Borturizmus régen és most
Az tóval együtt változik a Balatoni borok szerepe
Minden honfitársunk mélyen meg van győződve arról, hogy a balatoni bor márpedig világhírű. Ez persze így ebben a formában sosem volt igaz, de azt kétségkívül el kell ismerni, hogy a legendának stabil alapjai vannak. Ezek egy része a borturizmusban gyökerezik.
A dicső múlt
A hetvenes évektől a rendszerváltásig a balatoni turizmus aranykorát élte. A bor ebben az időszakban teljes prioritást élvezett a tó környékén bármivel szemben a turizmus területén. Na, jó, persze oda jártak például a kelet- és nyugatnémet vendégeink is, de ők a találkozáson kívül tulajdonképpen nem csináltak semmit.
És természetesen a Balatonba be lehetett menni már akkor is, de ezzel gyakorlatilag be is fejeződött a balatoni programlehetőségek hosszú sora. Egy dolog azonban mégis stabil elfoglaltságot jelentett az összes helyben nyaraló turistának: a bor (és persze a fröccs).
Gyerekkel a bort is el lehet adni- 1957-es képeslap
A Balaton környéki borvidékek szárnyaltak. A déli parton Balatonboglár, az északin Badacsony, Révfülöp és Tihany volt a sláger. A megfelelő minőség elérésének érdekében a turisták általában hajóra szálltak. Reggeltől estig közlekedtek a déli part csaknem valamennyi kikötőjéből a Badacsonyba vagy Révfülöpre tartó hajójáratok, amelyeken irdatlan mennyiségű összepréselődött német turista próbált átvergődni az északi partra, hogy végiglátogassa a borospincéket.
A révfülöpi lankákon felsétálva majd minden házban saját bort mértek, és az igazán edzett turisták felfelé és lefelé is betértek mindenhová egy kóstolóra. Mégiscsak el kellett dönteni, hogy olaszrizlingből, vagy zöldszilvániból vigyenek-e két demizsonnal haza, akkor is, ha az a pár liter visszafelé a hajón már el is fogyott.
Tulajdonképpen mindenki jól járt ez idő tájt, főleg a bortermelők is, akik a komplett évi termést eladták két hónap alatt. És jól jártak azok a specialisták is, aki például Badacsonyban a bor mellett mézpálinkát is kínáltak a gyanútlan turistáknak. Akik aztán csak odahaza, az általuk készített fényképeken ismerkedtek meg a Kisfaludy-ház szépségeivel.
Jól jártak természetesen azok is, akik a balatoni hajózásban voltak érdekeltek, hiszen a borjáratok a csúcsszezonban folyamatosak voltak, a hajókon fürtökben lógtak a kapatos turisták, a matrózok pedig kitűnő szakmai gyakorlatot szereztek abban, hogyan kell kihúzni a Balaton közepéről a hajóból bepottyant, elázott turistákat. A Badacsony-Fonyód járat legnagyobb attrakciója az volt, amikor a borgőzös társaság egyik demizsonnal felszerelkezett hölgytagját többen körbeállták, kezükkel kis tálat formáztak, hogy pohár helyett abból hörpintsék fel a hegy levét.
Jó néhány évnek el kellett telnie, amíg az állam is rádöbbent arra, hogy a Balaton környéki borturizmusban igenis komoly üzleti lehetőségek vannak. Elsőként talán az akkori Balatonboglári Állami Gazdaság kezdte el követni azt a stratégiát, hogy a borhoz gasztronómiai és kulturális programok is kapcsolt. 1976-ban rendezték meg az első Boglári Szüreti Napokat, ahol az olcsó bor mellé halászléfőző versenyt és szüreti felvonulást is szerveztek, és néhány iparművész is árulta portékáját a turistáknak.
Innen indul a klasszikus badacsonyi bortúra
A boglári szüret három évtized alatt óriási változáson ment keresztül. A nyolcvanas évektől kezdve kereskedők hada lepte el a helyi Platán strandot, ahol a gumimatractól az Iron Maidenes pólóig minden kapható volt, a program pedig élő zenei fellépésekkel bővült.
Ma már több százezren szórakoznak a Boglári Szüreti Fesztiválon, és a tűzijátékkal záródó rendezvény a déli part legnagyobb borászati eseményévé nőtte ki magát. Mintáján felbuzdulva fesztiválok tucatjait kezdték rendezni a Balaton menti településeken, de kiindulási pontként mindegyiknél megmaradt a bor.
A bíztató jövő
A rendszerváltás után a hosszú pangás időszaka következett. A német turisták eltűntek, a borgazdaságok egy része tönkrement, sok kistermelő is felhagyott a szőlőtermesztéssel. A kilencvenes években már csak a fesztiválok tartották a lelket a balatoni borturizmusban. A turisták már inkább belföldről érkeztek a tóhoz, így aztán a balatoni bor nemzetközi hírneve is jelentősen megkopott.
Balatoni Borok Háza Keszthelyen
Az ezredforduló tájékán azonban végre elindult valami. A balatoni borászok rájöttek arra, hogy már nem csak a külföldi, de a magyar fogyasztóknak is komoly minőséget kell produkálni annak érdekében, hogy megvegyék az isteni nedűt. A pincészetek nagy összegeket invesztáltak a fejlesztésbe, a szőlőtermesztés és a bor előállítása is az Európai Unióban elfogadott, korszerű technológiával készült, és a 2004-es EU-csatlakozás után ez már minden helyi termelőt érintett. Ma már nem működik a borkóstolás korábbi feudális formája, és bizony a révfülöpi vagy tihanyi borosgazdának is rengeteg figyelmet kell fordítania az európai normák betartására.
Nagyot változott a fogyasztói magatartás is. A balatoni borvidékeket látogató turisták elvárják, hogy a legeldugottabb településen óriáshordóból bort áruló gazdasszony is kitűnő chardonnay-t adjon a pénzükért. Ez a hordózás is teljesen új irányt vett. A minőségi kimért borok mellett megjelentek a drága palackozott termékek is, amelyeket kifejezetten ajándéknak vásárolnak a tóparti nyaralók.
Nagy vonzerőt jelent a mai napig is, hogy a balatoni borok a jó minőség ellenére sem számítanak igazán drágának, és lassan kezd visszatérni az a régi bevett szokás, hogy neves borászatok jó minőségű palackozott borokat nagy tételben olcsón kínálnak a vevőknek - nem csak a Balaton partján, hanem az ország szupermarketjeinek, boltjainak polcain is.
A borászatok az igényes vásárlók kedvéért panziókat, éttermeket, borházakat is építettek, ahová lovaglási lehetőséggel és gasztronómiai bemutatókkal csalogatják a vendégeket. A tóparti borfesztiválok Bogláron, Badacsonyban, Zánkán vagy Balatonfüreden több százezer érdeklődőt vonzanak.
Csopak is vonzó célpont
Mivel ezek a fesztiválok mindig a balatoni szüret elején kezdődnek, kitűnő alkalom adódik arra, hogy a kulturális programok mellett a látogatók részt vehessenek a szüret előkészületében sőt, kezükben metszőollóval akár maguk is beálljanak a szüretelők közé. A turisták testközelből megismerkedhetnek a borkészítés legfontosabb fázisaival, és a szórakozás is adott, hiszen a szüreti mulatság végén minden évben megválasztják a borkirálynőt.
