HNT Érdemi marketingakciók az átalakulás után jöhetnek
Előtérben a magyar bor
Számos próbálkozás ellenére sem tudott az elmúlt években a hazai borszakma olyan közösségi bormarketingkampányt lebonyolítani, amely elnyerte volna az ágazati szereplők tetszését. Az elmúlt időszakban teljesen átalakult hegyközségi rendszer révén nem csak érdemi marketingkampányt, hanem a nemzeti támogatásokba való fokozottabb beleszólást is várnak a borászok
Mik ezek?
Jobb érdekérvényesítést és érdemi közösségi bormarketinget remélnek a borászok attól, hogy az újjáalakult Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén szakmaközi szervezetté kíván válni. „Hosszú út végén, és egyben hosszú út elején van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa” – érzékeltette a területért felelős miniszteri biztos HNT csütörtöki rendezvényén, hogy a hegyközségi rendszer új formájának elérése után is bőven van még tennivaló.
Kiss Eliza kifejtette: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. A következő időszak feladata, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megfeleljen mindazon feltételeknek, amelyek a szakmaközi szervezetté váláshoz szükségesek.
Ez azért is szükséges lenne, mert így a HNT fokozottabban érvényesíthetné érdekeit olyan kérdésekben, amelyek az ágazatot illető nemzeti borítékra, vagyis az új EU-s költségvetési ciklusban elérhető hazai támogatásokra vonatkoznak. A szakmaközi szervezetté válás segíthetné továbbá azt is, hogy újra legyen érdemi közösségi bormarketing. Utóbbiról kritikusan szól Kiss Eliza is. Véleménye szerint „közösségi szinten ma nem működik a bormarketing, nem vagyunk fenn a bortérképen.
” A jövőben szakmaközi szervezetté váló HNT feladata lesz a miniszteri biztos szerint az is, hogy ezt a területet is felkarolja, és – megfelelő pénz birtokában – egy a tudatosságot növelő bormarketing-kampányt indítson el a korábbi óriásplakátok helyett.
Tény, hogy a közösségi bormarketing – számos próbálkozás ellenére – nem tudott az elmúlt években érdemi hatást elérni, vagy legalább alapelveiben összefogni az ágazat szereplőit.
A hazai borászat egyik fő feladata ezekben az években a szőlőtelepítés. Az uniós jognak megfelelően 2016-tól már nem növelhetők a szőlőterületek, csak évente egy százalékkal, a telepítési kvótákat ezért addig igyekeznek kihasználni a tagállamok. A frissen telepített szőlőterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szőlőterületnek. „Mindez nagy megújulást jelent, amelynek zömét ráadásul a legnagyobb borvidékek telepítették” – jelentette ki az eseményen Frittmann János.
A HNT alelnöke hozzátette: mivel 2016 után nem lehet majd érdemben növelni a terület nagyságát, „egyáltalán nem mindegy”, mennyi szőlőterülettel lép piacra Magyarország onnantól.
A hazai borágazat nem zárta rosszul a tavalyi évet: a 6,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, eből 2,66 millió hektoliter bor termett, amely az átlagosnál kicsit jobb, ám jelentősen felülmúlja az elmúlt évek gyenge termését.
Olasz bordömping
Magyarország saját termeléséhez képest most is jelentős arányban exportál, tavaly 700 ezer hektoliter volt a kivitel. Igaz, ez többnyire nagyon olcsó borokat jelent, a export átlagára mindössze 73 eurócent volt literenként. Szintén zömmel az olcsó kategóriában jelentős a behozatal is, csak Olaszországból tavaly csaknem 516 ezer hektoliter bor érkezett Magyarországra. Az alacsony árszint mellett a hazai termelés ingadozása is indokolja a nagymértékű importot. Az elmúlt évek aszályai miatt a hazai bortermelés jelentősen alulmúlta az éves átlagot, a hiány 2012-ben elérte az egymillió hektolitert.
Szerző: Braunmüller Lajos
forrásom a http://www.vg.hu/kozelet/eloterben-a-magyar-bor-421190
