Nemcsak családját, de szűkebb környezetét is megrendítette, hogy december 21-én, 67 évesen váratlanul elhunyt Bíró Mária. A kiváló édesanya, szerető nagymama, munkatárs, a Szent István Lions Klub, a Pax Corporis, és a Mathiász János Borrend alapító tagja, a Magyar Bor Akadémia tagja, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének főtitkára és a Kunsági Női Borrend létrehozója, nagymestere nincs többé.
1300 borfogyasztót kérdeztek meg arról, mikor és milyen borokat ittak 2013 hétköznapjaiban. A kutatás eddig nem ismert fogyasztói attitűdökre is rávilágított. Így például arra, hogy minél idősebb az átlag magyar, annál több vöröset iszik. A kutatás szerint: 60 évnél idősebbek 60 százaléka vörösborivónak tartja magát, a 30 évnél fiatalabbaknál ez az arány csak 40 százalék. A különbséget az okozza, hogy a fiatalok több rozét és illatos fehérbort fogyasztanak. A fogyasztási szokások változását jelzi, hogy ma már csak a magyarok 10 százaléka tartja magát naponta rendszeresen bort fogyasztók körébe. A hazai borivók 30 százaléka ugyanakkor hetente többször kóstol. Az arányok változását jól mutatja, hogy egy tíz évvel ezelőtt, az Agrármarketing Centrum Kht.megbízásából készített kutatás szerint: a borfogyasztók 19.1 százaléka ivott naponta, a heti rendszerességgel ívók aránya lényegében nem változott, akkor a borfogyasztók 31%-a jelezte, hogy havonta többször is felbont egy-egy palackot.
A 2013-as kérdőívben rákérdeztek arra is, hogy ki milyen borral ünnepelt a család karácsonykor és arra is, hogy a férj vagy a feleség döntötte el, hogy milyen bor került az asztalra. A borivó magyarok 60 százaléka fehér és rozé borral ünnepelt karácsonykor, derül ki a Varga Pincészet internetes felméréséből. A legtöbben friss illatos fehér bort választották, - ezt követték a rozé, majd a klasszikus fehérborok kedvelői. Érdekesség, hogy a válaszadók mintegy fele általában vörösborivónak mondja magát, de mégis a fehér és a rozé borok kerültek többségbe a karácsonyi asztalon. A borválasztást erősen befolyásolta, hogy a szenteste tradicionális fogásai halételek. A kutatás szerint a magyar háztartások 38 százalékában a nők döntötték el, hogy milyen bor került a karácsonyi menü mellé-olvasható az évente 12 millió palack bort forgalmazó pincészet elemzésében.
A Varga Pincészet korábbi kutatása szerint: 10-15 évvel ezelőtt a palackos borfogyasztás jobban kötődött az ünnepekhez, mint napjainkban, akkoriban akár kétszeresen is meghaladta a december egy átlagos hónap forgalmát. Mára azonban a borfogyasztás egyre inkább a mindennapi élet részévé vált. Az utóbbi években körülbelül 20 százalékkal haladja meg az ünnepi időszaki értékesítés egy átlagos hónap forgalmát.
A cég közleménye rávilágít arra is, hogy a 2013-as magyar borok igen jó minőségűek lettek. Különösen a klasszikus magyar fajták bírták jól a szélsőséges időjárási viszonyokat. A Csabagyöngyéből, az Irsai Olivérből az Olaszrizlingből, a Kéknyelűből, a Rózsakő és a Kékfrankos fajtákból is kiemelkedően jó borok kerültek idén a pincékbe.
A bor mellett, decemberben a pezsgők forgalma is fellendült. Az elmúlt évek eladási statisztikái szerint: a pezsgő készlet több mint felét szilveszter körül vásároltuk meg. A rendszerváltozás előtt a magyarok az elsők között voltak a pezsgőfogyasztás területén Európában. A hazai borok minőségének javulása azonban azt eredményezte, hogy egyre többen preferálják a borokat. Európában már nagy divatja van a gyöngyözőboroknak, amellyel sokan a pezsgőt helyettesítik a hétköznapokon, az ünnepi asztal mellett, így szilveszterkor is azonban a többség még mindig pezsgőt bontott.
forrásom a http://www.gondola.hu/cikkek/88646-A_vorosokhoz_hozza_kell_oregedni_.html
Kedves Olvasó!
Az OKE 2014 januárjában rendezi meg az V. Ongai Pálinkaversenyt, melyre ismételten szeretnénk az érdeklődők figyelmét felhívni! A teljesség igénye nélkül hadd emeljünk ki néhány dolgot, hogy miért érdemes részesévé válni az ongai versenynek.
1. Az ongai verseny Magyarországon egyedüliként a Destillata „előszobájává” vált. Ha valaki 2014 januárjában megrendezésre kerülő V. Ongai Pálinkaversenyen 16 pontot, vagy többet ér el Ongán, akkor kedvezményt kap a Destillata nevezési díjából, éppúgy, mint a többi általuk elfogadott regionális osztrák, német, olasz, svájci és egyéb közép-európai versenyek résztvevői.
2. Az a bérfőzető magánszemély, akinek pálinkája az V. Ongai Pálinkaversenyen érmet nyer, ugyanazon versenypálinka nevezési díjából a gyulai Pálinka Világkupán 10−30% kedvezményt kap.
3. Az eredményhirdetés az idén is egy nagyszabású gála, illetve pálinkabál részeként a lillafüredi Palotaszállóban kerül megrendezésre 2014. január 25-én, ahol a versenyen résztvevők párjukkal, a média képviselői és szponzoraink, támogatóink is méltó színvonalon lehetnek részesei rendezvényünknek. A versenyre nevezett személyek közül (maximum 200 fő) ingyenes belépőt kap az eredményhirdetésre és az ahhoz kapcsolódó pálinkabálra Lillafüreden, a Palotaszállóba. (A rangsort az érmes párlatok, illetve a nevezett pálinkák száma határozza meg.) A versenyre nevezettek kedvezményes szálláslehetőséggel (2 személyes szobánál mintegy 15 000 Ft engedménnyel) élhetnek az eredményhirdetéshez kapcsolódó hétvégén a lillafüredi Palotaszállóban.
4. A versenyen minden érmes pálinka után egyedi, névre szóló oklevél és érem jár. A champion és a meghirdetett nagydíjak mellé értékes nyeremények, felajánlások társulnak, melyek együttes értéke már most meghaladja a 1,5 millió Ft-ot. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:
- Minden nagydíj mellé egyedileg faragott pálinkás tölgyfahordók különböző űrméretben Onga Város Önkormányzatának felajánlásában.
- 3 napos (2 éjszakás) 2 személyes hétvégi wellness pihenés félpanziós ellátással Hajdúszoboszlón egy négycsillagos szállodában.
- 3 napos (2 éjszakás) 2 személyes hévégi wellness pihenés Miskolc-Lillafüreden a Palotaszállóban.
- 3 napos (2 éjszakás) 2 személyes szállás 2 fő részére teljes ellátással, wellness részleg használattal, valamint 2*30 perc kézi masszázzsal az Aranygombos Fogadóban, Telkibányán, a fogadó felajánlásában.
- 3 napos (2 éjszakás) 2 személyes hétvégi pihenés teljes ellátással az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában Trizsben a Fruktárium Kft felajánlásában.
- 3 napos (2 éjszakás) családi pihenés Hollókő múzeumfalujában Hollókő Önkormányzata jóvoltából.
- 3 napos (2 éjszakás) üdülésre feljogosító utalvány 2 fő részére a felvidéki várhosszúréti Jozefína panzió (Rozsnyó mellett) tulajdonosától.
- 2 db 3 napos (2 éjszakás) családi pihenés a markazi horgásztavon a Visontai Horgász Egyesület felajánlásában.
- 2 személyes vacsora utalvány Boldogkőváralján a Castrum Boldua középkori étteremben Péli Tibor felajánlásában 20 000 Ft értékben.
- Poroszkai Csaba felajánlásában 2 fős vacsora utalványok, 5 alkalmas szauna bérletek.
- 2 személyes vacsora utalvány korlátlan italfogyasztással a Miskolc-Alsóhámoron található Molnár Csárdában.
- 50 000 Ft értékű ingyenes pálinkafőzés bérfőzetőnek és egy 20 000 Ft értékű utalvány Gyulán, a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. felajánlásában.
- Refraktométerek, alkoholmérők, ph-mérők a debreceni Labornite Kft. felajánlásában.
- 300-400 kg gyümölcs (alma) felajánlások a pálinkafőzéshez a Szemtesz Hűtőház Kft-től.
- Gyümölcs és díszfa vásárlási utalványok Domán Csaba egyeki vállalkozó felajánlásában (egyenként 15 000 Ft értékben).
- Elit borcsomag 30 000 Ft értékben a Pelle Párlatház Kft-től.
- Ingyenes Online fotótanfolyamok (egyenként 20 000 Ft értékben).
- Ajándék műszaki cikk a Baumax Miskolci áruháztól (20 000 Ft értékben).
- Ajándék boros szakkönyvcsomagok az Agroinform Kiadó felajánlásában.
- Ajándék pálinkás és boros szakkönyvcsomagok a Mezőgazda Kiadó felajánlásában.
- Ajándék pálinka és bor csomagok, pálinkafőzéshez és cefrézéshez kapcsolódó eszközök, kiegészítők, ingyenes pálinka kifőzések bérfőzetők számára stb.
5. 2014-ben Magyarországon, pálinkaversenyen eddig még nem használt bírálati rendszer szerint történik az értékelés, aminek a lényege, hogy a pontok több mint 60%-át a szájban érezhető dolgokra adják a bírálók (miként a Destillata-n).Továbbfejlesztett pálinkabíráló szoftverrel történik a bírálat, mely minden korábbinál jobban kizárja a szubjektivitást: minden pálinkát legalább 4 fő, de szükség esetén akár 8 fő értékel egymástól függetlenül. A lehető legjobb bírákat igyekszünk meghívni a zsűrizéshez, akik több elő-bíráló tréningen is felkészültek a pálinkák minősítésére.
6. Az idén megrendezett IV. Ongai Regionális Pálinkaversenyre 264 nevezőtől összesen 785 nevezett pálinka és párlat érkezett az ország egész területéről. A nevezések nagy száma jelzi a verseny széleskörű elismertségét, megerősítve a 2012-ben már elért, az ország egyik legnagyobb pálinkaverseny pozícióját. A versenyen a bérfőzetők és a magánfőzetők mellett a nagyobb kereskedelmi főzdék is képviseltetik magukat.
További információk: részletes nevezési feltételek, versenyszabályzat, odaítélhető díjak, nyeremények, nevezési kategóriák, letölthető nevezési lap elérhető az egyesület honlapján: www.okeonga.hu. További felvilágosítás kérhető a 46/464-260-as és a70/313-3216-os telefonszámon, illetve e-mailben az okeonga@upcmail.hu címen.
Tisztelettel kérjük, hogy amennyiben felkeltettük érdeklődését, éljen a lehetőséggel, mérettesse meg pálinkáit, párlatait az V. Ongai Pálinkaversenyen!
Amennyiben lehetőségük van munkánkat anyagilag vagy más módon támogatni, ahhoz hozzájárulni (pl. tárgyi vagy szolgáltatásbeli felajánlással), azt alázattal megköszönjük! A támogatási összeg átutalható a következő számlaszámra: Ongai Kulturális Egyesület, Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet Ongai Kirendeltsége: 54500198-10000719. A támogatás összegéről igény szerint számlát állítunk ki, illetve cégek esetében az egyesület által kiadott igazolás csökkenti az idei évi adóalapot. A támogatás fejében a műsorfüzetben, a rendezvény programjain a cégük nevét is feltüntetjük, illetve hirdetési lehetőséget biztosítunk. Az 50 000 Ft-ot meghaladó támogatás esetén szeretettel várjuk szponzorainkat, támogatóinkat a társadalmi zsűri tagjai közé 2014. január 25-én 16.00 órára a társadalmi zsűrizésre Lillafüreden a Palotaszállóba, ahol a champion díjas pálinkák megkóstolását követően kerül kiválasztásra a közönségdíjas pálinka egy állófogadás keretében.
További sikeres és eredményes munkát kíván 2014-ben is az Ongai Kulturális Egyesület nevében:
Takács László OKE elnök, versenyigazgató
Ongai Kulturális Egyesület
3562 Onga Görgey u. 2/A.
46-464-260 ill. 70-313-3216
Debrecen, 2014. január 1. Szilveszterezők a debreceni Kossuth téren 2013. december 31-én. - © MTI Fotó: Czeglédi ZsoltA mostani volt a tizennegyedik alkalom, amikor a debreceniek együtt búcsúztatták az óévet és köszöntötték az új esztendőt a város főterén. Ezúttal az időjárás is kegyes volt a szilveszterezőkhöz, akik közül nem kevesen igazi partyarcként “villantottak” a flaszteren. Feltűntek a tömegben csitri lánykák vörösen villogó ördögszarvacskáikkal, de találkoztunk nagyapával is, aki nyilván csak most és csak a kisunokája kedvéért engedett bohócot csinálni magából a lila parókájában.
A kora estétől hajnalig tartó jó hangulatról az ország egyik legjobb party-zenekara, az Abrakazaragondoskodott, míg a habot a tortán “Debrecen hangjai”, a Dolce Dance táncosai, a Légy jó mindhalálig című musical szereplői, valamint Keresztes Ildikójelentették. Éjfél után ezernyi színes rakéta ragyogott fel a sötét égbolton, miközben egy speciális állványzaton tűzgolyók rajzolták ki a jól ismert B.Ú.É.K! feliratot. Bár a történelmi belvárosban ezúttal is hatalmas volt a tömeg szilveszter éjszakáján, rendkívüli eseményről szerencsére nem számoltak be az ügyeletek.
forrásom a http://www.haon.hu/forralt-bor-es-trombita/2446936
Korábbi műsorainkban már foglalkoztunk a Kínában előforduló magyar borokkal. Akkor Magyar Kézműves Borászok Szövetségét kerestük meg a témával. Akkor már szóltunk arról, hogy tudtuk meg, hogy a szövetség tizenöt hazai borászattal működik együtt és öt nagy magyarországi borvidékről importálják a borokat. Eger, Tokaj, a Balaton környéke, Villány és Szekszárd is szerepel ebben a sorban. A pincészetek kis- és közepes vállalatoknak minősülnek, céljuk pedig annyi, hogy minél több emberrel megszerettessék a bort.
Most egy olyan fiatal lánnyal ismerkedhetnek meg, aki nem csak üzletágba, hanem Kínába is nagyon hirtelen csöppent bele; fel sem foghatta igazán, hogy mi történik körülötte, máris azon kapta magát, hogy folyékonyan beszéli a nyelvet és a nyelvvizsgájára készül.
Kerezsi Kinga fiatal és ambiciózus, és még az is lehet, hogy tanulmányai végeztével ő maga is üzletasszonnyá válik Kínával.
A tizennyolc éves Kerezsi Kingával beszélgetek, akit egy családi vállalkozás sodort Pekingbe. Mióta is élsz Kínában?
A szüleim három évvel ezelőtt kezdték a vállalkozást, én pedig csaknem két és fél éve vagyok itt Pekingben, ahol tokaji borokat forgalmazunk.
Mit gondolsz, mik voltak a legnagyobb nehézségek a szüleid üzleti vállalkozásában? Olyasmire gondolok, hogy a kínai emberek például tudnak-e bármit is a tokaji borvidékről, vagy Magyarországról egyáltalán, és ha nem, akkor kapnak-e segítséget, információt a borokról az üzletben dolgozó munkatársaktól?
Az elején ez nagyon nehéz volt, mert tudjuk, hogy Magyarország nagyon szép, de nagyon sokan nem ismerik, és az elején mindenképp meg kellett mutatni a potenciális vásárlóknak, hogy érdemes bejönni vásárolni hozzánk.
Föl sem merült esetleg más opció? A téliszalámitól a pálinkáig azért rengeteg más hungarikum van, amit ki lehetett volna hozni Kínába, sőt, a helyiek alkoholfogyasztását tekintve is érdemes elgondolkodni azon, hogy ők mit isznak szívesen. Szóval miért pont a borok?
Azért, mert tudjuk, hogy a kínaiak az édes dolgokat szeretik. Az egyik ismerősünkre hallgattunk, aki azt mondta, hogy ezt kéne megpróbálni, mert ő mozgott ebben a körben. Egyébként nemcsak tokajink, hanem egri bikavérünk is van.
Kinga vannak-e kereskedelmi irányú ambícióid; mivel szeretnél foglalkozni a gimnázium után?
Otthoni tanulmányaimat magántanulói státuszban folytatom, itt pedig kínai nyelvtanfolyamra járok. Két és fél évvel ezelőtt egy szót sem tudtam kínaiul, ami a másokkal való kommunikációt is megnehezítette, hiszen a „jón" és a „köszönömön" kívül mást nem nagyon tudtam mondani. De aztán szép lassan a családi környezet is a segítségemre vált, hogy minél hamarabb megtanuljam a beszédet és értsem is azt, amit nekem mondanak. Jelenleg már írni-olvasni tanulok, és középfokú nyelvvizsgázni megyek márciusban. Ez lesz a negyedik szint. Szeptemberben szeretnék egyetemre menni, ahol legszívesebben az angol nyelvvel foglalkoznék.
Anyukád kínai, apukád pedig magyar. Korábban azt mondtad, hogy anyukáddal nem beszéltetek otthon kínaiul, tehát most van az első olyan időszak, amikor ti ketten ezt a nyelvet használjátok. Neked mi volt a legnehezebb a kínai nyelvben úgy, hogy soha korábban nem tanultad?
Egy idő után nagyon sok mindent már értettem, de a beszéd továbbra is nehéz volt, mert én hiába beszéltem, senki nem értette. Ezért nehezemre esett megszólalni és most az írás-olvasás az, ami nehéz. Az elején nagyon rosszul éreztem magam, de most már mondhatjuk azt, hogy nagyon szeretek itt lenni, hozzászoktam az itteni körülményekhez, az emberek viselkedéséhez, és csak az lebeg a szemem előtt, hogy ez a javamra válhat, hogy ezt a nagyon szép kínai nyelvet megtanuljam.
A mátrai borvidék mindig is a könnyed, üde italt adó szőlőfajtáknak kedvezett. Ám megesik – mesélik a „lányok” –, hogy egyes szőlészek ellene mennek a természet rendjének. Piaci trendeket követve kísérleteznek újabb zamatokkal. Azzal sem törődve: mire a tőkéken évek alatt bornak való termés lesz, megváltozhat a kereslet iránya. Arról nem is szólva: a térséghez nem passzoló fajta megszenvedi a kényszerű lakhelyváltást. Mondhatni: kínlódik a növény.
Nyilas Ilona és Nóra lánya azokra a fajtákra koncentrál, amelyek a Mátra-vidéken érzik otthonosan magukat. Bármi a divat: nekik nem az jelöl utat.
Baktól Nyilasig
Másfelől a szőlőtőkék, kvázi a flóra iránti szokatlan empátiájuk azt sejteti: borászatuk imidzsében joggal érvényesülnek a női lét esszenciái. Erre épül marketingjük, bár végeztek korábban némi levéltári munkát is. Leltek historikus epizódokat a családi almanachban, de úgy találták: bús-borús sztoriknál saját valójuk virulensebb márkajegy.
Hajdani, bajszos gazdáknak amúgy sem jutna eszébe csillagjegyekről elnevezni sorozatnyi palackos bort. Nyilas Ilona pár éve saját termésű szürkebarátot kóstolva megérezte a bor habitusában a Mérleg meghatározó jegyeit: „Érzékeny volt, kifinomultan elegáns, mégis karakteres.” Utóbb más boraikat is asztrológiai szempontból kezdte tesztelni. Felismerte: Baktól Nyilasig párosítható minden fajtával egy-egy csillagjegy.
Mindezzel együtt: a Nyilas Pincészet sajátos női univerzumában hangsúly van az értelem és érzelem viszonylatában. Mutatja egyebek mellett az is: például a Skorpió jellemzőit a vörös cabernet sauvignonban lehet felfedezni. Miközben a Mátra nem csupán a könnyű borok, de hagyományosan a fehér szőlő vidéke. Ráadásul az üzem más termékei közt is akad vöröslő ital. Nem is csak a horoszkóp okán. Volt, hogy a vásárlók kötötték az ebet a karóhoz: akkor viszik csak a fehéret, ha színesebbet is kaphatnak.
De ez ügyben sem esett erőszak az elveken: ahogy melegszik a földgolyó – amiről szőlészek igazán nem tehetnek –, úgy tolódnak északabbra a vörös termésű tőkék termőhatárai. Néhány fajta tehát azokból is ültethető.
A tudás pedig, amely mindehhez kell, évek alatt gyűlt. Előbb inkább szükségből, ám hamar szándékká lett.
Nyilas Ilona agráregyetemre járt, gazdasági szakra, gondolta, könyvelőként dogozik majd. Csak az nagyon „ülős” munka volt. Másrészt a minapi történelem is más feladatot diktált.
Édesapja, dr. Nyilas János volt a Mátra Tsz. elnöke, amikor kezdett világossá válni: a téeszvilágnak lassan annyi. A család akkor döntötte el: familiáris pincéjüket üzemi szintre emelik.
Önerősen
A környék szőlészeti adottságaiból kiindulva döntöttek a reduktív – „technológiai” – termelés mellett, szemben a hordós érleléssel. Évek alatt hozták össze a környék szétszórt, szőlészetre alkalmas parcelláiból a Solybor Kft. mai kétszázötven hektár körüli termőterületét. Önerősen működik a borászat.
A tőkék sorai rendezett seregben nyúlnak a hegy felé. A feldolgozóüzem csarnokainak hatalmas acéltartályai futurisztikus metropoliszt idéznek. A borászat harminc-negyven embernek ad állandó munkát. Szezonban száz fő is talál itt megélhetést. Beszélik a környéken: csúcsra járatva is családi hangnem jellemzi a „lányok” borászatát.
Egyébként Nyilas Ilona időközben szőlészetből és borászatból is szakvizsgát tett. Nóra lánya közgázon szerzett diplomát, majd marketingből kapott mesterképzést. Jövőre Franciaországban kap speciális képzést: a frank központból indulva húsz ország szőlészeteit, borászatait is végiglátogatják.
Nyilas János pedig a sok évtizednyi tapasztalatával segíti a „lányokat”. Erre is komoly szükség van ott, ahol vagy a tőkeirtást vagy éppen a telepítést forszírozza támogatásával az adott hatalom.
A Solybor Kft. mindenesetre jól veszi az akadályokat. Pincészetük tizenhatféle bort termel. Tizennyolcezer mázsa szőlőt maguk gondoznak, tízezret felvásárolnak. Ez adja ki az évi húszezer hektoliter bort. Termékeik elsősorban Németországban, Olaszországban, Kanadában és az USA-ban kerülnek a vevők elé.
Ami az értékesítést illeti: kezdetben üzletkötőket is alkalmaztak, de ma már ez is saját üzletág. Valójában a téeszidőkből megmaradt csehszlovák kapcsolatok jelentették az ugródeszkát a nyugati piacra, a lendületet meg boraik minősége adta hozzá. Amúgy arra is volt már példa: acéltartályban született ital győzte le külhoni borverseny „vaktesztjén” a hordós erjesztésű, „kézműves bort”.
A Solybor Kft. szőlői abban is egyediek: tavasszal rózsabokrok bimbóznak a tőkesorok előtt. Lehetne puszta szimbólum is, de haszna is van a virágnak. Bizonyos kórokozók előbb ennek leveleit támadják, csak aztán mozdulnának rá a szőlőre, ha nem riasztana időben a színes jelzőrendszer.
Magánsikerek mellett persze kérdés az is: összességében miként tartják számon a világban az ország legnagyobb hegyvidéki szőlőterületét.
Megye, vidék
Nyilas János, a Solybor Kft. háttérbe húzódó pátriárkája annyit mond erre: az ország huszonkét borvidéke – vidékenként több tucatnyi saját víziójú termelővel – rendesen kirajzolja a hétköznapjainkat jellemző sajátos viszonyokat is. Franciaországban például csak hét „bormegye” van. A bordeaux-it majd kétszer akkora területen termelik, mint az összmagyar szőlőterület, mégis egyetlen fajtaként él a fejekben.
Magyarán: ez esetben nem a sok kicsi erősíti az országimázst, hanem néhány komoly bor adna neki erős karaktert. Pincészetekben poharazva persze gyakran esik szó a honi gazdák között is összefogásról. Arról, miként lehetne ésszerűen szűkíteni a sokféle fajtát. De aztán hamar szalad ezer irányba a közös gondolat. Addig is dolgozni kell, amíg végleg összefutnak.
Mikor végre? Talán megmondják a csillagok.
Forrásom a http://www.168ora.hu/itthon/bor-matra-solybor-zamat-boraszat-nok-nyilas-ilona-121374.html
Az egyik pincészet munkatársai 1300 embert kérdeztek meg, mit isznak karácsonykor. Noha a többség vörösborivónak vallotta magát, mégis fehér és rozé bort tesz az asztalra. Egy felmérésből kiderül: ma már a nők is beleszólnak, milyen bort igyon a család. A magyar háztartások csaknem negyedében döntenek ők és nem a férfiak, a borról is.
A borivó magyarok 60 százaléka fehér és rozé borral ünnepel karácsonykor, derül ki a Varga Pincészet internetes felméréséből. Csaknem 1.300 embert kérdeztek meg.
Kiderült, hogy a legtöbben friss illatos fehér bort választanak, - nyilatkozta Varga Péter, a pincészet tulajdonos-ügyvezetője - ezt követik a rozé, majd a klasszikus fehérborok kedvelői. A válaszadók fele vörösborivónak mondja magát, de mégis a fehér és a rozé borok kerültek többségbe.
A borválasztást valószínűleg erősen befolyásolja, hogy a szenteste tradicionális fogásai halételek. A választás szakszerűsége inkább a férfiakat dicséri, csaknem kétharmad részben ők és nem a bevásárlásban még mindig egy kicsit jobban teljesítő nők választják ki a borokat a karácsonyi vacsorához.
Nem az ünnephez kapcsolódik, de érdekes információ, hogy a korcsoportos adatok szerint az idősebb generációk több vörösbort isznak.
 |
| Hozzáöregszünk a vöröshöz...? Kedvenc bortípus az életkor függvényében |
Például a 60 évnél idősebbek 60 százaléka vörösborivó, a 30 évnél fiatalabbaknál ez az arány csak 40 százalék. A különbséget az okozza, hogy a fiatalok több rozét és illatos fehérbort fogyasztanak. A fogyasztási szokások változását jelzi, hogy csak 10 százalék a naponta rendszeresen bort fogyasztók aránya és csak 30 százalék, akik hetente többször kóstolnak. A fogyasztók többsége nem rendszeres borivó.
Forrásom a http://privatbankar.hu/kkv/mi-kerul-a-karacsonyi-asztalra-feher-es-roze-bor-biztosan-264334
Panyik Gáborné dr: Pálinkafőzés
Ágyas pálinka és likőr készítése
Jó minőségű pálinkát csak kifogástalan minőségű, aroma alapján teljes érettségű gyümölcsből lehet készíteni!
Az a régi, hibás szemlélet, amely szerint a pálinkák alapanyaga az a gyümölcs, amely nem felel meg a fogyasztási, konzervipari és más felhasználási területek minőségi követelményeinek, ma már nem követhető szempont a gyártók számára.
Békési Zoltán - Csernai Erzsébet: Házi pálinkafőzés
Az Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy „pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik.
Walter Gaigg: Ágyas pálinkák
Ez a könyv pontos útmutatásai és az ízesítőül ajánlott növények felhasználhatóságához összeállított táblázatos naptár segítségével az olvasónak garantálhatóan sikerülhet saját készítményét „megalkotnia”.
Joseph Pischl: Párlatok készítése
Az alkoholt és a desztillálást már az ősi Egyiptomban és Görögföld lakói is ismerték. A középkorban az alkimisták buzgón foglalkoztak az alkoholos folyadékok desztillálásával. Bár aranyra nem bukkantak, csináltak viszont - embertársaik szívének megörvendeztetésére, gyomrának melegedésére - párlatokat és likőröket.
(x)
A világpiacon nehéz réseket találni
PÁLINKA | Vajon a pálinka elérheti-e ugyanazt az ismertséget és népszerűséget, mint amivel a francia konyak vagy a skót whisky rendelkezik a világ közönsége előtt?
Mik ezek?
A közelmúltban rendezték meg Kecelen a T.G.-Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégiumban a VI. Pálinka Ünnepet. A rendezvény védnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnökének a javaslatára 2013-tól a Kárpát-medencei Pálinka, Törkölypálinka és Párlat Verseny nevet viseli.
A 328 minta között több mint 40 a Délvidékről, Erdélyből, Felvidékről és Bulgáriából érkezett. Vajon a nemzeti italunk elérheti-e ugyanazt az ismertséget és népszerűséget, mint amivel a francia konyak, a skót whisky, az orosz vodka, vagy akár a mexikói tequila rendelkezik a világ közönsége előtt?
Dr. Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató-helyettese lát erre esélyt. Igaz rengeteget kell dolgozni, előbb az ismertség, majd később a népszerűség megszerzése érdekében. A szakember – aki maga is a pálinka ünnep egyik felkért előadója volt – elmondta: minden nagy szakkiállításon és vásáron – Düsseldorf, London, Bordeaux, Sanghaj – ki kell állítanunk. Ez ugyan költséges, de az AMC támogatja a külföldi bemutatkozások lehetőségét anyagilag. El kell dönteni, melyek azok a célországok, amelyeket a pálinkatermelők meg akarnak célozni. Ezek között lehet a német, vagy a lengyel, esetleg az oroszországi piac.
Jakab István, más szakértőkkel a legjobb kajszibarack pálinkák közül választotta ki a régió legjobbját a keceli szakiskolában. Az idén a Madarasi Pálinkaház terméke nyerte a díjat.
Jakab István, más szakértőkkel a legjobb kajszibarack pálinkák közül választotta ki a régió legjobbját a keceli szakiskolában. Az idén a Madarasi Pálinkaház terméke nyerte a díjat.
Az ázsiai országokat is érdemes feltérképezni. A szakember szerint célszerű lenne egy standard export pálinka megjelenési formát kialakítani, egy arculati kézikönyv alapján. A hazai pálinka előállító termelőknek meg kell egyezniük a megjelenés, a homogén termékmennyiség és a minőség érdekében. A szakember szerint barack-, alma-, szilva- és törkölypálinkából lehetne nagy tételekkel megjelenni a külhoni piacokon. Ezekből az a termékekből lehet nagy mennyiséget előállítani idehaza, a jelenlegi gyümölcstermő terület alapján.
A bor melankóliája címmel ad estet december 20-án az Átriumban a Kistehén zenekar. Az előadáson, nemcsak keserédes dalok, de személyes hangvételű versek is elhangoznak majd és a Sziegl Pincészet nemes boraiból kínálnak kóstolót. Ennek kapcsán a Kistehén zenekar frontembere, Kollár-Klemencz László mesélt.
A bor melankóliája – számos asszociációt ébreszt. Elsőként Hamvas Béla alapműve, A bor filozófiája juthat eszünkbe...
Az köztudott, hogy az ún. melankolikus esteket már csináljuk pár éve. Az kevésbé, hogy mindez egy soha véget nem érő, hideg télhez kötődik, amikor is ültem benn a meleg szobában, és megírtam egy teljes albumot. Ezeket a dalokat nem szántam kifejezetten melankolikusnak, egyszerűen úgy sikerültek, merthogy igencsak hosszú volt az a tél. Így született meg az első melankolikus (Ember a fán, 2008) Kistehén lemez. Az pedig már valahogy adta magát, hogy a daloknak külön estet hozzunk létre. Annak idején a Trafóban kezdtük, a következő állomás december 20-án az Átrium.
Szerintem a melankólia valahol ott található, ahol Menzel kereste a pincelépcső hetedik vagy nyolcadik fokán a sör ideális hőmérsékletét. (jelenet Menzel: Sörgyári capriccio című 1980-as kultfilmjéből – a szerk.) Számomra a sör ezt a jó kis kelet-európai melankóliát jobban visszaidézi, mint a bor, ami – legalábbis szerintem - egy dúsabb, burjánzóbb és talán egy kicsit tolakodóbb ital. De az is igaz, hogy ilyenkor télen, amikor szép lassan elcsendesedik minden, és haladunk az ünnepek felé - ami egy nagyon szép folyamat -, a megnyugváshoz, a befelé forduláshoz hozzátartozik a bor. Az est során megidézzük A bor filozófiáját, de a bor melankóliájáról való beszédet rábízzuk a vendégekre – az írókra, a költőkre.
Kik lesznek az est vendégei?
Egész pontos névsort még nem tudok mondani, de két nagyon közeli barátom biztosan velünk lesz. Az egyikük, Grecsó Krisztián író, aki zenélni is fog, másikuk Tenigl-Takács László költő, aki egyébként a buddhista főiskolán tanár. Az még alakul, hogy rajtuk kívül kik tudnak eljönni. A zenészek közül két élő legenda - Másik János és Lantos Iván is biztosan a vendégünk lesz, nagyon büszke vagyok arra, hogy ők is társaim ebben a melankolikus mély vagy inkább magasrepülésben.
Hogy áll össze ez a kulináris élménnyel fűszerezett zenés-irodalmi előadás?
Az est borkóstolással indul, majd lesz egy kis felolvasás valamelyik szerzőtől, ezután pedig mi zenélünk. A vers és a zene felváltva követik majd egymást. Az előadás egy erős zenei anyagra, és kötött szerkezetű dramaturgiára épül, de a program egy kicsit mindig változik. Eddig ezek az alkalmak a meghittségüknél fogva váltak különlegessé, a közönség belesimult a zenék csendes és visszafogott hangulatába. Ezúttal a bor hatására talán frivolabb lesz a felütés, mint máskor, ez persze abszolút tőlünk függ, meg az íróktól és a közönség reakcióitól.
Mondhatjuk, hogy ez a melankolikus est egy kísérlet is egyben?
Igen, de minden adottahhoz, hogy jól működjön. Eleve jó a helyszín, és biztos vagyok benne, hogy nemcsak az Átrium rendszeres látogatói, de a mi törzsközönségünk is szeretni fogja ezt az előadást. Szerintem az, hogy ezen az esten, egy ilyen ünnepváró időszakban a vers és a zene kiegészül a borral, több mint ígéretes.
Nem egy klasszikus kőszínházszerű előadásra készülünk, hanem egy kötetlenebb, performance-jellegű együttlétre számíthatnak a nézők.
Szerző: Hegedűs Claudia / Átrium Filmszínház
Usz.: Színház.hu
Fanyar és vadízű a díjazott pálinkaA Brill Pálinkaház birskörtepárlata lett 2013-ban Magyarország Legjobb Pálinkája. A győztes egy palackját a csütörtöki Szent Miklós Pálinka Ünnepen helyezték el a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (MMGM) vitrinjében az elismerést korábban elnyert párlatok közé.
Idén csaknem négyszáz mintát küldtek be a hazai pálinkafőzdék, és a húsztagú zsűri az eddigiekhez képest végül egy új gyümölcs párlatát választotta - jelentette be Stégermájer Károly versenyigazgató a pálinkaünnepen megtartott díjátadón.
Krizl Edit, a Brill Pálinkaház vezetője felidézte, hogy három évvel ezelőtt irsai olivér szőlőpálinkájukkal nyerték el a rangos elismerést, míg az idei verseny utolsó, harmadik körében birskörte párlatuk a Brill egy másik tételével, egy érlelt törkölypálinkával versenyzett. A Szekszárd melletti pálinkaház 2003 óta indul sikerrel versenyeken, pálinkáik mellett zöldségpárlataikat is nevezni szokták.
Fehér György, a MMGM főigazgatója elmondta: immár hagyomány, hogy a Magyarország Legjobb Pálinkája címet elnyert párlatokat a múzeum erre a célra fenntartott vitrinjébe helyezik el az eredményhirdetés után. A pálinkák világával az MMGM látogatói a Színek, ízek illatok című időszaki kiállításon is megismerkedhetnek.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár "vadízű, fanyar, csupa illat birspárlatként" jellemezte a Brill győztes termékét, majd Dlusztus Imre és Soós Kálmán A jó magyar pálinka című albumát mutatta be. Elmondása szerint a Mihazánk Könyvkiadó gondozásában megjelent 260 oldalas kötet komoly tisztelettel, a teljességre való törekvéssel, tudományos és kulturális igényességgel tekinti át a pálinka világát.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a díjátadó után megtartott köszöntőjében hangsúlyozta: a pálinka a magyar gasztronómia fontos terméke, amely az elmúlt években komoly minőségi javuláson ment át a hazai pálinkamanufaktúráknak köszönhetően.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-601381
Európa egyik legrangosabb nemzetközi italversenye a Destillata Best Spirits. Az idei megmérettetésen a Tokaj-Hegyaljai Likőr- és Pálinkamanufaktúra minden nevezett terméke díjazott lett. Pedig a cég közelmúltjában még az is kérdés volt, lehet-e új utakat találni a jelen gazdasági buktatói között.
A szeszek európai derbijén a Nap-érlelte Szederpálinka ezüstöt nyert, a Guruló Feketeribizli Pálinka bronzérmet. A Glam Prémium holtversenyben hozta el a legjobb meggylikőr díját, gyümölcsös kategóriában pedig bronzérmet szerzett. A Berbence Bitter gourmet-likőr szintén másodmagával lett a legjobb a keserű-, valamint ezüstérmes az egyéb likőr kategóriában.
Az italokat készítő manufaktúra másfél esztendeje indult. A cégnek helyet adó „telephely” tulajdonosai, egyben a sikert hozó nedűk megálmodói alig öt éve még azon tűnődtek: nem kellene-e dobra verni az egészet? Akkor éppen nyűg volt a családnak. Csakhogy azzal tucatnyi ember is munkáját vesztette volna. Végül azt gondolták: a problémáktól úgy is meg lehet szabadulni, ha megoldják őket. Ami alighanem pusztán világlátás kérdése. A vámosújfalui birtok régebbi történetében akadtak epizódok, amelyeknek inkább az volt a tanulságuk: szakadékos szakaszok könnyebben lódítanak a mélység felé.
A Tokaj-Hegyaljai Likőr- és Pálinkamanufaktúra a Princz család egykori birtokán üzemel, ahol az 1860-as években még vízimalom volt. Alapítóinak utódai a vészkorszak hajnaláig tisztességgel űzték az ipart. Az akkori családfőt 1944-ben lőtték agyon a fővárosban.
Lánya és veje az ordas korszak elmúltával lágerből tért vissza Vámosújfaluba. Összegyűjtötték a környékbeliek által használatba vett bútoraikat, s belakták ismét a major kúriáját. A vízierős üzemből gőzerős malom lett, a baj csak annyi volt: az egypártivá alakuló ország új urai – mondjuk úgy – spóroltak a fával. Úgy meg nehezen jár fatüzelésű gőzgép. Próbálták megoldani a dolgot, abból egyéb gondok adódtak. Végül a Princz-leszármazottak az újabb diktatúra vegzálásai elől Amerikába emigráltak.
A vámosújfalui malom és gabonalerakat a kistérségben domináns Békeharcos Mgtsz. fennhatósága alatt működött tovább. A rendszerváltás környékén, a privatizációs időszakban ismét magánkézbe került, fő profilja szerint már a Borsodi Sörgyár malátaüzemének árpatárolójaként. Új gazdái a borvidéki sörüzletben is láttak fantáziát, ám a sörgyár bezárta malátagyárát.
2008-at írtak: a XXI. század első válságának kezdeteként jegyzik az évet a világgazdaságban.
A kúria, az egykori malomépület és az 1900-as években épült terménytárolók roggyanni kezdtek. Adta magát a kérdés: szabadulni tőlük vagy új irányt találni? Átnézve mindenféle lehetőséget, vonatkozó paragrafusok sokaságát, a tulajdonos család első körben pályázatok mellett döntött. Hiszen munkát adnak, kistelepülésen biztosítják a megélhetést, termékükre biztos a kereslet.
Sok kicsi sokra megy: ötvenmillió forintnyi támogatást nyertek el aprajával, majd felvettek mellé negyvenmillió hitelt. Megszépült a kúria, a régi malomépületet is kívül-belül felújították. Akkor már csak azt kellett eldönteni: ha megvan az irány, mi legyen a cél?
Borvidéken persze volt kisebb borászati vállalkozásuk is. Dönthettek volna úgy: azt próbálják bővíteni. Mégsem lendületből léptek tovább. Átgondolva a dolgot, úgy látták: középméretű borgazdaság – alapjuk arra lett volna elég – nem versenyezhet a környékbeli nagyokkal. A legerősebb magyar cégek mellett akad Tokajban amerikai, dél-koreai, francia, spanyol borászati vállalkozás is, amelyek mára ötvenmillió eurót fektettek a vidék bortermelésébe. Familiáris alapon lehetetlen versenyre kelni velük. Amúgy már csak azért sem, mert Tokajnak az aszú a fő profittermelője, amely azonban akár nyolc évig is érik ahhoz, hogy meghozza az árát. Márpedig egy vállalkozásnak addig is élnie kell.
Ahogy hányták-vetették a dolgot, folyvást italról beszélve, egyszer csak beugrott: magyar ember számára a pálinka sem éppen idegen nedű. Főzik azt persze Tokaj vidékén is, ám márkajegyként még sincs a piacon. Így került aztán a malomépületbe a főzőüstök „Mercedeséből”, az eislingeni Ulrich Kothe jegyezte rézcsodából. A többi már „gyerekjáték”.
Figyelni, ügyelni a beszállított gyümölcsök minőségére, meg nyilván arra, hogy a cefre is rendben legyen: mester kell ehhez, akinek esze meg szíve is van a dologhoz.
A Tokaj-Hegyaljai Likőr- és Pálinkamanufaktúra pálinkamestere sok szakmát kipróbált, eredetileg tanító volt. Séra Zoltán OKJ-s képzés után talált igazi hivatásra, komoly tekintélyként jegyzik a pálinkatudományokban. Irányításával készül napi hét főzetből akár négyszáz liter pálinka is. Akad ebben persze bérmunka is: az engedékeny pálinkatörvénynek köszönhetően a saját márkás termékek mellett a környékbeliek számára is feldolgozzák a házaknál cefrézett gyümölcsöt.
Ami pedig a likőröket illeti: egyik ötlet hozta a másikat. Az ízesített, cukros szeszeknek nem volt mifelénk nagy becsülete. Miközben legjobbjaik között olyan nevek vannak a világpiacon, mint a Jägermeister vagy a Baileys.
A vámosújfalui manufaktúránál úgy gondolták: csak van fantázia a dologban.
A főzde felett acéltartályokban készülnek a nem kevésbé kortyolni való kuriózumok. Az ízek összeállításában agráregyetemi professzor is segít. Itt is gyümölcs adja a zamatot, nem más. Pálinkával, likőrrel világot hódítani – azért így sem egyszerű.
A Princz család hajdani kúriájában ma szépen berendezett pálinka- és likőrkóstoló várja a vizitálót. Vendéglátóik a nehézségeket sem titkolják. Igazi világmárka ma abból a minőségi italból lehet, amelyhez legalább százmilliós marketingköltség is társul. Saját zsebből erre nemigen futja. Miközben azért úgy is be lehetne futtatni a glóbuszon egy honi italterméket – pálinkát, likőrt –, hogy nem az államtól várnák a főzdék a segítséget. Összefogva, közös irányt keresve. Egy nyelvet beszélve.
Lehet még úgy is, de baj addig sincsen.
A Tokaj-Hegyaljai Likőr- és Pálinkamanufaktúra kóstolótermében tabló idézi a Princz család múltját. Rajta hajdani, büszke ősök portréi. Amerikai utódaik szíves viszonyban vannak a mai gazdálkodókkal. Jövőre ígérték látogatásukat. Koccintanak majd, s téma lesz biztos a tisztes ipar.
forrásom a http://www.168ora.hu/itthon/palinka-likor-tokaj-ficsor-janos-manufaktura-121103.html
Első női borászként Gálné Dignisz Éva nyerte el 2013-ban Az év bortermelője címet - jelentették be a Magyar Bor Akadémia által rendezett pénteki budapesti díjkiosztón.
A szigetcsépi borászt ötödik alkalommal jelölték a díjra, amelyre idén Bolyki János (Eger), Borbély Tamás (Badacsony), Dúzsi Tamás (Szekszárd) és Heimann Zoltán (Szekszárd) kapott még jelölést.
Frittmann János, a Magyar Bor Akadémia alelnöke az eredményhirdetés előtt hangsúlyozta: aki elnyeri a címet, nemcsak magát, hanem az egész szakmát képviseli. Már maga a jelölés is komoly megtiszteltetés, a díjat elsőre eddig senki nem kapta meg - emlékeztetett.
Év bortermelője címmel 2007-ben kitüntetett kunsági borász hozzátette: a díj odaítélésénél elsősorban a szakmai munka számít, emellett más tényezőket, például az emberi hozzáállást vagy az ismertséget is figyelembe veszik.
Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia főtitkára felidézte: a borász szakma legrangosabb hazai elismerését 1991-ben a Hét Borbírák Rendje alapította, majd gondozását 1995-ben vette át az akadémia. Idén már a jelölési időszakot kiemelkedő érdeklődés kísérte, köszönhetően annak is, hogy rekordszámú, csaknem 20 ezer címre küldtek jelölési felhívást. A főtitkár elmondta: a széles merítés reményeik szerint jól tükrözi a társadalmi megítélését, így a díj nem csak egy szűk kör ügyeként él.
A második, döntő fordulóban a 160 borakadémikus közül 119 küldte el szavazatát zárt borítékban. A legtöbb voksot a Kunsági borvidék Duna-menti körzetében tevékenykedő Gálné Dignisz Éva kapta.
Gálné Dignisz Éva az eredményhirdetés után az MTI-nek elmondta: pincészetük idén ünnepelte fennállásának tízedik évét, de a szakmát jóval korábban kezdték szőlész férjével, Gál Csabával.
Borászatuk központja Budapesttől 25 kilométerre, a Csepel-szigeten található. Összesen hetven hektáron gazdálkodnak, a szigetcsépi gazdaság mellett tíz hektáron a Balaton-felvidéken, ezt a birtokot három évvel ezelőtt vásárolták. Termésüknek csak harmadát dolgozzák fel, a többit szőlőként értékesítik, 70 százalékban helyben. Elsősorban reduktív borászati technológiával dolgoznak, hogy a borvidékre jellemző szőlők gyümölcsösebb, könnyedebb fajtajellegét meg tudják őrizni.
"Leginkább a rozéink miatt vagyunk ismertek, ezeket a borainkat évek óta visszük nemzetközi versenyekre, a cannes-i rozé világversenyen többször nyertünk már aranyérmet" - emlékeztetett Gálné Dignisz Éva.
forrásom a http://www.stop.hu/eletmod/noi-borasz-lett-az-ev-bortermeloje/1199120/#null