Egy borreform programtervezete
Az érdekérvényesítés fóruma, a hazai szőlőültetvény-állomány megvédése, a szőlő- és bortermelés válságkezelése, a biogazdálkodás és számos probléma megbeszélésre szorul.
Néhány héttel ezelőtt egy írásomban foglalkoztam a borágazat létkérdéseivel. Az anyag kapcsán többen megkerestek, hogy el kéne kezdeni egy közös gondolkodást az ágazat valódi kérdéseiről, mert a mostani viták csak arról szólnak, kik döntsenek a marketingpénzekről. Sokan ennél jóval fontosabb kérdésekről szeretnének beszélni. Kázsmér János, a Lesence Zrt. tulajdonosa alábbi írásában ilyen fontos problémakörökkel foglalkozik, melyek alapjai lehetnek egy borreformról szóló közös gondolkodásnak és programnak.
Kovács Tibor
1. Mi lehet az érdekérvényesítés fóruma és szervezeti formája és milyen szakpolitikát kellene követni?
Az ágazatnak nincs sem érdek-, sem minőségvédelme. Megoldás:
● A hegyközségi szervezetet tehermentesítése céljából fel kell menteni a közigazgatási feladatok ellátása alól, hogy az érdek- és minőségvédelemre, valamint a rendtartásokra koncentrálhasson.
● A közigazgatási feladatokat lássa el az FVM valamelyik háttérszervezete, például a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal. A finanszírozás illetékfizetéssel történhet.
● A hegyközségeket civil szervezetté kell átalakítani, működésüket a piac szabályozza. Ennek érdekében:
- Meg kell szüntetni a kötelező tagság jogszabályi előírását.
- Változtatni kel az egy tag - egy szavazat elvén.
- Meg kell szüntetni a hegyközségek feletti, szervezeti szabályzatokkal bebetonozott szervezeteket, új típusú képviseleti rendre van szükség.
- El kell törölni a választott tisztségviselők visszahívhatatlanságát biztosító jogszabályi előírásokat és szervezeti szabályzatot.
- Lépjen a hegyközségi szervezetek ülnökségi munkastílusa helyébe a szó jó értelmében vett lobbytevékenység. Az ágazatnak kereskedelem, törvényalkotás, kormányzati kapcsolatok, uniós szabályozás, belső szakmapolitika terén jártas képviselőkre van szüksége, olyan személyiségekre, akik szakterületükön érdekérvényesítő erővel rendelkeznek.
Nincs sem rövid-, sem hosszú távú szakpolitikánk. Megoldás:
● Az FVM minisztere a felelőtlen mulasztását pótlandó hozzon létre civil szakértőkből álló munkacsoportot a szakpolitika kidolgozására, a munkát legkésőbb 2010. végéig el kell végezni.
● Az EU-reform nem pótolja a szakpolitikát, sőt valószínű, hogy a hazai szakmai kibontakozást károsan befolyásolja. Gondoskodjon a miniszter egy hatásvizsgálat lefolytatásáról, hogy a szakma helyesen értékelhesse az uniós reform tényleges hatását.
2. Hogyan megteremteni a válságkezelés lehetőségeit és megvédeni a hazai szőlőültetvény-állományt?
Nincs eszközrendszer a nemzeti értéket is képviselő szőlőültetvények védelmére. Megoldás:
● Különítsen el a kormányzat pénzt a nemzeti földalap részére, hogy előre meghatározott egységáron megvehesse a nemzeti értéket is képviselő területeken fekvő ültetvényeket az azokat gazdasági vagy szociológiai okból megművelni nem tudó tulajdonosoktól.
● A Nemzeti Földalap az így megvásárolt ültetvényeket adja bérbe rögzített áron az eredeti tulajdonosoknak elsőbbséggel, vagy másoknak legalább 25 évre szóló szerződéssel.
● Az eredeti tulajdonos kapjon a bérleti időszak tartamára szóló elsőbbségi opciót az általa immár bérelt ültetvény valorizált eredeti áron történő visszavásárlására.
Nincs a válság hatását kompenzáló, az ágazat számár is alkalmazható eszközrendszer. Megoldás:
● Juttasson az állam pályázati alapon tőkepótlásra használható forrásokat.
3. A klímaváltozás következményeire való felkészülés, a veszélyek elhárítása
Az ágazatnak nincs védelmi rendszere a klímaváltozás ellen. Megoldás:
● Végeztessen az FVM felmérést, mely területeken oldható meg - az elvi vízgazdálkodási szempontokat figyelembe véve - az öntözés.
● Az elvi eredmények ismeretében megvalósítási tanulmánynak kell következnie az alap-infrastruktúra létrehozásához szükséges ráfordítások reális felmérése céljából.
● A hegyközségek vizsgálják felül területük fajtaválasztékát, készítsenek terveket új, mediterrán környezetben is termelhető fajták kipróbálására.
● A program finanszírozását az uniós források átcsoportosításával kell megoldani. A tét az, hogy tíz év múlva szőlőt, vagy mondjuk olajbogyót lehet termelnünk.
4. Miként lehet megoldani a piac szabályozását a piacgazdaság alapszabályainak betartása mellett?
Nincs eszközrendszer a piaci torzulások kiigazítására. Megoldás:
● Az MgSzH Borminősítési Igazgatóság legyen köteles eredetbesorolástól függetlenül minden forgalomba hozandó tétel érzékszervi bírálatát elvégezni. A vizsgálatokat független, megfelelő jogosítványokkal rendelkező szakemberekből álló bizottság végezze vakkóstolással. Bármely bírálati rendszerben a kritérium egy minimális pontszám elérése legyen.
● Szakértői megállapítás szerint a forgalmazott földrajzi jelzés nélküli borok 30%-a nem felel meg a XXI. században elvárható követelményeknek, esetenként még az egészségre is ártalmasak. Ma megkövetelhető, hogy a borok legyenek üdék, illatosak, zamatosak. Ez a követelmény többletköltség nélkül teljesíthető, elég, ha a szőlőt gondos gazda módján termelik, a bort pedig a korszerű berendezésekkel és technológiával készítik.
● Az OEM és OFJ borok körül sincs minden rendben, 30 százalékuknál kifogásolható az ár/érték arány. A vevők helyes tájékoztatása érdekében az MgSzH honlapján létrehozandó és rendszeresen frissítendő lapon közzé kell tenni az érzékszervi bírálaton kapott pontszámot, a vásárlóközönség figyelmét pedig alkalmas médiumokban fel kell hívni a tájékoztató oldal működésére.
● A borvidékek, régiók hegyközségei gondoskodjanak termelőktől, kereskedőktől független szakemberekből álló, a hegyközségi rendtartásban előírt minőségi követelményeket szakszerűen ellenőrző borminősítő bizottságok felállításáról. A hegyközségi a rendtartás, az MgSzH a forgalombahozatal szempontjából minősít.
● Felülvizsgálandók a termelői, nagykereskedői szervezetek kiskereskedelmi forgalmát szabályozó rendeletek. Szigorítás szükséges annak érdekében, hogy ne lehessen törvényesített melegágya a számla nélküli értékesítésnek.
● A HNT és az FVM tegye megismerhetővé a Terméktanács, illetve a Termékpálya Bizottság működését. Mindkét szervezet naprakészen tegye fel honlapjára az intézmények tevékenységi terveit, az ülések jegyzőkönyveit.
●
A Terméktanács a hiper- és szupermarketek nevében eljáró szervezettel együtt kísérelje meg kiegészíteni a Kereskedelmi Kódex (törvény) általános előírásait mindazon speciális szabályokkal, amelyek a borokra vonatkoznak. Pld. a belistázások pályázati rendszere, egy adott régióban működő kereskedelmi egységek kötelezése helyi borok tartására, ezen belül a kis sorozatban termelők lehetőséghez juttatása.
● A Terméktanács a kereskedelmi szervezeteket meggyőzve érje el, hogy a termelők a az üzletekben PR akciókat folytathassanak, amihez az előbbiek dolgozzanak ki egy szabályzatot és hozzák azt nyilvánosságra.
5. A marketing aktuális kérdései, a forgalombahozatali járulék felhasználásának kérdései
Nincs a termelőknek forrása a termelői operatív marketing finanszírozására. Megoldás:
● A 70/2007(VII.27.)FVM miniszteri rendelet módosítása, hogy a termelőknek ne kelljen év közben befizetni forgalombahozatali járulék marketing célra szánt részét, csak az év végén elektronikus bevallással. A termelők használhassák a képződő járulékot operatív céljaikra egy, a rendeletbe foglalt szabályzat szerint, és az év végén a fel nem használt összeget kelljen csak befizetni. A járulék minőségbiztosítást szolgáló részét természetesen továbbra is fizetni kell a jelenleg érvényes rendelet szerint.
Indoklás: A járulék hivatkozott rendeletben megszabott felhasználásának rendszere az eltelt két év tapasztalatai szerint nem vált be, mert nehézkes, nem támogatja a termelőket operatív feladataikban, pazarló és minimális védettségű korrupcióval szemben. Tulajdonképpen idejétmúlt, kommunisztikus, nem piackonform rendszer.
6. A „Zöld fordulat” programjába illeszthető-e a szőlőművelés segítése a foglalkoztatás bővítése?
Az ágazatnak nincs környezetvédelmet támogató eszközrendszere (zöld program). Megoldás:
- Az ültetvényeiket művelni nem tudók területét közmunka program kereti között kell megmunkálni. A közmunka minősítést az önkormányzatnak legyen joga megadni a hegyközség kérésére.
● Felülvizsgálandó a biogazdálkodás feltételrendszere, mivel ezek a programok a legtöbb esetben nem a biogazdálkodás elterjesztésére, hanem csak támogatások elnyerésére összpontosítanak. Az úgy nevezett biogazdálkodást folytató területek gyakran a hegyközségek csúfságai, növénybetegségek, állati kártevők fertőző gócai.
7. Az ágazati integráció elősegítésének kérdései
Az ágazatnak nincs eszközrendszere az ágazaton belüli integráció kiterjesztésére. Megoldás:
● Törvényi lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ágazat szereplői (természetes és jogi személyek) közhasznú társaságot hozzanak létre a horizontális és vertikális integráció kiterjesztésére. A cél a költségcsökkentés, a minőség javítása és nem utolsó sorban a versenyképességet biztosító kereskedelmi mennyiségek létrehozása.
● A közhasznú társaságok részesülhessenek az MFB Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramjából.
● Az NFÜ létesítsen pályázati lehetőséget a közhasznú társaságoknak az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében az alapítás és működtetés segítésére.
forrásom a http://zipp.hu/gazdasag/2010/03/17/a_borreform_programtervezete
