A nap történetei: a hungarikum borok
Visszahódítani a magyar piacot a tengerentúlról beöntött tömegborokkal szemben, magyar borászok védjegyét bevezetni a nem bortermelő, de borkedvelő országokban.
Csomorika, Ezerjó, Juhfark, Leányka, Kéknyelű, Medina, Turán… Magyar szőlőfajták, részben ősiek, részben nemesítettek. Több tucatnyi szőlőfajtát hungarikum névvel illet a szakma, és borász kiválóságaink épp ezektől a fajtáktól várják a magyar borászat felpezsdítését.
Izsákon a múlt héten már a tizenegyedik Hungarikum borok és pezsgők versenyét tartották. Az alföldi városban a honi borászat neves képviselői nyilatkoznak: Frittmann János, Tornai Tamás, Oreskó Imre, valamint Marcinkó Ferenc, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint – mivel a bor évszázadok óta a költők ihletője is – egy alföldi poéta: Buda Ferenc válaszol Molnár Pál kérdéseire.
Kecskemét kincse, Cegléd szépe, Bem tábornok, Szőlőskertek királynője. Ezek Mathiász János alkotásai. A híres szőlőnemesítő élete utolsó 23 évét az alföldi szőlőtermelés felvirágoztatásának szentelte. 1916-ban nemesített fajtáját, a Szőlőskertek királynőjét szerte Európában telepítik ma is, a napfényes Itáliában ötezer hektáron termesztik. Talán jelképes is, hogy Mathiász János egyik leszármazottja, az operett világából ismert Mathiász Gábor a tavaly megalakult Hungarikum Szövetség alelnökeként serénykedik.
A műsorban zenei hungarikummal ifjabb Csoóri Sándor zenekara, az Ifjú Muzsikás szolgál.
forrásom a http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/a-nap-tortenetei-elozetes-a-hungarikum-borok-.html
