Vas megye észak-keleti kapujában lévő kisváros, Celldömölk természeti szépségeivel, történelmi és egyházi emlékeivel a térség turizmusának egyik központja. Celldömölk sokszínű település. Ez a sajátosság abból is következik, hogy több településből állt össze. Az egykor önálló Pórdömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa is külön-külön hagyományokkal és adottságokkal, rendelkezik. Pórdömölkön alapította a 12. század közepén II. Béla az apátságot, amely akkor jelentős környékbeli birtokokkal rendelkezett. Ezt az adatot erősíti azok az ásatások, amelyek szerint a 12. században román stílusban épült itt az az egyhajós templom, amelynek maradványai mai is láthatók. A kutatások a korábbi koltostorból maradványokat tudtak csak feltárni. Mivel a 16. században a lakosság nagyobbik része az evangélikus hitre tért át, az apátságot a pannonhalmi apátsághoz rendelték. Mire a Kiscell néven létrehozott új kultikus központ kialakult, az apátság már beszüntette működését.A gyógyító bor és víz városa Celldömölk
A mai város északi részén levő, Pórdömölkkel később egybeépült Nemesdömölk kezdetben az apátság tulajdona volt, de a 15. század végén már köz- és kisnemesi birtok lett. Komoly vallástörténeti szerepet töltött be 1681 után, amikor a Vas megyében élő evangélikusok egyik olyan helye lett, ahol szabadon gyakorolhatták vallásukat.
A mostani belváros magját képező Kiscell alapítása Koptik Odó apát nevéhez fűződik, aki a máriacelli kegyszobor másolatát hozta a településre. Egy halottnak hitt kútásó meggyógyulását a Mária-szobornak tulajdonították, és megindult a zarándoklat. A hívek adakozásából épült fel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom, amelyet 1748-ban adtak át. A kegyhely kiépítése folytatódott 1755-ben épült fel a Kálvária, s új kolostor is épült. A két épület a városközpont fő látványosságai közé tartozik. A település déli részén lévő Alsóság ezt a nevet hivatalosan a 19. század második felétől viselte (előtte nagyrészt Ság néven emlegették). Határában áll a Ság-hegy, melyet a középkorban Ságsomlyónak neveztek. Alsóságon élt az Magyar Tudományos Akadémia első vidéki tagja, Kresznerics Ferenc (1766-1832), fő műve egy magyar-latin nyelvű, gyökérrendszerű szótár. Ma a városi könyvtár viseli a nevét. Az Alsóságtól délre található Izsákfát 1435-ben említik először Izsákfalva néven.
A 279 méter magas Ság-hegyet létrehozó vulkán körülbelül ötmillió éve tört ki. A geológiai eseményeket ma tanösvényen ismerheti meg a látogató. A síkságból kiemelkedő Ság-hegy kettős csonka kúpjának meredekebb lejtőin a kráterekből kiszórt vulkáni tufa, a függőleges sziklafalakon lávapadok és kürtőkitörések tanulmányozhatók. A kőzetek és a geológiai események világába tanösvény kalauzol.
A Ság-hegy az ország legkisebb tájvédelmi körzete. A hegyen a környező vidéktől elütő, szárazabb, melegebb klimatikus viszonyok alakultak ki. Önállóflórasziget ez, noha a szőlőművelés miatt csak a felső harmadán maradt meg az eredeti növényzet. Meghatározó fafajai a molyhos tölgy, a cser, a vadkörte és az ostorménfa. A sziklahegyek foltjain él a nagy ezerjófű, a tarka nőszirom, a selymes boglárka és a piros kígyószisz. A bányászat által megzavart területen nyaranta az ékes vasvirág díszlik. Tavasszal messziről láthatók a sziklai ternye sárga foltjai, később a fehér varjúháj virágai.
A hegy közép-európai elterjedésű állatoknak ad otthont, de gyakoribbak itt a nagy hőingadozást elviselő fajok. Elterjedt a sakktábla-lepke, a bagolylepke. Tavasszal látható a nünüke és a sároshátú bogár. Számos sáskafaj is tenyészik itt. A madárfajok közül ki kell emelni a kráter meredek falán fészkelő hollót. Megfigyelhető a macskabagoly, az erdei fülesbagoly, a gyöngybagoly és a kuvik - írta a naplo-online.hu.
A hegy természeti értékeit a turistaház melletti kisebbik tanösvényrészletesen ismerteti. Érdekes tudománytörténeti emlék, hogy 1891-ben Eötvös Lóránd a Ság-hegy tetején próbálta ki a torziós ingát, melynek révén világhírnévre tett szert. A méréssorozat időpontja egy új tudományág, a gravitációs kéregszerkezeti kutatások születésnapjának tekinthető. A kísérlet emlékét bazalt emlékmű őrzi. A hegyen egykor kőbányászat folyt. A bánya egykori üzemi épületében a Ság-hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét szemléltető kiállítás látható. A múzeum köré élő növénybemutatót is telepítettek. A múzeumban a bronzkori emlékek és a szőlőművelés eszközei mellett látható az inga továbbfejlesztett változata is. A Ság-hegy nevezetessége a Trianoni-emlékkereszt is, amelyet 1934-ben adakozásból és a bazaltbánya támogatásával állította a hazafias közönség.
A Ság hegyen nagy hagyományai vannak a szőlőművelésnek. A rómaiak alapozták meg, s a magyarság megtelepedése után is folyamatos volt ez a munka. A hagyományos kisparcellás művelés a jellemző. A zamatosabb borok a déli lejtőn, míg a keményebb savak az északi oldal nedűit jellemzik. A magas savtartalom mindig jellemzője volt a sági bornak, ezért árulták évszázadokon keresztül Európa patikáiban is. Elsősorban vese- és gyomorbántalmakban szenvedőknek javallották a fogasztását. Bizonyíthatóan sági bort ivott orvosai javaslatára Bismarck német kancellár is.
A város legújabb nevezetessége a gyógyfürdő. A Ság lábánál található a celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő nyolc medencéje mintegy 1600 négyzetméter vízfelülettel várja a fürdőzőket. A teljesen fedett medencék között van egy 25 méteres, hatsávos úszómedence, egy tanmedence, szauna merülőmedencével. A fürdő zárt udvarán van gyógymedence, valamint a fele részben fedett és fele részben nyitott termálvizes medence. Ezek egész évben látogathatók, míg strandrész szezonális nyitva tartással üzemel.
forrásom a http://utazas.sk/a-gyogyito-bor-es-viz-varosa-celldomolk/
