Szőke János, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminősítési Igazgatóságának ellenőrzésekért felelős igazgatóhelyettese elmondta: a vétkesek neveinek nyilvánosságra hozatala az eljárás része, s komoly pénzbírságot is kirónak rájuk. Az egri esetben is milliós minőségvédelmi bírsággal „jutalmazták” az érintettet, mivel mesterséges édesítővel, szacharinnal „cukrozta” a borát, másfelől pedig szintetikus színezékkel igyekezett elérni a látványos hatást. Az ellenőrök száznyolcvan liter fehérbort és százötven liternyi vöröset találtak problémásnak. A vizsgált hevesi borok fele megbukott
Tavaly az ellenőrzött borok csaknem fele megbukott a célzott minőségi vizsgálaton. Heves megyében legutóbb Egerben került harminc napra lakat Gecse József pincéjére, nem megengedett anyag hozzáadásával előállított bor forgalmazása miatt. - írja a HEOL.
Az arány alig változik
A nem megfelelő borok aránya évek óta változatlan, 2008-ban a borminősítők látókörébe került ötvenegy megyei borból ötvenöt százalék bukott meg a vizsgán. Szőke János az adatok alapján azt hangsúlyozta, hogy ezek a magas hibaszázalékok nem az összes hazai borokat és borászatokat minősítik, hanem csak a megvizsgált tételeket. Tavaly egyébként a kétezerháromszáz hazai ellenőrzés hatvan százalékában találtak valamilyen problémát. A korábbi esztendőkben ez az arány volt már jóval kedvezőbb is.
A hatósági kifogások mögött sokféle és eltérő súlyú hiányosság található. Bőséggel akadnak jelölési, címkézési hibák - például valótlan kereskedelmi megnevezés, hamis, nem a borvidéknek megfelelő származási hely feltüntetése, a kötelező előzetes minősítéstől elérő jelölés -, de a vizsgált borok beltartalmi értékeivel, összetevőivel sincs mindig minden rendben.
Nem mind egri, ami annak látszik
A legutóbbi akció során az egri mellett több mint fél tucat, főként kiskunsági borászatot talált vétkesnek a hatóság. A hamis borok közül akadt olyan, amelyik még közfogyasztásra alkalmatlan volt.
A borhamisítás mellett másik állandó probléma a feketekereskedelem. Becslések szerint a forgalomban lévő borok harminc-negyven százalékát itthon még mindig számla nélkül értékesítik. Ma a borok tizede kerül kereskedelembe egri borként, miközben az itt megtermelt bor az összterméknek csupán hét-nyolc százaléka. Ugyanakkor a Kunsági Borvidék az összbormennyiség közel negyven százalékát állítja elő, de az élelmiszer-kereskedelemben mindössze öt százalékkal van jelen.
forrásom a http://fogyasztok.hu/cikk/20090304/borok_fele_megbukott_heves_megyei_ellenorzes_soran./