Szívvel készült borok és ételek
a Hajós-Bajai borvidékről
Széles folyómedrek, arany csillogású homokos partok, zátonyok, buja vízparti tájak, dús üstökű fák alkotta erdőségek, bő termést ígérő zöldségeskertek, szőlő és gyümölcsültetvények… Arany Bácska, az Alföld dél-nyugati határán elterülő tájegységünk évszázadok óta különböző nemzetiségek közös lakhelye volt, ahol németek, svábok, bunyevácok, székelyek mindig is jól, békében megfértek egymás mellett. A több évszázados, hagyományos szőlő és bortermeléséről is híres vidék varázslatos világa örökre rabul ejti az odalátogató szívét.
Akadnak helyek, ahonnan egykönnyen nem szabadul az ember. Bár éppen csak megérkezik, kevés idő adatik az ismerkedésre, de már jó előre sejti, érzi, ezen a békés tájon akár otthonra is találhat. A bácskai ember vendégszeretete, a jellegzetes gasztro- és borkultúra, a vidék szubmediterrán klímája, a Duna és a Sugovica folyó, a Gemenci erdő adta természeti csodák – hívogató és egyben marasztaló fogalmak.
A vizek és ízek városaként is emlegetett, már az őskorban is lakott helyként számon tartott Baja, valamint az 1200 pincéből álló, a régi Duna-meder magas löszpartjára épült pincefalu, Hajós meghatározó helyszínei lehetnek bácskai kirándulásunknak. Ez a két település adta nevét a prémium minőségű bortermeléséről méltán híres Hajós-Bajai borvidéknek is, ahol 2066 hektáron fele-fele arányban találhatók meg a gyümölcsös, fűszeres vörös és üde, illatos fehérbort adó szőlőfajták.
A bácskai vidék gasztronómiai különlegességei a vendégváró asztalok elengedhetetlen kellékei. S hogy mi is kerül az asztalra, arról Farkas Attila gasztronómiai szakértőmesél.
- Valószínűleg nagyon sokaknak jut eszébe Bácska, azon belül pedig Baja városa, ha az itteni tésztás halászlét, a csukapörköltet, a harcsapaprikást, a bácskai húsos galuskát említem, hiszen ezeknek az ételféleségeknek a neve már összeforrott a tájegység és a város nevével. A jellegzetes halból készült ételek ezen a tájegységen nem csak ünnepnapjaink eledele, de mindennapjaink része is. A Hajós-Bajai borvidék nem véletlenül érdemelte ki a Kincses Bácska elnevezést, ugyanis az alföldi tájjal szemben itt zömmel löszös talajt találunk, amely a kiváló minőségű termékek, javarészt zöldség- és gyümölcsfélék termesztésének alapját jelenti. A borvidék gasztronómiai kultúrájának gyökereit a térségben élő sokféle nemzetiség máig is őrzött hagyományos ételféleségei, ezek keveredése, s a belőlük kialakult speciálisan hajósi, bajai ételek jelentik. Azt mondják, nálunk minden étel piros, hiszen előszeretettel használjuk fűszerezéshez a piros paprikát. Ez részben így is van, elegendő, ha a legkarakteresebb bajai tésztás halászlére, a csukapörköltre, a harcsapaprikásra, vagy a pörköltös alapú bácskai rizses húsra gondolunk. De a paprika mellett előszeretettel használjuk a különböző zöld fűszereket is, a bácskai húsos galuskában például kaporral ízesítjük a tésztát. Alapvetően jellemző, hogy a Hajós-Bajai borvidék ételeihez, legyen az szerb dzsuvecs, rácos halsaláta vagy a bácskai töltött paprika, mindenképpen sok hagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, azaz Bácska zöldjeit használjuk fel, amelyek intenzívebben adják meg a lecsós vagy sült ételek karakterisztikus vonásait.
Azt, hogy a jó ételhez minőségi bor is dukál, ma már egyre több magyar háztartásban tudják. A Hajós-Bajai borvidék ételei, intenzív ízvilága elképzelhetetlen egy pohár jó bor nélkül.
- Még hozzá olyan bor nélkül, ami arról a borvidékről származik, ahol az ország 22 borvidékéhez képest a legmagasabb a napsütéses órák száma – teszi hozzá Bán Ferenc borász. – Nem véletlen, hogy a Hajós-Bajai borvidék a gyümölcsös, tüzes vörös- és fehérborok hazája. A hajós név az 1970-es-80-as évek óta cseng össze a Cabernet Sauvignon borfajtával, ezzel a fajtával kezdődött a prémium minőségű bor forgalmazása. A paletta azóta jelentősen bővült, a Kékfrankos, a Chardonnay, Rajnai rizling és az Olaszrizling borokkal. A Hungaricumok között szereplő Kadarka és a Cserszegi Fűszeres tette még színesebbé a tájegység kiváló minőségű borainak tárházát. A már említett borok mellett büszkék vagyunk jégborunkra, amely egy igen kelendő, Németországban egy évszázada elterjedt, magas cukortartalmú, minőségi desszertbor. Az egyik legdrágább borfajtáról van szó, amelynek hazai termesztése, szüretelése és előállítása a mi borvidékünkön kezdődött el. A jégbor a csemegeborok egy fajtája, különlegességét az adja, hogy a tőkén hagyott szőlőt már fagyott állapotban szüreteljük le. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.
A jellegzetes bácskai ételeknek méltó kiegészítői lehetnek a különböző vörös- és fehérborok, s bár a bortrendek egyre nagyobb átalakuláson mennek keresztül, a hagyományos sült halételekhez azért még sokan fehér borokat fogyasztanak, így az Olaszrizlinget vagy a Chardonnayt, míg a pörköltfélékhez Kékfrankos, Zweigelt, a halászlékhez Kadarka, Kékfrankos, és a nálunk oly jellegzetes vadételekhez a gyümölcsösebb Kékfrankos, és a Cabernet Sauvignon illik. A nagyüzemi borászat mellett a Hajós-Bajai borvidék több ezer tagja, a pincefalvak lakói, minőségi borokat állítanak elő, méltán emelve a térség borkultúráját, és az otthoni hétköznapi borfogyasztás színvonalát is.
A Hajós-Bajai borvidék, Arany vagy Kincses Bácskaként emlegetett tájegységünk minden évszakban kínál látnivalót. Programokkal, jó borokkal, ízes étkekkel várják valamennyi vendégüket a bácskaiak!
További információk:
Akció PR Ügynökség
Szigeti Marianna, PR manager
+36-30-269-2721
Kertész Judit, PR manager
+36-30-921-1257
