Mert pálinka csak magyar lehet
A pálinka név használatára Románia is igényt tartott, ám a magyar tárgyalófélnek sikerült meggyőznie az EU főbiztost a név magyarságáról. Elővette a Román Értelmező Kéziszótárt és felmutatta a „palinca” szócikk mellett olvasható magyarázatot: „A palinca magyar eredetű szeszesital”. Nem volt szükség több bizonyítékra, Magyarországé lett a jog. Ma a pálinka névvel kizárólag a Magyarországon termett alapanyagból készített gyümölcspárlatot illetik, amelynek érlelése és palackozása is itthon történik.
Magyarország éghajlati jellemzői kedveznek a gyümölcstermesztésnek. Megoszlanak a vélemények arról, hogy kitől tanultuk a lepárlás tudományát, talán északi szomszédainktól, akik gabonából és krumpliból készítettek szeszt, vagy a borpárlatot készítő szerzetesektől. A gyümölcspárlat viszont egyedülállóan magyar találmány.
Amióta a 11. században Európában megismerték a desztillációs eljárást, a gabonaszesz és a borpárlat része a kultúránknak. A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított, használta Károly Róbert felesége is köszvényének gyógyítására. Ezt a párlatot a „magyar királyné vizének” (Aqua vitae reginae Hungariae) nevezték és 1656-ban utalnak is rá egy orvosi könyvben. Állítólag maga a király is szenvedett a nehezen gyógyítható betegségtől, és egyik itáliai útjáról is a köszvény miatt kellett visszafordulnia 1332-ben.
A 19. század közepére annyira fellendült a pálinkafőzés, hogy 1836-ban pálinkaadót vezettek be. Tizenöt évvel később már több mint 105 ezer pálinkafőzde volt bejegyezve. Innentől kezdve viszont folyamatosan csökkent a számuk, 1982-ben már csak 815 pálinkafőzde működött az országban.
A pálinka védelmére az Országgyűlés tavaly novemberben fogadta el a pálinkatörvényt, amely pontosan körülhatárolja, hogy milyen technológiával lehet elkészíteni a párlatot, és a megalakítandó Pálinka Nemzeti Tanács feladatának tűzte ki a minőség ellenőrzését és a mértékletes pálinkafogyasztás népszerűsítését.
forrásom a http://www.168ora.hu/dolcevita/mert-palinka-csak-magyar-lehet-30457.html
