forrásom a Kiváló évjáratú nedűk a szekszárdi pincékben 
A borászatban az a szép, hogy nincs két egyforma év, állítják a szakemberek. A tavalyira is mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy átlagos volt. Aki a szekszárdi borvidéken korán szüretelt, mert a szőlőjét elkapta a lisztharmat, az nyilván másként élte meg a szedést is, mint az, aki október közepéig is tudott várni például a legjellegzetesebb fajtájával, a kékfrankossal. A borászok már túl vannak az első fejtésen, derítésen, és mindent összevetve egy különleges évjáratú nedűt óvnak a pincéikben. Összességében a maradék cukor kevés a borokban, az almasav is jól lebontható volt, az öntisztulások is időben megtörténtek. Derítéskor is csak az átlagos kénmennyiséget kellett használni, az idei bor nem falja a ként. A rozét, a korai fehér fajtákat már palackozni lehet, míg a cuvée borokat, ide értve a bikavért is, a hónap végén próbálják házasítani. Azokban a pincékben pedig, melynek tetejét nem fedi föld vagy szigetelés, ott a hőmérséklet a tartós hideg miatt 10 Celsius fok körül van. Módos Ernő borász szerint az ilyen esetben felesleges mindenféle kezelés, mert ilyen alacsony hőmérsékleten pihen a bor, és nem illik ebben megzavarni.
