Évi Sipos:
sziasztok ha tudnatok segiteni sehol se találom petofitol a vandordiak levelet amit a falubeliekne... (2020.03.25. 15:00)Petőfi és a bor
Hóhér az utolsó barátod:
Bort sohasem ittam, de a híren megakadt a szemem. Valami olyat juttatott eszembe, mint amikor "új... (2016.11.14. 08:09)Változik a szekszárdi bikavér összetétele
Gusztáv Brauner:
üdv!
segítség kellene az amerikai szőlőkabóca miatt.a szőlőm tele van apró ugráló valamikkel és a ... (2016.07.11. 19:53)Szőlő betegségek 2014 - összefoglaló
Megnyílt a XV. Nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál Gyulán a Várkertben pénteken. A négynapos fesztivál keretében harmadik alkalommal rendezik meg a Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupát, amelyre több mint hatszáz minta érkezett Magyarországról, a határon túli területekről és több európai országból.
Mik ezek?
A nyitó napon Lovász Sándor, a fesztivál ötletgazdája és főszervezője ünnepélyes keretek között átvette Budapest díszkulcsát, és ezzel április 18. és 21. között Gyula a pálinka fővárosa címet viselheti. Lovász Sándor kiemelte: a rendezvény a pálinkák versenye mellett négy éve versenyezteti a gyümölcsből készített gasztronómiai termékeket, így idén is megtartják a lekvárok, gyümölcskészítmények és gyümölcsborok versenyét.
A III. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupára és a XV. Kisüsti Pálinka Fesztivál pálinkaversenyére 205 regisztrált versenyző (kereskedelmi főzdék, magánfőzdék és bérfőzetők) összesen 621 mintával nevezett be. Lovász Sándor örvendetesnek nevezte, hogy a kémiai vizsgálatok alapján mindössze hat minta nem felelt meg a szigorú minőségi előírásoknak.
A zsűri március 26-án és 27-én bírálta el a mintákat. Az ünnepélyes eredményhirdetést szombaton tartják a Várkertben. A legjobb magyarországi kisüsti pálinka címet elnyerő minta a Szent Miklós Pálinka Ünnepen bekerül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum speciális vitrinjébe a korábban elismert párlatok közé.
A fesztivál ideje alatt a Várkertben szakmai kiállítás és népművészeti vásár várja az érdeklődőket. Több mint 15 pálinkakészítő cég mutatja be a pálinkafőzés mesterségét és saját termékeit, de bortermelők, illetve hungarikum élelmiszerek gyártói is bemutatkoznak. A vásáron Balatonfüred és Debrecen is részt vesz.
Vasárnap hetedik alkalommal rendezik meg a Főzzük körbe a várat gyulai kolbásszal és pálinkával elnevezésű népszerű gasztronómiai versenyt a Várkertben.
Forrásom a http://www.beol.hu/bekes/kultura/negy-napig-folyik-a-palinka-gyulan-549243
Hétfőn, a fesztivál záró napján mutatják be szintén a Várkertben a világ legtörékenyebb várát: a Guinness-rekord kísérletként készült építmény több mint tízezer kifújt hímes tojásból áll. Festésükben hazai és határon túli iskolák, civil szerveztek és önkéntesek vettek részt, az "építőkövekre" mindenki saját népi motívumait festette.
Minden eddiginél több érmet kaptak magyar borászatok Bordeaux-ban
A borok olimpiájának is nevezett francia borversenyen idén a világ 34 országából 4180 bort bíráltak el: a legtöbb -2243 - bort francia termelők nevezték.
Minden eddiginél több, 49 érmet, köztük 18 aranyat kaptak idén magyar borászatok az egyik legrangosabb nemzetközi borversenyen, a bordeaux-i Challenge du Vin-en.
A borok olimpiájának is nevezett francia borversenyen idén a világ 34 országából 4180 bort bíráltak el, a legtöbb (2243) bort francia termelők nevezték. A magyar pincék 128 bormintát küldtek a megméretésre - tájékoztatta az MTI-t Sylvie le Palud, a verseny sajtóreferense.
Az április 4-én és 5-én zajlott bírálat eredményét pénteken tették közzé a verseny honlapján, eszerint a magyar borokat 18 arany-, 18 ezüst- és 13 bronzéremmel díjazták.
A legtöbb, öt aranyérmet a szekszárdi borvidék pincészetei nyerték el, négy aranyat kaptak az egri, hármat a Villány-siklósi, kettőt a tokajhegyaljai borvidék borászatai, és szintén a legcsillogóbb elismerésben részesült egy-egy Etyek-budai, pannonhalmai, somlói, balatonboglári borászat bora.
Aranyérmes lett a Tökön működő Nyakas Pince Zrt. Nyakas Menádok 2011-es Pinot Gris-je, a Pannonhalma-sokoróaljai borvidékhez tartozó, szalkai Lajvér Borház Kft. 2013-as Avantgarde Cuvée Blanc-ja, a devecseri Tornai Pincészet 2011-es Top Selection Apátsági Furmintja, a látrányi Rád-Ikon kft. Ikon Pincészet Királyok 1199 elnevezésű, 2011-es balatonboglári cuvée-je.
A szekszárdi borvidékről a Bodri Pincészet 2009-es és 2011-es Optimus Cuvée-je, Fekete Mihály Endre 2011-es cabernet sauvignon válogatása, a Fritz Pincészet 2009-es cabernet sauvignonja és ugyanebből az évjáratból való Medicina cuvée-je kapott aranyérmet.
A Villány-siklósi borvidék pincészetei közül Tiffán Ede és Zsolt Pincészetének 2008-as Elysium Merlot-ja, a Csányi Pincészet Zrt. 2011-es Chateau Teleki Villányi Merlot-ja és a Bock Borászati Kft. 2009-es Bock Capella vörösbora lett aranyérmes, hasonlóan az egri Demeter Pincészet 2012-es Egri Csillag Classic fehér borához, a szintén egri Dula Pincészet 2006-os és 1999-es egri bikavéréhez valamint az egerszalóki St. Andrea Kft. 2012-es St. Andrea Napbor Egri Csillag fehér borához.
A tokajhegyaljai borvidékről a Tokaj Kereskedőház Zrt. 2012-es, száraz Grand Selection Tokaji Furmintját, valamint a budapesti Amand Wine Exports Kft. 2008-as, Royal Tokaji Betsek hatputtonyos aszúborát ismerték el aranyéremmel.
Az ezüstérmes magyar borok között szerepel egy, nemzetközi versenyeken eddig keveset szerepelt magyar fajta, a kunsági borvidéken készült cserszegi fűszeres is. A bordeaux-i versenyen jelzik az elbírált borok árkategóriáját is; az érmes magyar borok többsége 12-20 euró közötti árfekvésű, az aranyérmes borok között nyolc húsz eurónál drágább, de az ezüstérmesek sorában három, a bronzérmes borok közt pedig öt darab öt eurónál olcsóbb bor van.
A legtöbb elismerés a mezőnyben legnagyobb számban nevezett francia boroknak jutott, amelyek 647 érmet söpörtek be, és 211 érmes spanyol bor lett az idei bírálaton. Egy-egy ezüst- és bronzérmet kapott két osztrák bor is, mindkettő Szigeti Norbert golsi székhelyű pincészetének, a Sektkellerei Gebr. Szigeti GmbH 2011-es gyöngyözőbora.
A verseny zsűrije minden évben négy különdíjat is kioszt, amelyeket ezúttal két spanyol - köztük egy biobor - és két francia, egy bordeaux-i és egy bourgi bor nyert el.
Az 1976-ban alapított Challenge du Vin a legrégebbi nemzetközi borverseny, abban különbözik a többi hasonló franciaországi rendezvénytől, hogy nem kizárólag francia borok szerepelnek rajta.
A versenyt 2009-től az ISO 9001-es nemzetközi minőségbiztosítási rendszernek megfelelően rendezik meg; a borokat az eredményhirdetés előtt laboratóriumban elemzik, hogy ellenőrizzék az eredetüket és a szőlőfajtát. A díjnyertes mintákat összehasonlítják a kereskedelemben ötletszerűen vásárolt palackokkal is. A borok kóstolását mintegy 800 hivatásos bíráló és hozzáértő borkedvelő végzi. A szabályok szerint a nevezett tételek legfeljebb 30 százaléka lehet érmes bor.
Gratulálunk az érmeseknek!
Forrásom a http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/minden_eddiginel_tobb_ermet_kaptak_magyar_boraszatok_bordeaux-ban/2377756/
Megszületett az uniós ítélet a házi pálinkafőzés ügyében, eszerint a magyar jogszabály uniós jogba ütközik. A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be, de már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak.
Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a bejelentés után közölte, a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az EU engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban.
Azt írták:
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést.
A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be a 29 pontos, első gazdasági akciótervének ismertetésekor. Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezután az Európai Unió képviselői a júliusi megszakadt hiteltárgyalásokon tették egyértelművé: uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége
Az Európai Unióban ugyanis szigorú előírások vannak a jövedéki termékek adóztatására, hazánk pedig a 2002-es csatlakozási tárgyalásokon arról állapodott meg Brüsszellel, hogy a bérfőzést is meg kell adóztatni. Csupán annyi mentességet kaptunk, hogy a magyar kormány a nemzeti adószabályokban az ilyen főzésre ötvenszázalékos kedvezményt adhat. A derogációt azonban a szlovákokhoz hasonlóan csak 2015-ig kaptuk meg, vagyis legkésőbb addig ezt a kedvezményes pálinka- vagyis párlatfőzést is meg kellene szüntetni.
Kulturális örökség
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, a házi pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, ezért döntött úgy Magyarország, hogy más uniós államokhoz hasonlóan biztosítja ezen hagyomány fennmaradását.
“Úgy gondoljuk, hogy a házi pálinkafőzés és bérfőzés jövedéki részbeni adómentességével Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is”
A párhuzam kicsit sántít, az osztrákok például még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és már eleve azzal a feltétellel léptek az unióba, ha ezt megtarthatják. Az adómentes pálinkafőzést ráadásul ott is szigorú szabályok kötik, csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között, meghatározott mennyiséget, előre bejelentve.
Magyarország az osztrákokhoz hasonló jogokra az uniós csatlakozáskor azonban nem hivatkozhatott: a pálinka nálunk a 19. század közepe óta adózott termék, főzése már a 15. században is földesúri előjog volt, és később is állami monopóliumhoz vagy szigorú engedélyeztetéshez kötötték.
A házi pálinkafőzést 1924-ben végleg betiltották, ezután a cefrét már csak a bérfőzdékbe lehetett vinni főzetni. Ennek viszont a második világháború után komoly rendszere épült ki. Így bár a kedvezményes szeszfőzetés Európában nem gyakori, a bérfőzdék intézményét sikerült a csatlakozás után is megtartanunk, azzal a feltétellel, hogy idővel belesimítjuk azt a közösségi jogrendszerbe.
Mi lesz most?
Sokakat kellemetlenül érinthet az uniós döntés: az utóbbi években rengeteg pálinkafőző berendezést vásároltak, és felpörgött a házi pálinkakészítés, a gyakorlatban már nagyon nehéz lenne visszafordítani a folyamatot.
Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.
A házi pálinkafőzés legalizálása egyébként alaposan felforgatta a piacot, és megkárosította a szeszipari cégeket. Az Agrárszektor.hu korábban arról írt, hogy minden eddigi rekordot megdöntő, elképesztő mennyiségű pálinka kerülhet feketén a piacra az elmúlt évben lepárolt óriási készletből.
Az otthon készített vagy bérfőzetett adómentes párlatokból akár 20 millió liter is illegálisan cserélhet gazdát, miközben a szeszipari cégek korábbi piacaik csaknem felét elvesztették. Szerintük az sem kizárt, hogy most már a házi adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül.
Az Indexnek Suller György, a NAV vám- és jövedéki szóvivője korábban elmondta, a forgalomba bocsátott bérfőzött párlat mennyisége 2012-ben 6 874,77 ezer hektoliterfok (hlf) volt, ebből 5,918 ezer hlf volt az a mennyiség, amit az adómentességi határon felül állítottak elő. (A hektoliterfok a szesztartalom mértékegysége, megfelel egy liter abszolút alkoholnak. Egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos pálinkának felel meg.)
Szabadforgalomba bocsátott párlat és pálinka mennyisége (ezer hlf.)
2010
2011
2012
2013
Bérfőzést követően szabadforgalomba bocsátott párlat
4 525,99
6 174,09
6 874,77
7 402,75
Kereskedelmi főzést követően szabadforgalomba bocsátott pálinka
730,01
852,14
881,33
744,63
2013-ban 7 402,75 ezer hlf volt a bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége, míg az adómentességi határon felüli mennyiség 6,251 ezer hlf volt. A kereskedelmi főzést követően forgalomba bocsátott pálinka mennyisége 2012-ben 881,33 ezer hlf volt, 2013-ban pedig 744,63 ezer hlf. Az otthoni pálinkafőzésről nincsenek adatok.
Noha egyes becslések szerint a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a szabad otthoni pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta, pontos számok nem ismertek, a pálinka jövedéki adóját ugyanis nem regisztrálják külön, az úgynevezett egyéb termékek számlájának egyenlege pedig – ahová minden alkohol jövedéki adója megy, drámaian nem változott. 2010-ben 82 961,16 millió forint, 2011-ben 86 908,02 millió forint 2012-ben 84 898,46 millió forint, 2013-ban pedig 87 053,71 millió forint volt. A kieső bevételeket más termékek jövedéki adójának emelésével ellensúlyozták.
A bérfőzésből származó adó viszont drasztikusan visszaesett: 2010-ben nettó 2 789,15 millió forint, 2011-ben nettó 15,17 millió forint, 2012-ben nettó 15,62 millió forint, 2013-ban pedig nettó 12,42 millió forint jövedéki adó folyt be a bérfőzési szeszadó bevételi számlára.
Címkék:Rókusfalvy Pál, gasztronómia, bor, etyeki piknikValamikor ’97-ben Etyeken az egyik pincében megkínálták egy pohár borral. Mire a korty lefutott a torkán, Rókusfalvy Pál sorsa eldőlt. Pincét és saját bort akart. Akkor már volt mögötte tévés meg rádiós múlt, és Roxer nevű cégével (eredetileg ez a családneve) a rendezvényszervezés területén voltak sikerei. Ő maga Etyek emblematikus figurája, sokan szeretik, sokan ki nem állhatják. De az vitathatatlan tény, hogy a Pincefesztivállal és a Kezes-Lábossal történelmet írt. Az Etyeki Piknikkel még tovább lépett.
Ehhez persze pontot kellett tennie a gigantikussá dagadt buli végére, és mernie kellett kisebbnek lenni. Így született meg az új formáció, az Etyeki Piknik, ami már nem csak a borra és a kulináris őrületre rákattant közönség igényeinek kielégítését szolgálja, hanem közösségépítés és életforma-teremtés.
A Kezes-Lábos Fesztivál előbb-utóbb Sziget-szindrómává vált volna. Mivel manapság csak a növekedést tartják járható útnak, lehetett volna belőle egy egész régió pincefesztiválja Sóskút, Páty, és még néhány falu csatlakozásával. Rókusfalvy inkább a B verziót választotta.
Cukiság az egyik pincénél
Forrás: Vogel Diana
Ha pár évvel ezelőtt valaki a pincefesztivál előtt vagy után kikeveredett Etyekre, döbbenten látta, hogy nyoma sincs annak a pezsgő életnek, amit a fesztiválon megtapasztalt. Rókusfalvy tisztában volt vele, hogy az egész történetet meg kell fordítani. Ki kell alakítani egy élhető, állandóan üzemelő gasztrosétányt az újhegyi pincesoron, életformát kell teremteni, amiben az ott élők jól érzik magukat. Már 2009-ben szerveztek pikniket több pincével összefogva, akkor történetesen lecsót főztek. A Piknik azóta nagybetűs. Tavaly négyet hirdettek meg. Ehhez már nem kellett plakát, elég a Facebook
Adva van az Újhegy, hangulatos pincék sora, köztük Rókusfalvyé. Aztán „kiköltözött” Árpás László, és megnyitotta sonkaszalonját. Aztán Rókusfalvy egyik ismerőse el akarta adni a soron található pincéjét, de Rókusfalvy elkezdett neki a Piknikről duruzsolni. Egy hónap múlva a család nekilátott festeni a spalettákat, meszelni a falakat. Egy fatáblán pedig ez állt színes krétával: házi szörpök, sütemény.
Cukiság a Pikniken
Forrás: MTI/Manek Attila
És lám, kiderült, hogy Árpás mester nemes sonkái után milyen jól esik az édes szörp és sütemény, nem csak a gyerekeknek. Mellette megnyitott egy kávézó. Odébb egy bácsi, akit eddig csak kutyasétáltatás közben látott, felhívta, hogy szeretne kapcsolódni a piknikhez. Palacsintát akar sütni. A helyi tehenészet vezetője megvette a Rókusfalvy pince melletti elhanyagolt présházat. Sajtmanufaktúra lesz benne. A pincetulajdonosok közül egyre többen kezdték kiváltani a falusi vendégasztal működtetéséhez szükséges engedélyeket. Olyan pinceajtók nyíltak ki, amelyekről Rókusfalvy azt se tudta, hogy van tulajdonosuk. Tavaly 11 pince összefogásával indult el a Piknik, ma 24-en vannak.
Persze azt gondolnánk, elég egy sátrat fölverni, és máris indulhat a buli. Van egy rossz hírem, nem így van. A Piknik olajozott működéséhez szükség van némi rendezvényszervezési tapasztalatra, profizmusra. A biztonsági szolgálattól a rendőrökön és polgárőrökön át a mentőig mindent meg kell szervezni. Kezdve a területfoglalástól egészen odáig, hogy hol fognak majd parkolni az autók.
És hiába minden profizmus, mégis becsúszik egy-két hiba. Íme, egy életkép: anyuka a kocsi motorháztetőjén pelenkázza csemetéjét. A használt pelenkát a helyi lakos kukájába dobja, mire a felbőszült honpolgár feljelenti Rókusfalvyt. Csak egy kis ízelítő abból, mi vár arra, aki perspektívát kínál. A helyi gyerekeknek azért minden Piknik ünnep, mert ilyenkor együtt játszanak a városi kölykökkel.
A szervezettség a Piknik esetében a spontaneitás szinonimája. Tavaly még tematikusan indult, bor és tor télen, rozé és lecsó nyáron, sajt és must ősszel, és hasonló szlogenek köré szerveződött a program. A Piknik üzenete, hogy megjelenjen benne a szezonalitás és a regionalitás. Tehát messze nem az a cél, hogy a nyíregyházi vagy makói vásározó tegye tiszteletét a színen, esetleg a Zsiguli kombis vattacukrost kelljen üldözni az egész falun át, amiért illetéktelenül árulta portékáját. A Piknik célja, hogy a bor mellett a szűkebb környezet gasztronómiai termékei kerüljenek fókuszba. Az idei év felfedezettje például egy helyi méhész.
Persze, hogy akár három Piknikre való árus jönne. De nem az a szempont, hogy Rókusfalvy kitől tud több pénzt elkérni, hanem hogy ki az, aki tényleg beleillik a képbe. Az amerikai hot-dog árusnak ez nyilvánvalóan nem pálya.
forrásom a http://www.origo.hu/tafelspicc/ital/20140409-az-etyeki-piknik-nem-csak-buli-hanem-eletforma.html
A jövedéki adó, valamint a hamisított és kalóztermékek álltak a fókuszban azon a debreceni konferencián, amelynek a Grand Hotel Aranybika adott otthont március utolsó hétvégéjén. Az eseményt az Észak-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság, az Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság és a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége szervezte.
A kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Észak-Alföldi Regionális Irodájának képviselője nyitotta meg, aki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal külpiacra lépését támogató szolgáltatásait mutatta be a hazai kis- és középvállalkozások számára. Külön előadás foglalkozott a az aktuális vám- és jövedéki előírásokról. A nemzetközi termékforgalmat és szolgáltatásokat érintő 2014. évi változásokról és az időszaki elszámolás változó áfaszabályairól Czinege Attila főigazgató tartott előadást.
A jelenlévők este a díszvacsora után választották meg a „Konferencia Pálinkáját”. A társadalmi zsűri a legszebb megjelenésű és legfinomabb pálinka kategóriában díjazta a párlatokat. 14 résztvevő 37 párlattal nevezett a versenyre.
A következő nap a hamisított és kalóztermékek, valamint hamisított gyógyszerek forgalmának ellenőrzéséről szóló előadással kezdődött, majd a plenáris ülés a jövedéki termékek új azonosítási szabályainak ismertetésével folytatódott. Az Unión belüli termékkereskedelemhez kapcsolódó áfacsalások bűnügyi tapasztalatairól Lengyel Tibor alezredes, az Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóság igazgatója tartott prezentációt. A konferencia végül a fuvarozói, adózási és vámszekció ülések megtartásával zárult.
forrásom a http://www.haon.hu/az-adougyek-mellett-a-palinka-is-tema-volt/2525493
Négy tarpai pálinka lett érmes a gyümölcspárlatok világversenyén, a World Spirits Award 2014 vetélkedőn - közölte a Tarpai Manufaktúra Kft. ügyvezető igazgatója.Váradi György elmondta, hogy az ausztriai Klagenfurtban rendezett viadalon a cég termékei közül az eredetvédett szatmári szilvapálinka aranyérmes lett.
Az ugyancsak eredetvédett, a híres Jonathán almafajtából főzött szabolcsi almapálinka ezüstérmet kapott az értékelőktől, továbbá ugyancsak ezüstéremmel ismerték el a Manufaktúra Kft. kajszibarack- és birspálinkáját is. Az ügyvezető igazgató kiemelte: a négy érmes pálinka elért pontszámai alapján a tarpai főzde megkapta a First Class Destilleri, első osztályú minősítést, melynek logóját a jövőben hivatalosan használhatja termékeinek palackján.
A cégvezető beszámolt arról is, hogy a Tarpai Manufaktúra Kft. két új piacon jelenik meg tavasszal termékeivel. Március végéig Svájcba, áprilisban pedig az Amerikai Egyesült Államokba visznek egy-egy termékbevezető próbaszállítmányt, amelynek sikerétől függ a további megrendelés. Az USA-ban, egyelőre zárt körben, a New York-i klubokban szolgálják majd fel a tarpai pálinkákat.
Váradi György tájékoztatása szerint a Manukfaktúra Kft. a múlt évben 250 millió forint árbevételt ért el. Nyeresége 15 millió forint lett. A cég lekvárfőző üzemének termékei 70 százalékban exportra kerültek, legnagyobb vevőjük Németország volt. A további 30 százalékot pedig a hazai piacon értékesítették. A gyümölcspárlatoknál 15/85 százalék arányú volt a kivitel és a hazai eladás mutatója.
Az idén az új svájci és amerikai várható megrendelésekkel 15-20 százalékos mértékű árbevétel-növekedést várnak a kis cégnél, amely a múlt évben átlagosan tizenegy dolgozót foglalkoztatott a beregi településen lévő lekvár- és pálinkafőző, valamint gyümölcserjesztő üzemében.
forrásom a http://nepszava.hu/cikk/1014419-tarpai-palinkak-taroltak-a-vilagversenyen
Csúcsminőség kategóriába került a kaposvári Gyenesei Pálinkárium is a párlat világbajnokságként jegyzett Destillata salzburgi gáláján.
Tizenegy ország 183 főzdéje 1687 gyümölcspárlattal vett részt a versenyen. Magyarországot a hazai megmérettetések legeredményesebb 29 kereskedelmi-, bér- és magánfőzője képviselte 258 mintával. Már a részvételi lehetőség is elismerésnek számított. A megszerzett érmek száma alapján a Destillata legeredményesebb magyar pálinkafőzdéjének az Agárdi bizonyult, elnyerve a Nemzetgyőztes címet is. Vele együtt tíz magyar pálinkakészítő, köztük a kaposvári Gyenesei Pálinkárium került a „Csúcsminőség” kategóriába, 5-5 pedig a Nagyon jó illetve a Jó minősítést érdemelte ki. A Destillatán résztvevők közül mindössze kilenc magyar főzde nem nyert érmet.
Gyenesei István hat párlattal vett részt, és a világversenyen is a legeredményesebb magyar magánfőzőnek bizonyult öt ezüstéremmel (szilva, törköly, vegyes, erős szilva pálinkákkal és zöld dió likőrrel) valamint egy bronzéremmel (meggypálinka). A kaposvári magánfőző, akit a közelmúltban a Magyar Pálinka Lovagrend ceremóniamesterének választottak, legközelebb húsvétkor a Gyulai Világkupán és nyár elején az Országos Pálinka Bajnokságon méretteti meg különleges minőségű kézműves párlatait.
forrásom a http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/csucsminoseg-a-gyenesei-palinkariumbol-544360
A pálinka a mostani kormányzati ciklus egyik legsikeresebb terméke - jelentette ki Budai Gyula szerdán Budapesten, a Vajdahunyadvárban, a Destillata 2014 nemzetközi párlatverseny magyarországi díjátadóján
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára hozzáfűzte: ezt bizonyítja, hogy az Ausztriában évről-évre megrendezett nemzetközi párlatversenyen a megmérettetésre benevezett magyar pálinkák idén is sikeresen szerepeltek. A salzburgi Destillatáról 188 érmet hoztak el.
Az államtitkár emlékeztetett: a pálinka nem véletlenül vált hungarikummá, ugyanis egy olyan hagyomány megtestesítője, amely egyik fontos eleme a magyarság értékeinek, kultúrájának. Ezért a magyar kormány megvédi az unióban mindazt, amit Magyarország a pálinkafőzés területén elért.
Wolfgang Lukas ügyvezető igazgató elmondta: a Destillata idei versenyére 11 ország 183 főzdéje nevezett, mintegy 1700 párlatával. Magyarországról 29 főzde 258 tétele vett részt a versengésben. A magyar főzdék összesen 188 érmet szereztek. A legsikeresebb az Agárdi Pálinkafőzde lett - 22 éremmel -, és ezzel "nemzetgyőztessé" is vált. Magyarország elnyert egy év párlata címet, továbbá 11 arany, 92 ezüst és 84 bronz érmet.
Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde egyik tulajdonosa az MTI-nek elmondta: az általa képviselt főzde a Destillatán már hatodszor nyerte el a "nemzetgyőztes" címet. Ehhez jó termékek és némi szerencse is szükséges - fűzte hozzá. Emlékeztetett: a cég évente mintegy 60 ezer liter 40 százalékos pálinkát állít elő. A vállalkozás éves árbevétele 350 millió forint körül mozog.
A szakember úgy becsülte: Magyarországon évente mintegy 1,7-1,8 millió hektoliterfoknyi pálinka kerül kereskedelmi forgalomba. (Egy hektoliterfok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg).
forrásom a http://nepszava.hu/cikk/1014311-nem-pisa-palinka
Az idei évben március 14-én, XIX. alkalommal rendezték meg Kiskőrösön az István Borházban a már hagyományosnak számító Kadarka Nemzetközi Borversenyt. A versenyre kizárólag Kadarka illetve Kadarka cuvée borokkal lehetett nevezni, fehér, rosé, siller és vörös kategóriában. A 141 nevezett bor közül 118 tiszta Kadarka bor volt.
A XIX. Kadarka Nemzetközi Borverseny legszebb Kadarka Nagy díját a Besenyei Borház (Egri borvidék), a második legszebb Kadarka díjat a Mészáros Borház Kft. (Szekszárdi borvidék), a harmadik legszebb Kadarka díjat pedig a Bock Borászat Kft. (Villányi borvidék) nyerte el. A Kadarka Kör által felajánlott különdíjat, a Vesztergombi Bt. szekszárdi Kadarkájával, a Szentendrei Kadarka Kör „Legszebb Siller Bor” különdíját Hlavács István kiskőrösi Kadarkájával nyerte el. István Borház elegáns plakettjét a "Legszebb Cuvée” különdíját a Besenyei Borház nyerte el.
A Borverseny érdekessége Három bíráló bizottság által kiválasztott hat legszebb bor öt különböző borvidékről származott, amelyekből egy külön bizottság kiválasztotta a Nagydíjas Kadarkát.
A Kadarka magyarországi meghonosodását, a hihetetlen alkalmazkodóképesség, változatosság és változékonyság, egyben szívósság fémjelzi. Jó tulajdonoságai miatt, gyorsan teret hódított hazánkban, hosszú évtizedekig az ültetvények nagy része Kadarka szőlőfajta volt. A Kadarka pályája az ipar és modern szőlőfajták térhódítása, valamint gazdaságtalan termesztése miatt megtört, gyors hanyatlásnak indult. Hazánkban, Kiskőrösön és környékén volt - s van is a mai napig - a legtöbb Kadarka ültetvény. Akadtak azonban olyan szőlőtermelők, borászok, akik nem hagyták veszni a múlt ezen kincseit. Ma már egyre több borvidéken telepítenek Kadarka szőlőt, s újra visszakerül megérdemelt helyére, ez a majdnem elfeledett fajta.
„És igyék bort az, akinek pénze nincs, s az övé lesz a világon minden kincs.” (Petőfi Sándor)
forrásom a http://www.agroinform.com/aktualis/Sikeres-volt-a-XIX-KADARKA-Nemzetkozi-Borverseny/20140317-24919/
A világ bornagyköveti rangjára pályázik egy fiatal magyar nő. Herczeg Ágnes közgazdász, borszakértő, boros szakkönyvek írója jelenleg minden idejét a tanulásnak szenteli, hogy megszerezze a Master of Wine oklevelet Londonban, és ő legyen az első magyar borjedi. A Csillagok háborújából ismert lovagok után hívják így azt a 312 szakértőt, akik ilyen képesítéssel bírnak e földkerekségen.
Egy családi tragédia indította el Herczeg Ágnest a professzionális borászi és borkereskedői pályán. Ahogy az egyetemre került, meséli, édesapja stroke-ot kapott, így neki dolgoznia kellett, hogy tanulmányait folytatni tudja. Az Eger környékéről származó lány először borklubot alapított az egyetemen, ahol rendszeresen kóstolókat szervezett, s ezek hírére kereste meg őt a Vinaret. Másfél évig vezette a bortársaság győri üzletét, majd a friss közgazdászdiplomával több multicégnél szerzett szakmai-vezetői gyakorlatot. Blanka lányuk születésekor döntöttek úgy a férjével, hogy Ágnes feladja vezető beosztását, s visszatér a borászathoz. Elvégzett egy nemzetközi borakadémiát, 2010-ben beiratkozott Master of Wine-képzésre, sőt könyvet is írt, Borok a konyhában címmel.
Mennyivel tud egy Master of Wine többet egy kertészeti egyetemen végzett borásznál?
Herczeg Ágnes Szmodits Balázs
Herczeg Ágnes szerint a cím birtokosait leginkább a globális látásmód emeli ki a borászok, a kereskedők, a borszakírók közül, az, hogy átfogó és naprakész tudással rendelkeznek a szőlészettől a borkészítésig, a kereskedéstől a marketingig. Utazó nagykövetként viszik a borok és az egyes borvidékek hírnevét egyik kontinensről a másikra.
Tavaly több mint százan vágtak neki a vizsgának, de mindössze tízen kaptak diplomát. A négynapos vizsga első három napján reggelente 135 perc áll rendelkezésre 12 pohár bor „vakon” történő elemzésére.
Mindegyikről meg kell tudni mondani a fajtát, a származási helyet. Egy klasszikus burgundinál azt is, hogy melyik faluból vagy akár dűlőből származik, megnevezni az évjáratot, elemezni a minőséget. S megbecsülni az árat. Ágnesen kívül Magyarországról jelenleg hárman készülnek ilyen vizsgára, Romsics László, Kielmayer Krisztián és Bodorkós Norbert.
Adódik a kérdés, hogy itthon még ma is ritkaságnak számít egy nő a borászvilágban. Herczeg Ágnes ezt a hagyományokkal, másrészt azzal magyarázza, hogy a borászat sok és nehéz fizikai munkával jár. A 312 Master of Wine legalább negyven százaléka azonban nő. A nőknek természetükből adódóan, talán egy kicsit kifinomultabb érzékük van az ízleléshez, mondja, egy férfihoz képest árnyaltabban, színesebben, sokrétűbben tudják felismerni a bor illatában és ízében érezhető gyümölcsöket, ásványokat.
Míg a magyar közönség a mai napig szereti a „nagy testű”, magas alkoholtartalmú borokat, addig a nemzetközi piacokon egyre inkább hódítanak az elegáns, ízgazdag, de mérsékeltebb alkoholtartalmú borok, vezet be Herczeg Ágnes a legújabb trendekbe. Az egyre nagyobb kínai kereslet hatására csak emelkednek a bordeaux-i borok árai. A francia vonalon maradva a minőségi borfogyasztók mind jobban kedvelik a burgundit, de egyre népszerűbbek az olasz, a spanyol, a chilei és az amerikai borok.
Sajnálattal jegyzi meg, hogy nemzetközi szinten Magyarországról jórészt még mindig csak a tokaji jut a borszakértők és a fogyasztók eszébe. Annyi változást azért lát, hogy az aszúborok mellett már a száraz furmintot is számon tartják. Herczeg Ágnes szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar állam néhány évvel ezelőtt sok pénzt költött a furmint nemzetközi népszerűsítésére. Hasonlóan Ausztriához, ahol az 1985-ös glikolbotrány (glikollal „javították fel” a hazai savanykás ízű borokat) után tudatosan kezdték újra felépíteni és népszerűsíteni a Grüner Veltlinert (zöld veltelini). Az osztrák fehér borokat ma már a világ legjobb fehér borai között tartják számon, mert tudatosan építik a Grüner Veltliner imázsát.
A legjobb osztrák fehér borokat folyamatosan viszik külföldre konferenciákra, bemutatókra, elérik a világ vezető bor-véleményformálóit.
Herczeg Ágnes szerint a tudatos kampány mellett a magyar borokat azzal az üzenettel lehetne népszerűsíteni, hogy aki felfedező útra vágyik, kiváló ár-érték arányú ízeket, aromákat akar felfedezni, az jöjjön ide, mert a tájegységeink rendkívül színesek és változatosak, így mindenki megtalálhatja a kedvére való bort. A Master of Wine, a jedi ebben is segít.
forrásom a http://nol.hu/kultura/jedi-a-dulok-kozott-1449173
Düne Winery – Imrehegyi Cabernet Sauvignon 2012 Font Pincészet – Kékfrankos Rosé 2013 Font Pincészet – Kékfrankos Rosé 2013 Frittmann Borászat – Kékfrankos Rosé 2013 Frittmann Borászat – Rosé Cuvée 2013 Frittmann Borászat – Kadarka 2012 Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Kékfrankos Rosé 2013 Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Kékfrankos 2011 Koch Borászat – Kékfrankos Rosé 2013 Koch Borászat – Hajós-Bajai Cabernet franc 2011 Koch Borászat – Hajós-Bajai Cabernet sauvignon Barrique 2011 Kovács Borház – Hajósi Cabernet Sauvignon 2012 Kökény és Fia Családi Borászat – Kétmotoros Rozé 2013 Kökény és Fia Családi Borászat – Fischer Parti Rozé 2013
Felső-Magyarország Borrégió
4 csillag:
Bukolyi Családi Birtok – Eger cottage 2012 Egri Korona Borház – Bornemissza 2008 Gál Lajos Pincészete – Egri Bikavér Superior 2009 Karner Gábor Kézműves Borászata – Boróka Vitézföld 2009 Kovács Nimród Borászat – Kékfrankos 2011 Kovács Nimród Borászat – Syrah 2011 Orsolya Pince – Tehéntánc 2011 St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet – Hangács – Egri Bikavér Superior 2011 Varsányi Pincészet – Menoire Rosé 2013
3 csillag:
Bolyki Pincészet & Szőlőbirtok – Bolyki & Bolyki 2011 Bukolyi Családi Birtok – Kisfiam Vörös Cuvée 2011 Demeter Pincészet – XY 2009 Dula Pincészet – Egri Hegybíró Bora – Egri Bikavér 2006 Egri Borvár Tóth Ferenc Pincészet – Egri Várvédő 2009 Egri Korona Borház – Dobó István 2009 Evowine – Egri Turán válogatás 2011 Gál Tibor Pincészet – Pinot noir 2011 Gál Tibor Pincészet – Egri Bikavér Superior 2009 Gróf Buttler – Egri Bikavér Nagy-Eged 2008 Karner Gábor Kézműves Borászata – Karner Siller 2010 Karner Gábor Kézműves Borászata – Vitézföld 2008 Losonci Bálint – Magyar Frankos 2012 Ostoros-Novaj Bor – Egri Merlot-Pinot noir Rosé 2013 Ostoros-Novaj Bor – Egri Bikavér 2011 Pók Tamás Pincéje – Nagy-Eged Kékfrankos 2009 Pók Tamás Pincéje – Pajdos Vörös Házasítás 2009 St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet – Áldás – Egri Bikavér 2011 St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet – Merengő – Egri Bikavér Superior 2009 Thummerer Pince – Egri Bikavér Superior 2009 Thummerer Pince – Cabernet franc 2007 Thummerer Pince – Vili Papa Cuvée 2006 Tóth és Tóth – Debrői borok Szamócás Rosé 2013 Tóth és Tóth – Debrői borok Egri Cabernet Franc & Sauvignon 2012 Varsányi Pincészet – Pinot Noir Rosé 2013 Vincze Borászat – Arcanum Cabernet franc 2009 Vincze Borászat – Arcanum Egri Bikavér 2009
Határon túliak
4 csillag:
Balla Géza Pincészet – Rose Cuvée 2013 Bott Frigyes – Kékfrankos 2012 Bott Frigyes – 3 Cuvée 2012
A Miracle Machine nem kevesebbet ígér, mint hogy a vizet borrá változtatja. Ez a művelet tabletta nélkül eddig csak egyvalakinek sikerült, mégpedig a kánai menyegzőn. A high-end háztartási készülék a Szilícium-völgy béli technológiát ötvözi a Napa Valley borászainak szakértelmével – szól a hangzatos felvezetés. Az otthonra tervezett kiegészítő segítségével minimális ráfordítással pár nap alatt házilag állíthatjuk elő saját borunkat.
Természetesen a vízen kívül szükség lesz további kiegészítőkre is: borélesztő, szőlő sűrítmény illetve a Miracle por (ki tudja milyen összetevőkkel…). Egy üveg bor előállításához szükséges összetevők ára $2 (450 Ft) körül van és a feltaláló páros ígérete szerint $20-os (4.500 Ft) bor szintjének megfelelő minőségű nedűt képes előállítani. A gép árcetlijét pedig$500-ra (112.000 Ft) lőtték be a tervezők.
És ha ez még nem lenne elég, a borgép wi-fin keresztül csatlakozik az internetre, a wannabe borászok pedig egy Anroidos/iOS alkalmzaás segítségével beállíthatják milyen bort, milyen végeredményt szeretnének. A távolból azt is tudják csekkolni, hogy áll a bor, mi a helyzet a cukortartalommal, elérte-e a kellő alkoholtartalmat, testességet, a szombat esti vacsorához fogyasztható állapotba kerül-e.
A feltaláló páros egyik tagja Kevin Boyer a Nappa-völgyben található Boyanci borászatalapítója, illetve Philip James brit vállalkozó, a Lot18.com bor webáruház alapító-tulajdonosa. A páros szakmai háttere ellenére szkeptikusan fogadjuk az ötletet és a borászat megcsúfolásának érezzük, de az USA-ban akár még piacképes is lehet, itthon viszont legfeljebb Tibi Atya nagyfröccs szükségleteinek kielégítésére ajánlanánk. Ami, a designt illeti a termék egyébként szép, sima karafnak szívesen használnánk.
Bár a Rosé Mustra már harmadik születésnapját ünnepli idén, ebben az évben új névvel és új tartalommal jelentkezik a rendezvény. Az éves Rosé és Pezsgő Mustrára látogatók már nem csak a hazai rosé kínálatot térképezhetik fel, hanem felfedezhetik kedvenc gyöngyöző és habzó borukat a nyárra, vagy kedvenc alkalmi pezsgőjüket. A Mustrán a VinAgora Borgálához hasonló kulturált, elegáns hangulatot, szakmai kérdésekben elmélyedést, és személyes beszélgetések lehetőségét kínáljuk vendégeinknek. A kiállító termelők önálló, terített asztalok mögül kínálják jégbe hűtött rosé és pezsgő boraikat. A belépőjegyhez a látogatók igényes, tartalmas katalógust kapnak, benne a résztvevő borászatok elérhetőségeivel és a kínált borok pontos megnevezésév el, jegyzetelési lehetőséggel.
Az idei évben is megrendezésre kerül a XVI. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny, amelyre március 21-ig (péntekig) lehet nevezni, illetve a mintákat elküldeni. Tájékoztatónkat a nevezés feltételeiről az alábbi linken olvashatják. A borverseny szakmai lebonyolítója a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft.
Megérkeztek a világ egyik legjelentősebb borversenye, a Vinalies Internationales magyar eredményei! Egyelőre csak a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. honlapján elérhetőek, a hivatalos eredményközlés a későbbiekben történik a verseny honlapján. A 2014. március 1-5. között Párizsban lebonyolított, 41 ország 3.500 borának részvételével zajló nemes versengés idén is szép magyar sikerekkel zárult. A benevezett 62 magyar minta közül 13 érem - arany és ezüst - született, ami ugyan valamivel alatta van a teljes mezőnyt tekintve átlagosan 30%-os éremkiosztási aránynak, a 8 magyar aranyérem azonban mindenképpen kiválónak tekinthető. A borvidékek közül Tokaj és Szekszárd, a borászatok közül az Eszterbauer Pincészet szerepelt kimagaslóan. Ezüstéremmel jutalmazták a 2013-ban az Év Bortermelőjének választott Gálné Dignisz Éva Kunsági Olasz rizling tételét is.
Szeretnénk felhívni figyelmét a tavaszi Nemzetközi Borászati Szakkiállításokra, melyekre irodánk egyéni utazási ajánlatot készített, melyeket az alábbi linken tekinthet meg:
A Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete közleménye
Budapest, 2014. március 6., csütörtök (OS) -
Új Elnök a Tokaj Reneszánsz élén
2014. március 1-től a Tokaji Borvidék legmeghatározóbb borászati egyesületének, a Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesületének elnöki tisztségét Kalocsai László, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója tölti be. Kalocsai László Regéczy-Béres Melindát, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezetőjét váltja a tisztségben. Az Egyesület fontos küldetése a magas minőségű tokaji aszú, mint hungarikum hazai és nemzetközi promóciója. Emellett az egyesület kiemelkedő szerepet tölt be a borvidéket érintő fejlesztési programok elindításában és támogatásában. Jelenlegi fő célkitűzése a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban foglaltak megvalósításának elősegítése.
Négy napig folyik a pálinka Gyulán
Tarpai pálinkák taroltak a világversenyen
Csúcsminőség a Gyenesei Pálinkáriumból
