, ha nem lehet megfizettetni a fogyasztóval. Meggyőződésem, hogy kell, de csökkenő mennyiségben, hogy egészséges gazdasági struktúra alakuljon ki. Az egész nem ér semmit, ha nem vagyunk képesek működtetni. Divatja van ma a bornak Magyarországnak? Az elmúlt néhány évben kedvező változásokat észleltünk. Az export csökkenését a belföld kiegyensúlyozta. A magyar jövedelmi viszonyokhoz képest drágák a borok, és mégis. Az emberek kezdik felismerni, hogy ez komoly érték. Ők tartják életben a magyar borászatot. forrásom a http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/05/a_magyar_bor_sokszinu_megis_viharvert/A magyar bor sokszínű, de kicsit viharvert
Szepsy István
A mádi bortermelő 1951-ben született Bodrogkeresztúron, családja négyszáz éve szőlő- és bortermelő a Tokaji borvidéken.
Foglalkozása kertészmérnök, 1975 óta Mádon él. 1990-ben a Royal Tokaji borászat, 1997-től több éven át a Királyudvar ügyvezetője volt. Első saját palackozott borait az 1989-es évjáratban készítette el, piacra 1995-ben lépett. 2006-tól csak a Szepsy-birtokkal foglalkozik. Mintegy hatvan hektáron gazdálkodik, leghíresebb dűlői: Szent Tamás, Király, Nyulászó, Betsek, Úrágya, Urbán. 2001-ben az év bortermelőjévé választották, 1999-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. Pannon Bormíves Céh
A Pannon Bormíves Céhet 1999-ben alapította tíz ismert bortermelő. Az alapító tagok célja a legmagasabb minőségű borok készítése és az etikus magatartás megvalósítása volt. A testületnek jelenleg harminc tagja van, elnöke a villányi Gere Attila, ügyvezető társelnöke a szekszárdi Heimann Zoltán.
Fotó: Barakonyi SzabolcsBormarketing
A Magyar Bormarketing Nonprofit Kft.-t többéves munkával hozták létre, érdemi működését 2008-ban kezdhette el. Költségvetését a borászatoktól befolyt hozzájárulásból fedezték, amelyet átfolyattak a földművelésügyi minisztérium rendszerén. A minisztérium 2009 őszén leállította a források folyósítását, a kft. tevékenysége ezzel ellehetetlenült. Minderrőlbővebben itt olvashatnak.
Száraz borok Tokajban
Tokaj adottságait tekintve a világ legjobb édes boros vidékeinek egyike. A jó aszú egyedülálló minőséget képvisel a legszigorúbb nemzetközi mércék szerint is. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor egyre inkább teret nyernek a kvalitásos száraz fehérborok is, amelyek egyfelől megfizethetőbbek, másfelől az általános ízlésnek is inkább megfelelnek, hozzájárulva ezzel Tokaj és a magyar borok meg- és elismertetéséhez.
IX. Nemzetközi Böllérverseny Újra a fogópálinka, a disznótoros, és a sztárvendégek lesznek a főszereplők Napkoron, méghozzá 2010 legnagyobb évindító rendezvényén, a IX. Nemzetközi Böllérversenyen, 2010. január 9-én. Első ízben közel egy évtizede rendezték meg a napkori böllérversenyt, ami az elmúlt évek alatt mind nagyobb eseménnyé vált, mára az Észak-Alföldi Régió egyik legjelentősebb rendezvényeként tartják számon. A Nyíregyháza közelében található Napkor községben évente mintegy 40 csapat száll versenybe a legjobb fogópálinka, a legjobb toroskáposzta, stb… címért, mintegy 40 ezer látogató érdeklődésével övezve. Az igazi vidéki hangulatot árasztó fesztiválnak az Indesit Company Magyarország Kft. évek óta támogatója, ám 2009-ben, sőt 2010-ben már főtámogatóként és versenyzőként is megjelenik. A háztartási gépeket gyártó cég hazai vállalata mintegy tízfős csapatával megméretteti magát a disznóvágáson, majd a látogatók között értékes hűtőszekrényeket és tűzhelyeket sorsolnak ki. „Az Indesit évek óta szívesen vesz részt a nagy tömegeket vonzó fesztiválokon. Nyaranta a Magyar Vöröskereszttel összefogva véradásra buzdítjuk a rendezvények látogatóit. A Böllérfesztivál pedig nem csak remek kommunikációs lehetőség, hanem kiváló csapatépítő program is, így a kollégák minden év végén lázban égnek, hogy az új évben ismét gumicsizmába bújjanak, kést ragadjanak, és feldolgozzák a disznót, némi fogópálinka kíséretében. A jó hangulat mellett az Indesit, mint kiemelt támogató, nyereményekről is gondoskodik. A látogatók között értékes, és nem utolsó sorban energiatakarékos háztartási gépeket sorsolunk ki” – mondja Bolváry Gellért, az Indesit Company Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A IX. Nemzetközi Böllérversenyen számos kategóriában mérhetik össze tudásukat a csapatok. A rendezvényen gasztronómiai szaktekintélyekből álló bíráló bizottság minősíti a toroskáposztát, hurkát-kolbászt, fogópálinkát, forralt bort, valamint a házi feldolgozás témakörben a csapatmunkát, a böllérmunkát és a hús füstölésre, hűtésre való előkészítését. A fesztivál záróakkordjaként kihirdetik: ki kapja a legjobb hurka, a legjobb toroskáposzta, a legjobb kolbász, a legnépszerűbb csapat, a böllérek legjobbja, a legjobb fogópálinka és a legjobb forralt bor díjat. Száncsengés és Böllérverseny - 2010. január 9.(szombat) Napkor, Napkorona Udvarház Rendezvény és Fesztiválközpont Program: - Magna Cum Laude – élő koncert - Kistehén Tánczenekar – élő koncert - 4 For Dance - Nótár Mary - Csocsesz - Igrice Néptánc Együttes - Everdance - Búzakalász Férfikórus, Porcsalma Belépődíj: 500 Ft (x)
A napilap szerint az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követőe Az éves átlagnál valamivel kevesebb, 3-3,5 millió hektoliter bor érik a pincékben a 2009-es szüretet követően, miközben a hazai borfogyasztás egyes becslések szerint átlagosan évente 3 millió hektoliter - írja a Népszava a szombati számában. A kevesebb alapanyag ellenére a szőlő felvásárlási ára nem emelkedett, hanem még az egy évvel korábbi - nem túl magas - összeghez képest is csökkent. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a lapban azt nyilatkozta, hogy a piaci feszültségek egyik oka a szűkös hitelforrás. Ennek következménye az is, hogy jó néhány termelő jelentős csúszással, vagy egyáltalán nem kapta meg a felvásárlóktól a pénzét. Egyébként is rendkívül alacsony volt a szőlő felvásárlási ára. A fehér szőlő kilójáért 35-40, a kékszőlőért 70-75 forintot kínáltak a felvásárlók. A hazai piacra nyomást gyakorol az egyre növekvő borbehozatal is. Egyes pincészetek az olcsó olasz nedűt választották a magyar helyett, amivel elkerülhetik a készletek finanszírozásának terhét. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat mintegy 400 ezer hektoliter olasz bor magyarországi behozatalát valószínűsíti. Ez a nagyságrend már alkalmas a hazai borpiac megzavarására. Horváth Csaba szerint ez annál inkább "kellemetlen", mert 2009-ben kifejezetten jó évjárattal számolhattak a borászok, különösen éppen a vörösboroknál. forrásom a http://www.hirado.hu/Hirek/2010/01/02/08/Nepszava_2009_ben_kevesebb_lett_a_magyar_bor.aspx 
2009-ben kevesebb lett a magyar bor
A több mint 2 milliós olvasótáborral rendelkező Wine Spectator magazin decemberi kiadásában nyilvánosságra hozta a 2009-es év legjobb borait tartalmazó 100-as listáját, melynek 44. helyén – egyetlen magyar borként – a Royal Tokaji 2005-ös 5 puttonyos (red label) aszúja is helyet kapott. A bor a kóstoltatás során 94 pontot ért el, azonban a magazin szakértői a legjobb borok kiválasztása során a pontozáson kívül egyéb szempontokat is figyelembe vettek. A 2009-es év legjobb bora egyébként az amerikai Columbia Crest pincészet 2005-ös Cabernet Sauvignon Columbia Valley Reserve-je lett. A Top 100-as listán kaliforniai (21), olasz (19) és francia (17) borok dominálnak, érdekesség, hogy Ausztria és Argentína egyaránt kettő, míg Dél-Afrika 1 borral szerepel. Ugyan a Top 100-as rangsorba nem fért bele, de 97 pontjával a Royal Tokaji 2000-es essenciája előkelő helyen szerepel a Wine Spectator által 2009 legkimagaslóbb pontszámot kapott boraiból összeállított listán. Érdekesség, hogy 544 $-os árával az essencia az ötödik legdrágább bor a klasszikus pontozást figyelembe vevő összeállításban. Forrás: Dr. Tóth Attila forrásom a http://www.agroline.hu/hir/tokaji-aszu-wine-spectator-top-100-listajanTokaji Aszú a Wine Spectator Top 100-as listáján
FVM
A burgenlandi Beck pincészet 2007 óta alkalmazza az ökológiai termesztési módszereket. Az idén lesz meg ennek az első igazi eredménye.
A Fertő tó északi része közelében lévő Golsban nem könnyű megközelíteni a Beck család pincészetét. Ez annak ellenére igaz, hogy a településen áthaladó út közvetlen szomszédságában van, ám a lejárót könnyű elvéteni. Az igazi borbarátok azonban már tudják a járást, s könnyen odatalálnak a Beck Judith vezette szupermodern pincészethez.
A borászat mestersége családi örökség, Judith édesapja, Matthias Beck, és édesanyja, Christine alapozták meg a vállalkozást még 1976-ban. Az öthektárnyi terület az évek során tizenháromra nőtt, ám további terjeszkedést már nem terveznek. Mondván, a minőség fontosabb a mennyiségnél.
Időközben a régi családi pince is szűknek bizonyult. Ezért épült meg 2005-ben az új szupermodern létesítmény, amely optimális feltételeket biztosít a szőlő feldolgozásához, a borok tárolásához. A talajadottságok miatt nem a föld alatt, hanem fölötte helyezkedik el, ezért légkondicionáló rendszer biztosítja az ideális hőmérsékletet.
A szőlőültetvények döntően a pince körül helyezkednek el. A magasabban fekvő, szeles, kavicsos területek kiválóan alkalmasak a pinot noir és a zweigelt, valamint egy másik tipikusan osztrák fajta, a St. Laurent termesztésére. Az alacsonyabban lévő, dél-nyugati fekvésű homokos, agyagos rész inkább a kékfrankosnak és a merlot-nak kedvez, míg a Fertő-tó közelében lévő részen inkább a fehér szőlők, valamint a zweigelt a jellemző. A Fertő-tó közelsége azonban nemcsak erre, hanem az egész szőlőterületre hatással van. Az átlagosan nagyobb mértékű napsugárzást a tó tükre nappal elnyeli, amit aztán éjszaka visszasugároz. Ezek a körülmények optimális feltételeket biztosítanak a borszőlő termesztéséhez.
A családi vállalkozásban a szőlőmunkák fő irányítója Matthias Beck, ám a biológiai védekezésért Uli a felelős, aki egyébként részt vesz a borkészítésben is. Ebben azonban Judithé a meghatározó szerep. Az értékesítés, az adminisztráció és a logisztika Christine feladata.
A szőlő alapozza meg a borász munkáját, ezért már itt kiemelt figyelmet fordítanak a minőségre. A hektáronkénti viszonylag magas tőkeszám mellett erőteljes hozamkorlátozást alkalmaznak. 2007-ben kezdték meg az átállást az ökológiai termesztési módszerek alkalmazására, amihez hektáronként ezer euró támogatást kaptak. Saját maguk állítják elő a trágyázáshoz szükséges komposztot. A permetezéshez nem használnak szisztematikus peszticideket - gyom- és rovarirtókat, gombaölőket -, hanem csak természetes anyagokat, így például gyógyteafőzetet. A szüret is kézzel történik, s csak az egészséges szőlőt dolgozzák fel. Az ültetvény 90 százaléka kékszőlő, 10 százaléka fehér szőlő. A pincészetben évente mintegy 95 ezer palack bor készül.
A még ma is alig több mint harmincesztendős Judith Klosterneuburgban ismerkedett meg a borkészítés elméletével, majd Franciaországban Bordeaux-ban, Olaszországban Piemontban, valamint Chilében szerzett gyakorlati tapasztalatokat, majd hamarosan átvette a családi vállalkozás irányítását is. Az azóta készített, számos elismerést elnyert boraik már döntően az ő ízlését, stílusát tükrözik.
Komplex, elegáns, karakteres borok készítésére törekszik. Ebben fontos szerepet szán a hordóknak is, ám csak annyit, hogy a fa csak támogassa a folyamatot, s ne nyomja el a gyömölcsösséget. A hordós érlelést a fehérboroknál is alkalmazza, ugyanis az a véleménye, hogy ennek eredményeként karakteresebbek lesznek a borok, s hosszabb ideig képesek megőrizni értékeiket. Véleménye szerint a szőlő mellett a borban benne kell lennie annak a vidéknek, a talajnak, a mikroklímának, ahol az nevelkedett, csakúgy a borász személyiségének.
Már nagyon várja az idei szüretet, hiszen hivatalosan ez lesz az első alkalom, hogy immáron az ökológiai módszerekkel termesztett szőlőből készülhessenek el az új borok. Különösen a csúcsmunkák idején sok magyar vendégmunkást foglalkoztatnak. Hogy velük könnyebben szót értsen, illetve Magyarországon is könnyebben boldoguljon, Judith elkezdett magyarul tanulni, ám ez idő hiányában kissé háttérbe szorult. A kislánya azonban szorgalmasan tanulja nyelvünket.
forrásom a http://vasnepe.hu/gazdasag/20100104_judith__a_borok_mestere
2009 – Ahogy a Vylyánnál látjuk...
Jégszőlő szürettel kezdtük és zártuk 2009-et, ez adott keretet az évnek, persze közötte szokás szerint sok minden történt! Idézzünk fel együtt néhány emlékezetes eseményt az évből!
A januári Vince napi szőlőáldással megkezdődtek a szőlőmunkálatok; új értékesítési képviselők csatlakoztak a kereskedelmi csapathoz; a 2009-es év elején kaptuk a hírt, a ”2008-as év borászatának” választott bennünket a Vinbladet dán szakfolyóirat; az első Aranyérem is megérkezett Berlinből (Syrah 2006)!
Márciusban az Ördögszántotta hegy legendájának főszereplője, a szerelmes Ördög kibújt a palackokból! A magyar fajtákra kihegyezett házasítás azóta is sokunkat rabul ejt!
A várva várt tavasz beköszöntével, a mandulavirágzással együtt megérkeztek MANDOLÁS és PILLANGÓ dűlőszelektált válogatásaink.
Az Ördögszántotta hegy legendája alkotói pályázatunknak köszönhetően életre kelt, a legjobb művek kiadásra kerültek egy novelláskötetben.
Érmeket kaptunk Londonban (2006-os Pinot Noir és a Syrah); idehaza két borunk ismét Csúcsbor lett (PILLANGÓ, Montenuovo), a MANDOLÁSt a legjobb dél-pannon borok közé válogatták, címkéjét pedig a legszebb tíz magyar címke közé!
Augusztusra a hordókaland folytatásaként a kiválasztott 17 művésznek, és a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően új alkotások készültek.
Másodszor volt Ördögkatlan Fesztivál Az öt napos rendezvény elrabolta a szívünket, így már alig várjuk a következőt (2010. augusztus 4-8.)!
Harmadszor termett Csókánk, s megszületett az első fehér Olaszrizling jégborunk is.
Augusztus 27-től október 21-ig tartott a szüret, a száraz, „nyári” ősz alatt végig szép, egészséges, érett termést szedtünk.
Az új évjárat első hírnöke, a Bogyólé október végén hagyta el a szülői házat fiatalon, üdén, s persze ifjú művészek címkéi közül a legszebbet viselve. Hagyománytiszteletből épp csak megvárta a Márton napot és már azon a hétvégén el is fogyott! Folytatásként bemutatkozott az új Rosé is, nem kisebb lendülettel.
Az osztrák és német világversenyekről boraink újabb érmekkel tértek haza (Montenuovo 2007, Mandolás 2006, Ördög 2007)!
Advent vasárnapi jeges szüretünkkel gondoskodtunk az idei jégbor utánpótlásról is, ami mindig igazi ünneppé varázsolja a karácsonyt! Aki pedig nehezebb fajsúlyú bort kíván a hideg téli estékre, annak megérkeztek a 2007-es prémium borok: a Syrah a Merlot és Cabernet Franc !
Nagyon várjuk a következő évet, remélve, hogy a 2010-es pécsi program kavalkád sokakat idecsábít a régióba!
Várjuk az újabb találkozásokat Önökkel, kedves Olvasóink! Erre mindjárt januárban nyílik is alkalom: Ez alkalommal környékünk kedves ünnepét, a január 23-i Vince napot, több szomszédos hagyománytisztelő pincével közösen tartjuk meg, reméljük, önökkel együtt!
ADVENTI ARANYSZÜRET A VYLYAN BIRTOKON
A jégbor a természet ritka ajándéka. Kicsit a természet kegyeire is „számítva”, ismét Olaszrizling szőlőt hagytunk kint a tőkéken erre a célra. Így szinte karácsonyi ajándékként jött a hétvégi hidegrekord tartósan fagypont alatti hőmérséklettel, amelynek köszönhetően jégbornak való szőlőt szüreteltünk a december 20-án, advent negyedik vasárnapján, mínusz 11 fokos hidegben, a Pillangó dűlőben.
Elgondolkodtató az „időzítés”: Advent a reményteli várakozás időszaka, jelentése az eljövetel, megérkezés. Az adventi koszorún felvilágló gyertya fénye azt szimbolizálja, hogy a karácsony közeledtével egyre világosabb lesz. Minden gyertya egy fogalmat jelöl: hit, remény, szeretet, öröm. Az adventi időszakban nem volt illő a zajos ünneplés, a régi emberek hagyományosan napfelkelte előtt tartott misékre, ún. aranymisékre jártak.
Tiszteletben tartva ezeket a hagyományokat, a lélek felmelegítésére is gondolva, az „aranyszüret”előtt együtt gyújtottuk meg az öröm gyertyáját a szőlőben felállított adventi koszorún.
A nagy hidegben a gyertyaláng is megadta magát – ahogyan a szőlőládákat szállító traktor felfelé a hegyen, de ez a szüretelőknek nem szegte kedvét! A tartós hidegnek köszönhetően ez alkalommal hál’ Istennek nem éjszaka, hanem nappal, ragyogó napsütésben – szüretelhettek!
Beszámoló a Pécsi Borozók tollából
„CSAK CSEPPENKÉNT”
A 2008-es fehér jégszőlő bora a hónap bora lett a Decanter Magazin novemberi számában. Idézzük:Világos citromsárga. Illata csábító, mézet, bodzát, érett sárgabarackot és finom citrusosságot rejt. Szirupszerű, sűrű bor tele trópusi aszalt gyümölcsökkel, közepes savval. Nagyon élvezetes, de csak cseppenként.
Az örömhírre még rátett, amikor Németh Ágnestől megtudtuk, hogy a 2009-es év csillagai között, azaz az év legtöbbre értékelt 15+1 bora között is ott virít a Vylyan Jégbor! (Ez a december-januári számban olvasható)
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A JÉBGORRÓL
Nagyon tetszett nekünk a Vinoport ajánlása, amit jó lenne kipróbálni…talán a „téli szünetben”…
Mint amikor egy hosszabb nyári eső után kisüt a nap. Gazdag illatából ropogós őszibarack, citrusok, méz és citromfű árad. Kóstoláskor lehengerlő cukortartalmat érzünk, amelynek a korábban leírt, de pirított mandulával kiegészülő, elegáns és koncentrált aromatika, valamint az erőteljes savgerinc szolgál ellenpólusként. Olvassunk hozzá klasszikusokat bőrkötésben, Jókait vagy Mikszáthot, de megnézhetjük az Elfújta a szelet is.
ELISMERÉSEINK
Presztízs Borvédjegy
Prestige Reserve Club, a Prestige Reserve Borvédjegyhez csatlakozó médiapartnerek, szervezetek és támogatók részvételével immár harmadik alkalommal, 2009. novemberében osztották ki a prémium kategóriás magyar boroknak járó díjat a Gundel Étterem Erzsébet termében. Az idén kitüntetett 60 bor készítőinek maguk a bírálók gratuláltak, a helyszínen Doszpod László, Kovács András István, Robotka Gábor, Kozma Kálmán és Fabók Mihály nyújtotta át az okleveleket.
68 nagy boregyéniségnek ítélték oda az EU 25 országában bejegyzett Prestige Reserve Védjegy viselésének jogát, köztük a Mandolás 2006, a Cabernet Sauvignon 2006 és a 2007-es Ördög borainknak!
Ünnepi borok és kiegészítők
Aki elkésett a karácsonyi ajándékok beszerzésével, vagy még nem állította össze az ünnepi menü borait, íme, néhány ötlet emlékeztetőül:
Karácsonyi akciónk - a MANDOLÁS 2006 Magnum ajánlat – december végéig tart és vegyes dűlőszelektált kartonokra is vonatkozik! Keresse pincészetünknél és kereskedelmi partnereinknél!
Az Ördögszántotta hegy szereplőit megszemélyesítő Classicus boraink mellé ajánljuk novelláskötetünket! Ismertető letöltése
Keresse az Alexandra könyvesboltokban, a borszaküzletekben valamint a Vylyan Pincészetnél!
(x)
Borszalon 2009. 12. 29.
Koncepció:
1920-as évek Amerikája, a szesztilalom idején
A korszak
A szesztilalom miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak és a zenészek pedig szórakoztattak. A 19. század egy másik találmánya rádió is az 1920-as években terjedt el, az első rádióadó 1922-ben Pittsburg-ben indult be és a terjedés nagyon gyors volt növelve a dzsessz népszerűségét. A dzsessz összekapcsolódott a modern, kiforrott és dekadens fogalmakkal. Az új évszázad második évtizedét, a technológiai újdonságok idejét, csillogó autók, szervezett bűnözés, csempészett whiskey és gin korszakát nevezik a dzsesszkorszaknak …stb. stb..
Helyszín:
Hotel Park Eger
Moderátor:
(Borbás Marcsi)
Díszletek/Jelenetek:
A Bejáratot függönnyel díszítjük, a vendégeket ezen keresztül engedik be a beöltözött kidobó fiúk akik az ajtóban állnak, lökik a vakert, nem mindenkit engednek be olyan könnyen ….hiszen a szesztilalom idején vagyunk…látszat motozás, akivel lehet….kis kérdezősködés…
A vendégek csak a titkos jelszóval léphetnek be: „Hajrá Eger”
A borászok asztalain valamint a terem különböző pontjain a korszak jellegzetes tárgyai: gépfegyverek, pisztolyok, keménykalap, rádió, trombita, thonett székek, thonett-fogas, amin kabátok, kalap, régi bőröndök, régies láda bőröndökben és ládákban vannak a borászok borai kirakva, mintha szállítanák őket….stb...Kávéház részen két-három kávéház szerűen berendezett asztalnál a nádból készül újságtartóban Heves Megyei és egyéb boros kiadványokat lehet olvasni.
A borászok és vendégek beöltözve: ballonkabát, keménykalap, fekete nadrág, fekete cipő, hátrazselézett haj, bajusz, …..stb…a korszak stílusának megfelelően…
Hírverés helyi és országos médiában, különböző fórumokon, hogy erről a beöltözésről időben értesüljenek a vendégek és legyen idejük felkészülni a maskarákra… ez megadná a rendezvény kreatív koncepciójának teljes atmoszféráját....
A fotókon nagyon jól mutatnának a beöltözött vendégek, amiket a későbbi rendezvények reklámozásánál is jól fel lehet használni.
Rikkancs
A rendezvényt megelőző héten egy rikkancsnak öltözött fiú, akitől kvázi újságot (ami egy egyoldalas papírlap lenne) osztogatna ( ami egy régiesített, barnított fotókkal a kor stílusának megfelelően grafikázva ) oldal lenne, amin a beöltözött, „gengszter” borászok fotói-portréi, láthatók egy-egy idézet mindenkitől , és egy pár soros ajánló a kor stílusának megfelelően megírva, hogy miért ajánlja a borát, vagy melyiket kóstolás céljából.
Mozgó árusok, rágcsálós standok
Továbbá egy cigarettaárus lány, aki (nagyon szexi) és jellegzetesen a nyakában lógó tálcáról osztogat, árul valamit vagy egy perec árus kisfiú, árul perecet, sajtot, pogácsát…
Életjelenetek
Pár amatőr színész néhány másodpercben a korszakra jellemző életjeleneteket játszik el, a rendezvény során többször is. Nem a színpadon, hanem a vendégek között. ..(leszámolás, pénzbehajtás, tárgyalás a nagyfőnökkel, lefizetés, piros lámpás ház stb.)
Charleston, swing, sztepptánc bemutató
Helyi tánciskola hallgatói
Háttérzene
Válogatás a korszak zenéiből. Kicsit későbbi órákban pedig nagyon hangulatos bárzongorista és bárénekesnő.
Fakultatív programok:
(elkülönített termekben berendezve)
Jósda
(kártya, gömb… az emberek imádják )
Szivarszalon
szivarárusítás, klubfotelek
Pókerszoba
1-2 asztal, csak a hangulat kedvéért
Nosztalgia fotózás
erre specializálódott fényképész, a vendégek pedig haza vihetnek egy emléket
Itt gengszterkedünk mi is egy Egri Bikavér Superior 2005 ,Egri rozé 2009 és egy Egerszóláti Olasz rizling 2006 borral!
Üdv: Hagymási József
Különlegesen fűszerezett pálinkák A Zsindelyes Pálinkafőzde innovatív ötletei úgy tűnik, hogy kifogyhatatlanok, hisz december elején mutatták be azon pálinka különlegességeket, amelyek a legújabb fejlesztésük eredményei. 
A neves pálinkafőzde szakemberei olyan pálinka alapú likőröket fejlesztettek ki, amelyeknek az alapja a magyar hagyományoknak megfelelő közkedvelt pálinkák, mint például a cseresznye, körte, vagy éppen a törköly. Ezeket a hagyományos ízeket az egzotikus fűszerek teszik igazán különlegessé, és hogy a likőrös élmény meglegyen a fogyasztó részére, így akácmézzel tették még lágyabbá az italokat. Ezek az italok egyszerre ötvözik egy palackban a hagyományokat és az újkori, pálinka reneszánszából adódó fejlesztési törekvéseket. Ebből a fejlesztésből jött létre a Zsindelyes Mazsolás Mézes Törköly, mely a mazsola miatt intenzív, fűszeres zamatot alkot a klasszikus törköly ízzel és mindezt egy cseppnyi akácméz teszi még élvezhetőbbé. Igazán az ínyencek számára ajánlja a Zsindelyes a Vaníliás Mézes Körtét, mely likőrben a körte zamatok között először picit megbúvó vanília ízek egy rövid idő elteltével fokozatosan kibontakoznak és selymesen kényeztetik kóstolója érzékszerveit. Természetesen az újdonságok között találjuk a cseresznyéből készült extravagáns italt, mellyel az elmúlt években kissé elhanyagolt hazai gyümölcsünk, a feketére érett ropogós cseresznye dicsőségét szeretnék újra feltámasztani, hiszen egy rendkívül gazdag csokoládés és marcipános karakterű pálinka mézzel lett édesítve és pluszként megfűszerezték egy kevés mandulával, hogy még inkább kiemelkedjen a kellemesen kesernyés magkarakter, ez a Zsindelyes Mandulás Mézes Cseresznye. Ezeket a likőröket ételek aparitívjeként is ajánlja a pálinkafőzde, íme néhány ajánlat:
Vaníliás Mézes Körte
Rosséra sütött borjú szűz carpaccio, körtehabbal és ruccolával
Mandulás Mézes Cseresznye
Vaslapon grillezett fekete tőkehal mandulás burgonya pürével és zöldfűszeres vajjal
Mazsolás Mézes Törköly
Török méztorta mazsolás vanília öntettel
Természetes, hogy a Zsindelyes Pálinkafőzde is a hagyományos pálinkakészítés mellett teszi le a voksát, de szeretné, hogy ezzel a nemes magyar rövid itallal egyre többen barátkoznának. A pálinkával történő ismerkedésnek pedig remek lehetőséget kínálnak ezek az igazán különlegesen fűszerezett pálinkák, így hódítva meg a fogyasztókat, hogy az ünnepekkor, már a nemes hungaricummal, a tiszta pálinkával koccintsunk.hCsaba
Forrás: www.indexkelet.hu
Megmutatjuk, mire képes Tokaj
 A főépület a XVIII. században készült el, itt kapott helyet az uradalom központja. A később kutatási és oktatási célokat szolgáló épület felújítására a második világháború után nem jutott forrás, így egyre romosabb állapotban várta sorsa beteljesedését. Az amerikai-hongkongi üzletember, Anthony Hwang olyan birtokot keresett, ahol minden adottság megvan a jó borok készítéséhez. Bár korábban is kóstolt már tokajit, nem kifejezetten Magyarország volt a célterület, Németországban is érdeklődött. Ám amikor 1997-ben megérkezett Tokaj-Hegyaljára, a Királyudvar annyira megtetszett neki, hogy megvásárolta, felújíttatta az épületet, és helyi szakértők segítségével első osztályú szőlőterületeket vett, hogy valóra válthassa elképzeléseit. A pincészet irányítását nagy tekintélyű, kiváló borászokra bízta (Szepsy István és Demeter Zoltán neve etalonnak számít), így a Királyudvar hamarosan elindult máig tartó diadalútján. A cég első nagy sikerét az 1999-es évjáratú Lapis aszú hozta meg. Ehhez a legendás tételhez a szép fekvésű Lapis-dűlőben szüretelték a szőlőt – éppen ott, ahonnan 2009 negyedik legjobb édes bora, az Ilona cuvée alapjául szolgáló fürtök is származnak. Anthony Hwang nem költözött ugyan Hegyaljára – életét megosztja Amerika, Ázsia és Tarcal között –, de annyi időt tölt itt, amennyit csak megengedhet magának elfoglalt üzletember létére. „Tokaj valaha a világ egyik legnagyszerűbb, ha nem a legnagyszerűbb borvidéke volt, és meggyőződésem, hogy a borvilág néhány legjobb terroirja itt található” – vallja Hwang úr, aki pincészete élén azon munkálkodik, hogy a tokaji bor visszakerülhessen a világ élvonalába. „Nem szeretnénk magas alkoholtartalmú borokat készíteni, de olyanokat sem, amelyek túl sokáig érnek hordóban, mert az elnyomja a terroir jegyeit. És nem elég a bor ásványosságára koncentrálni, ki kell tudnunk fejezni a termőterület egyediségét is. Ha ez sikerül, megmutathatjuk a világnak, mire képes Tokaj. Éppen ezért minden részletre komoly figyelmet fordítunk, a bogyótól egészen a palackig.” – magyarázza a tulajdonos. A borokat háromtagú nemzetközi csapat készíti. A helyi borász, Juhász Szabolcs mellett a Loire-völgyi „testvérbirtok”, a Domaine Huet szakembere vesz részt a munkában – valamint maga a tulajdonos, aki szerint elsősorban nem a borász személye számít, hanem az, hogy évről évre egyenletes, kimagasló színvonalú bor kerüljön a fogyasztó asztalára. A Királyudvar borainak negyede talál vevőt Magyarországon, a többi külföldre vándorol. Anthony Hwang szerint Tokajt mint borrégiót nem ismeri a világ. Az aszúról ugyan sokan hallottak már, de azt sem sokan vásárolják. A valóban minőségi aszúbor előállítása hosszadalmas és rendkívül költséges – tehát nem is olcsó, kevesen engedhetik meg maguknak. Hwang úr meglátása szerint az édes borok piaca egyébként is egyre szűkül, ám az ő szemében Tokaj nem is egyenlő az édes borral. Ez a különleges terület kiválóan alkalmas egyedülálló száraz borok előállítására. A Királyudvar tulajdonosa nagy reményeket fűz a tokaji száraz borok, valamint a késői szüretelésű tételek térhódításához. „A borpiacon új energiák működnek, aminek nagyon örülök – mondja Anthony Hwang –, viszont oda kellfigyelnünk a hiányosságainkra is. Tokajnak nincs szigorú «apellation»-rendszere (olyan osztályozási rend, amelynek alapjául nem a fajta, hanem a termőhely szolgál. – A szerk.), és ez súlyos probléma. A komolyabb gyűjtőknek, vásárlóknak fontos a garantált eredet. Hogy biztosra vehessék: ami az üvegben van, valóban arról a területről származik, amit a címkén feltüntettek. Amíg erre nincs garancia, Tokajnak nagyon nehéz lesz másokkal versengenie.” – állapítja meg Anthony Hwang, majd bizakodóan hozzáteszi: „Hiszek Tokaj felemelkedésében, és remélem, részese leszek annak a folyamatnak, amelynek révén ez a borvidék ismét a világ legjobbjai közé kerülhet.” forrásom a http://nol.hu/utazas/hazaitajak/20091220-megmutatjuk__mire_kepes_tokaj |
Tokaji: a szlovákok is teljesítsék a vállalásaikat!
Elkészült a szlovák mezőgazdasági miniszternek szánt válaszlevél, amelyben Vladimir Chovan múlt héten, a Tokaji névhasználattal kapcsolatban tett nyilatkozataira, valamint az azt követő levélre reagál a magyar szaktárca. A szlovák miniszter a múlt héten jelentette be: Brüsszelhez fordul, mert Magyarország Tokajra módosította a Tokaji márkanevet anélkül, hogy Szlovákiával egyeztetett volna erről. Ezt a szomszédos ország minisztere a névhasználattal kapcsolatos, illetve a közös tokaji borvidék létrehozását célzó tárgyalások egyoldalú felmondásának tekintette |
Sárecz László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettese tudósítónknak elmondta: a Szlovákiának küldött válaszlevélben nyilvánvalóvá tették, hogy a tárgyalások kerékkötője nem Magyarország. Hazánk álláspontja évek óta változatlan az egységes Tokaji borvidék létrehozásával kapcsolatban, vagyis hogy Szlovákia tegyen végre eleget azoknak a vállalásainak, amelyeket a két ország között 2004-ben megszületett, 2007-ben Brüsszelben megerősített megállapodás tartalmaz. Ebben északi szomszédunk a Tokaji név használatáért cserébe vállalta, hogy létrehozza a megfelelő ellenőrzési rendszert, elősegíti a borvidékre jellemző borászati technológiák bevezetését, kialakítja a hegyközségi rendszert, valamint 565,2 hektárra csökkenti a jelenleg 908 hektárban meghatározott határon túli borvidéki területet. A magyar kormánynak nincs tudomása róla, hogy Szlovákia bármelyik területen is maradéktalanul teljesítette volna vállalásait. Másról viszont van. főosztályvezető-helyettes megjegyezte: a szlovák kormány idén márciusban megpróbálta bejegyeztetni a Tokaj nevet, amit a bizottság elutasított. Ők sem értesítették erről a magyar szaktárcát. A válaszlevélben – amelyet a napokban juttat el az FVM a szlovák minisztériumhoz – azt is kifejezi a magyar fél, hogy továbbra is kész tárgyalni az egységes Tokaji borvidék létrehozásáról, ehhez azonban a szomszédos országnak teljes mértékben teljesítenie kell a korábbi megállapodásban rögzített feltételeket. |
forrásom a http://gazdakor.szie.hu/hirek/harminc_millio_pezsgodurranasHarminc millió pezsgődurranásMagyarországon évente nagyjából 30 millió palack pezsgőt adnak el, ennek mintegy felét az év végén, a karácsonyi és újévi vásárlások idején. 
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az MTI-nek elmondta: évente 30-35 millió palack, hozzávetőleg 240.000 hektoliter pezsgő készül Magyarországon. Ebből mintegy negyvenezer hektoliternyit visznek külföldre, főként a skandináv országokba és a balti államokba. A legális behozatal nagyjából ugyanilyen nagyságrendű.
A főtitkár közölte: a pezsgő szezonális terméknek tekinthető, a lakosság ugyanis elsősorban a nagyobb ünnepek előtt, és az év vége felé vásárolja ezt az italt. Az eladott mennyiség mintegy fele az év utolsó hónapjában fogy el. A magyar pezsgőgyártás árbevétele 12-15 milliárd forint évente.
Magyarországon a hazai gyártású pezsgők közül a legtöbben a 600-800 forintos árfekvésű pezsgőt fogyasztják, ez a standard minőség. Az ennél jobb minőségű pezsgőket 1.000-1.200 forintért lehet megvenni.
A külföldről származó, illetve az úgynevezett tradicionális hazai pezsgőfajták palackját kétezer forint felett lehet megvásárolni, ám felső árhatár itt lényegében már nincs.
Horváth Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az év vége közeledtével több üzletben is megjelennek az olcsó olasz habzóborok, amelyeket néha pezsgőként kínálnak. Ezek az áruk jelentős veszteséget okoznak a hazai pezsgő-előállítóknak.
Jelezte: a magyar pezsgő termelést úgy lehetne tovább élénkíteni, ahogyan azt Ausztriában tették, azaz az ital jövedéki adóját nullára csökkentették. Ennek hatására nyugati szomszédunknál fellendült a pezsgőgyártás - mondta.
Horváth Csaba megjegyezte: egy hasonló lépés megtétele után az államot nem érné anyagi veszteség, mivel a kieső jövedelmet a növekvő termelés és az áfából befolyó összeg pótolná.
A Vylyan birtokon Olaszrizling jégbornak való szőlőt szüreteltek a december 20-án, advent negyedik vasárnapján, mínusz 11 fokos hidegben, a Pillangó dűlőben.
Tiszteletben tartva ezeket a hagyományokat, a lélek felmelegítésére is gondolva, az „aranyszüret” előtt együtt gyújtották meg az öröm gyertyáját a szőlőben felállított adventi koszorún.
A nagy hidegben a gyertyaláng is megadta magát – ahogyan a szőlőládákat szállító traktor felfelé a hegyen, de ez a szüretelőknek nem szegte kedvét. Hiszen a tartós hidegnek köszönhetően, nappal – ragyogó napsütésben – szüretelhettek.
Iványi Emese
Vylyan Pincészet
(Vylyan Vinum Borászati Kft.)
7800 Kisharsány, Fekete-hegy
T:72/579-731;M:30/458-1108;F:
Többet iszunk karácsonykor
A szokásos mennyiség ötödével többet isznak a magyarok karácsonykor! Éppen ezért az ünnepek előtt fellendül a magyar bor és pezsgőpiac, ilyenkor 20 százalékkal több bort adnak el a boltok, mint egy átlagos hónapban. Ugyanakkor a pezsgő készlet több mint felét is decemberben adják el. A válság miatt inkább otthon iszunk, idén a vendéglátóegységekben 20 százalékkal kevesebb bort ittak meg a magyarok, mint tavaly ilyenkor. - nyilatkozta Varga Bálint, az évi tízmillió palack bort és pezsgőt forgalmazó Varga Pincészet vezetője.
Varga szerint nemcsak a magyaroknál figyelhető meg ez a tendencia, a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal adatai szerint is átrendeződni látszik a globális borpiac. A világon 71 olyan országot tartanak nyílván, amelyekben foglalkoznak bortermeléssel, ezek közül csak 26 országban folyik számottevő bortermelés.
Ezekben az országokban összesen 260-280 millió hl bort termeltek idén. Ennek 55 százalékát Európában fogyasztjuk el. A legtöbb bort a franciák (kb. 54 liter), és az olaszok (kb. 49 liter) isszák évente. E két ország a világ borfogyasztásának negyedét teszi ki. A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége 3,6-3,4 liter. Ehhez képest a magyarok 30-35 litert isznak meg évente. Kutatások szerint: a 18 év felettiek 20 százaléka minden héten fogyaszt bort. A lakosság kb. 40 százaléka iszik vendégségben bort és pezsgőt, kb. 35 százalék az, aki otthon is fel-felbont egy-egy üveg bort, 7-8 százalék körül mozog azok, száma, akik kocsmákban és talponállókban is fogyasztanak borokat. Ugyanakkor mindössze 10 százalék körül mozog azok száma, akik éttermekben és vendéglőkben is kipróbálják azokat az italokat, amelyek szerepelnek a borlapokon.
A Varga Pincészet elemzése szerint a gazdasági válság hatására élénkült a kereslet az olcsóbb palackos borok iránt, míg a középkategóriás palackonként 400-900 forintos - borok kereslete stagnált. A prémiumkategóriás - 1000 forint feletti - italok piaca is stabil maradt.
10-15 évvel ezelőtt a palackos borfogyasztás jobban kötődött az ünnepekhez, mint napjainkban, akkoriban akár kétszeresen is meghaladta a december egy átlagos hónap forgalmát.
Mára azonban, a bor egészségvédő hatása és a kifinomultabb étkezési kultúra miatt a borfogyasztás egyre inkább a mindennapi élet részévé vált. Jelenleg körülbelül 20 százalékkal haladja meg az ünnepi időszaki értékesítés egy átlagos hónap forgalmát.
Az idei év borforgalmát is befolyásolja a gazdasági válság. 2008 ősze óta folyamatosan esik vissza a gasztronómiai értékesítés, a borok kiskereskedelmi forgalmazása pedig minimális mértékben nő. Úgy tűnik az emberek tudatosabban vásárolnak borokat és inkább otthon fogyasztják el a kiskereskedelemben megvásárolt borokat, ahelyett, hogy vendéglátóhelyekre mennének. - nyilatkozta Varga Bálint.
(x)
bővebb infó: EsKovács Péter <eskovacs.peter@azprodukcio.hu
Ádám József elmondta: a sokak általrendkívülinek mondott évjáratot kettévágta az eső. A meleg, aszályos nyár után a szüretet korábban kezdhettük meg a szokásosnál. A száraz borok alapanyagát már szeptember 21-én elkezdtük szüretelni, kellően magas mustfokkal (21-22M°). Az édes borok alapjának szánt szőlők későbbi szüretét (a kitűzött cél a min. 25-26M°) sajnos az október 11-étől tartó esők egyre csak kitolták, majd teljesen lehetetlenné tették. Az azóta eltelt időszakban 200 mm feletti csapadék hullott, ami kilúgozta a szemeket és borzalmas ízű penésszel fedte be. Ezért csak kis mennyiségű jó minőségű édes bor alapanyagot sikerült szüretelnünk.A Szent Benedek Pincészet alapítója és tulajdonosa Dr. Farkas Géza kaposvári ügyvéd, aki a kilencvenes évek végén szeretett bele Tokaj-hegyaljába.Mára sikerült kialakítani egy igényes, exkluzív borokat előállító, jól felszerelt pincészetet, ahol a hangsúly a minőségi bortermelésen van. A pincészet Európa földrajzi közepén, Tállyán található.A szőlőterületeken a 100-120 mázsa helyett terméskorlátozással csak 25-30 mázsa szőlőt termelnek hektáronként, melynek feldolgozása adja az alapot a kiváló borokhoz.A borász, Ádám József és a tulajdonos megtalálta a közös hangot, mindketten vallják, hogy a tokaji hírnevét vissza kell állítani, melyet csak minőségi borokkal lehet elérni."Korrekt és igényes pince, méltó Tállya "régi, szép híréhez"" - írja Alkonyi László - Tokaj iránytű borkedvelőknek 2009 - könyvében.Kapcsolat:Farkas Gézáné Palcsó IldikóSzent Benedek Pincészet0630 394 5249palcso.ildiko@t-online.huwww.szentbenedekpinceszet.hu ------------------------------------------------------------------- Az OTS internetes oldalán található hírek, közlemények, fotók a forrásmegjelöléssel (OTS) szabadon és korlátozás nélkül felhasználhatók. Továbbközlés esetén a közzétevő köteles az átvett anyagot tartalmának torzítása nélkül, félreérthetőséget, rosszindulatú következtetéseket kizáró, az eredeti szövegkörnyezetnek megfelelő módon feldolgozni és megjelentetni. Az OTS hírek nem képezik az MTI hírkiadás részét, az MTI által szó szerint továbbított tartalomért minden esetben a beadó a felelős.© Copyright MTI Zrt. Az OTS szolgáltatással kapcsolatban további információt a (06-1) 441-9050 telefonszámon vagy a ots@mti.hu elektronikus levelező címen kaphat. (c) mti Magyar Távirati Iroda Zrt. forrásom a http://www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5gf1sR9woM94-DXRuWZlYv1F8fqQg
OTS - Tokajban az idei szüretet vízbe fojtotta a természet.
