Nem volt zsebszámológép a kezünkben, ám a rutinos fejszámolók adatai alapján közel ötvenezer vendége volt Munkácson az idei első kárpátaljai borfesztiválnak. Kemény cáfolat ez a pesszimisták és tamáskodók irányába, akik évek óta temetik az effajta seregszemléket, holott inkább magasztalni kellene. – Mindenekelőtt azért, mert a bor Kárpátalja egyik legnagyobb kincse – állítja az egyik legtapasztaltabb nagyberegi borosgazda, Urszta János. – A bor Kárpátaljának az, mint Donecknek a szén. Kiapadhatatlan forrás és éltető erő. Amikor Európát és talán az egész világot ellepik a pancsolt italok, akkor Kárpátalja számára itt a kitörési lehetőség, hogy eredeti alapanyagból készült termékével még inkább erősítse korábban már e téren megszerzett jó hírnevét. Míg beszélgetünk, folyamatosan érkeznek a kíváncsiskodók, kóstolgatják a fehér- és vörösborokat. Az utóbbiból van a több, ami nem meglepetés, hiszen a vörösborok fesztiválján vagyunk. A felhozatal, a választék bőséges, s van hozzá mindenféle harapnivaló is, az elmaradhatatlan kísérőről, a mézről, már nem is beszélve. – Jobb orvosság ez, mint amelyik a patikában kapható, bármelyik influenza ellen véd! – issza ki poharát egy hörpintésre az egyik rétegesen öltözött középkorú látogató, csettint hozzá jó nagyot és rendel még egy kört. A sorok között haladva számos ismerős arcot fedezünk fel. Olekszandr Kovacs a megyeszékhely közeléből érkezett márkás, 3–8 éves borokkal: Chardonnay, Királyleányka, Piont Noir található a választék között. Érkeznek a vásárlók is. Van aki öt, de akad olyan is, aki tíz litert visz abból a fajtából, amelyik a legjobban ízlik. Közben kicserélik tapasztalataikat, hiszen a legtöbb vevő maga is bortermelő, ha csak néhány tőke erejéig is. Beregszász vidékét elsősorban a kígyósi és nagyberegi gazdák képviselték. Repertoárjukban huszonkét fajta nedű szerepelt. Olyanok mint: Merlot, Leányka, Rizling, Furmint, Traminer, Cabernet Sauvignon, Muskotály stb. Ami az árakat illeti, az infláció és az előállítás körülményei, nehézségei itt is visszaköszönnek. Az Izabella literjéért húsz hrivnyát, a többi fajtáért viszont jóval többet kértek az árusok, ám volt olyan is, amelyikért százhatvanat. A viszonylag magas árak ellenére szépen szaporodtak a kiürült hordók, ami bizonyíték arra, hogy a Kárpátalján termett borok nemcsak határainkon túl, hanem ahol terem a szőlő, ott is népszerű. A Munkácsi Városi Tanács egy közel négyszáz kilogrammos bikával próbálta tovább fokozni a fesztivál hangulatát. A nyárson sült húsra még jobban csúszott a hegy leve. A rendezvény egy eddig ismeretlen új elemmel is bővült. Egy akció keretében pénzt gyűjtöttek a munkácsi városi könyvtár készletének bővítésére. Az erre a célra felállított urnába a jelenlévők annyi pénz dobhattak, amennyit jónak láttak. Közel tízezer hrivnya gyűlt így össze. A borfesztiválok hagyományosan egyben versenyek is. A borászok díjazása ezúttal sem maradt el. A fődíjat a kígyósi Sass Károly nyerte. A második díjat megosztva két antalóci testvér Vaszil és Joszip Masika kapta, míg a harmadikat szintén megosztva a benei Bíró Ernő és a munkácsi Mihajlo Herics nyerte. Szíjjártó Erika forrásom a http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/100116/a1.htmlBorozás az egészség jegyében
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2010.01.16. 09:15
Kitekintő: Borozás az egészség jegyében
Címkék: borfesztivál bor munkács kitekintő
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr321676229
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.