Egy a nemzet és a pálinkaverseny
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter módosította az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló korábbi (2010 novemberében kiadott) rendeletét
A jogszabály szerint, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) évente egy országos versenyt rendez, amelynek lebonyolítására pályázni lehet. A verseny célja a pálinka, mint nemzeti ital hitelének és hírnevének, illetve nemzetközi elismerésének erősítése. A versenyre Magyarország egész területéről származó terméket lehet nevezni, minőségüket pedig ott elbírálni és díjazni. A verseny rangjának és jelentőségének megőrzése érdekében, tilos olyan hasonló rendezvény megtartása, amelynek nevében „országos”, „nemzeti”, „hazai” vagy „magyar” megnevezés szerepel.
Ugyanakkor a tilalom nem vonatkozik a termékek speciális szempontok alapján meghatározott csoportjára (különösen egy adott gyümölcsfajból vagy azok egy csoportjából, illetve valamely különleges eljárással készült pálinkákra országosan meghirdetett versenyekre). A mostani módosítás szerint, a verseny lebonyolítására irányuló pályázati felhívást a tárgyévet megelőző év április 30-ig hirdeti meg a PNT Titkársága. A verseny lebonyolítására irányuló pályázatot a tárgyévet megelőző év május 1. és július 31. között kell a PNT Titkárságra – két aláírt példányban, valamint elektronikus formában is – benyújtani. A benyújtás időpontja a PNT Titkársága által igazolt átvételi időpont. Postai úton történt kézbesítés esetén a benyújtás időpontja az ajánlott levélként történő postára adás dátuma.
A beérkezett pályázatokat, a pályázati határidő lezárultát követően a PNT 60 napon belül, a rendeletben foglalt szakmai szempontok figyelembevételével rangsorolja és választja ki a nyertes pályázatot, amelyről írásban tájékoztatja a vidékfejlesztési minisztert és a pályázókat, valamint döntését közzéteszi saját honlapján is. Eredménytelen pályáztatás esetén a PNT – a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – a döntésétől számított 30 napon belül új pályázatot hirdet meg, amelynek benyújtási határideje a meghirdetéstől számított 30 nap.
A termékek, illetve előállítóik továbbra is az „ország legjobb…”, „Magyarország legjobb…” valamint „országos”, „nemzeti”, „hazai”, „magyar” jelzővel ellátott díjakat vehetnek át, de az elismerés csak abból a tételből származó terméken tüntethető fel, amelyből a díjazott minta származik. Az értékelés során analitikai vizsgálatot és objektív, pártatlan érzékszervi bírálatot kell végezni. Az értékelési rendszer szempontjai között szerepel az illat és íz tisztaság, a karakter, valamint a harmónia és a pálinka tartósságának minősítése.
A pálinkavédjegy garancia arra, hogy a matricával ellátott palackokban laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatokkal ellenőrzött minőségű tételből származó pálinka van. Csak az előírt követelményeknek mindenben megfelelő termék kaphatja meg a védjegyet – ismertette a Wessling Hungary Kft. közleményét a Magyar Távirati Iroda. A pálinkavédjegy rendszer alapja a laboratóriumi és az érzékszervi vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatok során azt vizsgálják, hogy a pálinka összetevői megfelelnek-e a hatályban lévő jogszabálynak. Így elemzik például az alkohol-, a metanol- és a hidrogén-cianid-tartalmat.
A védjegyet elnyert pálinkatételek 20 százalékát évente (vissza)ellenőrzik. A rendszer objektív működését pedig a működési szabályzat betartása biztosítja. Az első meghirdetéskor 15 pálinkagyártó pályázott a védjegyre összesen 29 termékkel. Ebből 26 termék felelt meg a szigorú követelményeknek. Egyelőre 8 gyártó kötötte meg a védjegyhasználati szerződést, amelynek alapján 16 termék kapta meg a védjegymatricát.
Nagygyörgy László, a Wessling Hungary Kft. elmondta: egy-egy pálinkatétel vizsgálati költsége – összetételtől függően – nettó 23-30 ezer forint. A hologramos matrica darabja pedig nettó 10,8 forintba kerül. A matricák öt évig érvényesek.
Tavaly Magyarországon mintegy 1,7 millió hektoliter – 50 fokos alkoholtartalmú italnak megfelelő – pálinka került kereskedelmi forgalomba. A bérfőzéssel előállított gyümölcspárlat mennyisége 2011-ben mintegy 9,5 millió hektoliter, 50 fokos alkoholtartalmú italnak felelt.
Bejött az adómentes pálinka
Míg 2010-ben 2,8 milliárd forint folyt be az államkasszába a pálinka bérfőzés után befizetett jövedéki adóból, addig 2011-ben, a hazai pálinkafőzéshez kapcsolódó törvény megszületése utáni évben ugyanez a szám már csak 15 millió forint volt, nagyobb mennyiségű bérfőzés mellett.
2010. szeptember 27-én jelentette be a Kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj-és jövedéki adó mentesen lehet pálinkát főzni, ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó – a jövedéki adó 50 százalékának – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint – számol be az Adó Online, a CompLex Kiadó adózási szakportálja a magyarországi pálinkafőzéshez kapcsolódó adózási körképében.
