Jót is meg rosszat is hozott a szőlőknek a nagy hideg. Egyes területeken számítani lehet a fagy miatti terméskiesésre, de a kártevők, a szőlőbetegségek kórokozói is megsínylették a zord időjárást. Az igazi gondot nem is a természet okozza, hanem a növekvő olcsó borimport, illetve a hazai fogyasztás visszaesése.
A hegyvidéki szőlőültetvényeken nem volt tartósan mínusz 15-18 Celsius fok alatt a hőmérséklet. Ezeken a területeke az esetleges rügykár még olyan mértékű, amit a metszéssel lehet majd kompenzálni, így a jelenlegi állapot szerint jelentős termés kiesésre nem kell számítani.
A fagyos szentek persze okozhatnak még tavasszal kellemetlen meglepetéseket, de a Hajós_Bajai, a kúnsági borvidék egyes régióiban, illetve a tolnai, csongrádi szőlőültetvényeken, ahol a hőmérő mínusz 20 Celsius fok alatti hidegeket is mutatott, a gazdáknak számolniuk kell fagykárral, esetleg terméskieséssel - említette Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A tartós zord idő nem csak rügykárral járhat, de a tőke is megsínyli a fagyot. A veszteség mértékét majd akkor elehet felmérni, ha megindul a vegetációs időszak. A nagy hideg előnye volt viszont, hogy gyérítette a szőlő betegségeket kiváltó kórokozókat.
A szakember azt is elmondta, tavaly nem volt kirobbanóan nagy termés, így egy kiegyensúlyozottan ápolt, jó erőben lévő ültetvény viszonylag jól tűrte a különleges időjárási körülményeket is. A szőlőfajták fagytűrő képessége is eltér, így például az őshonos magyar szőlők jobban ellenálltak a télnek is és az úgynevezett alvó rügyekből is képesek termést hozni.
Megtört az a régi bölcsesség, hogy egy termés a pincében, egy termés a tőkén, mert a tíz éves átlag alatti volt a 2011-es szüret utána hordókba kerülő bor mennyiség - jegyezte meg a NHT főtitkára. A megszokott 3-3,5 millió hektóliter helyett, a tavalyi szüretet követően 2012-ben mindössze 2,5 millió hektóliter bor érik a pincékben. Igaz, a minőségre nem lehet panasz, jó volt a tavalyi évjárat. A hazai fogyasztás 2,4 millió hektóliter évente. Főleg az olcsóbb árfekvésű borokból idén sem lesz hiány, hiszen a múlt évben is több mint félmillió hektóliter olasz asztali bor érkezett az országba és idén is jelentős borimportra lehet számítani.
A kereslet visszaesésében nem csak a vásárlóerő gyengülése játszott szerepet, hanem például a közlekedésben bevezetett nulla tolerancia is, no meg a különféle "diszkó italok" elterjedése - tette hozzá Horváth Csaba.
A mennyiség csökkenését az is elősegítette, hogy az elmúlt öt évben, uniós támogatással több mint 11 ezer hektár szőlőt vágtak ki a gazdák. Jelenleg az ültetvények területe 65-70 ezer hektár. Sok az elvadult ültetvény is, ahol még a támogatást sem vették igénybe, hanem egyszerűen felhagytak a szőlőműveléssel a termelők, különösen az idősebb korosztályok. A szakember úgy vélte, a szőlő-bor ágazat egyik legfontosabb feladata az ültetvény terület csökkenésének megállítása.
A nagy mértékű import ellenére sem kellene az olcsóbb borok előállításával sem felhagyni, annál is kevésbé, mert a prémium kategória népszerűségének határt szab a jelenlegi gazdasági helyzet - közölte Horváth Csaba. A HNT főtitkára hangsúlyozta, az eddigieknél sokkal erőteljesebben kellene támaszkodni az őshonos hazai szőlőfajtákra, a hárslevelűre, furmintra és a többire. Az osztrákok világmárkává fejlesztették a veltellinit, a magyar fajtákkal is ki lehetne lépni a nemzetközi porondra. Természetesen helye van a világfajtáknak is, de Magyarországnak jó néhány értékes fehérbora van. Ráadásul a magyar fajták igazán csak a hazai időjárási és talajadottságok mellett érnek kiváló minőségű nedűvé.
Sokat tehetnének a tudatos fogyasztói magatartással a magyar vásárlók is a hazai borok támogatásáért. Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban, vagy Olaszországban, a nagy boros nemzeteknél szinte elképzelhetetlen, hogy ne a saját borukat igyák. Nyugati szomszédunknál a termés nagy részét a pincészetek helyben értékesítik.
Szerencsére azért most már nálunk is egyre több gazda a pincéjében értékesíti a borát és talán kevesen tudják, hogy Európában nem sok országban vannak olyan pincerendszerek, illetve található olyan borkultúra, mint Magyarországon - vélekedett Horváth Csaba. Ez a modell ráadásul munkaalkalmakat teremt, a helyben fogyasztás révén jövedelmet termel és Így legalább fékezni lehet a vidéki munkaerő elvándorlását.
